Heves Megyei Népújság, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-29 / 229. szám
A Brvfonvásri Tanáé• határosaim Vizsgálják felül a megszállt területeken élő arab lakosság helyzetét! Dr. Nagy József: „Kövessük orosz testvéreink példáját” A Biztonsági Tanács péntek esti ülésén 12 szavazattal, ellenszavazat nélkül (az Egyesült Államok, Kanada és Dánia tartózkodott a szavazásnál) úgy döntött, hogy sürgős vizsgálatot kell indítani az Izrael által megszállt területeken élő arab lakosság helyzetének tanulmányozására. A határozat, amelyet Pakisztán és Szenegál delegátusai javasoltak, arra hívja fel U Thant ENSZ-fötitkárt, sürgősen küldje el külön- meg'oízottját a közel-keleti térségbe a kérdés kivizsgálására és egyben arra szólította fel Izraelt, hogy működjék együtt a megbízottal. A határozathozatal előtt a vitában az EAK és Szíria képviselői adatokkal bizonyították, hogy Izrael folytatja kegyetlenkedéseit a megszállt arab területeken, falvakat, városnegyedeket tesz a földdel egyenlővé, Kixon fél a „szépárbajlói”? Nixon köztársasági párti elnökjelölt elutasította Humphrey alelnöknek azt az indítványát, hogy tartsanak nyilvános vitát. Humphrey Nixon döntésé- ről éppen akkor értesült amikor a San Francisco-i televízióban mondott beszédet. A döntést nyomban kommentálva bírálta Nixont, hogy mit sem törődik az amerikai szavazóikkal. Burkoltan gyávának is minősítette Nixont, mert nem mer vele szópárbajra kiállni. Már pedig ha Nixon elnök lenne, hogyan lehetne elvárni tőle, hogy más országok vezetőivel, a világ vezetőivel tárgyalni tudjon — kérdezte a demokrata párti elnökjelölt Humphrey még egy kortesfogással élt panaszkodott, hogy nincs elég pénze a saját kampányának televíziós népszer ' ütésére és így sajnálatos módon az elnökség esetleg annak az embernek jut, akinek a legnagyobb bankszámlája van. ANGOL DIPLOMATÁK vezették 1938. szeptember 30- ának reggelén a Csehszlovák Köztársaság diplomatáit a müncheni Königsplatzra, a Hitler által emelt „Führerbau” épületébe. A csehszlovák megbízottak akkor már több mint 12 órája vártak Gestapo-őrizet alatt a müncheni Regina Hotel halijában. Amikor a kora reggeli órákban felmentek a Führerbau lépcsőin — éppen félórás volt a Hitler, Mussolini, Chamberlain és Daladier által aláirt müncheni egyezmény. A müncheni diktátum természetesen „nem hullott az égből". Logikus következménye volt a nyugati nagyhatalmak, elsősorban Nagy- Britannia vezető körei politikájának. Ez az irányvonal mindent elkövetett, hogy a hitleri Németország agresz- szív erejét a fő ellenség, a Szovjetunió felé irányítsa. Ennek az elgondolásnak a hordozói nemcsak politikai engedményekre, hanem a münchenihez hasonló gyalázatos árulásra is hajlandók voltak Európában és különösen a náci birodalom keleti határain. A müncheni döntés betűje szerint „csupán” elszakították a csehszlovák államtól és a Német Birodalomhoz csatolták Csehszlovákia úgynevezett „szudétané- met” területeit. E súlyos döntésnél is kárhozatosabb volt azonban a müncheni diktátum mélyebb politikai értelme. Nem kevesebbet jelentett. mint azt, hogy Nagy- Britannia és Franciaország ÍMS. szeptember 29 „ vasárnap elűzi az arab lakosságot otthonából, izraeli militarizált mezőgazdasági településeket létesít a megszállt területeken és bekebelezte Jeruzsálem arab városrészét. Az EAK fődelegátusa hangsúlyozta, hogy Izrael nem csupán a Biztonsági Tanács határozatait hagyja figyelmen kívül, hanem az 1949. évi genfi megállapodásokat és az emberi jogok nyilatkozaa Bundeswehr, „Fekete Oroszlán” fedőnevű hadgyakorlata, s máris újaibb, a közeljövőben megtartandó gyakorlatokról érkeznek jelentések. Az