Heves Megyei Népújság, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-28 / 228. szám
Azok a feliratok... Kosos ügyeinkben Furcsa grimasza az életnek, hogy legtöbbször amiatt bosszankodunk, aminek egyben örülünk is. Váltsuk ezt a túlságosan el- vontnak tűnő megállapítást gyakorlati tényezőkre. Itt van például az építkezés. A megyében többfelé egész lakótelepek bújnak elő a tegnapi parlagok helyén. Hány száz család költözik be boldogan az új lakásokba csak egyet len évben is. Mennyire örülnek, amikor megkapják a kulcsot. Néhány héttel később pedig már panaszkodnak. Nincs a közelben bölcsőde, az üzletig percekbe telik az út. kevés a parkosított terület a házak között, nincs elegendő járda és így tovább. Tegnap még az öröm forrása volt az új lakótelep, mára a bosszúságok bölcsője lett. Természetes emberi tulajdonság, hogy mindig többre vágyunk. Ha ez a türelmetlenség nem lenne egy a vérünkkel, ki tudja, hol tartanánk még. Egy kis túlzással: talán a kőbaltánál. A dolgok könnyebbik oldala, minden kívánságunkat az államnak címezni. Azon már lehetne vitatkozni, hogy mi az építkezések legmegfelelőbb módját folytatjuk-e. Mi indokolja, hogy egy új városrész kialakításakor a végére maradnak az utak, az üzletek, a kulturális intézmények? Sorrend mindig volt és lesz is. Ma a lakás a legsürgősebb, ezt senki sem vitatja. De azt sem, ha kész a lakás, az öröm gyorsan tűnő napjai után az emberek egyre nagyobb bosszúsággal észlelik a hiányosságokat is: az utat, az üzletet, az iskolát, a kultúrházat — ami még nincs, ami majd csak lesz. Holnap, holnapután. Több energiát kellene fordítanunk a magyarázatokra, a felvilágosításokra: juthatunk el a következtetésekben idáig. Valami olyan példa segítségével, hogy az egyes családok sem ülnek le egyik napról a másikra a terülj-asztalkám mellé. Az új lakásban nincs mindig új bútor is. És ha van új bútor, nem feltétlenül található meg a konyhában a hűtőszekrény. Pedig jó lenne még az autó is, ha ott állna az épület előtt. Jó lenne, ha volna mindenre pénz. Előbb azonban össze kell gyűjteni az árát ennek is, annak is Még várni kell rá. Ezt mindenki érti. Ha saját magáról van szó. Van azonban még másik bökkenő is. Akár lakógyűlésre gondolunk, akár tanácstagi beszámolóra, de említhetnénk más jellegű szervezéseket is, nem könnyű ezekre az embereket összeszedni. Ez sem ér rá, az sem ér rá. Tessék hát tájékoztatni a lakosságot minél szélesebb körben, minél alaposabban. De hogyan? Ha egyszer nem hallgatnak a hívó szóra!... Lássuk hát be. kedves lakótársaim, hogy közös űrijeinkre jobban oda kellene figyelnünk mindannyiunknak. (gmf) Apci alkatrészek a Fiatban | megrendelés Itáliából 1 A próba sikerült Rém tudunk tízet sem lépni, hogy szemünk elé ne kerüljön valamilyen figyelmeztető, kérő, felszólító, tanácsoló felirat. „Behajtani tilos!” ... Ne lopd el a poharat... ! Védd a virágokat... ! A pénztártól való távozás után nem fogadunk el reklamációt ... ! stb., stb. Egyszóval rengeteg felirattal, figyelmeztetéssel találkozik az ember, amelyet igyekszik betartani, mert legtöbbje igen keményen, szigorúan dörcg rá a szemlélődön», legtöbbször hanyagul letegezvs a vevőt, sétálót, utast, vagy vendéget. Nem sokkal születésük után már ilyen feliratc.ckal találkozhattak az egyik bábi- intezmény lakói: ..Cvd a játékokat!” A másik tablón már az óvodásoknak szólt az intelem: „Fogadj szót az óvónéninek!” Az ember bizonyos n jó szándékot illetően. Mégis sajnálja azt a szerény mennyiségű festéket és munkát is, amellyel e feliratokat készítették. Felmerül ugyanis némi gyanú, hogy az apróságok nem biztos, hogy el tudják mindezt olvasni, ebből következően betartani a jóra, szépre és illemre szólító rendsza- bá'yokat. Am a felnőtt embereknek már érteniük