Heves Megyei Népújság, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-11 / 213. szám
on Lehet-e tovább növelni az átlagterméseket? Néhány gondolat az ősxi kalászosok termesztéséről A NAPOKBAN HANGZOTT EL a televízióban dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek az a bejelentése, hogy az őszi búza átlagtermése országosan meghaladja a 14 métermázsát. Így a múlt évi rekordterméstől csak kilókkal maradt el az ez évi átlag (ugyanakkor tudjuk azt. hogy az őszi árpa termése valamivel ennél is nagyobb). Ez megörvendeztetett mindenkit és egyúttal el is gondol koztat bennünket; Látva a rendkívül aszályos időjárást, mi, mezőgazdasági dolgozók (fizikaiak és szellemiek egyaránt) aratás előtt arról beszélgettünk, hogy nagyon ió lesz. ha a kalászosok átlagtermése két számjegyű, azaz 10 mázsa fölött lesz holdanként. Az aggodalom nem is látszott alaptalannak. A Horthy-korszakban ugyanis a meteorológiai feljegyzések alapján, egyetlen év sem volt ennyire száraz és az átlagtermés húsz év átlagában mindössze 7.7 mázsa volt ka- tasztrális holdanként A második ötéves terv időszakában is csak 10,7 mázsás átlagtermést értünk el. Heves megyében az őszi búza átlagtermése eléri, az őszi árpa hozama pedig meghaladja a múlt évit. Mi ennek a magyarázata, mi tette lehetővé ezeknek az átlagterméseknek az elérését? Erre nem lehet egy mondattal válaszolni. Azt azonban leszögezhetjük. hogy alapvetően a gépesített szocialista mezőgazdasági nagyüzem az, ami lehetővé tette a jó kalászostermést. Ez magában foglaKa a talaj szakszerűbb megművelését, a nagyobb műírá£yaadagok alkalmazását, a kiváló tulajdonságokkal rendelkező szovjet Bezosztája búzafajta térhódítását, a szaktudás fokozott J érvényesülését, stb; Mindemellett meg kell említeni a múlt évi nagyon kedvező őszi időjárást, a csapadékos szeptemberrel együtt. ÖNKÉNTELENÜL IS FELVETŐDIK bennünk a másik kérdés, hogy lehet-e még ezt a szép eredménynek számító kalászos termésátlagot növelni? Elemzés és gondolkodás után a mezőgazdasági do1^- zók erre igennel válaszolnak. Még mindig sok a felhasználható tartalék. Mindenekelőtt az általános agrotechnikai fegyelem további szilárdítása az a lehetőség, amellyel már az elkövetkezendő évben növelhetjük a termésátlagot Az augusztusi és szeptemberi bőséges csapadék lehetőséget ad a jó. ülepedett talaj biztosítására. Alakítsunk hát ki minden tábla, minden részén 8—10 cm-es. egységes. morzsalékos magágyat. Nem véletlenül hangsúlyozom a „minden” szót A termésbecslési kutatás során ugyanis több ezer mintatérről gyűjtöttünk be adatokat őszi árpából és őszi búzából; A mintaterek termését elemezve azt látjuk, hogy egy táblán belül (a szélső értékeket elhagyva is) 5 és 30 mázsa között változik a termés kát. holdra vonatkoztatva. Emellett, ha megnézzük a táblák átlagtermését külön- külőn, akkor azt látjuk, hogy óriási a különbség közöttük. A füzesabonyi járás termelőszövetkezeteiben például a búzatáblák átlagtermései 6,6 és 25,8 mázsa között ingadoznak. őszi árpánál ezek a számok a következők: 8,1 és 24,1 mázsa. Az egyes táblák talajai között vannak ugyan különbségek, de mégsem ez a lényeges. Mutatja az a tény, hogy például a nagyúti Űj Élet Termelőszövetkezetben 7,8 és 22,7 mázsa között ingadozik az őszibúzatáblák átlagtermése. A szihalmi Rimamente Termelőszövetkezetben van olyan tábla, amely 8,1 és van. amelyik 24,3 mázsás termést adott őszi árpából katasztrá- lis holdanként (Mindkét üzem viszonylag egységes területtel rendelkezik.) Ezekben a nagy termésátlag-szóródásokban föltétien az agrotechnikai hibák játsszák a fő szerepet; A TALAJMUNKÄN KÍVÜL HIBÁKAT követünk el a műtrágyák kiszórásánál is; Az egyes fogások között sávokat hagyunk ki, míg a másik helyen ráfedünk az előző szórásra. A műtrágya-tárolás helyét nem takarítjuk fel és helyén kipusztul vagy jobb esetben virágzáskor megdől a növény és alig ad termést. A nagy őszi munkatorlódás következtében elfog bennünket