Heves Megyei Népújság, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-15 / 191. szám

T f. TASZSZ ... AFP ... UPI... REUTER ... CTK —J - 1 ■ ■' ír .1 rin, 'A ■ - ■'*- ■■ ■ | ,, ■ ■ ■ A P .. . MTI... TASZSZ ... AFP ... REUTER .. .MTI... TASZSZ ... AFP .... UPI. .. REUTER ... CTK ... A P ... MTI ... TASZSZ ... AFP Diáktüntetés Mexicóban Az utóbbi harminc év leg- nagyöbb diáktüntetése volt az esti órákban a mexiéói fő­városban. Hatvan-nyolcvan­ezer diák vonult fel Méxicó város főterére a rtertizeti pa­lota épülete élé, hógy tilta­kozzon Gustavo Diaz Ordaz elnök politikája, a diákokkal szemben korábban alkalma­zott rendőrterror és az egyete­mi autonómia megsértése el­len. A csaknem hétmillió lako­sú város utcai forgalma tel­jesen megbénult az esti órák­ban. amikor a diákok nyolc kilométer hosszú meneté a városközpont felé haladt. Az útvonalon egyetlen katona, egyetlen rendőr nem provo­kálta a tüntetőket, sőt. a köz­lekedési rendőrök mindenütt leállították a forgalmat, hogy a diákok incidens nélkül el­juthassanak útjuk céljához. A nemzeti palota kapui azonban zárva voltak. Az el­nök és miniszterei nem vol­tak hajlandók találkozni a MprAnVlpf Után Kcdden> eSy volt hadnagy bombamerényletet kísérelt meg ITICIGIlfICt U&S1I papadopulosz, a görög junta miniszterelnöke ellen. A me­rényletet a juntavezér épen megúszta, ezt közli lelkendezve a hírlapírókkal. Ezzel egyidő- ben viszont bombák sora robbant a görög \árosokban. Ezt élőre jelezte a Görög Ellenál­lási Mozgalom nevű szervezet, amely Ily módon első Ízben tudatta jelenlétét a juntával, a szeptember végi kötelező népszavazás előtt. (Telefoto — AP—CP) Rendkívüli törvény és atomsorompó Minden nyugatnémet állampolgárt szemmel tartanak diákok képviselőivel. A mexleói főiskolások szer­vezetten lebonyolított nagy­gyűlésükön egy perc néma csenddel adóztak azok emlé­kének. akiknek életét kiol­totta a rendőrterror. A gyűlés részt vevői társadalmi igaz­ságosságot sürgettek, a poli­tikai foglyok szabadon bocsá­tását követelték. Nagy-Briiaimiának nyoaüs okai vannak... Sir Donald Hopson, aki há­rom évig vezette a Péking­ben működő angol diplomá­ciai missziót, szerdán Hong­kongban sajtóértekezletet tartott. Kijelentette: Nagy- Britanniának nyomós okai vannak arra, hogy Kínával továbbra is normális kapcso­latokat tartson fenn. A hat szocialista ország kommunista és munkáspárt­jának pozsonyi találkozója nyomatékosan figyelmeztetett a nyugatnémet revansisták megélénkült tevékenységére, s kifejezte a tárgyaláson részt vevő államoknak eltö­kélt szándékát, hogy egysé­gesen lépnek fel e veszélyes helyzetben, s fokozzák erő­feszítéseiket az európai kol­lektív biztonsági rendszer megteremtésére. E pozsonyi nyilatkozat szellemében fogant az az akcióprogram. melyet az NDK népi kamarája foga­dott el a napokban, s amely lépésről-lépésre megvalósí­tandó, teljes programterve­zetet ajánl a két Németor­szág kapcsolatainak norma­lizálására, az európai bizton­sági rendszer alapjainak megvetésére. A berlini tervezet azokból a minimális intézkedésekből indul ki, melyek azonnal enyhülést hozhatnának a je­lenlegi kiéleződött európai helyzetben. Nem véletlen, hogv ezekbon a javaslatok­ban éppen azt állították első helyekre, h<vy minden európai állam között állítsák helyre a normális diplomáciai kapcsolatokat, vegyék fel a két német államét az 2jjj§misäßi <%68. augusztus 15., csütörtök Az NSZK elnöke aláírta és három hónap múlva érvény­be lép a bonni Bundestag ál­tal elfogadott rendkívüli tör­vények közül az utolsó: a nyugatnémet állampolgárok telefonbeszélgetéseinek és postai levelezésének