Heves Megyei Népújság, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-19 / 271. szám

A párt tagja f Régi famerCa&mrarfl talál­koztam. Nyugdíjas bácsi, nem a gondtalanok kategóriájá­ból De most, igazán lakko­zás, túlzás nélkül adom to­vább, mintha néhány centit kiegyenesedett volna a gör­nyed tségb 61 a szenében új derű csillant Mi van, ml új­ság? Hát büszkén közölte: „Fiam kilenc nappal ezelőtt párttag lett,” — talán még az órákat is meg tudta volna je­lölni. Azután egy másik ba­rátommal jöttem össze, 6 a taggyűlésükről beszélt „Tu­dod, valami megütötte a szí­vemet A munkahelyem nem nagy, a pártszervezetben is kevesen vagyunk. Az egész, épületben, tele hivatallal, ugyanez a helyzet, nem a kommunisták vannak több­ségben. Az elnök a taggyűlé­sen maga is megemlítette ezeket a körülményeket, és végül kérte, énekeljük el az Intemacionálét Egy kicsit el- fogódottak voltunk, egyszer- kétszer megbicsaklott a han­gunk, de elénekeltük az In- téma cionálét, a hidd el az utolsó sorokat, onnan az Is­métléstől, már szinte érces­nek hallottam5. .*• Bennem is megrezdült va­lami amikor, közvetlenül egymás után az említett két találkozásom voll Együtt éreztem, együtt örültem az idős kommunistával aki min­denkinek elmondta, hogy az 6 fiával erősödött a párt. S beleéltem magam barátom helyzetébe, akit a taggyűlés felemelő pillanatai egy kicsit ellágyítottak. Hogy a két való és igaz történet érzelmi hú­rokat pendít meg, ez azért van, mert emlékeztet, milyen nagy erő, ha megőrizzük a párttagság nemes pátoszát, a nehéz küzdelmek harcosainak — lehel nem is egészen kifo­gástalan a kifejezés — ro­mantikáját S nagyon jó, ha ezt sohasem felejtjük. Mos­tanában részt vettem több ve- zetőségválasztó taggyűlésen, s rendkívül örvendetesnek tar­tom azt a tapasztalától hogy — valószínűleg szerepe van ebben a párt töretlen, céltu­datos politikájának, a nem­zetközi helyzet alakulásánál" az ezekből adódó teendő. . állásfoglalások sorának — is­mét előtérbe került a kérdés: mit jelent párttagnak lenni? Sok pártszervezetben, nyil­ván a rendkívül sürgős nap feladatok közben, de esetleg más, túlbecsüli vagy éppen­séggel mellékes körülmények miatt, a kelleténél keveseb­bet foglalkoztak a párttagság jelentőségével Voltak pártta­gok és voltak hangulatok, hogy az ország mai egészsé­ges fejlődése, a párt szilárd­sága és egybeforrottsága ide­jén most már lazítani lehet, a kommunisták elé állított mércét már nem kell szabá- lyozgatni, ellenőrizgetni, nem szüksége* hangoztatni a külö­nösebb odaadást, az áldozat- készségei az erőfeszítési a példamutatásl s valahogy csak lábírjuk, ha diszkréten félrenézünk az itt-ott felbuk­kanó önzés, elmaradott gon­dolkodás, méltatlan maga­tartás láttán, még ha az flletö zsebében, ha restellkedve is, piros tagsági könyvecske la­pul Sokan hajlamosak arra, hogy ne hallják meg, amikor hanyag, fegyelmezetlen, fel­adatait nem teljesítő, mohó párttag környezetében az emberek arról kezdenek sut­togni: „Ha neki szabad, ne­künk is szabad”. Pedig az a párttag, aki megpróbálja megkerülni az MSZMP sza­bályzatál a kormány rende­letéit, aki problematikus helyzetekben hajladozik, mint a nádszál, akit csak a maga zsebe érdekel, akiből hiányzik a megértés mások baja iráni akiben nincs em­beri melegség, az többbszörö- sen kárt okoz a pártnak, ál­lamunknak, dolgozó népünk­nek, a legtöbbször környeze­tének és önmagának is. Jó tudni hogy a pártta­gok óriási többsége nem ilyen ember. Nem kis munka áll amögötl hogy a magyar