Heves Megyei Népújság, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-24 / 224. szám

Szövetkezeti bankok Új áruház nyílt Verpeléten f Viszonylag ritkán hallunk n „falusi bankok”, a takarék­szövetkezetek tevékenységé­ről, pedig az ország 2035 köz­ségében tevékenykednek. Je­lenleg több mint félmillió a takarékszövetkezeti tagok száma, ami annyit jelent, hogy a működési területükön élő lakosságnak mintegy 15 százaléka a „falusi bankok részvényese”. A tagság személyi érdekelt­sége elsősorban abban való­sul meg. hogy a takarékszö­vetkezet folyamatosan kielé­gíti kölcsönszükségletüket. Emellett a takarékszövetke­zetek nyereségükből tagjaik­nak részvény utáni visszaté­rítést fizetnek. Ami pedig a csoportérdekeltséget illeti: a begyűjtött betétek egy ré­szét — gyakorlatilag az ál­lami rendelkezésekben meg­határozott hányadot — a csoport hasznosítja. Ennek kedvező hatása van a lakos­ság takarékoskodására, úgy­szólván közüggyé teszi ezt. A népgazdaság érdekeit pe­dig azzal szolgálja a taka­rékszövetkezet, hogy a beté­teknek a csoport által nem hasznosítható részét a nép­gazdaság használja fel hitel­forrásként Ennek ellenében az állam a takarékszövetke­zetek által begyűjtött beté­tekért is garanciát vállal. Ez lényeges támogatást jelent a szövetkezeteknek. A „falusi bankok” előnye. ségi betétek egyötödét a ta­karékszövetkezetek gyűjtöt­ték. Az elmúlt évben 1.1 mil­liárd forint kölcsönt folyósí­tottak a takarékszövetkezetek tagjainak, s jelenlegi kölcsön- állományuk közel 1 milliárd forint. Mi mindenre adnak kölcsönt? Mezőgazsági ter­melési célokra, (a háztáji gazdaságok és a ház körüli gazdaságok fejlesztésére), la­kóházak tatarozására, mo­dernizálására. toldaléképít- kezésekre. — 16.000 forintig terjedő kölcsönöket nyújta­nak. A nagyobb értékű tar­tós fogyasztási cikkekre áru- vásárlási kölcsönöket folyó­sítanak. hitelleveleket adnak ki, s végül kielégítik tagsá­guk személyi kölcsönigényeit, tehát olyan kölcsönt adnak, amit a tasok bármire fel­használhatnak. A takarékszövetkezetek feladatkörébe a betétgyűjté­sen és a kölcsönadáson kívül különféle pénzügyi és ehhez kapcsolódó szolgáltatás is tar­tozik. így példád az Állami Biztosító megbízásából bizto­sítási tevékenységet is foly­tatnak, s például a kárese­mények kapcsán kifizetik az Állami Biztosító által szám­fejtett károkat; Az Országos Takarékpénztár megbízásából kifizetik a nyereményeket; beváltják az IKKA-utalvá- nyokat, az államkölcsönköt­vényeket, s az idegenforga­lom szempontjából számba jöhető községekben megvásá­rolják, illetve beváltják a külföldi fizetőeszközöket, az IBUSZ megbízásából társas- utazások szervezésében mű­ködnek közre. stb. Az elmúlt évek során a ta­karékszövetkezeti tevékeny­ség jelentősen fejlődött ha­zánkban. Illetékes szakem­berek a továbblépés bizonyos akadályát látják abban, hogy a jelenleg érvényben lévő jogszabály lényegében meg­tiltja takarékszövetkezet ala­kítását a járási székhelyeken, városokban, illetve olyan köz­ségekben, ahol már takarék- pénztári egység működik. (Ugyanakkor az OTP fiókot nyithat a takarékszövetkeze­tek helyén is ) Ügy vélik, hogy ez a megkülönböztetés sértő a takarékszövetkezetek­re, s gátolja, korlátozza tevé­kenységének fejlesztését, il­letve szélesítését. Pedig a te­rületi elhatárolás megszünte­tése előnyös lenne a népgaz­daság számára is. hiszen mód nyílna a lakosság újabb ré­tegeinek bakapcsolására. a takarékoskodók milliós tábo­rába. Ugyanakkor előnyös lenne a lakosság számára is. hiszen a különféle pénzügyi szolgáltatás — a monopol- helvzet megszüntetésével — nyilvánvalóan javulna. (h—gy) A községek nagy segítséget kapnak a kereskedelmi hálózatfejlesztésben a szövetke­zetektől. Ebben az évben eddig 21 ABC-kisáruház nyílt meg a megyénkben a vásárlók előtt; a huszonegyedik