ellenőr­zésére vonatkozó törvény. Az alkotmány cikkelyeinek ellentmondó törvény gyakor­latilag jogot biztosít a nyu­gatnémet hatóságoknak, hogy a telefon-, a táviró- és posta­összeköttetés eszközeinek el­lenőrzésével szemmeltartsák az ország valamennyi állam­polgárát. ★ Hans-Jürgen Wischnewski, miniszter, a szociáldemokrata párt új ügyvezetője, aki ősz­szel megválik a külföldi se- gélyügyek minisztériumának ENSZ-be. s hogy az NSZK íiya alá az atom­sorompó egyezményt. Hogyan is lehetne addig szó valóban hatékony európai békerendezésről, amíg egyes európai államok között nincs normális diplomáciai vi­szony, s amíg a két Német­országot kirekesztve tar tj ált az ENSZ-ből. s amíg a bonni vezetők még mindig atom­fegyverek megszerzése után sóvárogva, nem akarják „megkötni.” a kezüket, hogy csatlakozzanak az atomso­rompó szerződéshez? A jelenlegi helyzet való­ságát gondosan számbavevő NDK tervezet, csak e három lépés megvalósulása után irányoz elő további intézke­déseket, melyek reálisokká és megvalósíthatókká válhat­nának az új, enyhültebb európai légkörben. Ezek a két Németország között nem­zetközi jogilag érvényes szerződésbe foglalt megálla­podások lennének az erősza­kos megoldásokról való lemondásról, a status quo és a jelenlegi határok elismeré­séről továbbá az NSZK és az NDK közötti kapcsolatok normalizálásáról. A népi ka­mara felhívást intézett Bonn- hoz, hogy vegye fel a párbe­szédet ezekben a kérdések­ben. A pozsonyi értekezleten részt vett szocialista orszá­gok támogatásukról biztosí­tották az NDK népi kama­rájának konstruktív javasla­tait. Ez az egységes fellépés az európai kollektív biztoa­vezetésétől és minden idejét a pártügyek intézésére for­dítja, egy nyilatkozatban ki­jelentette, hogy az NSZK- nak sürgősen csatlakoznia kell az atomsorömpó-egyez- ményhez. „A szociáldemokra­ta párt nem fogja megenged­ni — mondotta —, hogy a fe­szültség enyhítésére irányuló törekvéseket a saját koalí­ciónk köreiből megtorpedóz­zák”. Wischnewski, aki nemrég hosszabb beszélgetést folyta­tott Carapkin bonni szovjet nagykövettel, hangoztatta, hogy a jelenlegi hűvös vi­szony ellenére folytatni kell a tárgyalásokat a Szovjetu­nióval. „Carapkin nagykövet­tel folytatott beszélgetésem után úgy látom, hogy ebben még a Szovjetunió is érde­kelt” — mondotta. ság kivívásáért tükröződött az NSZEP és a CSKP most befejeződött Karlovy Vary-i tanácskozásán, melyen határozottan felemelték szavukat a militarizmus, revansizmus cs náciz­mus Nyugat-Németor- szágban való újjáéledése ellen. A CSKP delegációja a közös közleményben üdvözölte az NDK népi kamarájának új kezdeményezését. De vajon milyen válasz érkezik majd Bonnból? Alig­ha valószínű, hogy a bonni uralkodó körök, melyek gör­csösen elleneztek minden lépést, amely a békerendezés irányába hatott, most hirte­len megváltoztatnák eddigi magatartásukat, ami főaka­dálya a feszültség enyhíté­sének Európában. Az első óvatoskodó bonni válasz, melv az ügyben elhangzott már megmutatja a későbbi várható elutasítás körvona­lait. Az idők szava azonban Bonnra is elkerülhetetlenül hatni fog, s a szocialista országok egyöntetű fellépése a re­vansizmus és a militariz- mus feltámadása ellen Nyugat-N émetországban, olyan reális tényező, melyet Bonnban akarva- akaratlamil számításba kell venni. A késlekedés kárt okoz az európai biztonságnak, ám egyúttal Bonn ekként önma­gát szigeteli el, saját tábo­rában is. <—s—n) MOSZKVA: Dmitrij Albanov, a Szovjet Szerzői Jogvédő Hivatal igaz­gatója a TASZSZ munkatár­sának nyilatkozatot adott. Hangoztatta, hogy a Szovjet­unió és Magyarország között fél évvel ezelőtt