Heves Megyei Népújság, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-13 / 189. szám
Párbeszéd a mechanizmusról A mezőgazdaság éhes a pénzre Mi okossá a köslekedési baleseteket ? Köztudott, hogy a mező- gazdaság mindig éhes a pénzre, a hitelre, amelynek megtérülése ráadásul hosz- szabb időre nyúlik mint az iparnál vagy a kereskedelemnél. Különösen így van ez, amióta nagyobb lehetőség adódik a termelőszövetkezetek önállóbb gazdálkodására. Milyen segítséget tudott ehhez nyújtani az idén a Magyar Nemzeti Bank? — erről beszélgettünk Bemáth Ferenccel, az MNB Heves megyei igazgatójával. — A fenti kérdést nem akarjuk ismételni, inkább arra lennénk kíváncsiak, hogy milyen alappal indultak megyénk termelőszövetkezetei az önállóbb gazdálkodás útján? — Kezdjük talán azzal, hogy tavaly a kormány intézkedésére általános hitelrendezést hajtottunk végre, s a megye termelőszövetkezeteinek félmilliárd forint beruházási hitelt engedtek el. Hasonló célt szolgált az is* hogy a folyamatos termeléshez szükséges kiadásokra felvett rövid lejáratú hiteleket középlejáratúvá alakítottuk át, , Milyen más intézkedések segítették még a szövetkezetek jobb pénzgazdálkodását. — Mindenekelőtt több mezőgazdasági cikk felvásárlási árának rendezése, emelése, az állami támogatás rendszerének gyökeres megváltoztatása és még jó néhány intézkedés. — A mezőgazdasági cikkek áremelkedésénél hallatszottak olyan vélemények, hogy mindez csak a parasztság jövedelmét fokozza. — Tévedés lenne azt hinni, hogy ezeket az intézkedéseket a parasztság személyi jövedelmének növelésére hozták. Ezek az önállóbb gazdálkodás pénzügyi előfeltételeit teremtették meg. A szövetkezeti tagok magasabb keresetének forrása továbbra is a termelés növelése, a jövedelmezőbb gazdálkodás lesz. — Milyen tapasztalatokat hozott az első fél év a szövetkezeteknél a pénzügyi helyzet alakulásában? — Az önálló gazdálkodásnak kedvező jelei mutatkoznak. A tsz-ek mintegy 15 százaléka hitel nélkül tudja megoldani termelési feladatait, s a többi közös gazdaságnak — annak ellenére, hogy a tagság részére nagyobb előleget fizetnek — a banknál jelentős pénze van. — Amint értesültünk róla. több mint az elmúlt évben. j — A tsz-ek bankbetétje j valóban 40 millió forinttal ! haladja meg az előző évit. j — a megyei tanács vb- ülésén szóba került, hogy emellett még mintegy 25 millió forint van a szövetke- ! zetek beruházási betétszám- j Iáján, az amortizációs alapjukon is több mint tízmillió i forint vár elköltésre. A tsz-ek mégis panaszkodnak, hogy nem kapnak elegendő pénzt a banktól. — A folyamatos termeléshez szükséges hiteleket már ! korábban egész évre engedélyeztük. A hitelképes tsz-nél rendszerint nincs akadálya a hitel engedélyezésének. És szerencsére megyénkben — a hitelszerződés, illetve a hitelengedélyezés időszakában ' — valamennyi tsz hitelképesnek bizonyult. — Mit jelent gyakorlatban az, hogy hitelképes a tsz? — Röviden úgy lehetne megfogalmazni, hogy képes az engedélyezett hiteleket lejártakor visszafizetni, ter- melvényeit folyamatosan értékesíti, jövedelmezően gazdálkodik és fizetési kötele- I /tettségeinek rendszeresen j »jteget tud termi. — Tehát ez azt jelenti, hogy a kért hitelt minden tsz megkapta? — Nem egészen így van. Néhány tsz indokolatlanul magas hiteligényt nyújtott be, amelyet reális összegre kellett mérsékelni. De valamennyi tsz az 1968. évi gazdálkodáshoz szükséges hitelt megkapta. Ezzel kapcsolatban szeretnék röviden két dologra kitérni: annak ellenére, hogy a hitel rendelkezésre áll, jó néhány szövetkezet nem tesz eleget fizetési kötelezettségének a vállalatokkal szemben. Ez rontja hitelképességét és emiatt esetleg korlátozni kell a hitelengedélyezést. — A másik? — A gazdasági döntésekhez minden esetben szükség lenne jövedelmezőségi és önköltség-számításokra. Sajnos, ezt sok esetben elhanyagolják a közös gazdaságokban. — A szövetkezetek panaszai leginkább a beruházási hitelekkel kapcsolatosak. Miként alakult a helyzet az év első felében? — Sokan úgy vélték, hogy az új mechanizmus esztendejében korlátlanul lehet majd építkezni, vásárolni hitelre. S miután ez nem így történt, most a bankot okolják. Pedig ez évben is túlhaladták a szövetkezetek igényei az anyagi és műszaki lehetőségeket. Az építőipar nem volt képes vállalni e munkákat, s a feszültség elsősorban emiatt és nem pénzügyi okok miatt jelentkezett — Ha ez Így van, miért nem kapnak elegendő hitelt a szövetkezetek? — A hitel a gazdaságirányításnak egyik hatékony eszköze. Feladata többek között az áru és pénz egyensúlyának, a forint értékállandóságának biztosítása. — A szövetkezetek maguk is jelentős pénzzel rendelkeznek. — Majdnem háromszorosára növekedett az idén a beruházásra fordítható saját pénz. Ezenkívül több mint százmillió forint ártámogatásban is részesülhetnek a termelőszövetkezetek. Ezek együttes összege alig kevesebb, mint amennyit a korábbi években építkezésekre költöttek a megye közös gazdaságai. S ha ehhez hozzávesszük az idei hiteleket, úgy kiderül, hogy az idén mintegy tíz százalékkal több a beruházások ősszege, mint az előző évben. — Mégis, mire kapnak elsősorban hitelt az idén a közös gazdaságok? — A múlt évben megkezdett, de be nem fejezett építkezésekre. — És az ideiekre? — Megközelítően 50 millió forintot, valamint az előbb említett állami támogatást — elsősorban szarvasmarha- és sertésférőhelyek létesítésére, szőlőtelepítésre. Általában azokra a beruházásokra, amelyek egyaránt szolgálják a szövetkezeti és népgazdasági érdekeket. Természetesen ezeknél a hiteleknél a leggyorsabb visszafizetést ajánló szövetkezet részesül előnyben. — Mi az igazság abból, hogy a kedvezőtlen adottságú tsz-ek aránytalanul kevesebb állami támogatást és hitelt kapnak, mint az erősek? — A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek pénzellátása évek óta komoly gondot jelent, bár az árki- egészítéses dotációs rendszer javított helyzetükön. Országos szinten — szerény ösz- szegben — elkülönített hitelkontingenst állapítottak meg számukra. Ebből ugyan megyénk gyengébb adottságú szövetkezetei nem részesültek, ennek ellenére mégis kaptak hitelt. Figyelembe vettük ugyanis, hogy kedvezőtlen adottságaik ellenére vannak olyan beruházások, amelyek náluk is gazdaságosak és nagy jövedelmet biztosítanak. Elemzést végzünk, hogy a hegyvidéki szövetkezeteknél mennyire hatékonyak ezek a beruházások, s ennek eredményétől függően teszünk javaslatot a jövő évi hitelpolitikai irányelvek kialakításához. — Milyen tanáccsal szolgálna a bank az első fél év tapasztalatai alapján? — Óvatosságra kell intenünk a termelőszövetkezeteket, még a jobb adottságúa- kat is, hiszen az aszályos időjárás súlyos károkat okozott. Az ésszerű takarékosság nemcsak az anyagoknál fontos, hanem az élő munkánál is. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a jövő évi termeléshez szükséges anyagokat, műtrágya, vetőmag stb. már az idén ne biztosítsák, hiszen ez később nagyon visszaütne. A Köziekedé»- és Postaügyi Minisztérium pályaalkalmasságot vizsgáló intézetének megszervezésével egy időben a kutatók megbízást kaptak a közúti balesetek Okainak tudományos vizsgálatára. Dr. Horváth László Gábor, az intézet vezetője elmondta, hogy munkájuk során olyan embereket kell kiválogatniuk, akik orvosi, fiziológiai és pszichológiai szempontból megfelelnek a közlekedésben rájuk váró nagy feladatoknak, képesek huzamosabb időn át egészségük károsodása nélkül úgy dolgozni, hogy elérjék az átlagos teljesítményeket, s ne okozzanak balesetet A sofőr morálig beállítottsága — Húsz év alatt — amióta intézetünk működik — több mint 114 ezer vasutast és 262 ezer gépkocsivezetőt vizsgáltunk meg — mondja az intézet vezetője. — Érdekes tapasztalatokat szereztünk. Ismeretes, hogy egy- egy közlekedési baleset tucatnyi okra vezethető vissza. Még ma is gyakori azonban az a sematikus elemzés, amely egyszer a gyorshajtást, máskor a szabálytalan előzést, vagy még általánosabban a figyelmetlenséget, a gondatlanságot jelöli meg a baleset forrásának. Emellett minden esetben meg kell vizsgálnunk a személyiségi (fizikai, élettani és pszichológiai) tényezőket, amelyek együttesen hatnak a közlekedésben részt vevő emberekre. A vizsgálatok hosszú ideig csak olyan kérÄ Nemzetközi Szemle e havi száma vezető helyen közli Waldeck Rochet beszámolóját, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának 1968. június 8—9-én megtartott ülésén. Waldeck Rochet e beszédében részletesen elemzi a legutóbb lezajlott nagy francia sztrájkmozgalmat. Roger Garaudy, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja „A lázadás és forradalom” című cikkében a francia sztrájkmozgalom néhány elméleti kérdését írja meg. Hasonlóképpen az olasz munkásmozgalom kérdéseiről is két cikket olvashatunk a Nemzetközi Szemlében. Az „Egy lázadás távlatai” című cikk szerzője Cesare Lupori- ni, az Olasz Kommunista désekre terjedtek ki. mint a látás- és hallásélesség, de nem elemezték gondosan, hogy milyen a volánnál lévő ember lelkivilága és morális beállítottsága. Most már ezékkél a tényezőkkel is részletesen foglalkozunk. A vasutasok és gépkócsi- vezetők alkoholfogyasztása életveszélyes. Ezt mindönki tudja. Mégis, egyik régébbi ellenőrzésünk megdöbbentő eredményeket hozott. Az ismételt rajtaütésszerű vizsgálatoknak meglett az eredménye: a legutóbbi „alkoholrazzia” már csak a megvizsgáltak 1 százalékánál mutatott ki italt Fél deci konyak — ötórás vezetés A gépjármű-baleseteknél 20 százalékban az ittasság játszik közre. Az intézet munkatársainak tapasztalata szerint az alkohol utókövetkezményeként egyes esetekben az ivás után még 36 órával később is fennállhat a nagyobb baleseti veszély.- Jellemző a testi és idegrendszeri fáradékonyság látászavar és a lehangoltság. Fél deci konyak elfogyasztása nő- melyik gépkocsivezetőnek olyan megterhelést jelent, mintha négy-öt órát vezetett volna egy forgalmas úton. A baleseti veszély nem minden esetben az alkohol- fogyasztás utáni első órákban a legnagyobb, amikor a tünetek a legszembetűnőbbek, hanem a fogyasztás után három-négy órával később, amikor a balesetet oko Párt Központi Bizottságának tagja a különböző mozgalmakat világítja meg a párt politikájának talajáról. Giorgio Amendola „A kommunisták és a diákmozgalom” című cikkében az Olasz Kommunista Párt és az Olasz Kommunista Ifjúsági Szövetségnek a diákokkal való politikai és szervezeti kapcsolatairól ír. Ebben a témakörben jelent meg „Lenin a diákmozgalmakról” című írása, amely először 1901-ben az Iszkra második számában látott napvilágot. A továbbiakban G. Gyili- genszkij és I. Undaszinov: „A reformizmus és munkásosztály” címmel a mai szociáldemokrácia kérdéseit boncolja. Könyvszemlét és külföldi folyóiratszemlét találunk még a Nemzetközi Szemle augusztusi számában. zó ember niár teljesén józannak látszik, sőt annak is érzi magát. A magas vérnyomás és az időjárás Egészen újszerű a magasvérnyomásban szenvedő közlekedési dolgozókkal végzett munkájuk. Tizenhatezer vizsgálat összeredménye azt mutatta. hogy a hipertóniások közlekedési munkavégző képessége állandóan romlik. 39 százalékban pedig balesetet idéz elő, Megállapították, hogy a munkával járó megterhelés és pszichés feszültség gyakran okoz magas vérnyomást. így tehát a hipertónia bizonyos mértékig közlekedési foglalkozási ártalomnak is tekinthető. Húszezer meteoropszicho lógiai vizsgálatot végeztek* Meggyőzően kimutatták, hogy az időjárási frontok átvonulása és a balesetek halmozódása között összefüggés áll fenn. Egyes emberek szervezete különleges érzékenységet mutat a különböző származású levegőfajták cserélődésével szemben. Közlekedésélettani diagnózis — Egyik vizsgálatunknál 215 gépkocsivezetőről, motorosról készítettünk közlekedés-élettani diagnózist Valamennyien olyan vezetők voltak, akik kisebb-nagyobb szabálysértést követtek el. vagy súlyos baleseteket okoztak. Érdekes eredményre jutottunk. Pillanatnyi kihagyást vettünk észre 50 vezetőnél, hiányzott a megfelelő gyakorlat és tapasztalat 43 autósnál. A KRESZ szabá-' íyaival ellentétesen kialakult vezetési gyakorlatot 12 embernél lehetett kimutatni. 25 sofőrnél tapasztaltunk csökkent látásképességet, színvakságot. cukorbetegséget, hipertóniát, sőt alkoholistákra is jellemző tüneteket. Rosszul működtek a pszichikus funkciók 7 gépkocsivezetőnél* Ösztönös magatartást és csökkent ítélőképességet tapasztaltunk a megvizsgáltak 4 százalékánál. A balesetek 12 százalékában az egyének morális beállítottsága nem felelt meg annak a sebességnek. amellyel hajtani képesek az országúton. Fáradtságra, kimerültségre 23-an panaszkodtak, tehát mindössze 14 autósnál nem tudtuk kimutatni a káros lélektani tényezőket* A pályaalkalmassági kutatók vizsgálataiból önként kínálkoznak a következtetések és a tanulságok. Közlekedésünk fejlődése sürgeti, hogy ezeket az érdekeltek megszívleljék és minél teljesebb- ben hasznosítsák. K. F. Kovács Endre Vállalati nyelyféleség Ide-oda bandukoltam a társadalmi életben. Hirtelen egy ormótlan alak toppant elém. — Kicsoda maga — kérdeztem. — Én a Vállalati és Közéleti Nyelv vagyok! — dörögte faragatlanul. Arcán ragyafoltok, a füle koszos, körmei hosszúra nőttek. Átható szag terjengett körülötte. — De hiszen maga romlott! — ráncoltam homlokom. — Viszont be vagyok ütemezve — vont vállat az alak. — No és maga kicsoda? Tudom, hogy vannak hiányosságaim, nem vagyok maradéktalan. Szókincsem illetően szűk a keresztmetszetem, abból nincsenek elfekvő készleteim. Ezek csak hiánycikként állnak rendelkezésemre. — Jaj, állnak rendelkezésemre ... — Egyfelől mindegy, másfelől úgyszintén. A szép és helyes vállalati, közéleti nyelv mostanság hiánycikként jelentkezik. — Nem hiánycikk, hanem hiányzó cikk! Ami pedig hiányzik, az nem jelentkezhet. — Elvben, kérem. De gyakorlatilag a megoldatlan problémák is jelentkezhetnek, pedig hát ugye, ami megoldatlan, az nincs, és ami nincs, az nem is jelentkezhet. És mégis jelentkezik. Ez, ami az én romlottságomat jelenti. — Mi az megint, hogy „jelenti"? — Micsoda okve- tetlenkedés! Manapság már nem azt mondják: a kutya, ugat, hanem azt, hogy ez a ricsaj a kutya csaholását jelenti. — Azt mondják — szólaltam meg töprengve — maga valamikor épkézláb volt. — Hát... ez egy bonyolult probléma Csupán egy problémás kérdést; azt tudja, milyen sokan tűzték ki célul, hogy idegen nyelveket sajátítanak el. Hát ki ér rá itt magyarul tanulni? És ne felejtse el, hogy ez a mai vállalati nyelvféleség már diadalmaskodott. Azért ne aggódjon, én perspektívákban gondolkodom, és tudom, hogy jövőm lehatárolt, elmúlásomra a megfelelő időben sor kerül. — Borzalom ... elmúlásra sor kerül? — Naponta olvashatja, hogy „a megboldogult temetésére szerdán kerül sor". — Mintha ez már régen be lett volna ütemezve, mintha mindenki ezt várta volna... — Jól van, öreg fiú, maga fejlődőképes. Ügy tűnik, nemhiába tárgyalunk itten, ezen keresztül kezd enge- met megérteni. — Ezen keresztül .. . — Csak hátrább a mutatókkal, öreg fiú. Elvégre én, aki valaha dolgozó nő voltam, most már női dolgozó vagyok. — Még ez is? — szóltam, és faképnél hagytam. És eltökéltem: kialakítom harcomat azért, hogy en- ' nek a rémségnek felszámolását biztosít ■ sam. Segítség! j H. J. i Bővítik az Almásfüzitői 1 im földgyárat Az alumíniumprogram keretében erőteljesen bővítik az Almásfüzitői Timföldgyárat is. Képünkön: Szerelik a vasúti teherkocsik gyors kirakodását szolgáló vagonbuktatót. _____ 4jMTI-foto — Mező Sándor felvétele) Megjelent a Nemzetközi Szemle augusztusi száma