a mennyiségi láz és nem figyelünk kellően a minőségre. Pedig ebben nagy tartalék van. A vétőmagnormát most már elég jól betartjuk. Ugyanakkor több helyen találtunk még az elmúlt őszön is jelentős mennyiségben vetőmagot a talaj felszínén. Ha megnézzük közelebbről, akkor látjuk, hogy nem tartjuk be a sokat emlegetett 5— 6 cm-es vetési mélységet, pedig egy szigorú tél következtében ez nagyon megbosszulhatja magát. Lehetne még tovább sorolni az észlelt hiányosságokat. A célom azonban nem az, hogy a felsorolás teljes legyen, hiszen alaposan körülnézve, ezeket minden üzemben felismerik. E néhány gondolattal csupán azokra a rejtett tartalékokra akartam felhívni az agrárközvélemény figyelmét, amelvek adva vannak — és szinte többletköltség nélkül, az agrotechnikai fegyelem további szilárdításával — feltárhatók. A fentebb említett nagy táblaátlagtermések szorgalomról és hozzáértésről tanúskodnak. Nem az a baj tehát, hogy nem tudjuk azt. hogy hogyan, hanem az, hogy a „hogyant” nem valósítjuk meg. Persze, sok objektív akadálya is van ennek, de most mégis azt kell keresni, hogy hogyan tudjuk ezeket a nehézségeket elhárítani. A FENTIEK ALAPJÄN legfontosabb most — a jövő évi nagy őszikai ászoe-termés eléréséhez — a hozzáértő és lelkiismeretes munka. Odaadást és felelősséget követel ez meg a gazdaságvezetőktől. a traktorosoktól, a gyalogmunkásoktól. a brigád vezetőktől. az agronómusoktól egyaránt. Ha a következő hetekben megyénk mezőgazda- sági üzemeinek dolgozói megvalósítják az általuk már jól ismert magasabb agrotechnikai követelményeket, akkor biztos, hogy az elkövetkezendő évben még nagyobb átlagterméseket ér el megyénk mezőgazdasága. Dr. Szalav György, az Északkelet-magyarországi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója Mindössze egy telefonba került Gyors segítség a tsz-nek Megyeszerte hozzáláttak már az őszi mezőgazdasági munkákhoz. Az andornaktá- lyal termelőszövetkezetben is mintegy 86 hold gyümölcsösből 170 hold szőlőről szüretélik a jónak ígérkező termést. Megkezdték a vetéshez a talaj előkészítését, s végzik az őszi mélyszántásokat. Az elmúlt héten, amikor már minden gép munkába állt, a termelőszövetkezet 13 traktorosa közül ötöt katonai szolgálatra hívtak be. A termelőszövetkezet elnöke telefonon keresztül kérte az Egri Mezőgazdasági Gépjavító Állomás igazgatóját, segítse ki őket gépekhez értő emberekkel. Az igazgtó megígérte az azonnali segítséget. S az ígéret — nem maradt puszta sző. Huszonnégy órán belül ott voltak a kisegítők — gépészek, akik a munkapad mellől jötték el —, hogy a közös gazdaság erőgépeit vezessék. A gyors és önzetlen segítség eredménye: hogy a termelőszövetkezet gépeinek nem kellett leállniuk, s kényszerszünet nélkül folytathatták a megkezdett őszi munkát. S mint a területi tsz-szö- vetség elnökhelyettese mondotta: — Ez az „eset" is, a gépjavító igazgatójának segítőkész gesztusa, példa arra, hogyan lehet jó kapcsolatot kiépíteni az állami gépjavítók és a termelőszövetkezetek között (d&lpktbög.yószCurtl Az erdőben, vízmosásokban, dűlőutak mentén pirosra érett a csipkebogyó. Ezekben a napokban megyeszerte megkezdték az érett termés szedését. Az aszályos időjárás ugyan befolyásolta a termés mennyiségét, de ennek ellenére nagy tömegű áruk felvásárlása várható. Evenként a megyében 15 vagon csipkét vásárolnak fel a szövetkezetek. Képünk az abasárl felvásárló-telepen készült, ahol Magyar Istvánná eddig 20 mázsa csipkebogyót vett át. (Foto: Szabó Lajos) Kévés a pék Az idő változásokat sürget a Mátravidéki Sütőipari Vállalatnál is Talán már nem annyiszor mint korábban —, de olykor még mindig panaszkodnak a kenyérre, a péksüteményre. Baj van a minőségükkel, fris- seségtikkei, ha pedig éppenséggel ideális a termék, akkor nagyon kapós, gyorsan elfogy s így nem jut belőle mindenkinek. Néha tehát a mennyiség sem megfelelő. Általános az észrevétel: az idő sürgős változásokat követel a sütőiparban is. Korántsem