Heves Megyei Népújság, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-21 / 273. szám
*rhaxi beszélgetem A betegfelvételek űj rendjéről, az egészségügyi ellátás javításáról ! Magyar « IRn vfezsl £z év tavaszán a betegfel- let új rendjét vezették megye tanácsi kórházai- Áz új szabályzatról s az .t időszak tapasztalatai- l kérdeztük dr. Osváth Gá- irt, az Egri Megyei Kórház azgató főorvosát. — Milyen változásokat jentett az új szabályzat a ré- ibbihez képest? — A korábbihoz képest >rházi osztályaink ágyainak . százalékával a rendelőinket gazdálkodik. Ez a vál- zás azt a szándékot tükrö- , hogy a kórházi beutalásolt — lehetőség szerint — eyelÓzzék a szakorvosi zsgálatok, konzíliumok. A •ndelőintézeti szakfőorvos önt arról — saját vizsgálata, i.Óorvosi diagnózis és a ík alapján —, hogy a ;nek kórházi felvételre, ésre van-e szüksége, a tel mennyire sürgős, » iát a beteget elójegyzés- eszi- A felvétel időpontba betegét, a kezelőor- t és a'kórházat értesítik, naponta tudjuk, hányán iák, kik az új felvétele- s a betegeket a kórház- már várjuk. S ha a kórházi kezelés raszthatatlan? — Sürgős esetekben a vizs- üutot végző orvos, a kezelő- rvm utalja a beteget kór- ázba. Azokat a betegeket, kiknek a kórházi ellátás alaszthatatlanul szükséges, zónnal felvesszük, ellátjuk, yógyüjtik. — Az űj betegfelvételi sza- ■ályzat lehetőséget ad arra, egy ha az orvos indokolat- mul, soron kívül küldi kór- tázba a beteget, a kórház a «utaló orvos terhére a betetet hazaküldje. Nem idézet-e ez elő olyan veszélyt, ogy az az orvos, akit több íves diagnózisa miatt költsé- ekkel terhelnek, túlzott óva- jsságból azt a beteget sem vOüdi majd kórházba, aki- -ek ez halaszthatatlanul sür- ű*'tenne? •— Az új szabályzat ér- énybe lépése óta egyetlenegy set ben sem került sor arra, hogy az orvosok indokolatlanul küldtek volna valakit kórházba. Orvosaink felelősséggel végzik munkájukat, s csak olyan betegeket utalnak kórházba, akiknek kivizsgálása, megfigyelése, gyógykezelése, ápolása valóban a kórházban biztosítható. A szabályzat említett tétele elsősorban azokra az orvosokra gondol, akik kényelmi szempontból utalnak kórházba betegeket. Például az orvos éjjel nem megy ki a beteghez, nem vizsgálja meg, hanem látatlanban, elmondás után, „távdiagnózissal” kórházba küldi. Ilyen esetek a legritkábban fordulnak elő. — A betegellátás egyes szintjein, a körzetekben, ma még nem teljesíthetik mindazt, amit az egészségügyi ellátásunk megkíván. Hiányzanak a körzeti orvosi munka kellő feltételei, s rém biztosított mindenütt a járóbetegeken alkalmazható vizsgáló és gyógyító eljárások feltételei. Mit tesz az Egri Megyei Kórház annak érdekében, hogy a körzeti orvosi munka feltételeit javítsa? — A világon mindenütt és nálunk is problémát jelent, hogy a betegellátás az olcsóbb szintről a költségesebb szintre tolódik. Ez a folyamat csak az alapellátás színvonalának fokozatos javításával fordítható vissza: körzeti orvosok továbbképzése, az orvosi rendelők technikai felszereltségének javítása ?tb. Több fontos terv vár megvalósításra. Pétervásárán körzeti laboratóriumot rendezünk be, s hasonlót tervezünk Füzesabonyban is. Egercsehiben fizikoterápiás gyógytornatermet alakítanak ki, Egerben pedig az Egász- ségház utcai gyermekszakrendelőben a fül- ás szívbeteg-gondozáshoz kívánunk megfelelő körülményeket teremteni. E tervek megvalósítása tehermentesíti a túlzottan igénybe vett kórházat, s mindenképp javítja a betegellátás feltételeit, alapvető fokon — mondotta befejezésül dr. Osváth Gábor, az Egri Megyei Kórház igazgató főorvosa. (p. ti.) Az őszirózsás forradalom és a film Hogy ez ember sttyát magát ne ismerje? men Misedet töltöttem el önmagam társaságában és csaté most... most tudtam meg magamról, hogy én... Szóval, veszem a szöget, a kalapácsot, a falat, s egy, ée egyetlenegy energikus ütés, $ a szög máris a helyén, vakolat a földön semmi.., Fogom a kilincset, aztán nézem a kilincset, eztán bepiszkálok neki valami hegyessel, s a kilincs, ami az előbb még rossz volt, most jó. Egy plszká- léstól és tőlemt Hc.'igat a rádió, pedig be van kapcsolva, s veszem az öklöm, odaütök nekt, mármint a rádiónak, s nem ekárhová ütök nekt óda, hanem pont oda, ahová kell, és már szói is a rádió. Egy műszerész szétszedte volna, én meg csak ügy odaülök neki.,, És * rádió már szót Is. Tőlem. Az ütésemtől. Hogy az ember igy ne ismerje saját magát, akivel négy évtizedet töltött el. s aki nem -tudta eddig magáról, hogy... Igen, be- kelt szerény büszkeséggel vallanom, hogy polihisztor vagyok. Eddig rejtve volt, de ma, ma kijött belőlem a polihiszior- sag. •— Éljen a Nemzeti Tanács! — zengi a nép, majd levett kalappal énekli a Himnuszt.. Ez a zárójelenete A császár katonái című játékfilmnek. Az Astra filmgyár készítette 1918 végén Földes Imre azeű nos című, haladó mondani- walójú színdarabja nyomán. A filmben, címe ellenére az őszirózsás forradalom is helyet kapott — utólag. Már készen állt a december 16-i bemutatóra, ám az október 31-én kitört forradalom aktualitását kihasználva, Balogh Béla rendező még egy befejező képsort készített filmjéhez. A polgári demokratikus forradalom friss pezsgésbe hozta a filmszakmát. Elsőnek természetesen a filmhíradó reagált az eseményekre. „A film belépett a magyar történelembe és nagyon kívánatos lenne, hogy e képet megőrizzük az utókor számára” — írta a Mozgófénykép Híradó 1912 júniusában, amikor megjelent a mozi vásznán az ellenzéki képviselőknek a parlament ülésterméből való kivezetéserői készített riportfilm. Sajnos, ezek a dokumentumok elpusztultak, de a későbbi — az őszirózsás forradalom idején készült Az Est híradófilmjei és a Tanácsköztársaság idején gyártott Vörös Riport című filmhíradók megmaradtak az utókor számára. A rendszeres filmhírszolgá- latot a Vörös Riport Film és előfutárja, az 1918 szeptemberében megindult Az Est Film teremtették meg. Minden szónál többet mondanak el ezek — az archivu- mok mélyén évtizedekig őrzött — filmkockák. Megörökítették az esztelen imperialista háborúba hajszolt, meggyötört milliók elszánt békevágyát A végsőkig elkeseredett, munkát, kenyeret követelő tüntető tömeg tekintete villan fel drámai erővel. A krónikás, Escher Károly ott volt az őszirózsás forradalom nagy eseményeinél is. November 16: a parlament előtti nagygyűlés. Ady Endrét hordágyon hozták el az elnökségbe. A nagy költő betegen, fáradtan is együtt ünnepelt a tömegekkel. Sajnos, pont ez a felvétel nem maradt meg, de érdemes felidézni a Népszava tudósításából néhány részűetet: „Kilenc óra tájban indult meg a százezrek történelmi felvonulása... A felvonulás egész tartama alatt meghatóan példás rend és fegyelem volt... Legelői az Első Magyar Gazdasági Gépgyár munkásainak csapata haladt piros lobogóval. .” Kétszázezer ember érkezett meg a térre, ,a Parlament elé. „Tizenkét órakor megnyílik a főbejárat rácsos kapuja. KiTüntetés! És Ady már befészkelte magát ezrek szívébe, diadalmasan legyőzve támadóit, a betegséget, a fájdalmakat, az alkoholmámort, a Dísznófejű Nagyurat, a halál. Most is bennünk él — az idő sem fogott rajta __ Sa jnos, az e korszakban készült játékfilmeken — a már említett A császár katonái című alkotáson kívül — nem lép rajta Lovászy és Jászi miniszterek kíséretében Bokányi Dezső és Garbai Sándor elvtárs — írja a Népszava tudósítója. — Bokányi elvtárs. .. ezekkel a szavakkal adja tudtul a nemzetgyűlés határozatát: Magyarországon a mai napon minden más országtól független köztársaság lett!” „Mennydörgésszerű óljenorkán követi ezeket a szavakat. Egy ezredévnyi szenvedést akart eltemetni e mennydörgéssel a magyar nép 1918. november 16-án.” És ott volt a filmhíradó operatőrje Kápolnán is, 1919. február 23-án. amikor Károlyi Mihály saját birtokát osztotta fel. A