Heves Megyei Népújság, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-14 / 190. szám
Miniszteri rendelkezés a szarvasmarha-állomány gümőkórmentesítése érdekében A vállalkozás jelentőségének érzékeléséhez legelőször is azt kell leszögezni, hogy a szarvasmarha-állomány gü- mőkórmentesítése hazánkban nem az állatok érdekében történik, tehát nem valami önmagában való gazdasági cél. A szarvasmarhák tbc-je ugyanis embert is fertőzhet, tehát amikor a betegség ellen küzdünk, akkor az emberek érdekében cselekszünk. Ezért különlegesen nagy jelentőségű az a szabály, hogy Magyarországon a termelők gümőkórral fertőzött tehén tejét közvetlen fogyasztásra nem adhatják el, valamint, hogy a mentesített körzetekbe fertőzött tehén beszállítása szigorúan tilos. A kormány 1964-ben tűzte ki azt a célt, hogy állatállományunkat a gümőkórtól megszabadítsuk. Az állategészségügyi szervek, valamint a termelők azóta végzett szívós munkája eredményeként a szocialista nagyüzemek mintegy fele mostanáig mentesült ettől a betegségtől. Itt van tehát az ideje, hogy újabb lépést tegyünk előre. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter legújabb rendelkezése ezt a célt szolgálja. Üjabb szigorításokat vezet be és egyúttal a szarvasmarha-gümőkór elleni küzdelmet összekapcsolja a brucellózis leküzdésére irányuló törekvéssel. Hazánk ezzel a lépéssel tovább szilárdítja pozícióját a világ állategészségügyi szempontból élenjáró országai között. Az új rendelet fő célja az, hogy az ország területén egyre nagyobb összefüggő körzetekben váljanak a jószágok gümőkórtól mentessé. A további lépések két úton tehetők. A nagyüzem, vagy az egyéni tehéntartó kérheti a mentesítést, vagy pedig különösen indokolt esetben ezt a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter el is rendelheti. A két esetben a feltételek különbözőek. Egyébként a felügyeletet általában a megyei tanács mezőgazda- sági osztálya látja el és a feladatot a megyei állategészségügyi állomás hajtja végre. Az eljárás szempontjából a rendelet három csoportba sorolja az üzemeket. Első csoportba tartoznak a legfejlettebbek, ahol a fertőzött szarvasmarhákat külön telepen tartják és a borjakat gü- mőkórmentesen nevelik. Ezeken a helyeken a kérés vagy elrendelés alapján a teljes fertőzött állományt ki kell cseréink A második csoportba tartoznak azok, ahol az állomány fertőzött, a felnőtt állatokat nem különítették el, de gondoskodtak arról, hogy a borjak születésüktől kezdve elkülönített légterű borjúnevelőbe kerüljenek és ezeket később is gümőkórmentesen nevelik. Ezeken a helyeken meg kell kísérelni a fertőzött állatok kicserélését Harmadik csoportba tartoznak azok az üzemek, ahol a fertőzött és nem fertőzött állatok együtt vannak. Ilyen helyeken a mentesítéshez állami támogatást nem adnak, csak akkor, ha az üzem gondoskodik az elkülönítésről, tehát a második csoportba kerül. A mentesítés igen komoly állami támogatással jár. A mentesítő üzem vagy egyéni tehéntartó először is megkapja a kiselejtezett állat fel- vásárlási árát Ezenfelül, ha a mentesítést a miniszter rendelte el, akkor kártalanítás címén kap minden tehén után 5000, ill. minden törzskönyvezett tehén után 7000, ezenkívül pedig a pótlásra beállított saját nevelésű gü- mőkórmentes üsző után 1000, vagy ha annak anyja törzskönyvezett akkor 1500 forintot Tehát három címen jut pénzhez a gazdaság. A kiselejtezett állatokat az állatforgalmi vállalat köteles megvásárolni és ha kérik, ugyancsak köteles pótlásukra gümőkórmentes üszőt szállítani. Ha a mentesítést a gazdaság kéri, akkor segélyt kap. A segély összege tehenenként 3000, illetve törzskönyvezett tehén után 4000, ezenkívül pedig a pótlásra beállított gümőkórmentes üsző után 1000, illetve 1500 forint. A kiselejtezett állatot az állatforgalmi ugyancsak köteles megvásárolni és