Verpeléten. A négyszázezer forintos árukészlettel rendelkező ABC- áruház építésére több mint egymillió forintot fordítottak. A minap rendezett ünnepségen Havellant Ferenc, a MÉSZÖV elnöke adta át a forgalomnak Verpelét új, modern áruhá­zát. (Foto: Szabó Lajos) H JF■ ■■■■■■■ Mi jöjjön az arany után ... ? Javuló kilátások a füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezetben hogy a helvi ügyeket, a köl­csönnyújtást. a tagság és a lakosság által igényelt szol­gáltatásokat a helyszínen, a saját pénzükkel oldják meg. S van még egy nagyon lé­nyeges kérdés: A takarékszövetkezetek a lakosság, a tagság helyi pénz­ügyeinek intézése kapcsán, a velük azonos szervezetben működő — más feladatokat ellátó — ugyancsak helyi szervként tevékenykedő töb­bi szövetkezettel (például mezőgazdasági termelőszö­vetkezettel. kisipari termelő- szövetkezettel. fogyasztási és értékesítő szövetkezettel) igen jól együttműködnek, ami évről évre nagyobb üte­mű fejlődést tesz lehetővé. . Ez. logikus, is., hiszen á taka­rékszövetkezetek és a -' többi szövetkezet tagsága lényegé­ben azonos. ‘ következéskép­pen a problémák megoldá­sában mindnyájan érdekel­tek. Egy takarékszövetkezeti részjegy névértéke minimá­lisan 100 forint, egyes szövet­kezeteknél azonban ennél több. Az alakuló közgyűlés­nek ugyanis jogában áll a részjegy névértékét 100 fo­rintnál magasabb összegben is megállapítani. Részjegy- alapjuk jelenleg 53.3 millió forint, s kezelésükben kere­ken 2 milliárd forint taka­rékbetét van. vagyis a köz­Miért nincs Egerben „barna” kenyér? Sokszor esik elismerő sző arról, hogy az Észak-Heves megyei Sütőipari Vállalat megfelelően gondoskodik a választékról, többféle süte­mény kapható. A vásárlók kívánságára sütnek már két- kilogrammos fehér kenyeret is. Ám ezzel egy időben el­tűnt a boltokból a kétkilós barna kenyér. Vajon miért nem lehet kapni? — kérdez­ték többen is az egri fogyasz­tók közül. Kérdésüket a sütőiparhoz továbbítottuk, ahol azt vá­laszolták nem a sütőiparon múlik. Amennyiben a keres­kedelem rendel kétkilós bar­na kenyeret, bármikor el tudjuk látni az üzleteket. A boltvezetőkön múlik, hogy felmérve az igényeket, bar­na kenyeret is rendeljenek. Miért kell két kilót vásárolni ? az úgviH-\ ezett sima nul­lás lisztből, amely egyébként Igém keresett cikk. Sajnos, egy idő óta csak kétkilogram- Ses csomagolásban kapható, Üzemekben, vállalatoknál, a Szakszervezetek Heves me­gyei Tanácsánál és á SZOT- ban találgatják ezekben a napokban, hogy vajon mi­lyen legyen a 8—10 éves, ki­tűnő teljesítménnyel egészen az aranyplakettes kitünteté­sig jutott szocialista brigádok újabb, következő elismerése, ötleteket keresnek, javasla­tokat gyűjtenek itt is, ott is, csupa olyant, amely igazán méltó honorálása lehetne a kitartó, lelkes igyekezetnek. Melyik a legmegfelelőbb? Szimpatikusnak tűnik az a felvetés is, miszerint a leg­jobb csapatok az aranyjel­vény után például valamifé­le „Munkáért” vagy hasonló elnevezésű érdemérmet kap­janak három fokozatban, s melléjük esetenként egy-egy nan jutalomszabadságot. Szerencsésnek látszik az a jutalmazás is, amelynél a szó­ban forgó brigádok — a szo­cialista cím ismételt meg­szerzése esetén — először „Ki­váló csapat” feliratú emlék­zászlót nyernek s tagjaik fi­s így a háziasszonyok akkor is kénytelenek ennyit vásá­rolni, ha különben kevesebb­re volna szükségük. Panaszukra a malomipari vállalatnál azt a választ kap­tuk, hogy a „felvásárlási láz” idején nem győzték az egykilogrammos csomagok készítését és így kettő kilo­grammos zacskókba csoma­goltak. Azóta van már raktá­ron egykilós csomag is, és az üzletek kívánságára megkez­dik a szállítást. Miért csak „darabolva ?’