Heves Megyei Népújság, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-20 / 272. szám

Remények és lehetőségek A KÖZÉPISKOLÁK IV. csztályaiban rövidesen meg­kezdődnek az 1963/70-es egyetemi tanévre a jelentke­zések. A Művelődésügyi Mi­nisztérium és a tanácsok művelődési osztályai az elő­zetes felmérések alapján a közelmúltban tárgyaltak a továbbtanulás lehetőségeiről. Általános tapasztalat: még a gyenge eredményt elért ta­nulók fele is továbbtanulási vágyakat, szándékokat hor­doz. fölött köztudott: számos egyetemre. — bölcsész, jogi, orvosi — tavaly helyhiány miatt még a maximális húsz Bpntot elérők egy részét sem tudták felvenni. : Az idei tanévben például Budapesten előreláthatóan í3 ezer — országosan pedig 52 ezer — fiú és lány fejezi be középiskolai tanulmányait és érettségizik. A felmérések szerint a végzős diákok közül Budapesten és a nagyobb vi­déki városokban — Pécs, Szeged, Miskolc, Győr, Deb­recen, Szolnok. Székesfehér­vár — valamivel több mint ?5 ezer fiatal — ebből 6 ezer a fővárosi — szeretne vala­melyik egyetemen vagy főis­kolán továbbtanulni. A szándék és elképzelés te­hát 8 hónappal az érettségi előtt világos. Ám ugyanilyen világos az is. hogy a társa­dalom értelmiségi igénye meghatározott Az ország összes egyetemére és főisko­lájára mindössze 6.700 — a felsőfokú technikumokba pe­dig 4.500 — első éves kerül­het be. A legtöbb helyet 2.201-et, a különböző műsza­ki egyetemek, míg a legkeve­sebbet — országosan 258-at — a jód egyetemek kínálják. Az összes érettségizők egy­negyede Budapesten fejezi be tanulmányait. viszont ha minden budapesti egvetemre jelentkező fiúnak és lánynak sikerülne valamelvik egye­temre vagy főiskolára bejut­nia. akkor csak fővárosi fia­talok töltenék be az országos keretszám úgyszólván min­den férőhelyét. MAR az eddigiekből is nyilvánvaló, hogy a Bu­dapesten végző és továbbta­nulni vágyó fiatalok fele sem kerülhet vágyainak, elképze­léseinek megfelelő tanintézet­be, a vidékieknek pedig mintegy 60—65 százaléka nem jut el az egyetemig. A Műve­lődésügyi Minisztérium — nagyon helyesen — számará­nyuknak megfelelő 75 száza­lékban a vidéken érettségiző fiataloknak tartatja fenn az egyetemi férőhelyeket. Azon­ban a kisebb városok és já­rási székhelyek középiskolái­ban végzők mégsem juthat­nak számarányuknak meg­felelő egyetemi képviselet­hez. Ennek oka: képzési színvonalkülönbség, korláto­zott művelődési lehetőség, tehát a kisváros adta kisebb „kezdősebesség”, ami a fel­vételi vizsgákon óhatatlanul alacsonyabb pontszámot he­lyez kilátásba. Különösen 18 éves korban érzékeny a csalódott lélek, és bizony az adott realitások miatt nagyon sokan már fel­nőtt életük első pillanatai­ban kisebb-nagyobb belső válsággal, az elképzelések és a lehetőségek rideg konflik­tusával kényszerülnek szem­benézni. A statisztikák sokévi átla­ga azt bizonyítja, hogy pél­dául országosan minden ötö­dik érettségiző fiatal bejut­hat valamelyik felsőoktatási intézetbe. így talán kevésbé tűnik reménytelennek a fia­talok helyzete. Azonban, mint ahogy az egyik gimná­zium IV-es tanulói a minap erre válaszolták: csak a lát­szat biztató, mert valójában olyan ez, mint a minden má­sodik sorsjegy nyer mottója; hiszen vehet valaki akár 10 sorsjegyet is. mégsem biztos, hogy egyet is kihúznak szá­mai közül bár általában igaz, hogy minden második nyer. Ez a nagy számok törvé­nye. És igazsága különösen vonatkozik a vidéken érettsé­giző és továbbtanuló fiata­lokra mert ha a vidék 75 szá­zalékos egyetemi férőhely le­hetőségét vizsgáljuk ennek nagyobb, részét a felsőoktatá­si intézményekkel rendelke­ző és iparilag fejlettebb na­gyobb vidéki városok közép­iskoláiban