Heves Megyei Népújság, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-03 / 232. szám

HS@m éri m@§! vasszabászok: az ÉVM Cső­szerelőipari Vállalat egy év­vel ezelőtt „akasztotta ki” cégtábláját a hajdani gépál­lomás kapujára. A vállalat kettős szándékkal szervezte meg az üzemet: termékei iránt egyre nagyobb a keres­let, másrészt a bányászat át­szervezésével sok munkaerő szabadult fel a selypi me­dencében, így a hasznosat a kellemessel összekötve, na­gyon sok volt bányásznak tu­dott munkalehetőséget bizto­sítani. 4 kezdet meglehetősen ne­héz volt. Milliós beruházásra volt szükség, gépek beszer­zésére, munkahelyek, műhe­lyek kialakítására, s nem -Utolsósorban.egy olyan szak­mát megismertetni, megsze­rettetni az emberekkel, ame­lyet jóformán senki sem is­mert eddig a vidéken. Egy esztendő egy üzem életében nem nagy idő, de tapasztala­tai, eredményei azt bizonyít­ják: érdemes volt az üzemet megszervezni. Megérte a a pénzt, a fáradságot. Az üzem életképes, gazdaságo­san dolgozik, keresik termé­keit és több mint 150 „sza­badúszó”, jórészt volt bá­nyász találta meg számítását, s jutott kereseti lehetőség­hez ... — Már összerázódtunk — kalauzolt a műhelyben Héjjá Béla üzemvezető-helyettes. — Úgy érzem, eredményes esztendőt hagytunk magunk mögött. Sikerült lerakni az alapokat, kialakítani a törzs- gárdát. — Milyen profilja van az üzemnek? — Szellőzőberendezéseket és különböző vasszerkezete- ket készítünk. Rajz alapján szabjuk, majd varrjuk a va­sat. Mondhatom, hogy az itt készült berendezéseket az or­szág valamennyi nagyobb be­ruházásán ismerik. Budapes­ten, Százhalombattán, Vfcon- tán. Nem panaszkodhatunk, sok munkánk van és minősé­gileg is megfelel a követel- méyeknek. — Hogyan sikerült a szak­munkásgárdát kialakítani? — Jelentős összeget fordí­tottunk rá, dolgozóink a pes­ti központunkban ismerked­tek meg a szakmával. Közel száz ipari tanulónk is van, reméljük, az iskola elvégzé­se után is itt maradnak ná­lunk. Számítunk rájuk. — A kereseti lehetőségek? — Órabérben, plusz telje­sítménybérben dolgozunk. Az átlagkereset kétezer forint körül van. Minden második hét szombatja szabad. Most folynak a tárgyalások, hogy a hónap mind a négy szom­batja pihenőnap legyen. Ez természetes függvénye mun­kánknak, eredményeinknek. A munkaidő-csökkentés nem mehet a termelés rovására. — Hallottuk, hogy a párt- és a KISZ-szervezet is meg­alakult és tevékenyekidk. — Valóban, sőt, beindult a szocialista munkaverseny is. A brigádok bekapcsolódtak az 50. évforduló tiszteletére indított munkaversenybe és értékes vállalások teljesítésé­vel kívánják elnyerni a szo­cialista brigád címet. Jó kol­lektíva alakult ki... — Több gyár működik a közelben. Űj üzemről lévén szó, ez nem nehezíti a dolgo­zók, a szakmunkások megtar­tását? — ÁUjuk a konkurrenciát. Mi is megfizetjük a jó szak­embereket. Persze, van egy egészséges vándorlás is. Mennek tőlünk és jönnek hozzánk, A kapu nyitva van. Aki megszereti ezt a munkát, az nem megy el. Üzemünk előtt jövő, lehetőség van. Né­hány év múlva az egész Észak-Magyarországot mi lát­juk el az említett berendezé­sekkel. Ahhoz viszonyítva, hogy egy évvel ezelőtt alakult üzemünk, nagyon szép ered­ményeket értünk el. Kez­dünk igazi üzemmé válni. Már telő alatt van az új iro­daház, s