nép felismerte, a kommunisták nem „vizet prédikálnak és bort Isznak”, hanem minden­napi munkájukban, cseleke­deteikben is hűségesek azok­hoz az elvekhez, és normák­hoz, amelyeket hirdetnek. MI más bizonyítaná ezt fényeseb­ben, mint az ország nagysze­rű előretörése, eredményeink sokasodása, nemzetközi te­kintélyünk növekedése! Még­sem szabad, hogy árnyékban maradjanak azok a pontok, ahol még javítani kell. Hiá­ba van lefektetve, többen Is szóvá tették, hogy a párt a kommunistáktól példamuta­tást vár el a takarékosság­ban, a pazarlás ellen folyó harcban, a kommunista eb­ben a tekintetben Is legyen élő lelkiismeret Másutt új nevet vétettek fel a vezető­ség jelöltjeinek listájára, mert az egyik párttagnak felrótták türelmetlenségét néha sértő, nyers modorát Ha az, hogy mit is jelent párttagnak lenni, ritkábban került is napirendre az utóbbi években, most, az új vezető­ségválasztó taggyűléseken és ezeket követően, a párttagok között, a munkahelyek közös­ségében erőteljesen és komo­lyan hozzáláttak ennek a je­lenségek a felszámolásához. Világosabban áll az emberek előtt ahogyan eddigi ered­ményeink elérésében is a párttagok jártak elől, a to­vábbi út sem képzelhető el másképp. Nem titok, hogy a jövőben még több függ a kommunisták szilárd helytál­lásától erőfeszítéseitől. Nyil­vánvalóan első és legelső törvény, hogy a párt minden tagja ehhez méltó legyen, mindenütt ahova az élet ál­lítja, akár vezetőnek, akár beosztottnak. A vezetőségvá­lasztó taggyűlések lendülete, alapossága, aktivitása táplál­ja azt a tudatot hogy a párt­tagság eleven erő. Ha ez az óriási erő teljes lendülettel dolgozik, ha a lelkesedés tü­ze kiolthatatlan marad, ak­kor magával ragadja a dolgo­zók millióit íme, erre is gondol az em­ber, amikor azt hallja, hogy nyolc kommunista elénekel­te az Intemacionálét. V. 3. Szeretik községüket a karácsondiak Akárhonnan közelítünk Is a karácsondiak életéhez, csak az derül ki végső soron: ra­gaszkodnak a községükhöz, jól érzik itt magukat tehát szívesen segítenek Is környe­zetük szépítésében, gyarapí­tásában. A részletek felől Szirmai Sándor vb-elnök adott tájé­koztatást. Mik ezek? Kezdjük azzal, hogy a sár már nem fenyeget senkit az őszi vagy a tavaszi esőzések idején. Nincs olyan utca a községben, ahol legalább az egyik oldalon ne vezetne jár­da. Sőt, már tavaly hozzá­fogtak *a másik oldal járdájá­nak megépítéséhez. Az idén aránylag kevesebbet építet­tek, mindössze ötszáz négy­zetmétert. Ezt a számot úgy emlegetik, mintha szégyen­kezniük kellene miatta Egyetlen szakemberrel Pedig egyetlen szakember irányítja a járda építését minden más munkát a lakók végeznek el társadalmi se­gítségként A közvilágítás is jó. A fő úton korszerű lámpatestek ontják a fényt esténként Igaz, kint a periférián, két utcában még nincs világítás, itt még sötétben kell botor­kálniuk hazafelé az emberek­nek, de ennek a munkálatait is megtervezték. Bíznak ab­ban, hogy a felettes hatóság segítségével a szükséges 160 ezer forintot is elő tudják te­remteni hozzá. Rendezett szép, tiszta köz­ség Karácsond. Külső képé­ben is azt mutatja, hogy igé­nyesek a lakóL Különben Szakmák, emberek A huta „karmestere" Az apját követte, amikor a Darádsasvári hutába kerüli Gyerekfejjel tizennégy esztendősen sürgölődött a fel­nőttek körül s próbálta tő­lük ellesni ezt a különös mesterséget Volt behordó fiú, később „bankázó” lett majd rövid idő múlva már a segédekkel dolgozott egy sorban — jóllehet az üveg­fúvók szakmunkáslevelét csak jóval