véletlen, hogy jó egy hónappal ezelőtt már a Minisztertanács elé került az ügy s az értekezleten a kormány több fontos határoSzokásos, hétköznapi módon kezdődött. Ahogy minden éjfélkor, most is egészség- ügyi sétámat végeztem kedvenc őserdőmben, amikor kétségbeesett, vese—velőt rázó kiáltás hasította át a vadon csendjét. Egy pillanatig sem koboztam. Az iroda- dalomkritikusok tanácsaira gondoltam és belevetettem magam az élet és a vadon sűrűjébe, a kiáltás irányában. íme: gyönyörűséges, karcsú, fiatal Őzt pillantottam meg mindenre elszánt, fogaikat és csekkfüzeteiket csattogtató dúvadak karéjában. Már majdnem martalékául esett az ordasoknak, amikor én — a magas röptű filmek hőseitől ellesett, egyébként is nálam megszokott — halálmegvető bátorsággal, öklömben egy táncdal- fesztivál-programmal, feléjük sújtottam. Megrémültek. Behúzott farokkal, hátracsapott KinÁSS JÓZSEF: bál teljesítem egy kívánságodat. Nos? Terpeszállásba ugrott, kicsavarta a csípőjét, rettenetes nehéz szögben égnek emelte karjait — nyilván azt hitte, hogy le akarom fényképezni divatlap számára, én viszont nagyon sután viselkedtem. Általában talpraesett vagyok, ha a tündérektől valami csekélységet kell kérnem ezért nyertem a múlt héten a lottón egymil- lió-hétszázhuszonhá- romezret (az illeték levonása után értendő), de most csak dadogfülekkel, nyüszítve, el- * tam. Ám a tündér tűmenekültek. Az őzike azon nyomban tündérré változott. Megigazította harisnya- kötőjét, lesimította szoknyáját és így rebe- gett: — Csau! Én Édes Juci tűnd ér király lány vagyok —, ha nem hiszed. itt a személyazonossági igazolványom i— és mivel megmentetted az életemet, háld-. relmetlenkedett, lopva a karórájára pillantott, tehát nyilatkoznom kellett. — Ha már strapáim akarja magát, mélyen tisztelt tündérkirálylány kisasszony, és megvannak a megfelelő összeköttetései, intézze el, hogy hátul is legyen szemem. Látszott rajta, hogy csalódott beauem. Megint meg akarta igazítani a harisnyakötőjét, aztán legyintett és fitymálva mondta: — Ez is vataml? Még mormolt valamit, félhangon. Az igéket betáplálva egy, a BÁV-nál vásárolt alig használt komputerbe, csavarintott egyet, aztán tovaszökellt. En pedig ott állottam a vadon közepén és most már hátul is volt szemem. Másnap reggel — mihelyst hátul is kitöröltem az álmot a szememből — büszkén a városba indultam. Dölyfösségem mindjárt az elején kissé csorbái szenvedett, mert az SZTK-rendelőben érthetetlen módon, nem akartak szemüveget adni a hátul levő szememre, arra hivatkoztak, hogy csak két szemre vagyok jogosult, egy harmadikra nem. Elülső és hátsó szemem rebbenése nélkül közöltem velük, hgail állításuk szemen-. szedett valótlanság. Még szemrevételeztem néhány csinosabb nőt, akik közül az egyik szemfelszedőnő volt, aztán felpattantam egy villamosra. Ügyesen helyezkedtem, mindig ott álltam, ahol nem volt kalauz, ezt megtehettem, hiszen hátul is volt szemem. Ezért vettem észre a hátul felszálló ellenőrt Is, és sietve leugrottam a mozgó kocsiról. Egy robogó autó majdnem elütött, de a hátulsó szemem idejekorán megpillantotta és én szerencsésen kitértem előle. E kis kitérés után betértem egy húsboltba. — Kérek tíz deka párizsit, de csont nélkül — harsogtam döly- fösen. A kiszolgáló rögvest szeletelte a nagyszerű húst. En a pénztárhoz léptem, de fizetés közben észrevettem, hogy egy darab ősrégi, az aquincumi ásatásoknál csempésznek csomagomba. — Mi történik itti — kiáltottam. — Azt hiszik, hogy ézt lehet? Nekem hátul is van szemem. Tegyen friss párizsit a romlott helyébe. Nem akarom további sikereimet ecsetelni. Oly diadalmas voltam, mint Hannibál a portálok előtt, vagy amikor átlépte a Rubicon szorost, ahol minden csendes! Így andalogtam az utcán, dicsérve magamban a bölcs közmondást, hogy: „Szemesnek áll a világ”, amikor három legjobb barátommal találkoztam. Laci megölelt, Pista cvikí'puszit adott, Sándor pedig így kiáltott fel: — Olvastam, olvastam! Te vagy