készül a vízhálózat, a hidrofórház, új műhelye­ket építünk. Egy év múlva már „pofára” is jobban néz ki üzemünk ... —k— Cukorgyári hobby A cukornád és a cukorrépa termesztésével, illetve feldol­gozásával kapcsolatos bélye­gek mellett, színes csomagok­ba helyezett hazai, külföldi készítményű kristály-, vala­mint pikoló cukrokat gyűjt évek óta dr. Szemere Endre a hatvani Cukorgyár hajdani igazgatója, aki jelenleg Sze­rencsen dolgozik hasonló ve­zető beosztásban. Szerencsi irodájának vit­rinjében ez Idő szerint mint­egy háromszáz ilyen minta van. Az érdekes gyűjtemény­ben látható egyebek mellett francia kártyafigurákat ábrá­zoló préselt cukor, süvegcu­kor, sőt cukortömbből fara­gott kehely is. AZ ORSZÁGOS Földmű­vesszövetkezeti Tanács má­jus 24-én hozott határozatá­ban felhívta a fogyasztási szövetkezetek figyelmét ar­ra. hogy ez év végéig ké­szítsék el és rendkívüli köz­gyűlésen tárgyalják meg. va­lamint hagyják jóvá új alap­szabályaikat. A felhívás alapján megyeszerte mun­kához láttak a szövetkezetek, hogy működési célkitűzésük­nek megfelelő és a helyi adottságokat messzemenően figyelembe vevő alapszabályt készítsenek. A szövetkezetek többségé­nél már júliusban és augusz­tusban megkezdődtek azok a megbeszélések, amelyek az elő­készítés gondosságát mutat­ják. Az új alapszabály nem abból áll, mint régebben, ön­állóan a helyi körülmények, lehetőségek alkotja meg sa­ját szövetkezetének alapsza­bályát. Az előkészítési munkéhoz nagy segítséget adott a MÉSZÖV választmánya és a hivatali apparátus. Az egy­öntetű állásfoglalás érdeké­ben a választmány javasolta, hogy az fmsz-ek készítsenek tervezetet. A javaslat alap­ján a megye 2_6 fogyasztási szövetkezetében augusztus közepéig kibővített vezetősé­gi üléseken tárgyalták meg az OFT határozatát és a ter­vezetet. Megalakították a bi­zottságokat. melyek felada­ta az alapszabály-tervezet el­készítése, a tagok javaslatai­nak, a községi társadalmi és tömegszervezetek észrevéte­leinek figyelembevételével. MÁR AZ ELŐKÉSZÍTÉSI munkálatok során is számos probléma vetődött fel az új alapszabállyal kapcsolatosan. Egyik fontos feladat az elő­készítés ideje alatt, hogy a körzeti szövetkezetek bizto­Több szocialista brigádot, bri­gádtagot kizártak a munkaver- senybó!, illetve szóban, írás­ban figyelmeztettek a Mátra- vidéki Fémmüvekben. Az ok szinte minden esetben ugyan­az volt: ittasság, igazolatlan hiányzás, késés. Az egyik ki­zárt brigádtag, amikor meg­tudta a döntést, flegmán kije­lentette: No és, akkor mi van? összedőlt a világ? Hát ami a világ összedölését illeti: nem hinnénk, hogy a szóban forgó brigádtag olyan erős támasz lenne, hogy nélkü­le összedől, és az sem valószí­nű, hogy a gyárban folyó mun­kaverseny, a sok-sok kitűnő kollektíva különösképpen meg­érezné, hogy egy erős „támasz” kivált közülük. Ezért nem is az esethez, hanem- a szemlélet­hez szeretnénk „hozzászólni”. A féléves termelési tanácsko­zásokon a megye összes üze­meiben, vállalatainál elhang­zott a következő kijelentés: „Az eddig végzett munkánk alapján ennyi és ennyi nyereségünk sítsák a megfelelő nyilvános­ságot, vitalehetőségeket, hogy a községi szervek, különbö­ző választott testületek ész­revételeiket, javaslataikat ki­fejthessék. Helyesen vetődött fel, hogy a végleges