ezután, 1959-ben kapta kézbe. Az elsők között szerzett bizonyítványával már maga­biztosan mozgott a kemen­cék. kádak előtt — de ered­ményével még korántsem volt elégedett: a papír mel­lé alapos gyakorlatot is akart. Egy gyalogos becsületes ajánlata... az autósoknak Sajnos beköszöntött a kedvet rontó ősz, sót majd­nem a tél is, összes kelle­metlenségeivel, legfőképp persze a lucskos, vizes, sá­ros utakkal. S ami ebből egyenesen következik, szép városainkban ismét meg­kezdődött a gyalogosok tán­ca. Nemcsak a járdákon lé­vő tocsogókat kell „átbalet- tozniuk”, nemcsak arra kell figyelni, hogy a szembejö­vők ernyője ki ne verje a szemüket, de arra is, hogy az úttesten száguldó autók ke­rekei ne adjanak ingyenes zuhanyt, latyakkal ne loc­csantsák tele cipőjüket,.. mert tűre már volt példa. Rövid utat is elég tenni a városban, hogy meggyőződ­hessen az ember e veszé­lyek aktualitásáról. Miután egy személygép­kocsi az egyszerű gyalogos felöltőjét derékig „bevakol­ja” sáros vízzel majd egy személykocsi gumikereke nyom két—három liter vi­zet cipőjébe, elkezd gondol­kodni: mit is lehetne tenni, mit vétett ő. hogy így „be­verik sárral”? »ékességet... és alkut Htú. A gyalogos... az autósoknak. így kezdi be­szédét: Kedves autósok! Az utóbbi időben már sikerült a legfontosabb kérdésekben egyetértenünk. Mi, gyalogo­sok, mind kevesebbet csász- kálunk az úttesten és öröm­mel konstatáljuk, hogy csökken azoknak a gyalog­járó társainknak száma, akiket elütnek. Tehát az élet, a lét és nem lét kér­désében már egész Jól al­kalmazkodunk egymáshoz. De van még ez a részlet- kérdés. Bevágni sárral a gyalogost, vagy nem bevág­ni? Becsületes alkut aján­lanánk! Mi, gyalogosok, ígérjük, hogy a parkírozó és az utcán közlekedő gép­kocsikat nem vágjuk be sárral, nem lövünk szöget gumijukba, s egyetlen autó- tulaidonos ruháját nem ön t űik le házunk ablakából mosogatólével vagy sáros vízzel, nem rongáljuk érté­keiket. amelyekért becsü­lettel megdolgoztak, nehéz pénzen megvásároltak. Cserébe? Csak egy kis figyelmessé­get, kíméletet magunk­nak ... ruhánknak. K. E. Ügyes kezű, szorgalmas fiatalembernek látták a ve­zetői, akik idővel alkalmas­nak találták arra, hogy az Üvegfúvó előléphessen üze­mében. Juhász Pál, pár év múlva így lett művezető ott. ahol nem is olyan nagyon résen afféle „kis inas”-ként kezdte a munkál Beosztása több. nálánál idősebb ember ..főnökévé” emelte. Eleinte kissé furcsa érzés volt ezt szoknia, bizo­nyos fokig nehezére esett va­lamelyik „szaki bácsinak,, utasítást adni, de — ahogy mondta — csakhamar „bele- jött,. Jólesően tapasztalta, hogy a kezdeti idegenkedés „elpárolgott”, az öregek is befogadták, s elismerték. Az­tán vigyázott is erre az örö­mére: úgy iparkodott, úgy vi­selkedett, hogy sem a kine­vezésen, sem a barátságon ne essék csorba. A sasvári huta fiatal „kar­mestere”, az 1964-től műve­zető Juhász Pál — hivatalos elfoglaltsága mellett időt szakított a sportra is (megyei síbajnokságot nyert), de in­kább mint az üveggyár KISZ-titkára szerzett újabb érdemeket: ifjú . társaival együtt sikeres védnökséget vállalt a nagy rekonstrukció felett s az alapszervezetével járási első letl Eddig számítani lehetett rá a hutában, az ifjúsági szervezetben s tartalékos ka­tonaként, szükség, esetén a hedseregben. Ügy érzi, hogy eddig rászolgált a fiatalon kapott megkülönböztető el­ismerésre — s hiszi: ezután is helyt álL ötven-nyolcvar 'rnberének az élén most újra bizonyíta­ni akar üzemében: fiatalos szervezéssel, a