* kapható sokszor a Mirelit­csirke? Sajnos, az asszonyok időnként hiába keresik az egész csirkét, csak az úgy­nevezett grill-csirke kapható, ez pedig drágább, mint az egész. A panaszra az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat eg­ri kirendeltsége válaszolt. Az ellátás egész csirkéből is biz­tosítva van. Előfordulhat ugyan, hogy egy-egy boltban átmenetileg valóban csak da-, rabolt csirke kapható, de ez I nem általános. zetésemelésben részesülnek A következő évben — hason­ló teljesítmény után — meg­tarthatják a zászlót, s egysé­gesen az előzőnél magasabb béremelést kapnak, egy esz­tendő múlva pedig a vezető­jük iparági, a tagok pedig helyi „Kiváló dolgozó” ki­tüntetéshez jutnak. S talán az a javaslat sem elvetendő, amelyik mindezek után azt kéri, hogy a „Munkáért”, a „Kiváló csapat”, vagy éppen más elnevezésű kitüntetések négyszeres, ötszörös, hatszo­ros birtokosai munkahelyei­ken élvezzenek bizonyos megkülönböztető előnyöket A legjobbak kapjanak in­gyenes üdülést, váljanak automatikusan a törzsgárda legismertebb tagjaivá — esetleg korábban viselhessék a szolgálati emlékérmet, s ré­szesülhessenek annak elő­nyeiből — közülük kerülje­nek ki az újabb csoportok, brigádok vezetői. Természetesen a követel­mények is növekedjenek a jutalmakkal egyenes arány­iján, úgy, hogy ki-ki érezze a „valamit valamiért” súlyát, felelősségét, s ezek a brigá­dok valóban példaadó, kitű­nő csapatok legyenek. S mi jöjjön ezután? Hal év után talán eljuthatnak addig, hogy szemléletében, nívójában komolyabb ver­senyhez kezdhessenek, eset­leg elinduljanak... a „Kom­munista brigád” címért is. Mindezek, nyilván még csak amolyan javaslatok, születhetnek ezeknél sokkaí érdekesebbek, jobbak, célra­vezetőbbek is. Csak rajta, tessék gondolkodni...! Több közül jobban lehet választani, könnyebb eldön­teni, hogy végül is mi követ­kezzék a szocialista brigádok aranyplakettje után ... (gyón!) A nyári aszályos időjárás idején nem a legjobb hangu­lat uralkodott a füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezet­ben. A vezetőik is, a gazdák is borúlátóan ítélték meg a hely­zetet, arra számítottak, hogy nagy lesz a terméskiesés. Sze­rencsére a helyzet mégis másképpen alakult. — Nagyobb baj nem lett — mondja Barta Adrás szövet­kezeti elnök —, a gabona ter­mésátlaga meghaladta a 15 mázsát holdanként. A cukor­répa is jobb lesz a tervezett­nél, több mint kétszáz mázsás átlagra számítunk. S ami a leglényegesebb: a takarmány­hiány kisebb lesz, mint gon­doltuk. Valóban, a Petőfi Termelő- szövetkezetben talán az a leg­fontosabb, hogy az állatoknak meglegyen a téli takarmány. Hiszen a növénytermesztés esetleges kiesését az állatte­nyésztés hivatott bepótolni. Biztos pénz — Eddig 700 sertést és több mint szúz szarvasmarhát ér­tékesítettünk — folytatja az el­nök —, de a közeljövőben még 350 sertés és újabb száz szarvasmarha eladására ke­rül sor. A bevételünk mintegy ötmillió forint lesz az állat­tenyésztésből. Ez biztos pénz, mindenképpen lehet rá szá­mítani. A jövőben pedig még job­ban számítanak majd rá. Kü­lönösen a szarvasmarha-állo­mányt növelik, mert ez talán még a sertéstenyésztésnél is gazdaságosabb a szövetkezet­ben. — A tehenészet létszáma már emelkedett az idén is — mondja Barta András —, eléri a kétszázat. A következő években pedig folyamatosan növekszik tovább az állo­mány. Ha több a tehén, több lesz a hízcmarha is, ez külön hasznot hoz a közös gazda­ságnak. A tejtermelés sem le­becsülendő, nálunk 3200—3300 liter tejet ad egy tehén éven­te. Ez már gazdaságos, nem fizetünk rá. A nagyobb állattenyésztés még azzal a haszonnal is jár. hogy több termelőszövetkezeti tagot lehet foglalkoztatni. Erre pedig egyre inkább szükség van, hiszen a gazdá­kat manapság már nem ,kell meggyőzni, hogv dolgozzanak, mennek maguktól is. Inkább az okoz gondot, hogy nehogy valaki munka nélkül marad­jon. Meglesz a munkaegység — Erre csak találunk