Heves Megyei Népújság, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-24 / 250. szám
Tar Gusztáv Zagyva Gábor Koska Sándor Meszticky Árpád Buszár Sándor n bükkszék! ...Koska Ottó párttitkár számolt be a í Szeretné megismerni életünket „Segíteni és tanulni jötte Magyarországra. * Húzni, nem húzni? Fogfájással kezdődött ... Elrohantam a legközelebbi kerületi rendelőhöz. Mielőtt beléptem volna, örömmel tapasztaltam, hogy enyhült a fogfájásom. Alkudozni kezdtem önmagommal, és a közeli italboltba mentem, azzal az elhatározással, hogy iszom valami erős pálinkát. Részben bátorságot akartam meríteni arra az esetre, ha mégis fogorvoshoz kellene mennem, részben pedig abban bíztam, amennyiben a pálinkát kicsit rajta hagyom a fogamon, az alkohol 'talán megszünteti a fájdalmat. A három centiliter cseresznyepálinkától még jobban fájt a fogam, sőt kezdeti bátorságomat is elvesztettem. De azután erőt vettem magamon és bementem a rendelőbe. Bevallom, titok ban abban reménykedtem: sokan lesznek és én nem kerülök sorra. Legnagyobb fnégdö öbenéiemre egy lélek sem volt a váróteremben. Átadtam beteglapomat az ápolónövérnek és remegve vártam a beMég három lépés, még kettő, még egy ... Ebben a pillanatban megszólalt az ápolónő: — Nem hozzánk tartozik a beteg! A fogorvos elhúzta a fogót a számtól. Megmenekültem. Ez volt az első esel életemben, hogy áli r. következőket. A fogorvos intésére, kitátottám a számat és ő valamivel kopogtatni kezdte a fájós fogat. Azután szinte nesztelen léptekkel az üveg- szekrényhez ment, elővett egy fogót és felém közeledett, dani kezdtem a bürokráciát. Az utcán újra fájni kezdett a fogam. Megnéztem a telefonkönyvben a legközelebbi rendelő címét és odamentem. .Mondanom sem kell, hogy i kapu alatt már szűnni kezdett p veimet. Mire niiftdettt rtieg- véttühk a lakáéba, meglett az első külföldi Üt is. Remélem, több Is követi. — Anyagilag sem jön rosszul egy ilyen „kiruccanás”. — Természetesén. Art hiszem, a magyar szakemberek sem járnak rosszul, ha külföldié mennek. Arról nem is beszélve, hogy erkölcsi oldala is van a dolognak. Ez pedig a pénznél Is többet ér. — A félesége mit szólt a külföldi úthoz? — Jobban örült, mint én. Ugyanis ő is itt van a fiammal együtt. — „Lakatot” tettek az új lakásra? — Áh, szó sincs róla. A feleségem barátnője nemrég ment férjhez, nekik még nincs lakásuk s mondtuk nekik, költözzenek be hozzánk. Mi most úgysem vagyunk otthon. Ha tud, miért ne segítene az ember. — Meddig marad Vison- tán? — Még nem tudom pontosan. de megvárom a harmadik turbina összeszerelését. Ez pedig minimum egy év. Nagyon jól érezzük magunkat. Fiatalok vagyunk, keveset láttunk a világból. Szeretném megismerni a magyarokat, Magyarországot. Oly rég vártam már erre az alkalomra. lehetőségre. Sokat vagyunk Gyöngyösön, kirándulunk a Mátrába és esténként vendégségbe járunk. Otthon érezzük magunkat... Koós József az egri Platán étteremben este 7 órai kezdettel A FÜZESABONYI ÁRUHÁZ kollekciójából. vezetőség, a pártszervezet kétéves munkáról s a feladatokról, amelyek bőven akadnak a községben. „Biztosítanunk kell a mezőgazdasági munkák jó megszervezését, a pqrt- oktatás sikerét, a kulturális élet irányítását. Többet kell törődni a pár- tonkívüliek bevonásával a politikai és gazdasági feladatok megoldásába. E szerteágazd feladatokat csak úgy tudjuk megoldani, ha a IX. pártkongresz- szus határozatai szerint dolgozunk és igénybe vesz- szük a tömegszervezetek segítségét, ha minden kommunista becsülettel végzi a rá jutó munkát”. Koska Ottó bányász, a szocialista brigádmozgalom egyik úttörője, harmadszor is bizalmat kapott a taggyűléstől, egyöntetű szavazással választották meg újra párttitkárnak. ★ Tar Gusztáv, a jelölő bizottság elnöke a falu kommunistáinak véleményét ismertette a taggyűlésen, részletes jellemzést adva, hogy kit miért ajánlanak vezetői funkcióba. „Arra törekedtünk, hogy minden párttag őszintén mondja el véleményét a pártvezetőség munkájáról és javaslatot adjon arra, hogy kik a legalkalmasabbak a pártszervezet vezetésére”. ★ Zagyva Gábor számára kétszeresen nevezetes volt ennek a taggyűlésnek az estéje. Először azért, mert Gubán Dezsőtől, a járási párt- bizottság első titkárától akkor vette át több évtizedes pártmunkájáért — a Lenin arcmásával díszített emlékplakettet és díszoklevelet. Másodszor; mert éppen fél évszázada, hogy a Szovjetunióban belépett azoknak az internacionalista harcosoknak a sorába, akik fegyverrel védték a szovjethatalmat. Zagyva Gábor három évig harcolt az ellenforradalmárok ellen s miután visszakerült falujába, jó évtizedig volt párttitkár. Most mint a tanács vb-elnökhelyettese és pártvezetőségi tag munkálkodik fáradhatatlanul nyugdíjas kora ellenére is. A választáson egyetlen ellenszavazatot sem kapott. Koska Ottó párttitkár. (Foto: Kiss Béla) szerzett a téli népműveléshez, szakkönyveket, filmeket, s szeretné elérni, hogy politikailag, szakmailag is előbbre lépjenek a bükkszékiek. Huszár Sándor kétszeresen elnök lett ezen a taggyűlésen. ö a falu termelőszövetkezetének elnöke s ezúttal a pártszervezet elnöki tisztségére is őt választották. A termelőszövetkezet alakulásakor rendkívüli felvétellel került a párt soraiba s azóta újból és újból bizalmat szavazott számára a nagy közösség, de a pártszervezet tagsága is. Most azt szeretné elérni, hogy az egyesülés után, amikor a szajlaiakkal, recskiekkel fognak össze, tovább gyarapodna a közös vagyon s valóban nagyüzemi gazdaságot alakíthatnának ki ezen a dombos vidéken. Az ő elképzeléseit, terveit is jóváhagyta a taggyűlés, és most valamennyien ezeknek a céloknak megvalósításáért kezdtek munkához. Kovács Endre Koska Sándor szintén azok közé tartozik, akik sokat szerepeltek ezen a vezetőségválasztó taggyűlésen. Ügy is, mint vb-elnök, aki ismertette „programját” a falu kulturális életének fellendítésében, úgy is, mint jutalmazott propagandista s őt is egyöntetű szavazással választották be az új pártvezetőségbe. „Azt szeretném elérni, hogy a falu lakosságát összefogva, fürdőhelyhez méltó kultúrházat építhessünk, hogy a fiatalság kulturált helyen tanulhasson, szórakozhasson”. Ezzel a programjával örömmel értett egyet a bükkszéki kommunisták összessége. ★ Az új vezetőség tagjai közé került Meszticzky Árpád, az általános iskola igazgatója, aki nagy gonddal neveli nemcsak a falu gyerekeit, de felnőtt lakosságát is. Már minden azükséees kelléket pc„Magyarul” üdvözölt: Jo napot kívannok. Tessek helyet fogglalnl. Aztán mosolyogva váltott át az oroszra: — Csuda nehéz ez a magyar nyelv, de azért, legalábbis itt, Visontán, nem nagyon tudnának „eladni”. A legfontosabb szavakat „kapásból tudom”, főleg, amelyekre munka közben is szükség van... Leonyid Kovalenko, a szimpatikus szovjet fiatalember nagy tervekkel és komoly küldetéssel érkezett Vison- tára... — Segíteni és tanulni jöttem Magyarországra. Talán nem haragszanak meg a magyar kollegáim, ha azt mondom: valamivel mi többet értünk az erőműépítéshez, mint ők. Helyzeti előnyben vagyunk, nálunk jóval több és nagyobb erőművek épülnek. — Milyen feladattal, megbízatással jött Visontára? — Szaktanácsadó vagyok, a turbina szerelésénél segédkezem. Társaimmal együtt a hidraulikus vezetékrendszer szerelését irányítjuk. Nagyon jó együtt dolgozni a magyar kollegákkal. Elfogadják tanácsaimat és én is tanulok tőlük. Baráti kapcsolat fűz bennünket össze. — S hogy megy a munka? — őszinte leszek: nálunk egy ilyen kapacitású erőmű sokkal hamarabb elkészül. Bár azt is hozzá kell tennem, hogy a körülmények jobbak, mint az otthoni építkezéseknél. De hangsúlyozom: a Szovjetunióban jóval gyorsabban építkeznek. — Szívesen jött? — Nagyon. Ez az első külföldi utam. Idősebb kollégáim sokat járnak külföldre, de nekünk, fiataloknak, mindig azt mondja a főnök: Fiúk, sok a munka, szükség van rátok. Majd. Végre sikerült. — Mit gondol: mivel érdemelte ki? — Erre a válasz jobban hangzana a főnököm szájából. Azt hiszem, mégiscsak azzal, hogy szeretem, és úgy gondolom, valamit „konyl- tok” is ehhez a munkához. — Merre lakik a Szovjetunióban? — Kijevben lakom, a munkahelyem is ott van, egy hőerőműveket szerelő vállalatnál. Egyébként falusi születésű vagyok csak az egyetem elvégzése után lettem „tősgyökeres” kijevi. — Milyen szakon végezte el az egyetemet? — Kalorikus gépészmérnöki diplomám van. — Munkaköre térvező, él-* méleti, vagy gyakorlati jellegű? ■*— Kimondottan gyakorlati. — Jól keres — Azt hiszem, igei!. Hávi átlagjövedelem közel 22Ö rubel. Nálunk, — gondolóm itt, Magyarországon is — nagyón megbecsülik a műszaki képzettségű emberekét. Erkölcsileg, anyagilag egyaránt. Lehetőséget adnak az érvényesüléshez, aki akar, gyakorlati munkát végez, vagy aspirantúrára megy, vagy a tervezésnél, az elméleti kutatásnál marad. Persze, mindenki csak a képességéhez és a tudásához mérten válogathat. — Ön miért a gyakorlatot választotta? — Ennek szubjektív oka is van: amikor az ember elvégzi az egyetemet, bizony nem nagyon dicsekedhet a pénztárcájával. Én is így voltam. Később megnősültem, lakásra, bútorra és még millió dologra volt szükségünk. Gondoltam, a gyakorlatban előbb tudok a főnököm asztalára tenni valami érdemet, eredményt, s aztán majd én is kérhetek: lakásra lenne szükségem és a fizetésemelés is jól jönne. Az elméleti munkában erre több idő szükséges. — Bevált a számítása? — Igen. Szép lakást kaptam. és a fizetésem is egyre magasabb lett. És most itt vagyok Magyarországon. Sikerült tehát „kivitelezni” terTanácstagok fa Isii kozó ja Hevesvezekéuyen lom, mielőtt azonban eldönthettem volna a ,Jog-dilemmát”, a kapus erélyesen rám szólt: — Nálunk csak délelőtt tizenegyig és délután öttől van rendelés! Itt, ezen a táblán megnézheti, hová kell mennie! Mikor a fogam újra kínzóan fájni kezdett, elrohantam a harmadik rendelőbe. Amikor leültem a székbe, mintha ismét enyhült volna a fájás. Elmosolyodtam. Hiszen a beteglap a nővér kezében van, minden pillanatban megállapíthatja, hogy nem ide tartozom. A nővér gyanakodva nézi a lapot, szeme összeszűkül. A fogorvos viszont közeledik a fogóval. Fél szemmel az ápolónőt nézem és várom, hogy felharsanjon a hangja és letiltsa a húzás műveletét. De nem! Félreteszi a lapot. Nem sokáig mérgelődhettem. mert éles fájdalmat éreztem — s kint volt a fogam. Az ápolónő visszaadta a beteglapot és megjegyezte: — Szerencséje van, hogy ma jött! Holnaptól kezdve nem ehhez a körzethez tartozik... Palásti Láwld (Tudósítónktól): Érdekes találkozóra került sor Hevesvezekény községben. A községi tanács tagjai ezúttal nem a szokásos tanácsülésen találkoztak egymással, hanem azért gyűltek össze, hogy baráti beszélgetés keretében elmondják választóik kívánságát. Napirenden szerepelt a közvilágítás, a vízhálózat megépítése, az utak és járdák javítása, presszó létesítése, a fiatalság problémája, a vasúti megálló körüli vita, húskimérő hely biztosítása, s a társadalmi munka szervezése is. Közölték a tanács vezetőivel választókerületeik lakóinak álláspontját, kérését az egyes dolgokkal kapcsolatban. A jól sikerült találkozó a községi tanács és a Hazafias Népfront helyi szervezetének, kezdeményezésére történt. OKT. 26-a$