súlyos beteg Ady akkoriban e néhány sort vetette papírra: „Ügy érzem, hogy való és bekövetkezett az én forradalmam...” A költő géniusz sajnos, már nem érhette meg vágyai teljes beteljesülését. Negyvenkét éves korában, 1919. január 27-én halt meg. A temetésén készült filmriport tanúsága szerint hatalmas tömeg kísérte a Múzeumtól a sírig. Nem temetés volt az. Halál a Fekete-hídnál ív. Mindent elmondok” 99 Ahhoz már az első pilia- íatban sem fért semmi kétség, hogy a Csóka István által mutatott bukósisakról le- cőrzsölték a festéket. Méghozzá gyorsan, ügyetlenül. A mélyedésekben például még 'átszőtt • a fekete festékma- adváhy és a sisakon jól látszott a dörzsölés nyoma is. A rendőrség házkutatást rendelt él Csóka István lakásán, h'qgy a reszelőt is előkerítsék.' . Á házkutatás során az egyik rendőrtiszt kis cédut vett észre. Hosszasan nézette, megmutatta társainak majd gondosan eltette. Karóráról szóló zálogcédula volt. A tanúk annak idején eV mondták, hogy Nyitrai Teréz kis méretű, női karórát hordott, ez az óra azonban a FeketeThídnál lejátszódott dráma után eltűnt, és eddig nem került elő. Úgy tudta mindenki, hogy az órát Teréz, a Nagyatádon élő húgától kapta ajándékba, aki maga is ..pontosan ilyen órát hord. Csóka István lakásáról Nmiisäß egyelőre egy zálogcédula került a rendőrség birtokába. Később pedig ugyancsak a házkutatás során több kulcs is előkerült. A kulcsokat rövid idő múltán szakértők és tanúk jelenlétében kipróbálták Terézék lakásán. Az egyik kulcs a kaput nyitotta, a másik a lakás ajtaját. A rendőrség szakértői a zárat is leszerelték és pontosan megvizsgálták. Az eredmény: a kulcsok minden kétséget kizáróan Nyitrai Teréz lakásának kulcsai! Előkerültek hát a Teréz retiküljében levő kulcsok. Legalábbis egy részük. A miskolci zálogházban pedig a Csóka István lakásán talált zálogcédulára kis méretű, női karórát adtak át. Minél gyorsabban meg kellett tudni, vajon valóban Nyitrai Teréz karórájá-é, vagy sem, bár tulajdonképpen már senki sem kételkedett benne, hogy az óra Teréz tulajdona volt A biztonság kedvéért azonban meg kell mutatni a húgának is, aki vette az órát. Másnap egy ezüstszürke, kétmotoros, négyüléses repülőgép ereszkedett le a miskolci röptérre. A Belügyminisztérium repülőgépe. A Borsod megyei Rendőr-főkapitányság két tisztje szállt be, * helyet foglaltak. Egyikük kezében az apró, női karóra lapult. — Mehetünk? — Igen! A motorok zúgása felerősödött, az ezüstszürke gép egy ideig futott a gyepen, majd a magasba emelkedett. Rövid idő múltán Kaposváron szállt le, ahol egy kisebb csoport vá$ta a gép utasait. Kocsiba ültek, és siettek, a kapitányságra, ahol Nyitrai Teréz testvére várta őkét. — Igen, ezt az órát vettem Terézkének — mondta a testvér. amikor megmutatták neki az apró karórát. — Biztosan felismeri? — B’ztosan. Nézzék meg különben az enyémet is, pontosan ilyen. A Belügyminisztérium gépe a nyomozó tisztekkel hamarosan visszaindult Miskolcra. Csóka István a kihallgatásokon nyugodtan válaszolga- tott a kérdésekre, a tiszasze- derkényi üggyel kapcsolatosan mindent elmondott, nem tagadott semmit. Gondolhatta, hogy ebből az ügyből nagy baj nem lehet, különben is csak próbálkoztak az erőszakoskodással. A másik ügy? Nyitrár Terézé? Hol van az már! Rég eltemették, biztosan el is feledték már az egészet! '— Ismerte maga Nyitrai Terézt? A nyomozótiszt kérdése most kicsit meglepte, idegesítette, de azért mégis nyugodtan válaszolt; — Ismertem. — Régóta? — Gyerekkorom óta ismertem Terézkét. Gyakran jártam hozzájuk köszöntget- ni is az ünnepeken, — Szépek voltak ezek az ünnepek? — Szépek, Terézkétől mindig kaptam valamit, néni fogadták ingyen a köszöntge- ' tést. — Mindenki adott valamit? — Nem. Nem mindenki. Némelyik család, ahol nem szerettek bennünket, mint például... És sorolgatla. hol kapta'í valamit, és hol nem kaptak semmit. — Jól vissza tud