meg­oldást — mondja az elnök —, inkább a takarmánygond az, ami elgondolkoztató. Különö­sen, ha tovább akarjuk nö­velni az állatállományt. Re­mélhetően jövőre már ezt a gondot is megoldjuk vala­hogy. Különösen, ha az időjá­rás is jobban segít ebben, mint az idén. . Gond tehát van a füzesabo­nyi Petőfiben. Ennek ellené­re mégis másképpen látja mindenki a helyzetet, mint az aszály idején. — Nagy baj már nem lehet — ez a gazdák, a vezetők vé­leménye s a jelenlegi kép azt mutatja, hogv a tervezett munkaegységgel sem lesz kü­lönösebb baj. K. L. > Mmim2 1968. szeptember 24., kedd Pitaejorasz-tétel Olvasom az újsá­got. Hogy mik van­nak. Csak úgy meg­kerülik a Holdat. Hiá­ba, a tudomány az tudomány — tűnő­döm a hír felett és próbálom elképzelni, hogyan kerülte meg a Holdat az űrszonda, milyen számítások alapján voltak képe­sek pályára vezényel­ni, visszahozni a Földre — megelége­detten állapítom meg. hogy hála általános műveltségemnek, eléggé plasztikusan el tudom képzelni ezt az egész kísérletet. — Hogy is van a Pitagorasz-tétel? — Micsoda, hogy van? — riadok fel. A fiam áll előttem kér­dő tekintettel, és te­kintetében ráadásul még mély és őszinte bizalommal. Hiába, tudja, érzi ez a gye­rek, ki a férfi a csa­ládban, hová kell for­dulnia ha bonyolult tudományos kérdések okszerű megvilágítá­sáról van szó ... — A Pitagorasz-té­tel?, a'í+c,-=b--tel — mond o m maga biztos fölénnyel és atyai sze­retettel megúmoga- tom a fiú buksi fejét. Nem jó dolog, ha egy apa megjátssza a fö­lényes tudóst, úgy kell az ilyet csinálni, mintha cukrot adna az ember, természe­tes egyszerűséggel... — Nem inégyzet plusz bénégyzet egyenlő a cénégyzet- tel? — Miért, én mit mondtam? — Apu azt mondta, hogy ánégyzet plusz cénégyzet egyenlő a bénégyzettel... — Ha úgy mond­tam, akkor úgy is van. Természetesen — teszem hozzá kissé indignálódva, mert mégiscsak szemtelen­ség ezektől a mai gyerekektől, hogy két­ségbe vonják apjuk tudását. — De én úgy em­lékszem, hogy a má­sodik tag az bé, s az egész egyenlő a cé- négyzettel — ma- kacskodtk pimaszul ez a kölyök. — Ha te úgy tud­tad, akkor miért jössz ide. hogy za­varj engem^... Ha te nem hiszel az apád­nak, akkor miért kér­ded? Csak hogy vizs­gáztass? Hogy szem- telenkedj, mi? — De apu, igazán nem, csak biztos akartam lenni a dol­gomban és azért kér­deztem aput, hogy hátha tudja, de... — Mi az, hogy de — kelek ki most már magamból. Mi az, hogy de? Értem.. Szó­val te azt hiszed, hogy te tudod a Pita- gorasz-télelt, de az apád az 'nem tudja. Mert te azt hiszed, hogy az apád egy os­toba tökfilkó, mi7 Szégyellő magad. Egy gyerek, aki még arra is képes, hogy a Pi- tagorasz-tételt is fel­használja az apjádal szembeni szemtelen- kedesre ... Vedd tu­domásul, hogy a Pi- tagorász-téiel igenis úgy van, miszerint az ánégyzet plusz cé­négyzet egyenlő a bé­négyzettel ... És most légy szives, takarodj a szemem elől..; A gyerek sértődöt­ten elvonul, én még sértődöttebben mara­dok. Nem azért, mert neki nincs igaza. Mert tényleg, most, ahogy mondta, való­ban úgy tűnik, neki van igaza azzal a óé­vei. ami bénégyzet és nem a bénégyzet a cénégyzet... De ak­kor is. És egyáltalán. Kisvártatva hallom a másik szobából, amint az anyját fag­gatja, hogyan és mi­lyen számítások alap­ján képesek a hold­szondát olyan pályá­ra vezetni, amely ... Hallatlan! Itt egy hozzáértő férfi a csa­ládban, s ez az osto­ba kölyök egy nőhöz megy ilyen bonyolult tudományos kérdések tisztázására. Mi van itt, matriarchátus? Nem baj. Hozzám aztán jöhet ez a bü­dös kölyök integrál- meg differenciálszá­mítási problémáival. Hozzám aztán jöhet! Várjunk csak, mi is az az integrál? Megkérdem a felesé­gem, hátha még em­lékszik rá. A stréber női lelkek jobban el­raktározzák az ilyes­mit. (egri) — az illetékes válaszol

Next

/
Thumbnails
Contents