kell a feliratból. Magukra vessenek, ha csodálkozásra készteti őket a körzeti orvos fehér ajtaján lógó tábla, amely 'Íven figyelmeztetést küld a gyógyulást remélő várakozó bete« gekhtz: „Délután az adminisztrációs munka miatt csak sürgős esetben vegyük igéi,; be a rendelést!” Nos... ha ezután sem óda- lognrk el szégyenkezve a várószobából apr í-cseprő ba jukkái, csúzukkal, náthájukkal, lázukkal a várakozók, s ott maradnak délutánra is zavarni az adminisztrációs munkát, úgy sújtsa őket az egészségügy keze és ne kec- meregjenek ki soha náthájukból, csúzukból. Mert a felnőtt embernek már szót kell fogadnia, ha ilyen intelmeket olvas. I^az, néha kétsége támad az embernek afelől, hogy kinek is szól a felirat. Például szeretett városunk egyik nyilvános illemhelyén, ahová a csatornatisztító munkások is fintorogva lépnek be, san alkalmazottait Mindezt azért is indokolt hangsúlyozni, mert a nyereség és érték- folyamatok figyelembevétele a tervkészítésben — az új mechanizmus kibontakozásával párhuzamosan — nagyobb jelentőséggel bír.- A reform során bevezetett jövedelemszabályozási rendszer első féléves tapasztalatai általában kedvezőek, elősegítette és erősítette a jövedelmezőbb gazdálkodásra való törekvést. Ennek hatására és eredményeként vállalataink jelentősen túlteljesítették eredménytervüket: pl. az önálló vállalatok nyeresége 161,9 százaléka a tervezettnek, és 129 százaléka a bázisidőszakénak. A nyereség emelkedésében szerepet játszott a termék- összetétel előnyös változása, az exportérdekeltség fejlődése, az ösztönző árak és rugalmasabb árformák alkalmazása. Lényeges, hogy a gazdálkodásban a jövedelmezőség, a gazdasági hatékonyság mind jobban előtérbe kerül. Ugyanakkor azt is világosan látni kell, hogy a jövedelmezőség változásában az önköltség tényezője, mint a műszaki fejlesztési munka, a termelés és üzemszervezés eredményét kifejező tényező ma még nem. vi».gy igen alárendelt szerepet játszik. A foglalkoztatottság színvonala megyénkben tovább emelkedett: a foglalkoztatottak száma 2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A mezőgazdaságban dolgozók aránya tovább csökkent, az iparban — építőiparban foglalkoztatottak aránya gyors ütemben nőtt és nő a nem termelő ágazatokban foglalkoztatottak aránya. A foglalkoztatottság ■övekedésének oka a termeez a felirat bök az ember szemébe: „Ügyeljünk a tisztaságra!” A jóhiszemű „vendég” úgy gondolja, ezen a helyen ez az intelem elsősorban nem neki szólhat, sokkal inkább azoknak, akik ezt kitették. Az üzleti életben sem nélkülözhetők a feliratok, amelyek egyrészt tilost kiáltanak az ittas emberek kiszolgálásánál, s ha fiatalkorúak tévednek be az italboltba. Legtöbbje helyénvaló; hadd tudja a vendég, mihez tartsa magát, ha átlépi e küszöböt. A legemlékezetesebb feliratot azonban egy pléhcsárda oldalán láttam, ahol a következőket olvashattam: „Bor, rös és rövidített italok kaphatók!” Nem tudom, az üzletvezető önkritikája, vagy a dekoratőr, esetleg valamelyik vendég bosszúja volt. A reklámfeliratok is adnak némi fejtörést és okot a találgatásra; vajon miként is értik azt amit felírtak? „Minden időben minden igényt kielégít a ... áruház”. E sokat ígérő mondat betűire bájos, alig öltözött hölgy mutat kecses kezeivel. A reklámot nézve mégis némi aggodalom támad az emberben. Hogyhogy? Ez az áruház soha nem csuk be? Minden időben a vevők rendelkezésére áll ? És ... Minden igényt kielégít? Az áruház? Vagy az ígéretes mosolyú hölgy? Mindent... és minden időben? A régi uradalmi épületek között az évi termést gyűjtögetik a kápolnai Alkotmány Tsz tagjai. Azt tartják szükség van minden megtermett kukaricacsőre és dohánylevélre, hogy az aszályos nyár ellenére is eredményes évet zárjanak. — Valóban vigyáznunk kell a