végzett fiatalok foglalják el. A nagy számók törvényéből adódik az is. hogy például Budapesten a két és fél ezer várható jeles érettségiző közül, a végzés évében mintegy ezer fiatal nem érheti él az egyetem padjait, mert ahoi a túlje­lentkezés nagyobb arányú, ott a jelesek aránya is na­gyobb. Így megeshet, hogy egyes megrohant szakokra olyan fiatalokat sem vesznek fel, akiket más egyetemeken — ha érdeklődésük szerint oda jelentkeztek volna — el­sők között vennének fel. Min­denekelőtt vonatkozik ez a bölcsészkarokra, amelyekre országosan a tavalyi eiőfel- vételezetekkel együtt alig 350 első éves iratkozhat be. SOKAN KIFOGÁSOLJÁK: nem túlzott-e ilyen erős kor­látozásokat alkalmazni? AI kérdezőknek: kérdéssel kell lehet válaszolni, melyik jobb: elhelyezkedni nem tudó 24— 25 éves állás tál óin diplomás­nak lenni, vagy 18 éves kor­ban úgy módosítani az érdek­lődést és pályaválasztást, hogy az mind az egyén, mind pedig a társadalom egésze számára hasznos és kielégítő legyen? Anélkül. hogv az életről vallott elveiben bár­ki megalkuvásra kényszerül­ne, a társadalmi munkameg­osztásba való beilleszkedés tekintetében ma még igen gyakran elkerülhetetlen bi­zonyos fokú kompromisszum. Annál is inkább szükségsze­rű ez. mert hiszen szerte az országban évek óta hiány van magas képzettségű szak­munkásokban. és ide még most is kevesebb a jelentke­zés. mint amennyit ezek a szakmák fel tudnának ven­ni. Aki pedig a szakmai ké­pesítés megszerzése után is ragaszkodik eredetileg el­képzelt hivatáshoz, az a szocialista oktatási rendszer lehetőségeivel élve később is megszerezheti az ahhoz szük­séges diplomát. Szamos Rudolf Tallózás a világrekordok évkönyvéből A legnehezebb férfi, a legkisebb nő, « legritkábban használt szó, a legszorgalmasabb sírásó Nagy-Britanniában minden évben megjelenik a Furcsa világrekordok könyve. Az idei 15. kiadás 350 oldalon számol be a legkülönösebb világrekordokról. A világ legmagasabb embe­re — ha hinni lehet az év­könyv adatainak — 272 cm magas Robert Badlew (1918- ban született Altonban, az USA-ban). A legalacsonyabb nő, Pauli­na Masters, mindössze c8,9 cm magas volt. Tizennyolc éves korában halt meg. A legkövérebb ember Ro­bert Erl House, 484,9 kiló volt. 1958-bart halt meg. Ami a legidősebb embert illeti, az évkönyv szerkesztői szerint ezt a legnehezebb megállapítani, ugyanis az em­berek, ha éveikről van szó, általában nagyot mondanak. Adataik szerint a leghosszabb életkort — 113 évet és 121 napot Pierre Jaubert, egy kanadai fogadóiroda tulajdo­nosa ért meg. (Született 1701. július 15-én, meghalt 1814. november 16-án). A Szovjetunióban állítólag 224 férfi és 368 nő idősebb százhúsz évesnél, de ezt sem­mivel sem lehet bizonyítani. A Szovjetunióban élt a vi­lág legtermékenyebb asszo­nya: 69 gyermeket szült. (1816-bail született, 1872-ben halt meg.) Négyszer voltak négyes, hétszer hármas ikrei és tizenhatszor szült ikerpárt.) A leghosszabb vonatszerel­vény 1957. november 15-én indult Nyugat-Virginiából Ohióba. A mozdony 500 szén­nel telt vasúti kocsit vonta-1 tott. A legritkábban kiejtett szó a világon a „csin”. Csak a japán császár használhatja. (Egyes szám első személy.) A leghosszabb nevű telepü­lés Üj-Zélandban van: Tau matavhakatangihangakmoau- votamateaturipukakapiki- mungahoronukupokaiuhenua­kitanatahu a neve, ami kö­rülbelül ezt jelenti: az a hely, ahol Tamatea, a híres nagy térdű ember — aki hegyeket mászott és dombokat nyelt Mozart-muzsika Egerben A Budapesti MÁV Szim­fonikusok Mozart-muzsikáiát hozták Egerbe hétfőn este. A Szöktetés a szerájból című opera nyitányától a fináléig minden jelentősebb ária, duett és quartett megszólalt ezen az