külön kifizetni, a pótlásról azonban ez esetben a gazdaság maga gondoskodik. A kiselejtezett teheneket legfeljebb különleges ellenőrzés mellett és körülmények között szabad meghízlalni. A gümőkórmentesítés lelkiismeretes végrehajtását és annak eredményét újra és újra ellenőrzik. Amennyiben valaki megpróbálja a rendeletet kijátszani, vagy nem jár el kötelező állategészségügyi gondossággal, akkor a segély vagy kártalanítás összegét vissza kell fizetni. A rendelet célja az állat- egészségügy javítása. Lesznek azonban „járulékos” hatásai is. Így például az, hogy a gazdaságok akkor szabadulhatnak meg fertőzött állataiktól, amikor egyébként is nagy a szarvasmarha-eladási kedv a takarmányhelyzet miatt. Ez a véletlenek kedvező találkozása. Ezentúl az ügyes gazda vagy gazdaság a cserét is úgy hajthatja végre, hogy ezáltal nemcsak egészségügyileg, de tenyész- érték szempontjából is javuljon állománya. Így tehát a rendelet az országos szarvasmarha-program általános végrehajtását is segíti. f. a II(trióm IttíiCTOrok mo^ern műszer készült az Esztergomi Elektronikus Mi- ItIUUwMI lüUuLClCn rőműszerek Gyárában. A világviszonylatban is jelentős műszer 1 elhasználható az agyhullámok számítógépes értékelésénél, továbbá a hídrezgések mérésénél, valamint a geofizikai kutatásoknál, szeizmikus mérések kiértékelésére. (MTI-foto — Hadas János felvétele) Mezei ebéden ... A NAPOKBAN Czéllai Lajos bácsi, a poroszlói Űj Erő Tsz építőbrigádjának vezetője, még délelőtt beállított az elnökhöz, a párttitkárhoz, meg a főkönyvelőhöz: — Vettünk egy birkát tarkón hajítottuk örömünkben, s Noszek János, a házi szakácsunk lassan meg is főzi Mióta van alkotmányunk ? Gyakran hallhatjuk és olvashatjuk is az olyan kifejezéseket mint „ősi alkotmányunk”, „ezeréves alkotmány”, „alkotmányos királyság”, „polgári alkotmány”. Felmerül a kérdés: joggal beszélhetünk-e ezeréves alkotmányról és mióta van országunknak írott alkotmánytörvénye? Mindkét kérdésre egyértelműen és könnyen válaszolhatunk. Ezeréves alkotmányról már azért sem beszélhetünk, mert maga az alkotmány szó a XV. század első felében szerepel először hazai írott feljegyzések között a Gyöngyösi Szótártöredékben. Itt még nem mai értelemben fordul elő, hanem mint az alkat szó származéka. Mai jelentésében, tehát a latin constitutio szó magyar megfelelőjeként először az 1700-as évek legvégén, a nyelvújítás szavaként találkozhatunk vele, Nyilván a kalapos király uralkodása idején hazánkat ért jogsérelmek körüli viták során nyerte el mai értelmét A lényeget illetően az a helyzet, hogy írott alkotmányunk, illetve alkotmányt helyettesítő írott törvényünk a feudális időkben egyáltalán nem volt. Az aranybulla, amit sokan alkotmánytörvénynek vélnek, csupán egy uralkodó réteg kiváltságlevele. A gyakran emlegetett ezeréves alkotmány alapja Werbőczy Tripartituma, amely végeredményben az uralkodó osztály érdekeit szolgáló jogszabályok gyűjteménye, azonban alkotmánynak, tehát az állam alaptörvényének semmiképpen sem mondható. Az 1848-as törvények megteremtették a polgári alkotmányosság alapjait, de a forradalom és a szabadságharc leverése után hatálytalanították és a 67-es kiegyezés alaposan megnyirbálta azokat Az első magyar alkotmánytörvényt a Magyar Tanácsköztársaság hozta és azzal Magyarországon a szocialista gazdasági, társadalmi és politikai rend alapjait vetette meg. Magyarország első igazi, írott alkotmánytörvénye az 1949. évi XX. törvény, „a Magyar Népköztársaság alkotmánya”, amely az elért politikai, gazdasági és társadalmi vívmányokat a népi demokrácia alaptörvényévé emeli és megjelöli a továbbfejlődés útját. Alkotmánytörvényünket azóta több kisebb módosítással bővítették, ezek között van az 1957. évi II. törvény, amely az új címer és zászló leírását és használatának módjait ismerteti. Q)mizafötriiit r Hírét vettem a kitar- ! tó nyomozásnak, melyre Szeleczki főmérnök hetek óta, éjt nappal- | Iá téve, olyan nagy fi- í gyeimet fordít a Gépgyártó Vállalatnál. Nem azt nyomozza, hogy a több millió devizaforintért importált Nagy Mogul nevű óriás i gép miért nincs az üzemben kapacitásának megfelelően ki- , használva. Azt sem ku- ! tatja, miért nem vál- • latnak más üzemektől bérmunkát, hogy a Nagy Mogul teljes erő- ' vei dolgozzék. Sőt, azt sem kutatja a főmérnök kartárs, hogy a sa- . ját üzeműk legnagyobb munkadarabjait miért I viszik egységenként 20 1 —30 000 devizaforintos költséggel a Közel- Nyugatra megmunkálás céljából, amikor azt a Nagy Mogul itthon kiváló minőségben, tokkal olcsóbban és devizamentesen elvégezhetné. Szeleczki főmérnököt mindez nem érÉ kli. Egyedül azt nyo- yzza, hogy vajon ki U üzemüknek az a kmerő és elvetemült dolgozója, aki a Nagy Mogul mellőzését kétoldalas, sűrűn gépelt levélben az illetékeseknek bejelentette. Emberbaráti kötelességemnek tartottam, hogy a főmérnök kartárs egyrészt visszanyerje alaposan megbolygatott lelki egyensúlyát — mert egészen más, ha tudja, ki tette a bejelentést — másrészt pedig meg szerettem volna kímélni a főmérnök kartárs közvetlen munkatársait és üzemük több száz dolgozóját az indokolatlan gyanúsítástól — tehát felkerestem öt: — Mi a helyzet a Nagy Mogul mellőzése ügyében? — kérdeztem. — Felháborító! — felelte. — Az öreg Kuba- csek, a portás fecsegett illetéktelenül a Nagy Mogulról. — Honnan gondolja ezt, főmérnök kartárs? — Mert az öreg mindenbe beleüti az orrát. De Muhai sem különb, a tervosztály főelőadója. Ö terjeszti, hogy a Nagy Mogult legalább két műszakban, de még három műszakban is lehetne foglalkoztatni. — S nem gondolja, hogy igaza van Muhai- nak? — Nem ez a fő kérdés, kérem, hanem ki tette a feljelentést? Ilyen légkörben nem lehet dolgozni! — De hát ön gyanakszik Petruska művezetőre is. Pedig nyeg, hogy ki tette ellenem a bejelentést — önnek olyan nagy a tekintélye, hogy az üzem egyetlen dolgozója sem merészelt volna bejelentést tenni. — Mégis megtették. Nem látnak tovább a műhely kapujánál. Minél tovább pihen a Nagy Mogul, annál tovább tart. De mondtam már, hogy engem a bejelentő személye érdekel! — Megnyugtathatom, bátor ember. Aláírta a 4% egyedül ö volt azonos nézeten önnel. — Igen, szerinte is elég a Nagy Mogulnak egy műszak. — És szerinte is van elég devizaforintja a népgazdaságnak? — Ismétlem, nem erről van szó. Az a lénevét. De a felsőbb hatóságokat nem ez érdekli. — Különös. Pedig nem lehet közömbös, hogy nyugalom és békesség van-e az üzemben, hogy megvádolják-e a főmérnököt, hogy gyanúsítgatnak-e. — De az sem közömbös, hogy az üzem vezetői közül kik, és mi okból utaznak any- nyit a Közel-Nyugatra, és milyen összefüggés van az utazások és a Nagy Mogul tétlensége között. — Szóval az irigység beszél ebből a díszes társaságból! Valakinek csak meg kell kint tárgyalni a dolgokat! Elvégre 20—30 000 devizaforintos összegekről van szó. — Egy kérdést csak, főmérnök elvtárs. A Nagy Mogul két vagy három műszakban el tudná-e végezni itt még a legnagyobb munkadarabok megmunkálását is? — Kétségtelen. De mi a legnagyobb mértékben szem előtt tartjuk a takarékosság követelményeit. — Nem értem. — Mi Becsben dolgoztatunk! Párizsban sokkal többe kerülne! Elbúcsúztam Szeleczki főmérnöktől. Mint hallom, tovább kutatja, hogy ki tette a bejelentést. Pedig azóta már régen három műszakban dolgozik a Nagy Mogul... Földes György belőle a pörköltet Vittünk ki egy hordó sört is. Tartsanak velünk. A nagyszerű ebéd, — birkapörkölt burgonyával — kint készült szabad tűzön, a mezőn. Az öröm oka: a brigád befejezte a kőművesmunkálatokat a tsz idei, egyik legnagyobb méretű épületén, a Bene-kút melletti tanyánál. Felhúzták a 600 férőhelyes, 100 méter hosszú, 11 méter széles juh- hodály oldalfalait a tetőzet ráépítése már az ácsok dolga. — Minden nagyobb épület falainak felhúzása után tartunk a helyszínen egy kis ünnepséget. Az ebéd. a rögtönzött ünnep stílszerü. A szabadban, a frissen felhúzott falak mellett állt az asztal: „lába” két téglaoszlop, rájuk fektetett padlódeszkákkal, s két- oldalról az ülőhelyek ugyancsak fc asonló „technológiával” készültek. A brigád vezetője és tagjai borostásan, kőporos munkaruhában telepszenek a pörkölt mellé. — János, ezt megint eltaláltad, — mondják elismerő kedélyességgel a brigád házi szakácsának. A JŐ HANGULATOT nem kell élesztgetni, mert állandóan jelen van. Most meg aztán néhány pohár sör után még annak is mosoly ül az arcára, akit máskor nehéz megnevettetni. — Félre a tréfával — inti le komolyat színlelve a brigádvezető a jókedvű társaságot. — Még az újságíró nem dolgozott... — Igaz.:. igaz, — „veszem a lapot”, s máris előkerül a toll és a jegyzetfüzet. Lajos bácsi sorolja: — Nyolc éve alakult a brigádunk. Hárman kezdtük, ma tizenöten vagyunk. — Mit építettek ezelőtt? — Tavaly egy 120 férőhelyes hízómarha-istállót, egy háromholdas dohánypajtát, s közel kétmillió forint értékű egyéb épületet, az fmsz- nek és a tanács intézményeinek. — Évente körülbelül háromnégyszázezer forint tiszta jövedelmet hoz a közösnek az építőbrigád tevékenysége, — szól közbe a főkönyvelő, majd az elnök megtoldja: — Gyorsan, olcsón és jó minőségben dolgoznak. A saját építkezéseink fele idő alatt, s egyharmad résznyi költséggel készülnek így el, mintha külső céggel végeztetnénk. Ennek a nagy juh- hodálynak is két hónappal ezelőtt fogtak neki és már csak a tetőt kell rátenni. Az igazi meglepetés azután a kérdés után ért, amikor azt tudakoltam, hogy mit énítenek legközelebb? — Űj fogorvosi lakást, rendelővel; — A tervei elkészültek? — Régen megcsináltam, —• mondja Lajos bácsi. — Háromszázötvenezer forint az épület teljes költsége... ELŐSZÖR AZT hittem. félreértettük egymást, de videsen tisztázódott: a tervet és a költségvetést a közel ötvenéves Czéllai Lajos brigádvezető készítette, éspedig nem „feketén”, hanem szabályosan. Engedélye, illetve képesítése van a tervezéshez is. Aztán kiderült még egykét „apróság”.: mindössze huszonöt éve lett „iparos”, azelőtt részesarató volt. Néhány éve harminc forintot fizetett óránként egy tanfolyamon Debrecenben, amelyen a tervezéshez képesítést szerzett. Szerinte neki egyénileg is megért«. Oroszul, németül jól beszél. Irodalomról, könyvekről régen beszélgettem olyan hozzáértő olvasóval, mint ő. Már másokkal is megszerettette az olvasást a brigádban. Mindezt a brigádtagok, meg a tsz- vezetői mondták el. de ő elhárította a dicsérő jelzőket: — Ezeket ne írja fel, csak még egyet kérek: nehogy meaöregítsen, mint néhány éve egyik kollégája. — Hogyhogy? — A dolgozók esti iskoláján vizsgáztam, s ott volt egy újságíró is. A cikkben rólam azt írta. hogy az ősz fejemmel meg az ötvenöt évemmel túltettem számtanból. mértanból a fiatalokon is. A dicséret jólesett —, de az ötvenöt év ...?! — Korrigáljuk. Tehát most mennyi? — Negyvenhét. Ezután táskába került a jegyzetfüzet, s egymást követték a derűs történetek. A legnagyobb sikert Lajos bácsi egyik fogságbeli története aratta. Nagy derültség közepette mesélte el, hogyan festették be a verebeket. s adták el a „civileknek”, kanári helyett. Már vagy harmincat eladtak, míg egy a lágerparancsnok feleségéhez került, aki megfürdette ..; — „Büntetésből” dupla adag vacsorát rendelt a parancsnok számomra... ILYEN ÉS HASONLÓ vidám történetek, tréfák, sö- rözgetés közepette ért véget a délutáni órákban a mezei ebéd, amelyre engem a véletlen sodort. — Még ebben az évben ünnepelni akarjuk a fogorvosi lakás és rendelő építésének befejezését is. Küldünk meghívót, és elvárjuk, — mondták búcsúzóul. Faludi Sándor 1968. augusztus 14., szerda