termelőkapa­citás. a munkaidő jobb Iá­használásával be akar „hoz­ni” valamit a gyár „objek­tív” lemaradásából. Mert bár az adósságról nem tehetnek — roppant szégyellik vala­mennyien ... Nem illik vala­hogy a sasváriak híréhez .. i (— ni) nem gondoltak volna arra sem, hogy létrehozzák a víz- társulatol Még az év végéig meg akarják alakítani hogy jövőre hozzá lehessen kezde­ni a vízvezeték megépítésé­hez. A visontal bánya kártérí­tésként fúratott egy kutat, amelynek a hozama 650 liter percenként. Megépítteti a hidroglóbust is, így a többi munkára már csak 6,5 millió forintot kell biztosítani. Per­sze, ez sem olyan egyszerű. Ennek az összegnek egy ré­szét a víztársulat adja majd, a többit pedig az érdekelt lakók. Nekik annyi kedvez­ményt biztosítanak, hogy a hozzájárulást részletekben törleszthetik. Miután nem csekély vál­lalkozásról és anyagi áldo­zatról van szó, megérdeklőd­tük. vajon hogyan vélekedik erről a lakosság? Döntő több­ségük egyetért az elképzelés­sel és a megvalósítás módjá- vaL Csekély hányaduk tá­mogatja a tervet, de sokall­ja a hozzájárulás összegéi Akadnak olyanok is, akik kö­zömbösen fogadják, valahogy úgy, megvoltak eddig is víz­vezeték nélkül, ezután is meglennének. Nőnek az Igények De már az utóbbi időben úgy épültek a házak, hogy ott találjuk bennük a fürdőszo­bát is. No, nemcsak azérl mert engedélyt sem kapná­nak az építkezésre, ha nem szerepelne a tervrajzon a fürdőszoba. Akarják, igénylik a nagyobb kényelmet az egészségesebb életkörülmé­nyekei És ha ehhez azt is hozzátesszük, hogy a lakos­ság egy harmada teszi ki ezt a részt, akkor azt is láthat­juk, hogy a karácsondiak gondolkodásában, életfelfo­gásában milyen változások következtek be az eltelt évek során. Anélkül, hogy eltúloz­nánk ennek a pozitív válto­zásnak az értékelését mond­juk meg nyugodtan, hogy megnyugvással hivatkozha­tunk rá. Sok minden találha­tó meg emögött többek kö­zött az eredményes szövetke­zeti gazdálkodás gondolko­zást formáló hatása. Itt em­lítsük meg, hogy az idei gaz­dasági év — az ismert nehéz­ségek ellenére is — ismét to­vábbi fejlődést hozott. A ta­valyi 47 forinttal szemben most 57 forintot számolnak a becslések alapján a pré­miummal tetézett egy mun­kaegységre. A szorgalom, a leleményesség, az akarás se­gítette a szövetkezetieket ab­ban, hogy az időjárás okozta terméskiesést más oldalról pótolják. Ebben a községben minden évben van néhány fiatal, aki mezőgazdasági szakmunkás- képzésre jelentkezik. Azokat is számon tartják, akik tech­nikumot, egyetemet végez­nek, és visszavárják őket. A fiatalok főként a községből nősülnek vagy máshonnan hoznak feleséget, de általá­ban itt maradnak. • nem kí­vánkoznak máshol lakni. Eb­ben közrejátszik az is, hogy a házak többségükben kor­szerűek, hogy a családok jó módúak, havi átlagkeresetük eléri a 3000 forintot. Igaz, sok a vasutas, a családokban ál­talában két kereső van. Még valamit emeljünk ki annak jellemzésére, hogy a karácsonydiak haladó gon­dolkodásúak. A cigányokról van szó. Néhány évvel ezelőtt még nagy port kavart fel a községben, amikor az első cigánycsalád betelepült a fa­lu központjába. Ma már kö­zel harminc cigánycsalád él a többi lakos között. Hatnak közülük a községi tanács adott lakást húszán pedig saját erejükből vásároltak maguknak házat. És ez a fo­lyamat nem állt meg, és ma már senki sem berzenkedik miatta. Nyiltszivűek El kellett jutni a művelt­ségben is olyan fokra, ami­nek birtokában a korábbi helytelen nézetek feloldód­tak. Hogy