termésre, ha azt akarjuk, hogy meglegyen a tervezett 40 forintos munkaegység, — mondja Fülőp István tsz-el- nök. A tagjaink, főleg az asz- szonyaik hangyaszorgalommal dolgoznak, nem az órát, vagy a napot nézik, hogy mikor mehetnek haza, hanem azt, mikor fejezik be a munkát. lés bővülésén túl az Is. hogy a vállalatok a termelés további bővítését tervezik, ezért az átmenetileg felesleges létszámot sem építik le A munkahelyváltozások — amely néhány területen, piL építőipar, élelmiszeripar elég magas — zömében a dolgozóik kezdeményezésére jött létre. Ma még elég általános, hogy vállalataink, üzemeink a munkaerőgazdálkodásra nem fordítanak kellő figyelmet. Ennek és más tényezők együttes hatására a munka termelékenysége nem a szükséges mértékben fejlődött. sőt az egy foglalkoztatottra jutó termelés több üzemnél csökkent. Ezt — még ha átmeneti jelenség is — veszélyesnek és megengedhetetlennek tartjuk. Megyénkben a termelés bővítése, a dinamikus fejlődés folytatása párán csői óan megköveteli az élőmunkával való takarékos gazdálkodást, a műszaki színvonal emelését, tehát a termelékenység fejlesztését. A reform részeként bevezetett új termelői és fogyasztói árak a korábbinál jobban tükrözték a társadalmi ráfordításokat, helyesebben orientálták a termelőket és fogyasztókat döntéseikben. Az árreform és az ármechanizmus korszerűsítése a kapacitáskihasználás, az optimális sorozatnagyság, a műszakilag és pénzügyileg egyaránt előnyös termelési szerkezet kialakítása ösztönzött. A gazdasági kalkuláció szerepe és felhasználása jelentősen növekedett M indezek mellett önálló, átgondolt árpolitikáról az elmúlt félévben vállalatainknál még nem lehet beszélni. Ezideig egységein’ az árképzés technikai és ügy Fontos közhivatalunkban például a következő fémbe vésett feliratot lehet olvasni: „Átközlekedő”. Sima falon díszeleg, ajtó sincs mögötte. Valószínű, szellemek számára készült. Máshol ugyan nem lehet olvasni a feliratot, de szinte ott érzi az ember az íróasztal fölött. „Beszélgetünk... ne zavarj!"’ És látható ilyen felirat is: „Személyzeti tartózkodó”. Kíváncsian benéztem néhányszor, hogy megtudjam, milyen lehet a személyzet, amikor „tartózkodik”. De még mindig nem sikerült rájönni. Ugyanis a helyiségben olvastak, pihentek, beszélgettek, számoszlopok fölé hajoltak, pénzt számoltak. Ez lenne tehát a „tartózkodás?” Mindezek után én is tartózkodom messzemenő következtetéseket levonni e feliratok kiagyalóiról és készítőiről, sajnálva mindazokat, akiknek kénytelen-kelletlen alkalmazkodniuk kell ezekhez a nyakatekert, magyartalan, értelmetlen, felesleges intelmekhez, felszólításokhoz, magyarázatokhoz. Mindenesetre „átközlekedem” ezzel a felirattal a „főszerkesztői tartózkodóba”, hátha délutáni adminisztratív munkája mellett esetleg rendel ez ügyben és ezt a csokrot átadhatom — nem azoknak, akik a feliratokat olvassák... — inkább azoknak, akik írják. Kovács Endre — Ha szerényen is, de gazdagodik tsz-ünk, — mutogatja a jó gazda nyugodt, elégedett mosollyal az épülő dohánypajtát. amelyet már félig kész állapotba vettek a dohány szárításra. Lassan kinőjük a zsúpfedeles szárítókat. Nemrég adták át az építők a 108 férőhelyes tehénistállót, amely közel kétmillió forintba kerül. A következő években korszerűsítjük, azaz valójában új utat építünk a majorságba. Jövőre már az új gépszín alatt szeretnénk elhelyezni értékes gépeinket, hogy ott gondosan karbantartva, ha kell felújítva, készen álljanak a nagy nyári, őszi rrmkákra. A gazdasági vttel i megteremtésén fáradoztak. Az eddigi árváltozások csaknem minden esetben az árkorrekciók továbbgyű- rűződései voltak és legtöbbször a termelés szférájából indultak ki. Beruházási feladataink az 1968-as évben tovább növekedtek: 2,5 milliárd forint