NSZK hadügyminisztériuma bejlentette, hogy a nordhomi gyakorlótéren a nyugatnémet légierő „Sebes villám” fedőnévvel nagyszabású gyakorlatot tart szeptember 30-án. Ennek programjában ejtőernyős egységek bevetése, bombázások és a légierő fedélzeti fegyvereinek földi célpontok elleni alkalmazása szerepel. A hadgyakorlatot megtekinti Lübke elnök, Schröder és a Bundeswehr főfeiügyelőEgri Dózsa—Bp. Honvéd 5:5 (1:1, 1:1, 1:1, 2:2) Eger, vízilabda Olimpiai Kupa-mérkőzés, V.: Kántor. EGER: Denk — Ringelhann dr., Gál — Katona — Bolya, Halmos dr., Kovács. Csere: Rüll, Lutter. Edző: Baranyai György. BF. HONVÉD: Kovács — Vedlik dr., Görgényi — Papp — Martinovics, Tóth, Győré. Csere: Becsei, Dominák. Edző: Brandy Jenő. Változatos, érdekes küzdelmet vívott egymással a két, München szabad kezet biztosít a náci Németországnak az európai status quo szétrombolására, s ezzel elkerülhetetlenné teszi magát a második világháborút! Az események ezt teljes mértékben igazolták: München utat nyitott a hitleri kalandorpolitika számára: a Führerbauban aláírt okmány végső soron 50 millió ember életébe került. A MÜNCHENI EGYEZMÉNYNEK ez a mélyebb értelme — tehát az, hogy a német hódító politikának szabad kezet biztosít Európában — indokolja azt a heves politikai küzdelmet, amely a harmincadik évfordulón, napjankban is zajlik az egyezmény körül. A csehszlovák álláspont természetesen az volt és ma is az, hogy a müncheni diktátum kezdettől fogva törvénytelen és érvéns’telen, mert azt a hitleri birodalom kényszerítette Csehszlovákiára. A diktátumot a csehszlovák parlament sohasem ratifikálta. Márpedig az 1920-as csehszlovák alkotmány kimondja, hogy a kormány nem engedhet át területeket idegen hatalomnak, ha a megállapodást a nemzetgyűlés nem hagyja jóvá. Ezen a jogi érvelésen kívül is minden józanul gondolkodó politikai irányzat számára világos, hogy erkölcsi-politikai értelemben a müncheni diktátum éppen olyan törvénytelen, mint a hitleri birodalom többi hódításai. Végül, de nem utolsósorban: erről tanúskodnak a tények is. Hiszen a második világháború után a fflfctes tának rendelkezéseit is megsérti. Tekoah, izraeli ENSZ-nagykövet kijelentette: Izrael nem ellenzi, hogy SNSZ- vizsgálatot indítsanak a megszállt területeken élő arab lakosság helyzetének tanulmányozására, de azt követelte, hogy hasonló módon vizsgálják ki az arab országokban élő zsidók helyzetét is. je. Maiziere tábornok is. Ugyancsak szeptember 30-án a Nyugat-Nérnetország területén állomásozó angol csapatok is gyakorlatot rendeznek „Vaskéz” elnevezéssel, amelyben 4500 katona, 100 tank és 650 gépkocsi vesz részt. Végül október elején a NATO-tagóllamok légiereje egyesített hadgyakorlatokat fog tartani. Mivel ez a felélénkült militarista tevékenység a szocialista országok határainak közelében zajlik le, nyilvánvaló, hogy Bonn továbbra is az európai feszültség növelésére és a háborús hisztéria keltésére törekszik. egyforma képességű csapat. Mindkét részről sok helyzet maradt kihasználatlanul. A döntetlen hűen fejezi ki az erőviszonyokat. G.: Kovács 2, Ringelhann dr. 2, (egyet 4 méteresből) Katona, illetve Tóth. 4 (kettőt 4 méteresből), Görgényi. Az egri csapatban Katona, Ringelhann dr. és Bolya nyújtott jó teljesítményt. Az Egri Dóz§a ma déli tizenkét órai kezdettel Egerben az Újpesti Dózsa együttesét látja vendégül Olimpia Kupa keretében. — 30 éve hatalmak a gyakorlatban éppen úgy megsemmisítették a müncheni diktátum „eredményeit”, mint ahogy megtették ezt a többi hitleri hódítás esetében. Mégsem tagadható, hogy a tőkés nagyhatalmak nem mindegyike tanúsít ma sem nemzetközi jogilag egyértelmű magatartást