majdnem négyszáz felnőtt végezte el az általá­nos iskolát, ez a tény is sok mindent megmagyaráz és egyben bizonyít is. Erre is méltán hivatkozhatnak a ka­rácsondiak, büszkélkedhet­nek is vele. Ez nem csekély dolog. Az elmondottak alpján mertük kimondani: a kará­csondiak ragaszkodnak a községükhöz, szívesen segíte­nek környezetük szépítésé­ben, igényesek és nyílt szí- vűek. A tények ezt bizonyítják. G. Molnár Ferenc Segítik a tsz-eliet az önálló gazdasági döntésekben A MÉM-ben jelentés ké­szült arról, hogy a termelő- szövetkezetek vezetői mikép­pen jutnak hozzá a gazdasá­gi döntéseikhez szükséges információkhoz és szakta­nácsadói anyaghoz. Jelenleg a tsz-ek hatósági, igazgatási, műszaki-technológiai, terme­lésfejlesztési, továbbá piaci, gazdasági és pénzügyi infor­mációigényeinek kielégítésé­nél a tanácsi mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályok, l’eszlav Tzsaszkalszkij : 'Ülőmunka Toljával akkor is­merkedtem meg, ami­kor legutóbb Kovalsz- kiéknál voltam ven­dégségben. Nyomban megkedveltem. Az biztos, hogy még éle­temben nem találkoz­tam ilyen remek, víg kedélyű fickóval, ö volt a társaság lel­ke, úgyszólván regge­lig elszórakoztatott mindenkit. S amikor hirtelen közölte, hogy megy és el is indult, rémülten kiabáltunk utána. De ő csak évie­kéit lefelé a lépcsőn s hadonászott, mintha búcsút intene. — Most van a har­madik emeleten... Most a másodikon ... — és amikor tompa puffanások és kiadós káromkodások után elcsendesedett' a lép­f elsóhajtott: — Most már jól van, leért a földszintre. Hervadt hangulat­ban tértünk vissza a lakásba, amit Tolja nélkül most már ki­haltnak, barátságta­csőház, Kovalszki megkönnyebbülten lannak éreztünk. — Ne búsuljatok — vígasztalt Kovalsz­ki, és újra töltötte a poharakat. — Nem maradhatott tovább. Reggel munkába megy. — Ne viccelj — ne­vettünk nagyot. — Csak nem azt akarod mondani, hogy innen egyenesen fiunkéba megy? — Dehogy nem. Ti nem ismeritek Tol- ját. Rendes, köteles­ségtudó gyerek, nem szokott lógni. Be­megy bizony, még ha négykézláb is. — Így?'. Hiszen alig áll a lábán! Kovalszki jámbo­ran elmosolyodott. — Ja), de jó pofák vagytok ... Miért ké­ne neki állni, amikor sofőr. Az ülőmunka, nem? Fordította: Alföldi Erzsébet valamint a tsz-ek által létre­hozott szervek — a TOT, a termelőszövetkezetek terüle­ti szövetségei és a Termelő- szövetkezetek Áruértékesíté­sét Szervező Iroda — töltik be a legfontosabb szerepet. Az a gyakorlat alakult ki, hogy a tanácsok által szerve­zett megbeszéléseken érte­kezleteken a tsz-vezetőket megfelelően informálják a legfontosabb hatósági és igaz­gatási kérdésekről. Időközön­ként például tájékoztatják a szakembereket a beruházási hitelek lehetőségeiről és az állami támogatás mértékéről. Az ilyen értekezletre meg­hívják a Magyar Nemzeti Bank járási fiókjainak veze­tőit is. Az idei tapasztalatok azt mutatják, hogy a tsz-ek a gyakorlatban — például a kukoricatermesztésnél jól hasznosítják a mezőgazdasá­gi információt és a szakta­nácsadást. A jövőben a me­zőgazdasági termények érté­kesítésével és az árak alaku­lásával kapcsolatban kapnak majd hosszabb „távra” szóló információs anyagot. Az ille­tékesek foglalkoznak azzal is, hogy a következő években forgalomba kerülő új gépek beszerezésének lehetőségei­ről és a szakosított állatte­nyésztő telepek építéséről már jó előre információs anyagot juttassanak a mező- gazdasági üzemek vezetőihez. MmsiM 3 1968. november 19., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents