Heves Megyei Népújság, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-22 / 223. szám

űj parCoktatcasi év küszöbén A z elmúlt évek során a politikai oktatás rend­szerében az erőfeszítéseket elsősorban a párttagság és a vezető káderek igényesebb képzésére összpontosítottuk. Ennek következtében növe­kedett a párttagság és a ká­derek aránya mind a hallga­tói létszám, mind pedig a párttagság relációjában. A pártoktatás keretében szer­vezett káderképző tanfolya­mokon a párttagok aránya az elmúlt évben megközelítette a 70 százalékot. A tömegok­tatás szervezett formáit és káderképző tanfolyamait te­kintve. egy év alatt a hallga­tói létszám 14, a párttagok száma pedig 31 százalékkal emelkedett. Megyénk párttagságának 53 százaléka vett részt a pártok­tatás káderképző tanfolya­main és a tömegoktatás szer­vezett formáin. Figyelembe véve a tömegszervezeti poli­tikai oktatást is, párttagsá­gunk mintegy 60 százaléka fejlesztette marxista—leninis­ta műveltségét a szervezet­szerű politikai képzés kereté­ben. A megyében működő párttag-propagandistákat is ide számítva a fenti arány 68 százaléknak felel meg. Politikai oktatásunk rend­szere korszerű. A káderképző tanfolyamok közül változat­lanul a legnépszerűbb a mar­xista—leninista esti egye­tem. Célkitűzéseinknek meg­felelően az esti egyetem hall­gatóinak száma valamelyest csökkent. Emellett a speciális kurzusok és a pártiskolai tan­folyamok hallgatóinak szá­ma jelentősen növekedett. A marxista—leninista középfo­kú iskolák hálózata kiépült és egészében véve megszilár­dult. Ezen a területen a fő gondot a hallgatók igen he­terogén összetétele jelentet­te. A pártoktatás új és korsze­rűsített formái beváltak a gyakorlatban. A közgazdasá­gi alapismeretek tanfolyama igen népszerű oktatási forma megyénkben. A világpolitikai és világgazdasági tagozat, va­lamint a gazdaságpolitikai tanfolyamok mezőgazdasági tagozata iránt növekedett az érdeklődés. A szocializmus építésének kérdéseivel foglal­kozó tanfolyamok főleg a párttagság körében népsze­rűek. A magyar párttörténet oktatásának keretében pro­pagandista-képzéssel fog­lalkoztunk. Megteremtettük a párttörténeti oktatás kiszéle­sítésének feltételeit. M egyénk politikai' okta­tásának rendszerében csaknem 2100 propagandista működik. A pártoktatásban részt vevő propagandistáink több mint 60 százaléka leg­alább az egyéves pártiskolai végzettségnek megfelelő mar­xista—leninista műveltséggel rendelkezik. Reális tehát az a célkitűzés, hogy néhány éven belül a pártpropagan­disták az egyéves pártiskolai végzettségnek megfelelő fel- készültséggel rendelkezzenek. Ennek megfelelően növeljük a marxista—leninista esti egyetemet végzett propagan­disták számát. Ezen a terüle­ten még korántsem használ­tuk ki a lehetőségeket. A fő figyelmet változatla­nul a színvonal további eme­lésére, az oktató-nevelő mun­ka hatékonyságának növelé­sére fordítjuk. A politikai ok­tatás jelenlegi helyzetét fi­gyelembe véve az eddigieknél is nagyobb gondot szükséges fordítani a párttagok és a ká­derek magasabb színvonalú marxista—leninista képzésé­re, a munkások, a termelő­szövetkezeti tagok és az ér­telmiségi dolgozók, valamint a nők arányának növelésére. Kiemelt feladatként kezel­jük a propagandamunka módszereinek és eszközeinek fejlesztését, a propagandisták célszerű kiválogatását és tervszerű továbbképzését. Az elkövetkező évek egyik fő feladatának kell tekinteni, hogy a szocializmussal való politikai egyetértést és azo- nulást a marxizmus—le- ninizmus v^'í.gnézetével való egyetértéssé és azonosulássá Mélyítsük. írta: dr. Földi Pál Az 1968—69-es pártioktatási évben a politikai oktatás esz­mei-politikai feladatait a IX. pártkongresszus határozatai­nak érvényesítése szabja meg. Ennek megfelelően és a he­lyi sajátosságok figyelembe­vételével fontos feladat az új gazdasági mechanzimus konk­rét intézkedéseinek és általá­nos összefüggéseinek megvilá­gítása, a harmadik ötéves terv időarányos feladatainak pro­pagálása, a tömegek aktivitá­sának fokozása a szocialista építőmunka minden területén. A pártpropaganda életszerű­ségének növelése érdekében nagy figyelmet kell fordítani a szocialista építőmunka he­lyi tapasztalatainak feldolgo­zására, a fejlődést elősegítő tényezők népszerűsítésére, a tényleges fogyatékosságok és hibák sokoldalú bírálatára. A jelenlegi helyzet igény­li a társadalompoliti­kai. a világnézeti és az erköl­csi kérdések nagyobb sze­repét a politikai oktatásban. Ezért a propaganda fordítson nagy figyelmet a párt vezető szerepének fejlődésére, a pártfegyedem és a munkastí­lus alakulására, mutassa meg a szocialista demokrácia szé­lesítésének és mélyítésének szükségszerűségét, terjessze a szocialista erkölcs normáit és követelményeit, a marxista— leninista világnézet alapel­veit. A propaganda kiemelten foglalkozzék az 1918-as pol­gári demokratikus forrada­lom, a Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulásá­nak és a Magyar Tanácsköz­társaság kikiáltásának 50, év­fordulójával. A nemzetközi helyzet és a kommunista világmozgalom időszerű kérdéseinek ismer­tetésével propagandánk fő feladata az imperialista ag­resszió leleplezése, a nemzet­közi méretekben folyó osz­tályharc bonyolultságának megvilágítása, a kommunista világmozgalom akcióegységé­nek erősítése, a szocialista vi­lágrendszer fejlődésének he­lyes értelmezése, külpoliti­kai célkitűzéseink és törekvé­seink propagálása. A pártoktatás jelenlegi rendszerét nem indokolt meg­változtatni. A minőségi kö­vetelmények fokozásával egy­idejűleg az adott keretek jobb kihasználására szükséges el­sősorban törekedni. A párt­oktatás káderképző tanfolya­mai közül a marxista—leni­nista esti egyetem és a kö­zépfokú iskola hallgatóinak jelenlegi létszámát stabilizál­juk. Ezen a területen a fő fi­gyelmet változatlanul a szín­vonal további növelésére és a tanulmányi fegyelem meg­szilárdítására fordítjuk. Cél­szerűnek tartjuk viszont to­vább szélesíteni a hallgatók létszámát a speciális kurzu­sok, a pártiskolai tanfolya­mok és a különböző szintű el­méleti konferenciák kereté­ben. Különösen fontos feladat a marxista—leninista közép­fokú iskolák káderképző jel­legének erősítése. A tömegoktatás szervezett formái közül a fő figyelmet a közgazdasági alapismeretek és a gazdaságpolitikai tanfo­lyamok fejlesztésére fordít­juk. A magyar párttörténet oktatását, elsősorban előadás- sorozat formájában, kiszéle­sítjük. A falusi téli tanfolya­mok programjában az eddigi­eknél nagyobb figyelmet for­dítunk a termelőszövetkeze­tek tervtárgyaló közgyűlései­nek politikai előkészítésére. A szakszervezetek politikai oktatásban főleg a társadal­munk időszerű kérdései tan­folyamok színvonalának eme­lésére törekszünk. A KISZ- oktatás területén nagyobb fi­gyelmet fordítunk a mun­kás- és parasztfiatalok politi­kai képzésére. A z új pártoktatási év be­indulásának feltételei egészében véve kedvezőek. A járási jogú pártbizottságok és a tömegszervezetek megtet­ték a szükséges intézkedése­ket. Most végzik az utolsó si­mításokat. Pártszervezeteink egyre színvonalasabban fog­lalkoznak a politikai oktatás irányításával, szervezésével, koordinálásával és ellenőrzé­sével. Minden szántén és te­rületen sikerült biztosítani megfelelő propagandistákat. Megfelelő számú és jó ősz- szetételű hallgatóság is ren­delkezésünkre áll. Biztosak lehetünk abban, hogy az új pártoktatási évben eredmé­nyesen megoldjuk az előttünk álló feladatokat. Életkép a táborból Mint ismeretes, a baráti hadseregekkel együtt magyar alakulatok is tartózkodnak Csehszlová­kiában. Az is tudott, hogy ott-tartózkodásuk baráti jellegű, városokon és falvakon kívül elhelyezett körletekben idejüket a szokásos táborélettel töltik. Élelmet, ruházatot és min­den egyéb ellátást Magyaror szágról kapnak. A fiúk vidámak, jókedvüek és amit parancs­nokaik egyöntetűen megállapítanak, nagyfokú politikai érettségről, fegyelemről tesznek ta­núbizonyságot. (MTI-foto — Friedmann Endre felvétele) Gyorsan, biztosan és olcsóbban is lehet szállítani Amint lapunkban beszámol­tunk róla, szeptember 10—20- án, Egerben rendezték a bel­földi szállítmányozási napo­kat. Kurt Spera, az osztrák szállítmányozási egyesület el­nöke, az INTERFRACHT igaz­gatója, dr. Hans Lieber, a drez­dai közlekedési főiskola do­cense és dr. Wladyslaw Gors- ki lengyel egyetemi tanár az országainkat érintő szállítmá­nyozási feladatokról és a köl­csönös együttműködési lehe­tőségekről nyilatkozott a Nép­újság rovatvezetőjének. — Az osztrák szállítmányo­zási egyesületnek és az ön ál­tal képviselt vállalatnak mi­lyen kapcsolata van a magyar közlekedéssel? — A mi egyesületünknek több mint ötvenéves múltja van. és hasznos hagyományok­kal rendelkezik. Az Egerben most befejeződött konferencia egyik legfőbb tanulsága, hogy a kölcsönösség elve alapján mindnyájunknak törekedni kell a nemzetközi kapcsolatok újrafelvételére, illetve elmé­lyítésére. A „FORRÓ” KÉRDÉSEKRŐL Ausztriában — Milyen hasonló, vagy el­térő törekvéseket tapasztalt az osztrák és a magyar köz- lekedé&poll tikában ? — Magyarországon és Ausztriában is akadnak ..for­ró” kérdések. A vasút és a közúti közlekedés versenyé­re, az automatizálásra, az ok­tatás és a szervezés korszerű sítésére gondolok. De nagyon meglepett és kellemesen csa­lódtam, hogy ezekről a „for­ró” kérdésekről Magyarorszá­gon és itt, az egri tanácsko­záson milyen őszinte nyílt­sággal beszéltek. Nálunk is vannak „forró” ügyek. A mi részünkre, akik tőkés állam­ban élünk, nagyon meglepő a bátor őszinteség. Az is újsze­rű, hogy Magyarországon már kiforrott és határozott törek­vések érvényesülnek a szállít­mányozás korszerűsítésére, a megbízók és a piac igényeinek kielégítésére. Az őszinte nyílt­ság és a céltudatosság tekin­tetében Egerben sokat tanul­hattunk. VERSENY HELYETT FORGALOM- MEGOSZTÄS AZ NDK-BAN — Az autó—vasút verse­nyéről ml a véleménye dr. Hans Liebemek, a drezdai közlekedési főiskola docensé­nek? — A Német Demokratikus Köztársaságban a vasút és a közúti jármüvek nem ver­senyfelei egymásnak. Nálunk az ésszerű forgalommegosz­tásról és koordinációról vi­táznak. Ha egyáltalán ver­senyről beszélhetünk, akkor ez a közúti forgalom szekto­rai, a közúti autófuvarozók között lehet. A STETTINI LENGYEL MAGYARUL VÁLASZOLT — Hogyan képezik, oktat­Hirtelenül rátörtek a gon­dolatok. Kedvetlenül ledobta az újságot az íróasztalra s ki­felé indult. A határba megyek, ha keresnének — szólt oda a titkárnőnek —, délfelé majd visszajövök. Egy darabig motorral ment, de aztán meggondolta magát. A tanyán hagyta a járművet s gyalog vágott a do­hányföld felé. Idegesen rágyújtott, nagyokat szívott a kese­rű füstből. Számvetés — gondolta magában keserűen, milyen cso­dálatos fogalom. A nagy szavak mögött aztán elsikkad a tartalom, csak a színes máz marad meg. Ment a dűlőúton, mérgesen arrébb rúgott egy letört gallyat. Eszébe jutott a Nagy Pistával való találkozása, amikor az osztályvezető tréfásan mondta neki: na fiú, elké­szítetted a számvetést. Vigyázz, nehogy aztán zavarba jöjj az elnökválasztáson. Mert az emberek most titkosan sza­vaznak, nem úgy, mint négy évvel ezelőtt. Számvetés — gondolta újra keserűen. Ezt a szövetkeze­tét én tettem szövetkezetté. Mi volt itt, amikor idejöttem? Veszekedés, széthúzás. Az állatok éhen döglöttek, mert nem volt takarmány, vagy megfagytak a rögtönzött ólakban. Gép sem volt elég, s a tagok év végén alig kaptak valamit. S most, amikor minden rendbe jött, akkor esetleg útilaput kötnek a talpam alá. A mór megtette kötelességét, a mór mehet. Aztán az emberekre gondolt. Látta maga előtt, hogy egymás után belépnek a szavazófülkébe, előveszik a tollat vagy a ceruzát s könyörtelenül áthúzzák a nevét. Nekünk nem ilyen elnök kell — morfondíroznak —, elég volt négy évig. Ez csak kiabálni tud, megjátssza az elnök urat, lassan már szóba se áll velünk. Üjra elöntötte az indulat. Kiszolgáltatottnak érezte ma­gát. Micsoda hülyeség — gondolta —, az ember még meg sem védheti magát. Nem mondhatja senki szemébe, hogy maga, Jani bácsi, vagy Mari néni, akkor okoskodott volna, amikor a cukorrépát kellett ásni. De akkor inkább otthon maradt. Nem lehet szólni, megmagyarázni valamit, csak ülhet az asztalnál, vagy sétálhat s várhatja az eredményt, hogy újra megválasztják vagy nem. S közben mosolyogni kell, magabiztosnak látszani, mintha különösebben nem is érdekelné ez az egész választási ceremónia. Eh, mit számít — legyintett —, ha itt nem kell tovább­ra, akkor elmegy máshová. Fogja a cókmókját s elmegy. Nem olyan rossz szakember, hogy éhen kelljen halnia. Dolgozni tud. erővel is bírja még. s nagy a világ. Elballagott a dohányföld mellett, látta az asszonyokat, ahogy törik a hatalmas, zöld leveleket, de nem volt lelki­ereje, hogy odamenjen. Nyugtalan önvizsgálat Minek — még azt gondolják, hogy most akarom magam népszerűsíteni. Biztos azt mondanák, hogy na, az elnök megmutatja magát még egyszer a választás előtt. Lépkedett a poros, füves dűlőúton. Elpárologtt az indu­lata. Arra gondolt, hogy vajon valóban megtett-e mindent. Igaz, hogy új istállók épültek, gépek is vannak s a kereset se rossz, de talán másvalaki, egy nála képzettebb, energi- kusabb elnök még ennél is többet érhetett volna el. Meg aztán az is biztos, hogy néha elöntötte az indulat s nem mindig azt mondta, amit kellett volna. Az emberek érzéke­nyek, könnyen megsértődnek. S ami neki apró kis ügynek számított, az másnak nagy gondot jelenthetett. Talán való­ban másképpen kellett volna beszélni az emberekkel. Meg­értőbben, türelmesebben. Kergetőztek a gondolatok az agyában. Délfelé vissza­ment az irodába, de nem volt türelme maradni. Hazament, kisétált a kertbe, kiszedte a gyomokat, aztán fát vágott. Máskor nem nagyon szakított időt ilyesmire, a feleségével össze is zördültek emiatt elég gyakran. Most valahogy jól­esett a mozgás. Elterelte a gondolatait egy időre. Este még- ' tudott elaludni. Nyugatalanul forgolódott az ágyban, hogy megvirradjon. Aztán felkelt, cigarettára gyúj- loit, kiment a ház elé. Hűvös, őszi este volt, megborzon­gott. Visszament a szobába és felöltözött. Gondolta, járkál egy keveset, hátha elpárolognak a nyugtalan gondolatok. Kiment a kapun s elindult a szövetkezet irodája felé. Néha kutatóan körülnézett, nem látja-e valaki. Érdekes látvány lehet — gondolta magában — az elnök késő esti útja, ami­kor jóformán mindenki alszik a faluban. Vajon mit gondol­nának róla, hogy holdkórosként bolyong a kihalt utcán. Odaért az irodához, körbejárta az épületet. Aztán meg­állt a fiatal nyárfacsoportnál. Néhány éve ültették a fákat az iroda köré, hogy barátságosabb, szebb legyen a környe­zet. Ö is ültetett két-három csemetét — mosolyogva mond­ták az emberek, hogy ebből a munkából még az elnök sem húzhatja ki magát. Azóta a fák megerősödtek, szép lombot növesztettek. Nézte a nedvtől duzzadó törzseket, az ágak kusza hálózatát, s csendes megnyugvás töltötte eL Valahogy az jutott eszébe, hogy jó néhány év múlva vajon ki töpreng azon, hogy ki ültette ezeket a fákat. S nem is lényeges, hogy töprengje­nek rajta. Az a fontos, hogy a fák lombja hűvöst, pihenésre alkalmas helyet nyújt az embereknek. Erre gondolt, s mintha a friss szellő fújta volna el, el­párologtak a nyugtalanító gondolatok. Kapóst Levente­ják Lengyelországban a köz­lekedés szakembereit? Legnagyobb meglepetésem­re a kérdésre dr. Wladyslaw Gorski. a stettini egyetem ta­nára magyarul válaszolt — Stettin, vagy ahogyan mi lengyelek mondjuk: Szcze­cin, a Balti-tenger legnagyobb kikötője. Az ottani főiskolán a fuvarozás, a szállítmányo­zás különböző tantárgyait. — beleértve a tengerjogot is — oktatjuk. — A második világháború elején négy hónapig Mezőke­resztesen menekülttáborban éltem. A falusiaktól és Gár­donyi Géza regényeiből ta­nultam meg a magyar nyel­vet. Igazán nagy élmény volt számomra, hogy megismer­hettem azt a várost, ahol Gár­donyi élt, alkotott és meg­halt. Láttam a házát, kalapo­mat levettem sírja előtt és otthon majd elmondom ta­nítványaimnak, hogy a Gár­donyi Géza nevét viselő ultra, modem színházban vehettem részt ezen a fontos tanácsko­záson. KÖZÖS ÉRDEKEINK ÖSSZEKÖTNEK — Szükségesnek és lehetsé­gesnek tartja-e a német és a magyar közlekedési szakem­berek kölcsönös és egybehan­golt képzését? — kérdeztem a drezdai főiskola docensét Az osztrák nagy vállalat igaz­gatója enged elmet kért a köz- beszcjásért, és először ő vá­laszolt.. Kertelés nélkül el­mondta. hogy Ausztriában a speditőrképzés nincs meg­oldva. — Ügy látszik, a közieke. déspolitika oktatása a török megszállás óta nem sokat vál- tozott — mondta osztrák szomszédunk. Ezzel a meg­jegyzéssel vajon nem a ma­gyar viszonyokra célzott? — A drezdai főiskola és s Budapesti Műszaki Egyetem együttműködési, barátsági szerződést kötött és ennek nyomán folyamatosan tudó­sok és egyetemi oktatók cse. réjére kerül sor, kölcsönösen részt veszünk Magyarorszá­gon, illetve az NDK-ban ren­dezett szállítmányozási, fu­varozási konferenciákon. — Miért ne kerülhetne már sor a vállalati szakem­berek közvetlen tapasztalat, cseréjére? Hiszen a magya­rokkal közvetlen szomszédok vagyunk, a németekkel meg egy nyelvet beszélünk— ér­velt drezdai kollégájával a bécsi szakember. A párhuzamos sinek nem a végtelenben, hanem a határo­kon találkoznak, az ország­utak és a légi közlekedési vo­nalak távolabbi országokat is összekötnek. A kétnapos egri tanácskozás, az osztrák, a né­met és a lengyel szakemberek* kel folytatott közvetlen hangú beszélgetés is meggyőzően bi­zonyítja, hogy sok tekintet­ben hasonlóak gondjaink és feladataink. Időnként tilosra vált a jelzőlámpa, de közös érdekünk, hogy elhárítsuk a veszélyt, az emberiség közös érdeke összeköti a népeket. UpniíLffííu 3 1968. szeptember 28* vásárnál

Next

/
Thumbnails
Contents