Heves Megyei Népújság, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-22 / 223. szám
űj parCoktatcasi év küszöbén A z elmúlt évek során a politikai oktatás rendszerében az erőfeszítéseket elsősorban a párttagság és a vezető káderek igényesebb képzésére összpontosítottuk. Ennek következtében növekedett a párttagság és a káderek aránya mind a hallgatói létszám, mind pedig a párttagság relációjában. A pártoktatás keretében szervezett káderképző tanfolyamokon a párttagok aránya az elmúlt évben megközelítette a 70 százalékot. A tömegoktatás szervezett formáit és káderképző tanfolyamait tekintve. egy év alatt a hallgatói létszám 14, a párttagok száma pedig 31 százalékkal emelkedett. Megyénk párttagságának 53 százaléka vett részt a pártoktatás káderképző tanfolyamain és a tömegoktatás szervezett formáin. Figyelembe véve a tömegszervezeti politikai oktatást is, párttagságunk mintegy 60 százaléka fejlesztette marxista—leninista műveltségét a szervezetszerű politikai képzés keretében. A megyében működő párttag-propagandistákat is ide számítva a fenti arány 68 százaléknak felel meg. Politikai oktatásunk rendszere korszerű. A káderképző tanfolyamok közül változatlanul a legnépszerűbb a marxista—leninista esti egyetem. Célkitűzéseinknek megfelelően az esti egyetem hallgatóinak száma valamelyest csökkent. Emellett a speciális kurzusok és a pártiskolai tanfolyamok hallgatóinak száma jelentősen növekedett. A marxista—leninista középfokú iskolák hálózata kiépült és egészében véve megszilárdult. Ezen a területen a fő gondot a hallgatók igen heterogén összetétele jelentette. A pártoktatás új és korszerűsített formái beváltak a gyakorlatban. A közgazdasági alapismeretek tanfolyama igen népszerű oktatási forma megyénkben. A világpolitikai és világgazdasági tagozat, valamint a gazdaságpolitikai tanfolyamok mezőgazdasági tagozata iránt növekedett az érdeklődés. A szocializmus építésének kérdéseivel foglalkozó tanfolyamok főleg a párttagság körében népszerűek. A magyar párttörténet oktatásának keretében propagandista-képzéssel foglalkoztunk. Megteremtettük a párttörténeti oktatás kiszélesítésének feltételeit. M egyénk politikai' oktatásának rendszerében csaknem 2100 propagandista működik. A pártoktatásban részt vevő propagandistáink több mint 60 százaléka legalább az egyéves pártiskolai végzettségnek megfelelő marxista—leninista műveltséggel rendelkezik. Reális tehát az a célkitűzés, hogy néhány éven belül a pártpropagandisták az egyéves pártiskolai végzettségnek megfelelő fel- készültséggel rendelkezzenek. Ennek megfelelően növeljük a marxista—leninista esti egyetemet végzett propagandisták számát. Ezen a területen még korántsem használtuk ki a lehetőségeket. A fő figyelmet változatlanul a színvonal további emelésére, az oktató-nevelő munka hatékonyságának növelésére fordítjuk. A politikai oktatás jelenlegi helyzetét figyelembe véve az eddigieknél is nagyobb gondot szükséges fordítani a párttagok és a káderek magasabb színvonalú marxista—leninista képzésére, a munkások, a termelőszövetkezeti tagok és az értelmiségi dolgozók, valamint a nők arányának növelésére. Kiemelt feladatként kezeljük a propagandamunka módszereinek és eszközeinek fejlesztését, a propagandisták célszerű kiválogatását és tervszerű továbbképzését. Az elkövetkező évek egyik fő feladatának kell tekinteni, hogy a szocializmussal való politikai egyetértést és azo- nulást a marxizmus—le- ninizmus v^'í.gnézetével való egyetértéssé és azonosulássá Mélyítsük. írta: dr. Földi Pál Az 1968—69-es pártioktatási évben a politikai oktatás eszmei-politikai feladatait a IX. pártkongresszus határozatainak érvényesítése szabja meg. Ennek megfelelően és a helyi sajátosságok figyelembevételével fontos feladat az új gazdasági mechanzimus konkrét intézkedéseinek és általános összefüggéseinek megvilágítása, a harmadik ötéves terv időarányos feladatainak propagálása, a tömegek aktivitásának fokozása a szocialista építőmunka minden területén. A pártpropaganda életszerűségének növelése érdekében nagy figyelmet kell fordítani a szocialista építőmunka helyi tapasztalatainak feldolgozására, a fejlődést elősegítő tényezők népszerűsítésére, a tényleges fogyatékosságok és hibák sokoldalú bírálatára. A jelenlegi helyzet igényli a társadalompolitikai. a világnézeti és az erkölcsi kérdések nagyobb szerepét a politikai oktatásban. Ezért a propaganda fordítson nagy figyelmet a párt vezető szerepének fejlődésére, a pártfegyedem és a munkastílus alakulására, mutassa meg a szocialista demokrácia szélesítésének és mélyítésének szükségszerűségét, terjessze a szocialista erkölcs normáit és követelményeit, a marxista— leninista világnézet alapelveit. A propaganda kiemelten foglalkozzék az 1918-as polgári demokratikus forradalom, a Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulásának és a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50, évfordulójával. A nemzetközi helyzet és a kommunista világmozgalom időszerű kérdéseinek ismertetésével propagandánk fő feladata az imperialista agresszió leleplezése, a nemzetközi méretekben folyó osztályharc bonyolultságának megvilágítása, a kommunista világmozgalom akcióegységének erősítése, a szocialista világrendszer fejlődésének helyes értelmezése, külpolitikai célkitűzéseink és törekvéseink propagálása. A pártoktatás jelenlegi rendszerét nem indokolt megváltoztatni. A minőségi követelmények fokozásával egyidejűleg az adott keretek jobb kihasználására szükséges elsősorban törekedni. A pártoktatás káderképző tanfolyamai közül a marxista—leninista esti egyetem és a középfokú iskola hallgatóinak jelenlegi létszámát stabilizáljuk. Ezen a területen a fő figyelmet változatlanul a színvonal további növelésére és a tanulmányi fegyelem megszilárdítására fordítjuk. Célszerűnek tartjuk viszont tovább szélesíteni a hallgatók létszámát a speciális kurzusok, a pártiskolai tanfolyamok és a különböző szintű elméleti konferenciák keretében. Különösen fontos feladat a marxista—leninista középfokú iskolák káderképző jellegének erősítése. A tömegoktatás szervezett formái közül a fő figyelmet a közgazdasági alapismeretek és a gazdaságpolitikai tanfolyamok fejlesztésére fordítjuk. A magyar párttörténet oktatását, elsősorban előadás- sorozat formájában, kiszélesítjük. A falusi téli tanfolyamok programjában az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítunk a termelőszövetkezetek tervtárgyaló közgyűléseinek politikai előkészítésére. A szakszervezetek politikai oktatásban főleg a társadalmunk időszerű kérdései tanfolyamok színvonalának emelésére törekszünk. A KISZ- oktatás területén nagyobb figyelmet fordítunk a munkás- és parasztfiatalok politikai képzésére. A z új pártoktatási év beindulásának feltételei egészében véve kedvezőek. A járási jogú pártbizottságok és a tömegszervezetek megtették a szükséges intézkedéseket. Most végzik az utolsó simításokat. Pártszervezeteink egyre színvonalasabban foglalkoznak a politikai oktatás irányításával, szervezésével, koordinálásával és ellenőrzésével. Minden szántén és területen sikerült biztosítani megfelelő propagandistákat. Megfelelő számú és jó ősz- szetételű hallgatóság is rendelkezésünkre áll. Biztosak lehetünk abban, hogy az új pártoktatási évben eredményesen megoldjuk az előttünk álló feladatokat. Életkép a táborból Mint ismeretes, a baráti hadseregekkel együtt magyar alakulatok is tartózkodnak Csehszlovákiában. Az is tudott, hogy ott-tartózkodásuk baráti jellegű, városokon és falvakon kívül elhelyezett körletekben idejüket a szokásos táborélettel töltik. Élelmet, ruházatot és minden egyéb ellátást Magyaror szágról kapnak. A fiúk vidámak, jókedvüek és amit parancsnokaik egyöntetűen megállapítanak, nagyfokú politikai érettségről, fegyelemről tesznek tanúbizonyságot. (MTI-foto — Friedmann Endre felvétele) Gyorsan, biztosan és olcsóbban is lehet szállítani Amint lapunkban beszámoltunk róla, szeptember 10—20- án, Egerben rendezték a belföldi szállítmányozási napokat. Kurt Spera, az osztrák szállítmányozási egyesület elnöke, az INTERFRACHT igazgatója, dr. Hans Lieber, a drezdai közlekedési főiskola docense és dr. Wladyslaw Gors- ki lengyel egyetemi tanár az országainkat érintő szállítmányozási feladatokról és a kölcsönös együttműködési lehetőségekről nyilatkozott a Népújság rovatvezetőjének. — Az osztrák szállítmányozási egyesületnek és az ön által képviselt vállalatnak milyen kapcsolata van a magyar közlekedéssel? — A mi egyesületünknek több mint ötvenéves múltja van. és hasznos hagyományokkal rendelkezik. Az Egerben most befejeződött konferencia egyik legfőbb tanulsága, hogy a kölcsönösség elve alapján mindnyájunknak törekedni kell a nemzetközi kapcsolatok újrafelvételére, illetve elmélyítésére. A „FORRÓ” KÉRDÉSEKRŐL Ausztriában — Milyen hasonló, vagy eltérő törekvéseket tapasztalt az osztrák és a magyar köz- lekedé&poll tikában ? — Magyarországon és Ausztriában is akadnak ..forró” kérdések. A vasút és a közúti közlekedés versenyére, az automatizálásra, az oktatás és a szervezés korszerű sítésére gondolok. De nagyon meglepett és kellemesen csalódtam, hogy ezekről a „forró” kérdésekről Magyarországon és itt, az egri tanácskozáson milyen őszinte nyíltsággal beszéltek. Nálunk is vannak „forró” ügyek. A mi részünkre, akik tőkés államban élünk, nagyon meglepő a bátor őszinteség. Az is újszerű, hogy Magyarországon már kiforrott és határozott törekvések érvényesülnek a szállítmányozás korszerűsítésére, a megbízók és a piac igényeinek kielégítésére. Az őszinte nyíltság és a céltudatosság tekintetében Egerben sokat tanulhattunk. VERSENY HELYETT FORGALOM- MEGOSZTÄS AZ NDK-BAN — Az autó—vasút versenyéről ml a véleménye dr. Hans Liebemek, a drezdai közlekedési főiskola docensének? — A Német Demokratikus Köztársaságban a vasút és a közúti jármüvek nem versenyfelei egymásnak. Nálunk az ésszerű forgalommegosztásról és koordinációról vitáznak. Ha egyáltalán versenyről beszélhetünk, akkor ez a közúti forgalom szektorai, a közúti autófuvarozók között lehet. A STETTINI LENGYEL MAGYARUL VÁLASZOLT — Hogyan képezik, oktatHirtelenül rátörtek a gondolatok. Kedvetlenül ledobta az újságot az íróasztalra s kifelé indult. A határba megyek, ha keresnének — szólt oda a titkárnőnek —, délfelé majd visszajövök. Egy darabig motorral ment, de aztán meggondolta magát. A tanyán hagyta a járművet s gyalog vágott a dohányföld felé. Idegesen rágyújtott, nagyokat szívott a keserű füstből. Számvetés — gondolta magában keserűen, milyen csodálatos fogalom. A nagy szavak mögött aztán elsikkad a tartalom, csak a színes máz marad meg. Ment a dűlőúton, mérgesen arrébb rúgott egy letört gallyat. Eszébe jutott a Nagy Pistával való találkozása, amikor az osztályvezető tréfásan mondta neki: na fiú, elkészítetted a számvetést. Vigyázz, nehogy aztán zavarba jöjj az elnökválasztáson. Mert az emberek most titkosan szavaznak, nem úgy, mint négy évvel ezelőtt. Számvetés — gondolta újra keserűen. Ezt a szövetkezetét én tettem szövetkezetté. Mi volt itt, amikor idejöttem? Veszekedés, széthúzás. Az állatok éhen döglöttek, mert nem volt takarmány, vagy megfagytak a rögtönzött ólakban. Gép sem volt elég, s a tagok év végén alig kaptak valamit. S most, amikor minden rendbe jött, akkor esetleg útilaput kötnek a talpam alá. A mór megtette kötelességét, a mór mehet. Aztán az emberekre gondolt. Látta maga előtt, hogy egymás után belépnek a szavazófülkébe, előveszik a tollat vagy a ceruzát s könyörtelenül áthúzzák a nevét. Nekünk nem ilyen elnök kell — morfondíroznak —, elég volt négy évig. Ez csak kiabálni tud, megjátssza az elnök urat, lassan már szóba se áll velünk. Üjra elöntötte az indulat. Kiszolgáltatottnak érezte magát. Micsoda hülyeség — gondolta —, az ember még meg sem védheti magát. Nem mondhatja senki szemébe, hogy maga, Jani bácsi, vagy Mari néni, akkor okoskodott volna, amikor a cukorrépát kellett ásni. De akkor inkább otthon maradt. Nem lehet szólni, megmagyarázni valamit, csak ülhet az asztalnál, vagy sétálhat s várhatja az eredményt, hogy újra megválasztják vagy nem. S közben mosolyogni kell, magabiztosnak látszani, mintha különösebben nem is érdekelné ez az egész választási ceremónia. Eh, mit számít — legyintett —, ha itt nem kell továbbra, akkor elmegy máshová. Fogja a cókmókját s elmegy. Nem olyan rossz szakember, hogy éhen kelljen halnia. Dolgozni tud. erővel is bírja még. s nagy a világ. Elballagott a dohányföld mellett, látta az asszonyokat, ahogy törik a hatalmas, zöld leveleket, de nem volt lelkiereje, hogy odamenjen. Nyugtalan önvizsgálat Minek — még azt gondolják, hogy most akarom magam népszerűsíteni. Biztos azt mondanák, hogy na, az elnök megmutatja magát még egyszer a választás előtt. Lépkedett a poros, füves dűlőúton. Elpárologtt az indulata. Arra gondolt, hogy vajon valóban megtett-e mindent. Igaz, hogy új istállók épültek, gépek is vannak s a kereset se rossz, de talán másvalaki, egy nála képzettebb, energi- kusabb elnök még ennél is többet érhetett volna el. Meg aztán az is biztos, hogy néha elöntötte az indulat s nem mindig azt mondta, amit kellett volna. Az emberek érzékenyek, könnyen megsértődnek. S ami neki apró kis ügynek számított, az másnak nagy gondot jelenthetett. Talán valóban másképpen kellett volna beszélni az emberekkel. Megértőbben, türelmesebben. Kergetőztek a gondolatok az agyában. Délfelé visszament az irodába, de nem volt türelme maradni. Hazament, kisétált a kertbe, kiszedte a gyomokat, aztán fát vágott. Máskor nem nagyon szakított időt ilyesmire, a feleségével össze is zördültek emiatt elég gyakran. Most valahogy jólesett a mozgás. Elterelte a gondolatait egy időre. Este még- ' tudott elaludni. Nyugatalanul forgolódott az ágyban, hogy megvirradjon. Aztán felkelt, cigarettára gyúj- loit, kiment a ház elé. Hűvös, őszi este volt, megborzongott. Visszament a szobába és felöltözött. Gondolta, járkál egy keveset, hátha elpárolognak a nyugtalan gondolatok. Kiment a kapun s elindult