megkötött szerzői jogvédelmi megálla­podás kitűnőnek bizonyult és e tapasztalatok alapján a kö­zeljövőben más szocialista országokkal is sor kerül ha­sonló jellegű egyezmények megkötésére. A Szovjetunió­ban hamarosan kiadják Illyés Gyula és Molnár Géza egyes műveit. LUSAKA: A zambiai kormány betil­totta az ellenzéki egységpár­tot, a váratlan bejelentést ma­ga Kaunda elnök tette, miu­tán kedden egy fegyveres csoport meggyilkolta az ural­mon levő egyesült nemzeti függetlenségi párt egyik ve­zetőjét. BOGOTA: Bogotában találkozót tar­tott a columbiai és az argen­tin kommunista párt küldött­sége. a kiadott közös nyilat­kozat elítéli az Egyesült Ál­lamok vietnami agresszióját és hangoztatja, hogy a latin­amerikai országok nem fej­lődhetnek harmonikusan ad­dig, amíg gazdasági és poli­tikai téren az amerikai mo­nopóliumoktól függnek. RÓMA: Milánó központjában ked­den több mint 1500 hajlékta­lan és munkanélküli szicíliai — akik a januári földrengést követően jöttek a városba — tüntetett, tiltakozásul az el­len, hogy a kormány Ígére­teinek java részét nem váltot­ta be. A menekültek legtöbb­je továbbra is munka nélkül és nyomorúságos viszonvok között tengődik. TOKIO: A japán szocialista párt központi végrehajtó bizottsá­ga szerdán elfogadta Jama- motónak, a párt főtitkárának lemondását, aki elhatározá­sát azzal indokolta, hogv a párt megreformálását célzó tevékenysége során személyes ellentétei támadtak egyes ve­zetőkkel. A népi kamara felhívása után Dbeliizk a Uforanbon hegyen Phenjan központjában, a fővárost kettészelő Tedong folyó partján, a Moranbon hegyen egy obeliszk emelkedik. A szovjet hadsereg hőseinek állít emléket, akik 23 esz­tendővel ezelőtt életüket ad!ák, hogy Korea felszabadul­jon a japán uralom alól. Európában ekkor már béke honolt; a hitleri Német­ország feltétel nélkül kapitulált. Ázsiában azonban még folyt a második világháború. A Japánra ledobott, két atombomba csak a polgári lakosság körében végzett bor­zalmas és megbocsáthatatlan pusztítást, a japán fegyve­res erők —, amelyek nem Japánban, hanem a megszánt ázsiai országokban állomásoztak — ütőképességét azon­ban nem csökkentette. A Szovjetunióra, várt a feladat, hogy miután az európai harctereken diadalt aratott, mér­jen vereséget a fasizmusra Ázsiában is. A szovjet hadsereg a hadtörténelem aranylapjcV-a tartozó ragyogó kombinált hadművelettel megsemmisítő csapást mért a japán fegyveres erők gerincére, a Kvan- tung-hadseregre, felszabadította egész Eszakkelct-Kínát és — a vele együtt előnyomni« koreai partizán alakula­tokkal — befejezte Korea felszabadítását. Ezzel vége sza­kadt Koreában a több évtizedes japán gvarmafi uralom­nak is. Az ország előtt megnyílt a függetlenség és a sza­bad fejlődés lehetősége. Igen, csak lehetősége. Ez az óvatos fogalmazás Korea esetében több mint indokolt. Az ország déli felében ugyanis az új háborúra spekuláló amerikai imperializ­mus mir akkor, a második világháború befejező szakaszá­ban megkezdte ehhez, előkészületeit. S öt esztendővel ké­sőbb olyan misztító háborút zúdított Koreára, amely ló. formán a földdel tette egyenlővé az országot s több mint egymillió ember életút követelte. A Szovjetunió és a többi szocialista ország interna­cionalista segítségével azonban Korea hős népe megvéd­te szabadságát és függetlenségét, s a megszégyenített te­rületrablókat a tárgyalóasztalhoz kényszerítette. A test­véri országok segítségével a Koreai Néni Demokratikus Köztársaság gyorsan kiheverte a háború pusztításait, és páratlan ütemű szocialista építőmunkába kezdett. A ro­mok helyén ma pompás nagyvárosok emelkednek, a szo­cialista nagyipar és a szövetkezetekbe tömörült paraszt­ság ma többszörösét termeli a háború előttinek. Az ország déli fele azonban változatlanul amerikai gyarmat. Tömegnyomorral, erkölcsi fertővel, rendkívül nagyarányú munkanélküliséggel, kegyetlen politikai ter­rorral, és — a KNDK ellen nap mint nap szított provo­kációkkal, állandó fegyveres fenyegetéssel. Ez a fenye­getés nemcsak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság békés cpítőmunkáját, hanem egész Távol-Kelet békéjét veszélyezteti. A világ békeszerető népei, mindenekelőtt a szocialista országok, köztük a Magyar Népköztársaság, ezért emelik fel szavukat minden lehetséges nemzetköz! fórumon és követelik: vonuljanak ki az amerikaiak Korea déli feléből, adják meg ezzel végre a lehetőséget Korea egész népének, hogy ráléphessen a szabadság és a füg­getlenség 23 évvel ezelőtt megnyílt útjára. • F. F. Leállítják az Algéria felé tartó légi járatokat? Újabb fejlemények az El Hl gépének ügyében U Thant, ENSZ-fötitkár kedden est? megpróbált köz­vetíteni a július 23-a óta Al­gériában fogva tartott izrae­li repülőgép és személyzeté­nek szabadon bocsátása ügyé­ben. A világszervezet főtitkára külön-külön fél—fél órát ta­nácskozott Algéria és Izrael ENSZ-nagyköveteivel. A ta­lálkozó után az izraeli főde­legátus csak annyit mondott a sajtó képviselőinek, hogy az ügyben egyelőre nincsenek új fejlemények. A légiforgalmi társaságok pilótáinak nemzetközi szö­vetsége ultimátumot intézett az algériai kormányhoz a fogva tartott személyzet sza­badon bocsátását követelve. Bejelentette továbbá, hogy leállítják az Algéria felé tar­tó légi iá-ltokat, ha az iz­raeli személyzetet nem bo­csátják szabadon. A repülé­sek szüneteltetésein k éjfél­kor kellett volna kezdődnie, de a legfrissebb jelentések szerint, a:< Algériával légi kapcsolatban levő legfonto­sabb repülőtársaság, -.z Air France Caravelle típusú su­gárhajtású gépe szerdán reg­gel elindult menetrend sze- vinti útjára, az algíri repülő­tér felé. Az 1969-es francia költségvetés-tervezet II máius—júniusi sztrájkmozgalom súlyos pénzügyi érvágást okozott A francia minisztertanács ülésén jóváhagyták az 1969. évi költségvetés tervezetét, amely ugyanolyan gondokat tükröz, mint amilyenekkel a negyedik köztársaság kor­mányainak kellett megküz­deni: biztosítani az állam- háztartás növekvő szükségle­teit és egyidejűleg megakadá­lyozni a pénz romlását. A május—júniusi sztrájk­mozgalom következménye­ként vállalt újabb terhek miatt a kiadási tételek tizen­egy százalékkal felülmúlják az 1968. évieket és a költség- vetés mintegy 12—13 milliárd frank hiánnyal számol. A kiadási tételek meghatá­rozását hosszú alkudozás előzte meg az egyes miniszté­riumok és a pénzügyminisz­térium között. A fegyver­kezés terén egyetlen tervet sem ejtettek el, legfeljebb néhány határidőt hosszabbí­tottak meg. A többi tárca azonban súlyos érvágást szenvedett el. Az erősen deficites költség- vetés ilyen formában való megvalósítása is szükséges­sé teszi az állami bevételek lényeges növelését. Erre vo­natkozólag mind ez ideig semmiféle hivatalos bejelen­tés nem hangzott el. Annyi azonban kiszivárgott, hogy január 1-től számos közszol­gáltatás árának jelentős eme­lését kívánják végrehajtani. Így hír szerint növelik a te­lefonelőfizetési díjat és húsz százalékkal felemelik a be­szélgetések árát. Több mint hat százalékkal felemelik az eletromos energia és csak­nem két százalékkal a gáz árát. Ami az esetleges adóeme­lést illeti, erről majd a par­lamentnek kell döntenie a költségvetés vitája során.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents