Heves Megyei Népújság, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-11 / 188. szám

A SVÍVÁS Egy hónappal késett Medárd JUCI éj GIDÁI — Merre van a porosziái gulya? — Melyik ? Mert van há­rom is. — A legközelebbi. — Az most a Földes-legelőn legel. Gyöngy Ferenc őrzi. Hatalmas síkság, kevés fa. A szem messze ellát. Túl a Tiszán kezdődik a Hortobágy, s a Tisza néhány kilométerre van csupán. Ide látszik a gá­ton túli fás-bozótos ártér. Nyár végén, amikor a gáton innen elfogy a legelnivaló. a poroszlói pásztorok átcsap­ják a marhát a gáton. — Ezt csak végszükségben tesszük. — Miért? — Savanyú az ártéri fű. Kevés a táperő benne. — Ez jobb? — Jobb. Delel a gulya. Kérődzve, álmosan Pislognak a fiaíal üszők Időnként fejükkel és farkukkal nagyokat-nagyokat csapnak oldalukra: hajtják a legyeket. A „csirán” tövében így hívják a gulyás számára épített kis faházikót), hűsöl a két segítőtárs. Mocskos és Bogár. Most nincs dolguk, Kissé távolabb apróbb-na- gvobb baromfik szaladgálnak; A „csirin” ajtaján felirat, ákom-bákom betűkkel: „Gyöngy-lak”. Gyöngy Ferenc, a gulyás, barátságosan helyet mutat maga mellett a fűre terített, szőrmebelse.iű nagyujjason. — Apámnak nem ilyen su­bája volt. Talpig érő. kívül- belül szőrme. Abban se nem ázott, se nem fázott. — Ö is gulyás volt? — Nem. Csikós. A Hortobá­gyon kezdte. Mikor megnő­sült. hazajött a Gráf Károly uradalmába csikósnak. Ké­sőbb. úgy negyvenben lettünk gulyások, a Fehér-aklán. Ez a legelőterület volt a nagygaz­dáké. — Él még az apja? — Három éve meghalt. Pe­dig egészséges, piros ember volt. Alig túl a hatvanon. Szép halállal halt meg. Este még meghallgatta a tízórás híreket aztán — szokás sze­rint — magára terítette a nagybundát, s ledőlt a kony­ha földjére, aludni. Ágyban nem tudott jót aludni, nem ahhoz volt szokva. Reggel halva találtuk. Agyvérzést kapott álmában, ezt mondta az orvos. Az igaz: italos ern­ten volt. ennivalónak pedig csak a húst tartotta. A pász­torember mind ilyen ... Gyöngy Ferenoék heten voltak testvérek, öt fiú és két lány. Egyedül ő örökölte az ősök hivatását. — A negyedik osztályból kivett apám. Attól kezdve a hűvös tavaszi éjszakáktól a langyos nyári éjeken át. a késő őszig évről évre ott kucorogtam a lovon, mellet­te. Sokat a ló hátán szunyó­káltam. Aidán reggeL a früs- tök után néhány órán át a ménes mellett vágtáztam. 11 óra körül pedig kiáltott apám; ».Hé, gyerek! Lóra. oszt’ in­díts az ebédért.” Anyám ott­hon. a tanyában főzött. Sose iött a mezőre. Hosszan hallgattunk. Néz­tük a felhőket. — Megállt a levegő — mondta később. — Eső lesz délután. Kell is. mert sovány a legelő. A nap vakmeletget árasz­tott. Félálltunk a nagvkabát- ról. A gulyás a falut kémlel­te. Jó ebédre iárt az idő. Egy­szer csak feltűnt egy közele­dő kerékpáros. — Jön már a fiú. Hozza az ebédet — virul fel az arca Gyöngy Ferencnek. Amíg a „estemhez” ért. szétnéztünk odabent is: fa- dikó végében tojó tyúk. bog­rács. lámpás, kötszeresdoboz. s a kecskelábú as irtaik án tás­karádió. — Kint szokott lenni az asszony is. Ö a társam. Neki is ír iák a munkaegységet. Időnként hazajár végeződni. főzni. Nyáron többnyire kint kosztolunk. Lecsapunk egy Egy színész bukása A Bank of America amsz­terdami fiókjának egy alkal­mazottja gyanúsnak találta, hogy egy kliensük augusztus 2-án 300 000 dollárt vett ki a bankban levő számlájáról. Ritkán szokott ugyanis elő­fordulni, hogy a hét végén vegyenek fel ekkora össze­get. A tisztviselő figyelmez­tetésére a rendőrség letartóz­tatta a magát Robinsonnak nevező személyt, akiről kide­rült, hogy ausztráliai színész és egy nemzetközi arar.y- csempész-szervezet tagja. Le­leplezése nyomán sikerült őrizetbe venni a szervezet vezetőjét és még egy tagját is. Tizenkilenc éve „gyógyítja" a különböző háztartási gépeket Lázár Jánosné, az Egri Vas és Fém Ktsz háztartási kisgép-, tele- (•ízió- és rádiószervizének dolgozója. tLípünkön egy mosógépmotort „kelt életre”. csirkét, vagy tyúkot, regge­lbe meg teiet hozunk a leg­közelebbi tanyáról, hozzá to­jásrántotta. Nem tagadom: szeretem a hasiamat. mint minden pásztor ... — A fiú folytatja-e az ősi mesterséget? — Nemigen. Három csalá­dom van. A nagyobb már má­sodéves kőműves, a lányom pedig első éves fodrásztanuló Ez a kisebbik ács akar lenni. Én szeretném, ha pásztor len­ne. de ha ő nem akaria. nem erőltetem. — Mit szeret a legjobban a pásztoricodásban ? — Tudja n fene. A7 egészet. Dolgoztam én közben-közben másutt is de ha ezt a kolomp- szót meghallom — bök a bot­jával a heverésző. álldogáló gulya felé —. nagvot dobban íj szívem. A tél na evon hosz- sr.ú a lekér- bent van a marha az istállóiban. Alig várom, hogv kizöldül ión a mező és jöhessünk kifelé ... — Nincs pásztor-utánoót­lás — mondta délután a ta­nyában a tsz fiatal főállatte­nyésztője. — Mind é itt kell lenni. A mai fiatalnak ez már nem élet. Valahogy azért megoldjuk majd. ha szorít a cipő. Esetleg két műszak­ban . . Gyöngy Ferenc a legjobb állattenyésztők egyike a po­roszlói Űj Erő Tsz-ben. Azt mondják róla a közös gazda­ság vezetői, hogy a szemével is hizlalja a Jószágot. Három óra tájban elindult a gulya a deleidből. — Mindig pontosan eKndul. — mór. ijék a tanyán. Szürkületre az eső is meg­jött. s eszembe jutott Gyöngy Ferenc válasza, amit arra mondott, hogy mit csinál a pásztor távol a „csirin- től”, tanyától, ha elered az eső: — Magára húzza a subát, lehajtja a kalap karimáját. Meg aztán nem lesz attól az embernek semmi baja, ha egy kis eső megcsapja ... A gulyás fiai iparosembe­rek lesznek s az egykori csi­kósból lett. gulyás nem ne­heztel érte. A biciklit sem tö­ri össze, mint Móricz legendás csikós figurája, amiért a fiú azt jobban szereti, mint a jó­szágot ... Faludi Sándor Hosszú, száraz hetek — sőt hónap — után szombaton virradóra is esett, mégpedig a csapadékjelentések az or­szágból rendkívül magasak: sokhelyünnen felhőszakadás­ról kaptunk jelentéseket, a nyugati határszélekről pedig a vízügyi igazgatóságok in­tézkedéséről, az árvízvédelmi hálózatot mozgósították. Kő­szegnél a kis Gyöngyös fo­lyócska vízszintje igen rövid idő alatt több mint két és fél méterrel megnőtt, riasztani kellett az üzemeket, a lakos­ságot. Kőszeg utcáin bokáig érő víz állt. Kaposvár kör­nyékén a vasútvonalat ron­gálta meg az ár. Persze, ez helyi jelentőségű ..meteoro­lógiai helyzet”, viszont már nem helyi jelentőségűek a csapadékadatók: a rövid idő alatt lehullott 40—50 milli­méteres mennyiségek a gya­koriak közé tartoznak, a re­kordot pedig Komárom és környéke viszi el: 72 milli­méter esőt mértek. Hogy mi­lyen sok ez a 72 milliméter, ahhoz csak a június végi, jú­lius elejei időjárásra emlé­keztetünk: egy teljes hónap alatt sem hullott le sok' he­lyütt húsz milliméternél több csapadék. Különben a 72 milliméteres mennyiség nem is szűkén, hanem bőven meg­felel egy teljes havi esőmeny- nyiségnek. Mi okozta most, augusztus­ban az ég csatornáinak ezt a bő áldását? Egyszerű lenne a meteorológiai helyzet ma­gyarázata. Az óceán felől be­szivárgó hűvösebb, nedve­sebb légtömegek találkoztak a Földközi-tenger felől be­áramló melegebb légtöme­gekkel. Az összecsapás — a találkozás — eredménye, hogy Közép-Európában be­borult az ég, zivataros, esős az időjárás. De ez csak a konkrét, napi magyarázat. De mi a magya­rázat arra a szeszélyes sza­kaszra, amelyet nap mint nap átélünk: füllesztő meleg, majd zivatar, borult ég, s né­hány nap múlva kánikulás nyár? Egy mondatban a válasz: Semmi csoda, ilyen a medár- di időjárás. De hát Medárd mikor van? Június derekán! Ma pedig lassan augusztus közepe felé haladunk. Dr. Berkesi Zoltán, az Országos Meteorológiai Intézet táv- prognózis-osztályának a ve­zetője így adja a magyaráza­tot: — Pontosan egy hónap­pal később jött el hozzánk az idén Medárd. Benne vagyunk a medárdi időjárásban. Hisz tudjuk, a népi megfigyelés szerint ilyenkor .