a szövetkezet irodája felé. Néha kutatóan körülnézett, nem látja-e valaki. Érdekes látvány lehet — gondolta magában — az elnök késő esti útja, amikor jóformán mindenki alszik a faluban. Vajon mit gondolnának róla, hogy holdkórosként bolyong a kihalt utcán. Odaért az irodához, körbejárta az épületet. Aztán megállt a fiatal nyárfacsoportnál. Néhány éve ültették a fákat az iroda köré, hogy barátságosabb, szebb legyen a környezet. Ö is ültetett két-három csemetét — mosolyogva mondták az emberek, hogy ebből a munkából még az elnök sem húzhatja ki magát. Azóta a fák megerősödtek, szép lombot növesztettek. Nézte a nedvtől duzzadó törzseket, az ágak kusza hálózatát, s csendes megnyugvás töltötte eL Valahogy az jutott eszébe, hogy jó néhány év múlva vajon ki töpreng azon, hogy ki ültette ezeket a fákat. S nem is lényeges, hogy töprengjenek rajta. Az a fontos, hogy a fák lombja hűvöst, pihenésre alkalmas helyet nyújt az embereknek. Erre gondolt, s mintha a friss szellő fújta volna el, elpárologtak a nyugtalanító gondolatok. Kapóst Leventeják Lengyelországban a közlekedés szakembereit? Legnagyobb meglepetésemre a kérdésre dr. Wladyslaw Gorski. a stettini egyetem tanára magyarul válaszolt — Stettin, vagy ahogyan mi lengyelek mondjuk: Szczecin, a Balti-tenger legnagyobb kikötője. Az ottani főiskolán a fuvarozás, a szállítmányozás különböző tantárgyait. — beleértve a tengerjogot is — oktatjuk. — A második világháború elején négy hónapig Mezőkeresztesen menekülttáborban éltem. A falusiaktól és Gárdonyi Géza regényeiből tanultam meg a magyar nyelvet. Igazán nagy élmény volt számomra, hogy megismerhettem azt a várost, ahol Gárdonyi élt, alkotott és meghalt. Láttam a házát, kalapomat levettem sírja előtt és otthon majd elmondom tanítványaimnak, hogy a Gárdonyi Géza nevét viselő ultra, modem színházban vehettem részt ezen a fontos tanácskozáson. KÖZÖS ÉRDEKEINK ÖSSZEKÖTNEK — Szükségesnek és lehetségesnek tartja-e a német és a magyar közlekedési szakemberek kölcsönös és egybehangolt képzését? — kérdeztem a drezdai főiskola docensét Az osztrák nagy vállalat igazgatója enged elmet kért a köz- beszcjásért, és először ő válaszolt.. Kertelés nélkül elmondta. hogy Ausztriában a speditőrképzés nincs megoldva. — Ügy látszik, a közieke. déspolitika oktatása a török megszállás óta nem sokat vál- tozott — mondta osztrák szomszédunk. Ezzel a megjegyzéssel vajon nem a magyar viszonyokra célzott? — A drezdai főiskola és s Budapesti Műszaki Egyetem együttműködési, barátsági szerződést kötött és ennek nyomán folyamatosan tudósok és egyetemi oktatók cse. réjére kerül sor, kölcsönösen részt veszünk Magyarországon, illetve az NDK-ban rendezett szállítmányozási, fuvarozási konferenciákon. — Miért ne kerülhetne már sor a vállalati szakemberek közvetlen tapasztalat, cseréjére? Hiszen a magyarokkal közvetlen szomszédok vagyunk, a németekkel meg egy nyelvet beszélünk— érvelt drezdai kollégájával a bécsi szakember. A párhuzamos sinek nem a végtelenben, hanem a határokon találkoznak, az országutak és a légi közlekedési vonalak távolabbi országokat is összekötnek. A kétnapos egri tanácskozás, az osztrák, a német és a lengyel szakemberek* kel folytatott közvetlen hangú beszélgetés is meggyőzően bizonyítja, hogy sok tekintetben hasonlóak gondjaink és feladataink. Időnként tilosra vált a jelzőlámpa, de közös érdekünk, hogy elhárítsuk a veszélyt, az emberiség közös érdeke összeköti a népeket. UpniíLffííu 3 1968. szeptember 28* vásárnál