korunk Petőfi Attilája! Elbúcsúztam tőlük, ők még egy ideig ott álldogáltak, mert fontos megbeszélésük volt. Ekkor szemem, ami hátul is volt, rémületében kerekre nyílt: Laci az öklét rázta utánam, Pista rám nyújtotta a nyelvét, Sándor szamárfület mutatott. Azóta hunyva tartom a szemem — azt, amelyik hátul van. Végső tanulság: Ha tündérrel találkozol éjféltájt az őserdőben ISÜ _ &W*. szeletei ®ásí kérj tőit. •i zatot hozott. Ezekről beszélgettünk a hét elején Oláh Györgygyel, a Mátravldéki Sütőipari Vállalat igazgatójával. — Elsősorban miben látja a hibák okát? — kérdeztük. — Mindenekelőtt abban, hogy: kevés a pék. A területünket tekintve talán csak Gyöngyösről mondhatom, hogy kielégítő a szakembereik száma. Hatvanban, Pető- fibányán s a környékükön már jóval kellemetlenebb helyzetben vagyunk: lega- lábbb harminc szakmunkás helyén foglalkoztatunk segédmunkást. .. Több férfi kelleneI Az az igazság, hogy meglehetősen idegenkednék ettől az iparágtól, a jó keresetek ellenére is, úgyszólván csak a legritkább esetben szánják rá magukat a jelentkezésre. Egyrészt a nehezen szokható körülmények — az állandó nagy meleg, a gyakori éjszakázás — másrészt pedig a vállalatra és egyénre egyaránt kényelmetlen, költséges tanulóképzés .miatt. Ez utóbbiról ugyanis tudni kell, hogy a mi vidékünkön az érdeklődők legközelebb Pasten vagy Sátoraljaújhelyen végezhetik a szakiskolát, ami sok embert gondolkodásra késztet. Jobbára a lányok érdeklődnek, a fiúk könnyebben s közelebb megszerezhető szakmát választanaik. Így aztán csak növekszenek a problémák, mivel a nőket kemencénél nem alkalmazhatjuk, csupán a táblánál számíthatunk segítségükre. — Milyen megoldást keresnek? — Természetesen: elfogadhatóbb üzemeket, műhelyeket szeretnénk elsősorban. Az utóbbi három év alatt nyolcmillió forintot tartalékoltunk, ám ehhez legalább még tizenkétmillióra lenne szükségünk ahhoz, hogy legégetőbb kérdéseinket rendezzük. Teljesen új, korszerű üzemet szeretnénk a hatvani 11 -es és a gyöngyösi 3-as helyén, bővíteni kellene a hatvani 10-est s a gyöngyösi gyár teljes rekonstrukciójával meg akarjuk duplázni a mostani a termelést. Itt természetesen már nemcsak a munka- és a szociális körülmények javítására, hanem gyártókapacitásunk növelésére y gondolunk. .. mert ez is követélmény. Aztán, a kellemeset a hasznossal egybekötve, magasabb bérekkel próbáljuk vonzóbbá tenni vállalatunkat. Éppen most módosítottuk a kollektív szerződésünket avval, hogy hat üzemünkben — a gyöngyösi 1., 2„ 3., a hatvani 10., 11., és a pettf- fibányai 12. számúban — bevezetjük a 10 százalékos minőségi prémiumot s ezt a többletbért minden hónapban kifizetjük a kiváló teljesítmények után. Aztán, mi is élünk az új lehetőséggel, miszerint az iparágban három évi gyakorlattal rendelkező embereket szakmunkás- vizsgára készítjük elő. felszabadítjuk és magasabb bér- kategóriába soroljuk. Ami pedig a tanulóképzést illeti: az idén is „beiskoláztunk” öt fiatalt s keressük a lehetőségét annak, hogy az oktatást a jövőben itt helyben, vagy legrosszabb esetben a megyében oldhassuk meg. Szakoktatóink van, a kiegészítő tantárgyakat pedig vállalnák az iparitanuló-intézetek. Igazán megkaphatnánk az engedélyt, hiszen régen is így tanultak a pékek, s mind jó szakemberek lettek... — A Minisztertanács augusztus S-i ülésén szó esett a kenyérrel és péksüteménnyel való ellátás javításáról, a szakboltok számának növeléséről is. Van-e ehhez kapcsolódó tervük? — Természetesen. Eddig is napirenden tartottuk a kérdést. Gyöngyösön két, Hatvanban, Lőrinciben és Apcon pedig egy-egy vállalati boltot nyitottunk. Legújabban ugyancsak Gyöngyösön létesítünk egyet, de ez már amolyan falatozó jellegű üzlet lesz. Persze, továbbra is arra törekszünk, hogy ne csak a saját boltjainkban, hanem a kiskereskedelmi vállalat üzeteiben, az éttermekben is egyre több, jobb, frissebb kenyér, péksütemény legyen városon és falun egyaránt... Gy. Gy. l?58, jzepteipbCT 1L.