beruházással számolunk. A beruházáspolitikai elvek és célok jobban érvényesülnek: csökkent a megkezdett, nőtt a befejezett létesítmények száma, gyorsult a folyamatban lévő beruházások építése. Az állóeszközök újraértékelése, az új amortizációs kulcsok bevezetése, a fejlesztési alapképzés kérdései megoldást nyertek. A döntési jogkörök szabályozása megtörtént. A beruházási igények magasak és jelentősen meghaladják az önfinanszírozásból képződő saját források és a rendelkezésre álló állami eszközök nagyságát. Ezt nem lehet normálisnak tekinteni, mert — az állóalapok kihasználása alacsony és nem is nőtt, — a termelékenység emelését nem eléggé segíti, — a hatékonysági számítások gyakran pontatlanok, túlméretezett költségekkel számolnak. Ezért a beruházási, fejlesztési tevékenység hatékonyságának növelése elengedhetetlenül fontos feladatunk. A lakosság pénzbevételei a félév során 7,4 százalékkal emelkedtek. A munkabérkifizetések 6 százalékkal, a paraszti jellegű fizetések 18 százalékkal növekedtek. A lakosság pénztartalékolása elérte a 816 millió forintot, amely 116,7 százaléka volt a bázisidőszakénak. Ez kifejez1 n fogyasztás* -u-’.-'k piacán-'• nyugodtságát, kiegyensúlyo A közelmúltban — szokatlan ügyfél jelentkezett az apciak „piacán”: az itáliai Fiat-gyár, olasz rajzok é* mintadarabok alapián gépkocsialkatrészek készítésére épületek mellett gondot fordítunk arra is, hogy a dolgozóink egy részének megfelelő lakást alakítsunk ki, rendbe hozzuk a régi épületeket. Szemnek is gyönyörködtető látvány a régi és az új párharcát mutató zsúpfedeles pajták szomszédságában a cseréptetős, modem pajta, a korszerű tehénistállók és jó hallani azt a sok szép tervet, amely mind azt mutatja, hogyha- a kápolnai tsz-tagság nem is, de a környezetük, munkahelyük fiatalodik. Korszerűsödik azért, hogy új, modern gépek, berendezések segítsék a szövetkezeti gazzottságát, mutatja a lakosság bizalmát és a reform fogadtatását. ' A kiskereskedelmi áruforgalom 7,6 százalékkal növekedett A lakosság élelmiszerellátása kielégítő volt. Jelentősen javult a hús- és húskészítmény-ellátás. Fejlődött a vegyesipaxcikk- és tartóiscikk-ellátás. A leszállított árucikkek kereslete átmeneti élénkülés után normalizálódott. E cikkek egy része időlegesen, vagy teljesen hiányzott a boltokiból. A hiánycikkek továbbra is fennmaradtak: a ruházati cikkeknél, bútorfélékben, építési és háztartásfelszerelési cikkeknél. A fogyasztód árak színvonala nem mutat lényeges eltérést az induló árakhoz viszonyítva. Az élelmiszerárak — idényeikk-árak nélkül — alacsonyabbak a bázisidőszakénál. A zöldségfélék árai 13,1 százalékkal meghaladják. a gyümölcsárak egyhar- maddal alatta maradnak a bázisidőszakénak. Ezek voltk főbb tapasztalataink. Világosan látható, hogy a reform hatása elsősorban a műszaki—gazdasági vezetők szándékaiban, terveiben és elképzeléseiben jelentkezik, a gazdasági folyamatokra gyakorolt hatása még csak kevéssé érzékelhető és fokozatosan bontakozik ki. A pozitív tapasztalatok mellett nagatív jelenségek is felszínre kerültek, amelyeket fel kell ismerni, Okait számba venni és céltudatosan dolgozva gondoskodni kell megszüntetésükről. Területi pártszerveink és alapszervezeteink megfelelően kézben tudták tartani a reform bevezetését a poli- Mkai munka oldaláról, ellen- 'rizték és segítették az állami és gazdasági vezetők tekeresett szabad kapacitást. Négy témáról kezdődött tárgyalás, s közülük kettő megvalósításához rövidesen hozzá is fogtak. Másfél hónappal ezelőtt — a Qualitál Vállalat bemutatásra küldte Milánóba az első gyártmányokat. Vizsgájuk sikerült, így megtörtént a megállapodás, miszerint Apcon elkezdhetik a sorozatgyártást is. A néhány mondatba szorítható eseményről Korbéli Lajos igazgatótól kértünk