München viszonylatában. Az aláíró hatalmak közül kettő, Francia- ország és Olaszország nyilvánította — De Gaulle szavaival élve — „kezdettől fogva semmisnek és érvénytelennek” a diktátumot. Anglia már kétértelműbb magatartást foglalt el. Eden, akkori külügyminiszter 1942-ben hivatalosan felmondta ugyan a müncheni egyezményt —, de csak azzal az indokolással, hogy 1939 márciusában Hitler egész Csehország megszállásával és a cseh—morva protektorátus létrehozásával „megsértette azt”. Nem nyilvánította nemzetközi jogilag semmisnek és érvénytelennek a müncheni egyezményt hivatalosan az Egyesült Államok kormánya sem. amelynek pedig harminc esztendővel ezelőtt nem volt közvetlen része a diktátum létrehozásában. ENNEK A SAJÁTOS habozásnak az okát abban a különleges szeredben találhatjuk, amelyet Nyugat-Német- ország az amerikai és általában a N ATO-stratégiában betölt. Miután Nyugat-Né- metország a legfontosabb szovjetellenes agresszív bázis szerepét játssza, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia óvakodik attól, hogy gyengítse azokat t nyugatnémet Az első világháború kitörése készületlenül találta a magyar munkásságot. A Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak kétségtelen érdemei voltak a magyar munkás- mozgalomban. A szociáldemokrata párt működésének két és fél évtizede alatt jelen- tőg eredményeket ért el a munkásság osztállyá szervezése terén. A XX. század elején kialakultak az egyes szakmák országos szervezetei, amelyek jelentős bérharcokat folytattak a munkáltatókkal szemben. A XX. század első évtizedében ugyancsak a szociáldemokrata párt nevéhez fűződik a marxista irodalom megteremtése is. A szociáldemokrata párt azonban nem volt forradalmi párt. A párt által hirdetett és vezetett mozgalom kimerült apróbb bérharcok többé-kevésbé eredményes megvívásában, politikai téren pedig a legfontosabb célt a párt vezetői az általános választójog kivívásában látták. Az első világháborúig ezen a téren nem sok eredrr ' nyt értek el a magyar szociáldemokrata vezetők. Reményeikben csalódtak, a mozgalomban pedig kissé csalódott maga a munkásság. Az első világháború előtti években voltak olyan időszakok, amikor a szociáldemokrata párt élére állhatott volna a forradalmi mozgalomnak, mindezt azonban nem tette meg, sőt arra törekedett, hogy a munkásság spontán forradalmi mozgalmát is békés mederbe terelje. Ez a felfogás egyébként általában jellemző volt az európai szociáldemokrata pártok vezetőire. A világháború kitörése után a szociáldemokrata párt vezetői félredobták a nemzetköziség zászlaját és felcsaptak lelkes honmentőknek. Nacionalizmusuk vetekedett az uralkodó osztályok nacionalizmusával. A Népszava, a szociáldemokrata párt hivabelpolitikai erőket, amelyek egy ilyen agresszív politika fő támaszai! Márpedig éppen ezek az erők évek óta harcolnak a müncheni egyezmény érvényességének elismeréséért. Sőt — még a csehszlovák területekre fenntartott „igényüket” sem adták fel. A hajdani szudétanémet nácik legfőbb szószólója, See- bohm, a bonni kormány volt közlekedésügyi minisztere nyíltan kijelentette, hogy az egyezmény érvényben van, s a gyámsága alatt működő „szudétanémet munkacsoport” a müncheni egyezmény során Csehszlovákiától elszakított területeket ma is „a német birodalom csehszlovák megszállás alatt álló részeinek” nevezi. Adenauer és Erhard hivatali működésük egész ideje alatt megtagadták, hogy semmisnek nyilvánítsák a müncheni egyezményt. Kiesinger kancellár 1966 decemberében az úgynevezett „új keleti politika” meghirdetése során is csak addig ment el. hogy a diktátum „többé nem érvényes”. A müncheni diktátum feltétel nélküli semmissé nyilvánítására és megtagadására ő sem volt hajlandó. HAFMINC ESZTENDŐVEL a szégyenteljes müncheni paktum: huszonhárom esztendővel a második világháború befejezése után a müncheni területrablással folytatott zsarolás még ma is az imperialista politika fegyvertárához tartozik és szerves része a Bonn politikáját befolyásoló legsötétebb erők politikai programiának! Egyről azonban megfeledkeznek, az eurónai erőviszonyok megváltoztak és a müncheni álom kergetőinek ma nincs reális lehetőségük céljaik elérésére. „ «. Kübéttr-siíV tose • • M. D. rú előtt cenzúráztak és többször betiltottak — a háború első éveiben naponta több kiadásban is megjelent és eljuttatták a fronton lévő katonákhoz is. A Népszava hősiességre, helytállásra buzdította a katonákat, úgy tüntetve fel az imperialista háborút, mintha az a munkások és parasztok érdekeit is szolgálta volna. A tényleges valóság azonban csakhamar megcáfolta a szociáldemokrata vezetők elképzeléseit. A munkások és parasztok tömeges fegyverbe állítása, a hadiüzemi rendszer kiépítése, az élelmiszerjegyre kiszolgáltatott szűkős fejadagok, a nyomor és nincstelenség érzékletesen megmutatták, hogy mennyire szolgálja a háború a munkások érdekeit. Mindezzel a nyomorral pedig szemben állt a hadiszállítók, hadimilliomosok szűk kasztja, amely a háború minden hasznát élvezte. 1915—1916-ban a szervezett munkásság számának a csökkenése is megmutatta, hogy a munkásság szemben áll a szociáldemokrata párt háborút támogató politikájával. Ilyen körülmények között a hivatalos pártvezetés kénytelen volt némileg változtatni állásfoglalásán. A hivatalos szociáldemokrata állásfoglalás megváltozásához azonban hozzájárult az is, hogy Ferenc József 1916 novemberében meghalt, s az utána uralomra lépő IV. Károly, látva a monarchia súlyos helyzetét, békésebb húrokat pengetett. A magyar szociáldemokrata vezetők érezve, hogy a monarchia nem kerülhet ki győztesen a háborúból, most már nemzetközi összeköttetéseiket is arra akarták felhasználni, hogy minél előbb létrejöjjön a béke, a ténylegesen kialakult hadihelyzet, legrosszabb esetben a háború előtti határok alapján. Még ekkor is a monarchia és a soknemzetiségű Magyarország megmentésén fáradoztak, nem arra törekedtek, hogy a bűnökkel terhes társadalmi rendet szétrobbantsák. Az 1917-es februári forradalom további balratolódást eredményezett a magyar szociáldemokrata párt politikájában is. Már a polgári demokratikus forradalom megmozgatta a magyar közvéleményt, s a gúzsba kötött magyar munkásság mozgolódni kezdett. Az orosz forradalom magyarországi kisugárzása szinte dátumszerűen nyomon követhető. 1917 tavaszán a szakszervezeti tagok száma ugrásszerűen emelkedett. Egy év alatt a vasmunkás szak- szervezet taglétszáma 20 000 főről 80 000 főre nőtt. A munkásság tömegesen követelte május elseje megünneplését, s 1914 óta először, százezrek ünnepeltek munkaszünettel és tüntetéssel ezen a napén. A magyar szociáldemokrata vezetők a februári forradalom győzelme után kiálltak a polgári demokratikus forradalom mellett és azt hangoztatták, hogy Oroszországban nem fejlődhet tovább a forradalom, mert a hatalomnak a burzsoázia kezébe kell kerülni. A bolsevikekről a Népszava ügy írt, mint az oroszországi munkás és parasztmozgalmak anarchista irányzatáról, amely szétszórja az ország produktív erőit. November 7-ig minden megnyilvánulásukban szemben álltak a bolsevikok mozgalmával. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után egy csapásra megváltozott a Népszava és a pártvezetőség álláspontja, a leglelkesebben üdvözölték az új orosz forradalmat, s a Népszava is úgy írt róla, mintha mindig ennek a győzelmét óhajtotta volna. „A márciusi orosz forradalom most az októberi napokkal érett meg teljesen — írta a Népszava 1917. november 9-i száma. — A most induló új forradalom tisztára proletárforradalom és így elmondhatjuk, hogy az orosz revolució ma a r>é tervári munkások és katonák győzelmével és kormányra jutásával eljutott kifejlődésének csúcsáig”. „Minden reményünk a munkások, parasztok és katonák szovjetjeinek győzelméhez fűződik.” Vajon miért változott meg a szociáldemokrata vezetők álláspontja ilyen gyorsan? Valóban belátták a bolsevikok igazát, belátták, hogy a proletárforradalmat meg lehet és meg kell valósítani, szakítottak eddigi opportunista múltjukkal? A szociáldemokrata párt további működése azt mutatja: nem. Azt azonban világosan látták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hihetetlen lelkesedést váltott ki a magyar munkásságból. Természetesen nem kell azt gondolnunk, hogy az októberi forradalom hatására a munkások széles tömegei egyik napról a másikra kommunisták, vagy szocialisták lettek. Elég azonban, ha csupán a békedekrétumra gondolunk, hogy elképzeljük, milyen hatást válthatott ki a szovjet kormány első tette, egy olyan ország dolgozó népénél, amely már a negyedik háborús évét taposta. A béke gondolata körüllengte égési Magyarországot, s nem csupán a munkásság és parasztság fogadta pozitívan, hanem a radikálizálódó kispolgárság is reménnyel fordult Oroszország felé. Az októberi forradalmat követő napokon Pesten és vidéken napirenden voltak munkásgyűlések az üzemekben. Ezeken a munkások követelték a szovjet békedekrétum elfogadását és a béketárgyalások azonnali megkezdését a szovjet kormánynyal. Rendőrségi jelentések megállapítása szerint a munkásság nagy része már ezen is túlhaladt és egyre határozottabb formában adott hangot ama véleményének, hogy az orosz proletariátus forradalmi harcát példamutatásnak tekinti a maga számára* A budapesti és Pest környéki munkások nyomására a szociáldemokrata vezetőség november 16-ra kénytelen volt népgyűlést összehívni az Iparcsamokban. A gyűlésen összejött hatalmas néptömeg állandó közbekiáltásokkal zavarta a hivatalos szociáldemokrata szónokot: „Kövessük az orosz munkásokat!”, „Kövessük orosz testvéreink példáját.” A gyűlés résztvevői hogy kifejezzék szolidaritásukat az orosz munkássággal, a következő határozati iavaslatot fogadták el: „Budapestnek és környékének munkásai, velük együtt Budapest egész népe, testvéri üdözletét küldi az orosz forradalmároknak, akik bátor szívvel, erős elmével és kemény kézzel vezetik ki az emberiséget a háború poklából. Mindannyian, akik itt összegyűltünk és az egész dolgozó Magyarország el vagyunk határozva arra, hogy az orosz forradalmárokat a béke megszerzésére irányuló hősi harcukban támogatni fogjuk és hogy minden erőnkkel küzdeni fogunk azért is. hogy egyik osztálynak a másik által való kizsákmányoltatása és egyik nemzetnek a másik által való elnyomatása a mi országunkban is megszűnjék.” Amint a határozat utolsó szavaiból kitűnik, a magyar munkásság már itt túllépte a békéért folyó harc által megszabott kereteket. Az 1918 januárjában lejátszódott általános politikai sztrájk, a február eleién kitört catta- rói matrózfelkelés, a pécsi pótzászlóali májusi zendülése, az 1918 júniusában a MÁV Gépgyárból kiindult általánsa sztrájk, mind egy- egy lépést jelentettek a forradalom felé. A magyar munkásság megkésve, forradalmi elmélettel nem eléggé felvértezve, gyenge tapasztalatokkal készült arra, hogy megvívja harcát a kizsákmány o* lókkal M „tfaslsez” és „Siebes uilläm” A napokban fejeződött be take lapja — melyet a hábon^nznmnms