estén. „Akinek ennyi jó kevés, azt érje gáncs és megvetés”- éneklik a játék végén, a boldogság beteljesülésekor az opera hősei, Constanza, Bel­monte, Blonde, Pedrillo és még az ármánykodó Ozmin is. Ehhez nincs is hozzátenni valónk. A mozarti muzsika önfeledt játékossága, az em­beri boldogságról és jóságról szőtt harmóniái halhatatla­nok, finomak, olykor fensé­geseit, mint azok a pillana­tok, amikor az emberi test és lélek csodálatos laborató­riumában kikristályosodnak a formák: megvallani az em­beri sorsot és abban is azt, amiért élni, harcolni érde­mes. Mozart nem ismeri vagy nem akarja ismerni a vérgő­zös emberi otrombaságokat. Minden hangjával, minden harmóniájával az embert vallja, aki a boldogságot kí­vánja. Hogy ebben a küzde­lemben néha még Constanza is a halálról énekel? A bol­dogság mögött akár háttér­ként, akár végzetként ott le­selkedik a halál, a dolgok, ér­zelmek és lehetőségek pusztu­lása. Mindez így, együtt — élet, amely így értékes az em­ber számára. A MÁV Szimfonikusok ezt a Mozartot szólaltatták meg ez alkalommal, Sulyok Ta­más kar-mester vezetésével az egri színházban. Az együt­tes mindvégig megbízhatóan és jól látta el feladatát. Constanza áriáit Lehoczky Éva énekelte. Az egri közörv- ség régi ismerősét szeretettél üdvözölték és tapsolták. Hangja változatlan fényben csillog, énekkultúrája ezúttal is, finom hatásokat hozott. Szopránja — néhányszor le­írtuk egri szerződése idejé­ben is — az érzékeny és vib­ráló líra minden színét érzé­kelteti. Koltay Valéria Lehoczky- tól elütő egyéniség. Passzí­vabb, jobban alárendeli ma­gát a zenének, a kottaszöveg­nek, de Blondéje így is kor­rekt megoldás volt. Bartha Alfonz — egyik legjobb Mozart-énekesünk — az érzelmeket hangsúlyozta áriáiban. Értékes hanganya­ga jól érvényesült a quartet­tekben is, mindig külön szint jelezve az együttesben. Kishegyi Árpád a jóke- délyű Pedrillóban a tipikus mozarti figurát mintázta. Az operai színpad és jelmez hiánya láthatóan zavarta, míg néhány szám után moz­gásával és játékával áttörte maga körül ezt az űrt. Domahidy László Ozminja az est legkedélyesebb élmé­nye marad a közönségnek. Mókázó kedve szétfeszítette a magánszámok kereteit és a Bacchus-áriától a műsor végéig nemcsak hangjával, de a zenével is játszott — jó értelemben véve és fogva fel a játékot. Az egri közönség — ha operai köntös nélkül kapta is — élvezte a mozarti zenét. Azt azonban meg kell je­gyeznünk, hogy eddigi ta­pasztalataink ismét beigazo­lódtak: az estélyi ruhában fellépő, különböző karakterű énekesek így, operarészlete­ket énekelve és egymást vált­va nem tudnak maradékta­lan illúziót kelteni. Még ak­kor sem, ha ki-ki tudása leg­javát adja. A zenetörténeti ismertetőt Lukin László mondotta el. (farkas) Halál a Feke in. Hajsza a fekete bukósisak után így év telt el a gesztelyi események óta. Nyitrai Teréz holttestét tavaly, június 29-én találták meg, és ez év június 29-én újra olyan esemény történt, amelyről itt okvetle­nül szükséges beszámolni. Mondhatnék azt is: a Nyit- rai-üggyel foglalkozó nyomo­zók számítottak ilyen, vagy ehhez hasonló eseményre, ké­szültek rá. A Tisza-parton, Tlszasze- iflerkény közelében két isme­retlen férfi rátámadt egy 17 éves diáklányra. A lány feljelentést tett a rendőrségen, és elmondta, hogy a két férfi leteperte. erőszakoskodott vele. Hol az egyik, hol a másik próbálko­zott, leszorították a földre, 6 meg rúgott, karmolt, küzdött, ahogyan tudott. Az egyik férfi kést vett elő, ráfogta, hogy ha nem hagyja magát, belevágja. A lányt orvos is megvizsgálta. Erőszakos ne­mi közösülés kísérletét álla­pította meg. Ki volt a két férfi, mit tud róluk a kislány? Szerencsére sok