bővebb információt: — Mi várható a továbbiakban? — Jelenleg már a harmadik présszerszámot próbáljuk és a negyediket készítik szakembereink. Októberben pedig szeretnénk már indulni is a harmadik szériával... Egyelőre alkalmi szükséglet szerint termelünk az olaszoknak, de a jövő évre tekintélyesebb, 80 tonnás megvékenységét. Azzal, hogy pártszervezeteink álltak a reform bevezetésével kapcsolatos munkák élére, e feladatban is érvényesült a párt vezető szerepe, erősödött tekintélye. A párttagság türelmesen, érvelőén, de szilárdan magyarázta a reform célját és lényegét. Nem keltettek illúziókat, nyíltan szóltak a feladat bonyolultságáról, a várható nehézségekről. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésében és kibontakoztatásában megyénk szakszervezeti szervei politikai tényezőként szerepeltek. Tudatformáló tömegpolitikai munkájuk szerves részét képezi a pértszervek e munkájának. Érdekvédelmi munkájuk elősegítette a feszültségek csökkentését, a hármas érdekeltség összehangolását, azok figyelembevétele mellett. A KISZ-szervezetek akció- programjai jól illeszkednek bele a vállalatok gazdasági tevékenységébe, tudatformáló és szervező munkájuk eredményesen segítették első féléves feladataink megoldását. A reform bevezetésének, alkalmazásának és megyénk gazdasági élete fejlődésének első féléves tapasztalatai megfelelő alapot adnak a reform további kibontakoztatásához, politikai és gazdasági munkánk színvonalának, hatékonyságának további emeléséhez. V an okunk és alapunk a bizakodásra, de nincs helye az önelégültségnek. Biztosak vagyunk abban — okulva a hibákból, támaszkodva eredményeinkre — hogy feladatainkat sikeresem oldjuk meg. elősegítjük társadalmi-gazdasági rendszerünk fejlődését, szocialista jellegének további erősítését. rendelést is kaptunk. Várjuk, hogy újabb megbízásokat adjanak. s az itáliai feladatok mellett esetleg a szovjet vagy a jugoszláv autóiparnak is teljesíthessünk hasonló kéréseket. — A szóban forgó témától függetlenül, a kormány nagy járműfejlesztés! programiával kapcsolatban hal» lőttük, hogy az apciak is részt vesznek a MAN-ko- operációban. Meddig jutottak, milyenek a kilátások? — Nemrég fejezték be a kivitelezők az új, 2300 négyzetméteres gyári csarnok építését s részlegeinek elkezdték már a beköltözést, sőt bizonyos fokig a termelőmunkát is. Midez azonban — úgyszólván csak a kezdete az apci vállalat nagyarányú fejlődésének. A korábban kezdett beruházás ugyan még be sem fejeződött, de máris újabbról beszélgetnek. További ötszázmilliós fejlesztésről tárgyalnak ezekben a napokban s rövidesen várható a döntés. Az eddigi jelek arra engednek következtetni, hogy a megye számára kedvező határozat születik s a hatani járás, ezen túlmenően egész Heves számottevő ipari bázissal gyarapodik. Érdemes Apcra figyelni mostanában: szinte naponta ad újabb, érdekesebb hírt magáról, embereiről, már külföldre is dolgozó gyáráróL (Gy. Gy.) jőytn to QM triLf P'S * Miért Hagyták félbe? ... vagy ha már félbe is hagyták, miért nem jelzik a nyitva- maradt aknák helyét az egri Csokonai utcában? — kérdik igen jogosan az utca lakói. A korszerű, portalanított út egészen a 20-as számú házig vezet. Utána már csak sár következik, s hogy egyszer folytatni akarják, azt a mintegy másfél méter mély fedetlen betonaknák, árkok jelzik. Sajnos a jelzés nélkül hagyott nyílások életveszélyes balesetet okozhatnak, különösen az esti órákban, amikor a közvilágítás sem a legjobb. A Csokonai utca lakói várják a választ, de még ennél is jobban a munkásokat, akik ha nem is folytatják egyelőre az útjavítást, de legalább védőkorlátokat állítanának fel a veszélyes helyeken. 3 rfnffwZIlUlMfJf ItJ* 1968. szeptember 28., szómba^ dák munkáját. —ács Gazdagodik a kápolnai közös