alapsza­bály összeállításánál vegyék figyelembe külön-külön is a fiatalok, a nők. a mezőgaz­dasági dolgozók és egyéb ré­tegek igényeit és azt rögzít­sék az alapszabályban. Ezek az igények ugyanis a régeb­bi alapszabályban nem ju­tottak kellőképpen kifejezés­re. Most is csak akkor érvé­nyesülnek megfelelően, ha azt a napi munka során fi­gyelemmel kísérik. Éppen ezért igen helyes például, ha a nőtanácsok, a KlSZ-szer- vezetek ezt megtárgyalják és javaslataikat eljuttatják a szövetkezetek vezetőségei­hez. Jogosan jelentkezik az az igény is, hogy az fmsz-ek se­gítsék elő a tagság, a falu la­kosságának a kulturális fej­lődését és sokoldalú nevelő tevékenységet is ellássanak. Ezt a munkát úgy célszerű végezni, hogy a szövetkezet vezetősége a tagság különbö­ző csoportjaival kötetlen be­szélgetéseket folytat, felmér­ve az igényeket. Az alapsza­bály kidolgozásánál új vonás az önállóság, és a hatéko­nyabb demokratizmus. Ezért helyes ha a szövetkezetek most már kitérnek az új alapszabályban arra is. hogy az igazgatóságok milyen új feladatokat bíznak a helyi szervek vezetőségeire. Társadalmi és kulturális té­ren szabályozni szükséges a községi szervekkel való együttműködést és most van az ideje, hogy meghatároz­zák a legfontosabb együtt­működési teendőket. Az új mechanizmus lehetőséget ad a szövetkezetek egymás kö­zötti és más testvér szövet­kezetekkel — tsz, ktsz — tör­ténő különböző társulások, közi» akciók, vállalkozások lebonyolítására. Mindezt az alapszabályban konkrétan he­lyes meghatározni. Ezzel a szövetkezetek jelentősen hoz­zájárulnak a falvak ellátásá­nak javításához, a szolgálta­tó tevékenység kiszélesítésé­hez. a helyi árualapok feltá­rásához. TÖBBEN ÉSZREVÉTE­LEZTÉK ári is. hogy a tag­sággal járó előnyök eddig van.” íi„. hónap máivá fixre tudni majd a nyereség végösszegét, és a jövő év tava­szán sor kerül a kifizetésre is. Ügy, ahogyan a kollektív szer­ződésben rögzítve van. A nye­reség szétosztásakor azonban nemcsak az érdemeket, a vég­zet* munkát veszik figyelembe, hanem előkerülnek az igazolat­lan mulasztók, a munkafegye lem megsértői is. Az igazolatlan hiányzások pedig kizáró oknak számítanak és az év közben oly büszkén hangoztatott megjegy­zésekre üres boríték lesz majd a válasz. Ha egyedi esetről lenne sző, talán nem is érdemelne na­gyobb nyilvánosságot. De mivel hozhattunk volna példát az egri Finomszer el vény gyárról, Visontáról, a gyöngyösi Izzóból is, igy mindenképp szót érde­mel. A fegyelmezetlenség, so­hasem számított az érdemek közé, de január elseje óta már tandíjat is kell érte fizetni. Nem is keveset. Vajon megéri? nem nagyon bontakoztak ki azon kívül, hogy a vásárlá­sok után év végén a tiszta nyereségből • visszatérítést kaptak a tagok. Az új alap- szabálvban mód és lehetőség van arra, hogy a szövetkezet tagsága megkülönböztetett előnyt élvezzen. Régóta vitatott kérdés a szövetkezetből való kizárás. Erre eddig csak egyféle lehe­tőséget nyújtott az alapsza­bály. Most rögzíthetik az alapszabályban: ha valamely szövetkezeti tag az alapsza­bályt vagy a helyi közgyűlés határozatát nem tartja be, szövetkezetellenes magatar­tást tanúsít, akkor elsősor­ban társadalmi rendszabá­lyokat alkalmaznak vele szemben. Ha ez nem vezet eredményre, úgy az érintett személyt kizárhatják. Mint tudiuk. a szövetkezett alkalmazottak is tagjai a szövetkezeteknek. Így elő­fordulhat. hogy a közös tu­lajdon sérelmére bűncselek­ményeket követnek el. Ezért helyes, ha az új alapszabály­ban rögzítik, hogy az ilyen cselekmények elkövetőit ki­zárják a tagság soraiból. Abban a kérdésben, hogy a tisztségviselők megválasztása titkos vagy nyilt legyen, a szövetkezet közgyűlése jogo­sult dönteni: Üj dolog az is, hogy a szövetkezett tag. a szövetkezet minden ügyében a szövetkezet szerveitől fel­világosítást, magyarázatot kérhet. Erre 30 napon belül válaszolni kell. AZ ELŐKÉSZÍTŐ MUN­KA tervszerűen halad me­gyénkben. Az új alapszabály elkészítésénél most az egyik legfontosabb teendő a kö­vetkezetesség. az alaposság, a rendelkezésre álló idő iO kihasználása. Ezért a szövet­kezeti tagság most ne fukar­kodjon azzal, hoav mint a szövetkezet gazdája, megte­gye javaslatait az új alapsza­bály paragrafusainak meg­szövegezéséhez. A javaslatok­ból azonban természetesen csak akkor lesznek tettek, ha azokat valóra is váltják. Min­denesetre az az alapszabály lesz jó. amely tükrözni fogja a szövetkezet sajátosságait, a helyi igényeket és a tagság Póli néni nyugdíjas csiszoló Nehéz, egészségre, gr talmas munkát végeznek a fém­csiszolók, éppen ezért ritka közöttük a női dolgozó. A felsőtárkányi Farkas Cs. Ivar éné tíz év óta csiszoló az egri Finomszerelvénygyár 37-es üzemében. Tegnap dél­után élete jelentős állomásához érkezett, eljött a nyug­díjba vonulás órája. Tiszteletére munkatársai nagyon kedves búcsúztatást rendeztek, igazán megkapóan szép volt Póli néni munka­helyén a csiszolóporlepte falakon a zöld ágakból és virá­gokból font díszítés. Horváth Lászlóné, szakszervezeti bizalmi és Buczkó István, műhelybizottsági titkár Pöli nénit köszöntő szavai után a brigád tagjai, a munkatársak ajándékokat és em­léktárgyakat nyújtottak át az üzem első nyugdíjas női csiszolójának. (simon) rátnőjének elmesél va­lamit, amit ön bizalma­san közölt vele”. „S kétséges esetek­ben mi a helyesebb, ha rögtön ütünk, vagy pe­dig először utánané­zünk, a törvény szerint indokolt-e a fenyítés?’’ — faggattam tovább. „Ez a kérdés ismé­telten felmerül. Rend­szerint a Linseed há­zaspár 1949. évi bontó­perét tekintjük irány­elvnek. Akkor úgy döntöttek, hogy a fele­ség megfenyitésének indoka kevésbé fontos, mint az időpontja”, „Ezt nem értem”. „Ebben a klasszikus esetben a bíró kijelen­tette, hogy a feleséget csak közvetlenül az en­gedelmesség megtaga­dása után szabad ütle- gekkel fenyíteni. Egyébként a nő nem lát összefüggést a ve­rés és az engedetlen­ség között. Ezenkívül gyorsan kell büntetni, de nem durván és az ütlegelésnek sohasem szabad nyomot hagy­nia. A legfontosabb azonban, hogy moso­lyogjon, amikor veri a feleségét”. „Ügy less”. , JHik&tt szabad oernl a nejt ? Art Buchwald szatírája egy valaha híres filmszínész válóperéről Általában egyáltalán nem érdekelnek a vá­lóperek, de legutóbb mégis felkeltették kí­váncsiságomat, amikor részleteket tudtam meg Dyan Cannon színész­nőnek Cary Grant filmszínész ellen be­nyújtott vál ókereseté- röl. A válóper tárgya­lásán Grant asszony azzal vádolta férjét, hogy megverte. Grant ügyvédje azzal védte kliensét: hogy Garry Grant csak „ésszerű és indokolt” mértékben verte a nőt. Nagyot néztem, ami­kor e sorokat olvas­tam; azonnal felhív­tam ügyvédemet cs megkérdeztem, hogy a törvény mit tekint „ésszerű és indokolt oknak” a nej testi fe­nyítésére. Jogi tanácsadóm, az amerikai jogászok egyik legkiválóbbja, így válaszolt: „Ez ma már a kilencedik tele­fon. Sejtelmem sem volt róla, hogy Garry Grantnak ilyen lelkes hívei vannak”. „Kérem, válaszoljon a kérdésemre!” — sür­gettem. *Noí. minden ameri­kai szövetségi állam­ban más indítékok ér­vényesek, de vannak általános irányelvek is, amelyeket mind az 50 amerikai államban el­fogadnak”. „S mondana talán néhány példát?” „Mindenekelőtt ak­kor indokolt a fenyí­tés, ha kétség sem fér­het ahhoz, hogy a nej erőszakolta ki a ve­rést. Ilyen eset például, ha a felesége közbevág, amikor társaságban viccet mond. Ilyenkor önnek a legmeszebb- menő joga, hogy meg­fenyítse”. „A ssörtölődés is kel­lő indok?” „A zsörtölődés egy­magában még nem, de ha örökké ismétlődik, akkor odavághat egyet”. „S ha mindig és min­denütt elkésik?” „Ez a ,krónikus pon­tatlanság’ fejezethez tartozik. A pontatlansá­got 1954-ben válóoknak mondották ki a Con­rad házaspár ügyében. Talán emlékszik rá: Conrad neje rendszere­sen elkésett, ha a há­zaspárt vacsorára hív­ták. így végül is Con­rad lekent egyet Con- radnénak. Conrad asz- szony tettleggsség miatt válópert indított, de elvesztette a pert”. „Talán, mert a biró szerint Conradnak iga­za volt, amikor elnás- págolta?” — érdeklőd­tem. „Nem; hanem, mert Conradné elkésett a tárgyalásról”. Ügyvédem megma­gyarázta nekem azt is, hogy számos enyhítő körülményt vesznek fi­gyelembe, ha a férjet vád alá helyezik neje megfenyítéséért. A leg­szörnyűbb kihívások közé tartozik az asz- szony kíméletlensége, vagyis, ha mindig ak­kor akar beszélni, ami­kor a férj már aludna. Ügyvédem igy foly­tatta a kioktatást: „Ha elhatározta, hogy elve­ri nejét, akkor három irányelvet sose tévesz- szen szem elől. Elő­ször az indítékot, má­sodszor a szándékot, harmadszor a vágyat. Milyen indítéka volt nejének, hogy önt in­gerelje? Milyen hosszú ideig szándékozott a felesége önt ingerelni? S mikor ébredt fel ön- ben a vágy, hogy oda­vág egyet? Ezenkívül nagyon kell vigyáznia, milyen magatartást ta­núsít a testi fenyítés­nél. A tanúvallomások­ból kitűnik, hogy Carry Grant mosolygott, ami­kor elverte nejét. Ez nagyon okos lépés volt tőle. Ha ütlegelés köz­ben állandóan moso­lyog, senki sem vádol­hatja rosszindulattal”. „Vannak-e még más törvényileg elfogadott indokok a feleség testi fenyítésére?” „Indokként felvethe­tő az is, ha nem közli önnel, hogy telefonon keresték. Nagyon elfo­gadott indok, ha a ba­Egri Finomszerelvénygyár azonnali belépéssel FELVESZ elektroműszerész, esztergályos, vasszerkezeti lakatos, köszörűs, automatabeállitó lakatos szak­munkásokat, és gyors- és gépírókat A vállalatnál a páros szombatokon szabadnap van. Bérezés megegyezés szerint Jelentkezni lehet a vállalat munkaerő-gazdálkodásán. 1 javaslatait. Süveges Benedek, a MÉSZÖV párttitkára JgÉ|iiüak a selypi vasszabászok □ Megérte a pénzt, a fáradságot □ Kéthetenként szabadsxombat □ Állják a konkurrenciát Jubilálnak a vörösmajori A jégtöröváz a Budapesti Vízmű Vállalatnak készül. Űj alapszabály készül a fogyasztási szövetkezetekben

Next

/
Thumbnails
Contents