mindent. Például: NmwsM IMS. november 20.. saerOn — Motorral érkeztek. — Milyen motorral? Ki­csivel, naggyal? — Inkább kicsivel. — Milyen volt a motor szí­ne? — Szürke. — Milyen volt a két férfi? — Fiatalok voltak. Az egyiknek, aki a motort ve­zette, be volt gipszelve a lá­ba. — Azt mondta, karmolt is. Hol? — Az arcukat karmoltam. — Nem emlékszik véletle­nül a motor rendszámára? — Nem. De azt hiszem LC- vel kezdődött. — Tehát LC-vel. És bukó­sisakjuk volt? — Igen. . — Milyen színű? — Fekete! — Biztos? — Egészen biztos! Fekete bukósisak volt! Vajon kinek kellett gipszet tenni a lábára az utóbbi na­pokban, hetekben. Motorral jár, tehát bármelyik közeli, vagy távolabbi községben, városban is lehet. Mindenek­előtt azonban a Tisza menti községekben. Ezekben a na­pokban a környező községek összes orvosi rendelőjét rendőrök látogatták. Karto­tékokban keresgéltek. Jegyet. gettek. Neveket, címeket, eseteket. Nem biztos, hogy közlekedési baleset miatt kel­lett a lábat begipszelni, lehe­tett más is. A rendőröket fő­képp azok az emberek érde­kelték, akiknek még most is rajta van a lábukon a gipsz. Megtalálták az első nevet. Azután a másodikat, a har­madikat, a tizediket és ki tudja hányadikat. A körzeti megbízott rendőrök sorra lá­togatták valamennyit, és pon­tosan elszámoltatták őket egy bizonyos napról. Merre jártak, mit csináltak akkor? Majd ellenőrzés, hosszas utánjárás, valóban azt tet- ték-e, amit mondtak. Igen, az alibi rendben. Keresték a motort is. Ki­nek van szürke motorja, melynek a rendszáma LC-vel kezdődik? Ki látott ezen a napon Tiszaszederkény kör­nyékén ilyen motort? Ki lát­ta a fekete bukósisakosokat? Az egyik alkalommal a tiszaszederkény! rendőrőrs járőre éjszakai ellenőrzése során igazoltatott egy moto­rost. A járőr egyéb szolgálati feladatán kívül érdeklődött a szürke motor iránt is. — A napokban, amikor munkából mentem hazafelé, láttam a Tisza mellett egy szürke motort. Két férfi ült rajta — felelte a kérdezett. — A bukósisak színére is emlékszik? — Igen. Fekete volt. A mo­tor vezetőjét ismerem is. Fel­ibuóúdn Udttjj ___ Gé pkocsi állt meg Felső- zsolcán a megadott címnél. Egy asszony nyitott ajtót. A gépkocsival érkezett férfi rendőrségi igazolványt mu­tatott neki. — A férjével szeretnék be­szélni. — Nincs itthon. •— Hol van? A Gesztelybe ment, a szüleihez. — A motoron? — A motort néhány napja elvitte valahová, de nem tu­dom hová. Az asszonyt beültették a kocsiba és elindultak Gesz­telybe. — A motor rendszámát tudja? — Nem. — Tud olvasni? — Nem. — Mi történt a férje lábá­val? — Közlekedési baleset érte. — Be kellett gipszelni ugy-e? Rajta van még a gipsz? — Nincs. Tegnap levette. Nem tudom miért, de levet­te. — Milyen a bukósisak szí­ne? * — Szürke. — Szürke? — Igen! Szürke! A gépkocsi megérkezett Gesztelybe. Utasai a keresett férfi szüleinek lakására men­tek és néhány perc múltán a nyomozótiszt előtt állt egy fiatalember. Arcán erős kar- molások nyomai, egyik lába csúnyán megdagadva. Kezén tetoválások. Indiánfej, cow­boyfej, „üss!” és néhány más (eúrab _______________________ — M agát keressük. Mi tör­tént az arcával? — Beestem egy csipkebo­korba. — A motorja hol van? — Javításon, itt... a kö­zelben. — Menjünk oda! A szürke motor valóban ott állt a műhelyben. Sem­mi különösebb javítanivaló nem volt rajta. Rendszáma: LC 34-47. — A bukósisak? — Itt van az is — szólt a fiatalember. Szürke bukósisak került elő. Olyan bukósisak, amely­ről leszedik, ledörzsölik a fes­téket, és megmarad a szürke alapszín. A rendőrtiszt a fiatalem­berhez fordult. — Csóka István, előállít­juk! A megyei kapitányság­ra megyünk, szálljon be a ko­csiba! Csóka István, 19 éves, fel- sőzsolcai lakos, néhány lo­pással, sikkasztással és javí­tóintézettel a háta mögött most ismét szembekerült a bűnüldöző szervekkel. A ka­pitányságon beismerte: ő erő­szakoskodott a tiszaszederké- nyi lánnyal, ö és barátja. La­katos László, vele egykorú, bocsi lakos, akivel a javító- intézetben ismerkedett meg. Lakatost ugyancsak gyorsan előzetes letartóztatásba he­lyezték. Csókának azonban a már közölteken kívül később más minden is eszébe jutott. Priska Tibor KÖVETKEZIK^ ■Mindent elmondok”! el, s emiatt földevőnek ne­vezték — furulyázott kedve­sének. A legnépszerűbb képre­gényt Charles Schulz írja. Több ezer amerikai lapban jelenik meg, s kilencvenmil- lió ember olvassa. A legnagyobb légitársaság a szovjetunióbeli Aeroflot. Kétezer repülőjével a múlt évben 53 millió utast szállí­tott. A legértékesebb pénz a százezer dolláros, a legna­gyobb méretű pedig a tízezer dolláros (394 darab tízezer dolláros van még ma is forga­lomban). A sültek sültjét egy beduin lagzin készítették. Az ételkü­lönlegesség így készült: né­hány halat megtöltöttek főit tojással, ezekkel a halakkal megtöltöttek néhány tyúkot, a tyúkokkal néhány birkát, s mindezt beletették egy tevé­be, majd az egészet nyárson megsütötték. Végül megemlítünk ,mág két furcsa rekordot: az egyik Johann Heinrich Karl Time al- denburgi sírásó világrekord­ja: életében 23 111 sírgödröt ásott ki. A másik Victoria Zackini kisasszony rekordja: akit 1958-ban Ringlingben a Baylee cirkusz ágyúja 4,7 kilo­méter távolságra lőtt ki. A cirkusz vezetősége nagy gondban lesz, ha Zackini iíís- asszony nyugdíjba megy, mert valószínűleg nehéz lesz ugyanilyen kaliberű hölgyet találni ágyújuk számára. flunk»" szociológia Tanulmánygyűjtemény Örömmel üdvözölhetjük az első fecskét, az egyre jobban kivirágzó szociológiai tudo­mány egyik ágának, a mun­kaszociológiának első hírho­zóját. Aligha kell bizonygat­ni, hogy nagyon ideje volt e híradásnak. Külföldön már nagy múltra,- s tekintélyes eredményekre tekinthet visz- sza a munkaszociológia, míg hazánkban két-három eszten­deje tette meg első lépéseit. A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásábán most megjelent tanulmány- gyűjtemény szerkesztője bő­séges anyagból válogathatott tehát, s Ádám György mun­kája egészében sikerültnek mondható. A leglényegeseb­bet, a legalapvetőbb kérdé­sekkel foglalkozó tanulmá­nyokat igyekezett kötetbe gyűjteni, többek között ame­rikai, német, szovjet szakem­berek munkáit. A munkaszociológia, mint neve is mutatja, az ember legfontosabb tevékenységét vizsgálja. Ebben az esetben a kötet anyagainak szerzői a nagyiparból merítették vizsgá­lódásaik tárgyát, s olyan, ma már klasszikusként számon tartott fölméréssel is megis­merkedhetünk, mint amilyen a Western Electric Company Hawthome-üzemében vég­zett „első nagyszabású társa­dalomtudományi kísérlet” volt. A teljességre nem töre­kedve, csak szemelvényszerű- en: A társadalomtudományok alkalmazása az amerikai iparban; Üzemi és ipari konfliktusok; Személyiség és szervedet; Az üzemi kiima szociológiája; Az ipari de­mokrácia; A munkatevékeny­ség indítékai és összefüggé­sük a munkafeladatok tartal­mával — ilyen és Hasonló fe­jezetcímeket találunk a könyvben. Rendkívül izgalmas és ér­dekes felfedezőútat tehetünk a könyv segítségével, olyan kérdésekre kapunk választ például, mint a betanított munka és a szakmunka ha­tárainak összemosódása, a munkafeladatok, munkamű­veletek tervszerű „cserélgeté­se”, a vezetők és alárendeltek kapcsolatainak változásai. Az értékes, s saját feladataink­ra ablakot nyitó műhöz He' gedűs András írt előszót. 0n»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents