Heves Megyei Népújság, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-23 / 275. szám

Budapest hívja a világot Hogyan dolgozik a Magyar Posta Inter központ ja? s meghívták á tanácsülésre a Hogy milyen messze van ide Becs. Berlin. Varsó, vagy Párizs? Telefonon mindössze 10 másodpercig tart. amíg áthidaljuk a sok száz vagy ezer kilométeres távolságo­kat. A vezérlőpulton tíz nyomógomb. A kezelők bo­szorkányos ügyességgel ütik le a billentyűket, hogy nyo­mában valaki sok ezer kilo­méterre angolul, oroszuk vagy franciául jelentkezzék. Halló, itt Varsó, itt meg Pá­rizs beszél! A Magyar Posta Helyközi Távbeszélő Igazgatóságának nemzetközi osztályán va­gyunk. Ai idegen nyelvek valóságos Bábelében csodá­latra méltó biztonsággal igazodnak el a kezelőnők! Már hét országgal — Len­gyelország, Csehszlovákia, Ausztria, NSZK és NDK, Szovjetunió és Franciaor­szág — létesült félautoma­ta telefon-összeköttetés- Igaz, ma már ilyesmin egyre ke­vésbé csodálkozunk, hisz a világ másik végéről Mexi­kóból, műhold segítségével másodpercek tort része alatt a televíziókép is elérkezett hozzánk, mégis, a laikus szá­mára változatlanul imponá­ló. hogy pillanatok alatt a kis fekete fülhallgatóban sok ezer kilométerről jövő hang szólal meg. Magam is kipró­báltam. A falon tábla áll, a felsorolt országok hevei mel­lett lámpák jelzik a szabad vonalakat A számkódot le- Dötyögtettem a gombokon, s a gondolkodó gépezet mun­káját kis villogó lámpák je­lezték. miként jön létre a kapcsolat Becsből zenét hall­gattam. Berlin másodpercek alatt jelentkezett, s bemond­ta az időjárás-jelentést és Varsóból a pontos időt. S mindezt úgy. hogy a hívott ország infcerközpontja mit sem tudott a beszélgetésről, hiszen a kezelők helvett a gépek kapcsoltak. Ebbe a nagyszerű hálózatba rövide­sen bekapcsolódik Jugoszlá­via. Románia. Svájc és Olaszország. A kábelvezeté­kek a magyar határig már ei készültek. Sajnos, egyelőre a forgalom nagy „részét még úgyneve­zett manuális, kézi kapcsolá­sú vonalakon bonyolítják le. A „drót” mindkét végén ke­zelő ÜL és először egymás­sal közük a kívánt számot és csak azután helyből tudják kapcsolni a keresett előfize­tő állomását. — Jelenleg a világ 164 kü- lőnbőBő földrajzi helyével állunk telefon öszekőfttetés­ben — mondja a nemzetközi osztály vezetője. — Megál­lapodások szerinti vonala­kon jutunk el a tengeren túl­ra. a nemzetközi centrumok segítségével. Óhajtja talán ellenőrizni? Kapcsolhatjuk a Fidzsi- vagy a Hawai-szigete- ket; ha valaki a Csendes­óceán Nyugati-Szamoa szi­getcsoportján lévő kedves rokonaival akar értekezni, annak sincs semmi akadálya. Csak azt ne felejtse el. hogy lehetőleg éjfél körűire kérje a hívást, mert akkor ott ép­pen dél van — teszi hozzá tréfásan. Vaskos könyvek, j egyzetek őrzik az időeltolódásokat, a hívási lehetőségeket a fize­tés módjait a díjszabásokat. Szekrénysorok gyomrában sok tucat idegen nyelvű te­lefonkönyv. sok esetben itt keresik ki a távoli országok­ban lévő hívott fél telefon­számát. — Hová és milyen fajta beszélgetés a legdrágább és melyik a legolcsóbb? — Talán sokan nem tud­ják. hogy a díjazás tekinte­tében tizenhétféle beszélgetés bonyolítható le. Az egysze­rű hívástól kezdve az R-'oe- szélgetésen át ahol a hívott fél fizeti a számlát, az előze­tes, vagy pontos időre való hívásig. Kívánságra lehető­ség van arra is. hogy egy bi­zonyos meghatározott helyre megfelelő nyelvű tolmácsot is biztosítsanak a telefontár­saságok. A legdrágább egy­szerű beszélgetés három percig Bolíviával: 585.40 Ft, utána minden perc 195.20 Ft. Rövid számolás után ez azt jelenti, hogy eer 13 perces „eszmecsere” ára 2.537 fo­rint 40 fillér. A legolcsóbb viszont az ausztriai beszél­getés. három perc mindössze 28 forint — mondja, — Sok telefonáló „aggó­dik”, hogy hoszabb időért számlált a posta, mint a va­lóságos beszélgetés. — Ez annál is inkább el­képzelhetetlen. mivél auto­mata óra bélyegzi az időt és a bontás pillanatában ugyan­ez a szerkezet automatiku­san azonnal leállítja. Tehát a számlázás nem a kezelő fi­gyelmétől függ. — Milyen irányba bonyo­lódik le a legnagyobb forga­lom? — Első helyen a szocialis­ta országok állnak. Bár több vonalunk lenne Berlinbe, vagy Varsóba. Lényegesen lerövidülne a várakozási idő. s kevesebbet bosszankodná­nak. Sajnos, ez nemcsak a Magyar Postán múlik. Na­gyon sok a hívás Ausztriába. Franciaországba és az NSZK- ba. De jelentős, és állandó a tengerentúli forgalmunk is. A kezelőpultok mellett közben másodpercenként hív­ják és kapcsolják a világ számos városát a kezelőnők. A kedves, vagy olykor ide­gesebb hang eev-egy embert takar, amiről mi telefonálók gyakran megfeledkezünk. Mindenki úgy érzi, hogy a saját hívása a legfontosabb, ezért türelmetlen. Az Inter- központban viszont mindent megtesznek, hogy a lehető­ségekhez mértem a legrövi­debb időn belül kapcsolja­nak. Átlagban kettő, vagy ölnél több nyelven beszélnek az itteni alkalmazottak. A leggyakoribb nyelv az an­gol. orosz, francia, német, de sokan beszélnek lengyelül, románul, vagy szerbül. S így nem csoda, hogy egyforma kedvesen köszönnek jó éj­szakát angolul: Good night, lengyelül: Dobra noc; vagy németül: Gute Nacht... Regős István A kollektív szerződés termetéről tárgyaltak A napokban a hatvani cso­mópont Salgótarján, Jászbe­rény, és Balassagyarmat vas­útállomásainak párt-, és szak- szervezet és gazdasági veze­tői tárgyalták meg a két év­re szóló kollektív szerződés tervezetét. A tanácskozáson megjelent dr. Demeter Ká­roly, a budapesti MÁV Igaz­gatóság részéről. Az új kol­lektív szerződés értékelése során az elmúlt évek tapasz­talatai alapján a dolgozók képviselői feltárták a proo- lémákat. Például az utazó személyzetnél a kollektív szerződésben személyenként éves szinten 2520 szolgálati óra van megállapítva. Sok dolgozó ezt az óraszámot máris elérte, de szinte kivé­tel nélkül az év befejezése előtt mindenki eléri. Nem tudták biztosítani létszám- hiány miatt az előírt pihenő­időt sem. Javasolták, hogy az új kollektív szerződésben rögzítsék a megfelelő túlőra- díjázást és azt is, hogy a vál­lalat biztosítsa a pihenőnapo­kat. A résztvevők sok hasz­nos javaslattal járultak hoz­zá a tervezet kiegészítéséhez. Szűcs Ferenc Hatvan Szocialista munkacsapatok találkozója flpcon A Dél-Heves megyei Tsz Szövetség és a hatvani járás vezetői Apcon szervezték meg a szövetség területén dolgo­zó termelőszövetkezetek szo­cialista munkacsapat vezetői­nek találkozását. Morvái László, a járási pártbizottság titkára számolt be a résztve­vők előtt a mezőgazdaság helyzetéről. Értékelte az 1968. évi terméseredménye­ket, s örömmel állapította meg, hogy a járásban a ked­vezőtlen időjárás ellenére is jó volt az átlagtermés búzá­ból is. Húsz munkacsapat­vezető szólalt fel a találko­zón, valamennyien beszámol­tak eredményeikről és java­solták, hogy a jobb és na­gyobb terméseredmények el­érése érdekében szervezzenek tapasztalatcseréket, adjanak egymásnak segítséget. A szo­cialista munkacsapat-vezetők találkozóján új versenyválla­lások is születtek a hatvani Lenin Tsz munkacsapatának kezdeményezésére. A talál­kozót azért rendezték Apcon. mert itt már hagyományéi vannak a szocialista munka­csapatok versenyének. A ta­pasztalatcsere után ebédm látták vendégül az apciak a tanácskozás résztvevőit. Ruman Imre Petőfibánya író-olvasó találkozó Szihalmon A forradalmi könyv napol: keretében került sor Sziliül- mon a párt- és tömegszerve­zetek székházában egy író­olvasó találkozóra. A szihal- miak Kubinyi Ferencet, a rá­dió ifjúsági rovatának veze­tőjét látták vendégül. Külö­nösen sok kérdést tettek fel a „Siratni csak a hazát lehet" című könyvével kapcsolat­ban, hiszen a megjelentek életkorához ez a könyv, állt a legközelebb. A KISZ-fiatalok a hajviselettel, a beat-zené- vel és a hippy-kel kapcsolat­ban tettek fel kérdést. A tíz­ben dolgozó fiatalok az kér­ték, foglalkozzon a rádió ' if­júsági rovata többet a mező­gazdasági szakmunkások problémáival. Az úttörök a larsan a kürtszó” című mű­sor szerkesztésével kapcsolat­ban kérdeztek. Az író több olvasójának dedikálta saját könyvét. Joó Sándor Szihalom Tanácsülés Horton Az év utolsó ülését tartot­tá meg a napokban a Horti Községi Tanács. A tanácsta­gok 95 százaléka jelent meg. Érdekes és hasznosnak ígérkező kezdeményezést ta­lálhatunk Gyöngyösön. Az új városrészben „Nők egész­ségügyi akadémiája” címmel előadássorozatot" rendeznek, amelyben nagyon fontos té­mák kerülnek majd napi­rendre. Szó lesz a terhességről és a családtervezésről, a kis­gyermek helyes táplálkozásá­ról, a serdülő lányok élettani és pszichológiai problémáiról és — természetesen — a rák­ról. Minden előadást a város legjobb szakorvosainak tol­pedagógusokat. orvosokat is. Részt vettek: Tlliczki József országgyűlési képviselő, dr. Fülöp Andor, a megyei bíró­ság elnöke és Kovács József a járási rendőrkapitányság vesetője. A tanácsülés napirendjén az ifjúságvédelmi feladatok és az alkoholizmus ellőni harc szerepelt. A beszámolót dr. Röczei Ödön, a járásbíró­ság elnöke tartotta. A tanács­ülés aktívabb volt mint cg'-sz éven át a többi, 23-an szóltak hozzá a tanácstagok és a meghívott vendégek közül Az utolsó tanácsülést közös vacsora követte. , Nagy Piroska Ecséd Bővítik a rózsaszentmárloni iskolát Rózsaszentmártonban két iskola működik, azonban mind a kettő szűknek bizo­nyult már a község gyerme­keinek létszámához viszonyít­va. Ezért a község vezetői: úgy határozták, hogy bővítik a VII-es akna mellett levő is­kolát. 1,2 millió forintot köl­tenek az iskola bővítésére, ebből négy új tantermet és két politechnikai műhelyt építenek, így lehetővé • válik, hogy minden gyerek délelőtt járhasson iskolába. A régi iskolát a bővítés után könyvtárnak, társalgó­nak és klubszobának rende­zik be. Az iskola felújításá­hoz állami támogatást is kap­nak, de maga a község lakos­sága is mintegy 200 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kával járul hozzá. A terveket a megyei tervezőiroda készí­tette el, a kivitelezést a Peto- fibányai Szállító-Szolgáltató Vállalat vállalta. — a nőkről mácsolásában hallhatnak a tanfolyam résztvevői. A szervezők — a TIT és a tanács egészségügyi osztálya — úgy választották meg az előadások időpontját is, hogy •az a lehető legkedvezőbb le­gyen. Havonta egyszer, és mindig hétfői napon, este hat órakor kezdődik az előadás. Színhelye az állami építőipa­ri vállalat Róbert Károly ut­cai központi épülete. Minden alkalommal a té­mával kapcsolatos kisfilmes is láthatnak az érdeklődők. Az első előadás időpontja no­vember 25. A VÍZ FELÉ (A Schweizer Illustrierte karikatúrája! (R. 1.) A nőknek pumrojoGi FELELŐSSÉGEM fudataban..." .. - V , » Játszik a két gyerek. Kerdőivesdit játsza­nak. A nagyobbik kü­lönböző rubrikákat rajzói, odaírja a kérdé­seit. amelyekre a ki­csinek válaszolnia kell. Kíváncsian belekuk­kantok, és az alábbia­kat olvasom: „1. Melyik zenekart szereti jobban? a) Illés; b) Omega; c) Sztevano- viiy Zorán. (A nem kí­vánt rész törlendő). 2. Melyik csapatnak szurkol? a) Fradi; b) MTK; c) ‘ Vasas; d) Egyéb. (A nem kívánt rész törlendő). Büntetőjogi felelős­ségem tudatában kije­lentem. hogy az álta­lam közölt adatok megfelelnek valóság­nak. Aláírás”. Az utóbbi mondat Meghökkent. Ugyan honnan tanulhatták a gyerekek? Hát a nagyok kérdő­íveiről. Ott szerepel ez a zárómondat, nem mindenütt, de sok he­lyen. Persze a felnőtt kér­dőíveken van értelme neki. Mert ellenkező esetben az ember ta­lán olyasmit írhatna be, ami nem felel meg a valóságnak. Például a születési hely és idő rovatba nem azt imám be, hogy Szentes, 1924., hanem azt, hogy Muhi- puszta, 1241. Miért? Csak. Mert nincs rizi­kó. Lakóhelynek sem szerény óbudai ottho­nomat jelölném meg, hanem —, ha lúd, le­gyen kövér — valami nagyon különlegeset, például Tejút 43., fél­emelet 2. Még a neve­met is elváltoztatnám. Álnéven tölteném ki a kérdőívet. De nem is ez az iga­zi értelme a felnőttek­nél a fenyegető hang­súlyú záróakkordnak. Figyelmeztetni kíván, ha hamis adatokat köz­lök, hogy azzal jogta­lan előnyt szerezzek, a büntetés nem marad el. Mert gondoljuk csak meg, az ellenkezője mire vezetne? Kérdés: hány gyereket tart el? Ha történetesen csak egyet tart el és a kér­dőív hallgat a büntető­jogi felelősségről, ak­kor fogja magát és be­írja, hogy tizennégyet. No már most, mi en­nek a következménye? (Feltételezve, hogy nem kell pecsétes igazolás is). Esetleg évekig szemrebbenés nélkül fölveszi tizennégy gye­rek után a családi pót­lékot. Egyszer azonban lebukik, vagy, mert fel­jelentik, vagy mert fel­tűnik a hivatalban, hogy a tizennégy gye­rek közül mindig csak ugyanazt látják. Behí­vatják és felelősségre akarják vonni. Hol az a 14 gyerek? Erre a tettes vállat von: se­hol, csak vicceltem. Node maga csalt, ezért büntetőjogi felelősség­gel tartozik. Mire ő gú­nyos kacajt hallat: Nu- ku, büntetőjogi fele­lősség! Tetszett volna odaírni a végire. De nem írták oda, és én joggal hihetem, hogy azt felelek, amit aka­rok. Ha kedvem tartja, akár negyvennyolc gyereket is beírhattam volna ... Persze, erre az illetékesek belátják, hogy mulasztást követ­tek el, bocsánatot kér­nek a tagtól és elenge­dik isten hírével. No hát, ezért kell a zárókitétel, hogy bün­tetőjogi felelősségem tudatában, mert kü­lönben szabad volna a vásár ... Csak az a kis bibi, hogy ez a mondat a kérdőív legeslegvégén szerepel Tételezzük fel, hogy van egy rossz szándékú ember, aki elejétől végié Jmwiis adatokat ir a kérdőív­re. Mikor a végére ér, alákanyaritja a nevét, föllélegzik, hogy ez az­tán jól sikerült, és ak­kor szemébe ötlik egy mondat: .,Büntetőjogi felelőssegem tudatában kijelentem, stb.” Vagy­is: eleget hazudoztál kedves barátom, most fogd meg a kérdőívet, tépd szépen össze, ve­gyél egy másikat és töltsd ki igaz hited sze­rint. Ez bizony nem szerencsés megoldás. Olyanféle. mintha meg­hívnák az embert egy ragyogó fogadásra, az asztalok minden jóval megrakva, persze neki­esik a vendég, amikor már mindent megevett, egy kassza előtt találja magát, ahol 500 forin­tot követelnek ’ tőle, amit felcserélhet 30 napi elzárással. Hogy mi vár a hazu- dozókra, azt bizony a kérdőív elején kellene feltüntetni, s nem a végén. Bár van egy olyan érzésem, hogy aki csalni és hazudni akar, annak teljesen mindegy, mit írnak a kérdőívre és hová. Ma­rad tehát a következ­tetés: a fenyegetés ki­zárólag a becsületesek­re gyakorol hatást. Bár ez is valami.., Novobáczky Sándor j MEGJELENT A 1 KINCSES|1 1969 Kapható a hklapárunsaw és a hírtapkezbesitokne*.

Next

/
Thumbnails
Contents