emlékezni, Csóka? — Igen ? — Szokott pénzt kérni kölcsön? — Szoktam. — Kitől? — Édesanyámtól. — A rpúlt nyáron mikor kért pénzt kölcsön az édesanyjától? — Kapáláskor. De már arattak is. — Közelebbről meg tudná határozni a napot? — Huszonegyediké lehetett és szerda. — Honnan tudja ilyen pontosan? — Anyám 21-én kap segélyt, a szerdát meg onnan tudom, hogy nálunk a kocsma szerdán tart zárva, és amikor a pénzért indultam, éppen zárva volt. — Mondja, Csóka, mikor találkozott utoljára Nyitrai Terézzel? Csóka hallgatott. Egy szó sem jött ki a torkán. A tiszt elővette Terézke óráját és Csóka elé tartotta. — Ismeri ezt az órát? Csóka rámeredt az órára, majd elfordította a fejét. Nem szólt. — És ezeket a kulcsokat ismeri ? Csend. — Csóka! Nézze meg ezeket a kulcsokat! Ismeri ezeket? Látta már valahol? A kérdezett nem válaszolt. Meggörnyedve ült. A nyomozó szólalt meg újra. — Ez az óra is, ez a néhány kulcs is Nyitrai Teréz tulajdona volt. Az óra zálogcéduláját és a kulcsokat is magánál találtuk meg. Mondja meg, hogyan kerültek mindezek magához, mikor találkozott utoljára Nyitrai Terézzel, mit tud á haláláról? Csóka várt egy kicsit, nagyot nyelt, majd rekedten megszólalt: — Azon a napon, amikor anyámhoz mentem a pénzért, akkor találkoztam vele ... — Tehát június 21-én* szerdai napon elindult Gesztely- be a pénzért! — Igen ... Elindultam... Kerékpáron mentem ... El. mondok mindent! Mindent elmondok, úgy, ahogyan történt! Priska Tibor KÖVETKEZIK: A Fekete-hídi tragédia lelhető fel a forradalom hatása. így, ha a filmeken nem is, de magában a filmszakmában, lüktetett, zajlott a forradalom. November 20-án megtartott gyűlésen .elhatározták, hogy megalakítják a Magyar Moziszakma Iparú Szellemi és Művészi Munkásainak Országos Szövetségét. Korda Sándor — a később világhírűvé lett — rendező ismertette a szervezet feladatait. A hosszú nevű szervezet aztán — december elsején — valóban meg is alakult. Deklarációjuk első pontjában kimondták, hogy a szakma nem vállal felelősséget a múlt bűneiért. Hangoztatták a testvéri szakszervezetekkel való szolidaritást, követelték a dolgozók jogos anyagi igényeinek kielégítését és nyugdíjintézet aiapítását. Az államhatalom, ha nem is volt módjában foglalkozni a filmügyekkel, legalább^ elvileg-deklarálta a filmművészét jelentőségét. Károlyi Mihály, a kormány elnöke kijelentette: „A filmet a legerősebb népies agitációs fegyvernek tartom”. Később, március elején a kormány egy Mozitanácsot bízott meg az egyetemes problémák elintézésére. „A népkormány filmkormánybiztosnak Korda Sándort, a Corvin filmgyár igazgatóját nevezte ki — írja a Mozgófénykép Híradó 1919. március 16-i száma —, akit eddigi érdemei is predesztinálnak erre a tisztségre.” Am a gyakorlati kivitelezésre már nem kerülhetett sor. A Tanácsköztársaság kikiáltásával nagyot fordult a világ, új korszak köszöntött be. Ezeket a viharos történelmi eseményeket és az utána következő változásokat fel- szabadulás utáni filmgyártásunk több alkotásban megörökítette. Az illegalitás nehéz éveinek, az ellenállás önfeláldozó harcosainak küzdelmeiről szól a Máriássy-házaspár Álmatlan évek című filmje. Öt időpontot ragad meg ez az alkotás a történelemből: az h világháborún, a proletárdiktatúrán, a harmincas évek elejének gazdasági válságán, a II. világháborún és a nyilas Uralom át vezeti nézőit a fel- szabadulásig. A föld alá szorult KMP névtelen hőseinek harcait a horthyista rendőrkopókkal szemben idézi fel Nádasy László Razzia c. filmje. Eredetileg a televízió részére készítette Fábri Zoltán Vízivárosi nyár című filmjét. A harmincas évek küzdelmeit, problémáit hiteles atmoszférával megjelenítő alkotás rövidített formában kerül a filmszínházakba. V\r- konyi Zoltán Merénylet c. kalandfilmjének történelmi háttere az 1931. évi biatorbá- gyi vasúti katasztrófa, majd az ezt követő kommunista- ellenes hajsza. Murai Jái/*