„negyven napig esik az eső”. Szó szerint ezt a negyven napot természetesen sosem szabad hinnünk, mert Magyarországon még negy­ven napig sosem esett az eső. de ez a negyvennapos esőzés a régi népek nyelvében: a so­kat jelenti. Vagyis Medárd idején sok eső esik. Egy teljes hónapot késett idén. Az évszázados statisz­tika szerint Magyarországon nyáron a legtöbb csapadék és a leghidegebb idő június 18- án van. Idén pedig kerek egy hónappal később mérhet­tük ezt: július 21-én. Ekkor 19 fok volt a hőmérséklet maximuma. Rekord, amit ed­dig még sosem jegyeztek fel. Mi a medárdi — tehát a mos­tani — időjárás lényege? Egy kiegyenlítődési folyamat. Ä szárazföld és az óceán hő­mérsékletének a kiegyenlítő­dése. De idén miért késett meg ez a folyamat? A június — válaszolja Berkesi doktor — olyan erős meleggel érkezett, hogy „ellent tudott állni” a nyugati szélnek, vagyis az óceán felől érkező légtöme­geknek. Az ilyen elkésett Medárd Igen ritka. Legutóbb 11 esztendeje, 1957-ben volt, a mostanihoz hasonló. Akkor igen nehezen javult meg az időjárás, a nyár (hangsúlyoz­zuk: akkor!) hátralevő részét alaposan szeszélyességével elrontotta. Viszont az 1957-es ősz igen szép volt. Még a következő napok időjárása felől érdeklődünk a távprognózis-osztály vezető­jétől. „Kis átmeneti meg­nyugvás után ismét rosszab­bodást, felhősödést várha­tunk”. (Kőbányai) Az augusztus 19—20-i ket­tős munkaszüneti napok : előtt, alatt és után az előjelek 1 szerint a MÁV az .év legerő­sebb ünnepi forgalmát bo­nyolítja le. Ügy vélik, hogy augusztus 17—22 között mint­egy másfél millió utas fordul Jucit már régen ismerem. A nagy tiszai árvízkor fogta ki és csónakon a kiskörei gátórházba hozta egy vadsze­rető ember. Cuclin nevelgct- te a gátőr félesége. Juci meg is erősödött, mert '• gondját viselték. Lassanként megba­rátkozott a házőrző komon­dorral és a vizslával is. Ké­sőbb kijárt a kertbe, a Tisza töltésére és még azon is túl, de mindig visszatért és új környezetéhez hű is maradt, amíg az őzszerelem ideje el nem érkezett. Juci aztán újra megjelent, felágaskodott a kapun es szinte bűnbánó szemmel né­zegetett a ház felé. Elébe sza­ladtak a gátőrék, az asszony egy marék cukrot, majd zab­bal kevert kukoricát hozott neki, amit Juci feltűnő mohó étvággyal fogyasztott. Ami­kor eljött az ideje, Juci gyö­nyörű három őzgidát ellett, a házhoz alig pár méterre, a krumpliföldön. Pár nap múl­va Juci három reszkető lábú kis őzgidával érkezett a la­kás bejárata elé. A gátőr és felesége nagyon örült, mert Jucit a felcsepe­redett és messzire került gyerekek helyett szerelték, és kicsinyeit úgy várták, mint az unokát szokás. De az őz­gidák már megerősödtek, az­óta a portára nem jönnek be, tisztes távolban, a kukorica- tábla szélén megállnak. De Juci minden alkonyaikor ha­zajár és kéri a megszokott eleséget. Űtitársam hitetlenkedett, szemén láttam, hogy nagyol mondó vadászmesének tart­ja a történetet. De a gátőr felesége felkiáltott: Nézzék, Juci megérkezett. És Juri rolóban ott állt a konyha be­járata előtt, alig egy méterre a vizslától, szemtelenül csi­pegetett egyet-egyet a virá­gokból. Akkor este a három őzgidát nem láttuk, bizonyá­ra a kukoricatáblában ólál­kodtak. F. L: meg a budapesti pályaudva­rokon. A nyár végét kihasz­nálva sokan utaznak a Bala­ton mellé, s tekintve, hogy az építőiparban, illetve jóné- hány gyárban a munkaidő­csökkentés eredményeként háromnapos lesz a pihenő­idő. rengetegen kirándulnak majd.-------------------------------------------------------------------------------4» Augusztus 17-22 8 az év legerősebb ünnepi forgalma Korányt hord és nyíratlan körmöket, va- lamint téglával koptatott vadonatúj farmernadrágot. Amint mesélte, saját maga tulajdon kezével dörzsölte kopottra a kül­földről szerzett divatot. — Csak így ér valamit — adott tömör ma­gyarázatot, amikor kíváncsiskodtam. Nadrág­jelvénye; a kutya. Az ábra fölött a felírás: Szeretem az állatokat. Hallottam már a nagy múltú állatvédő ligáról, ezért megkérdeztem: — Valóban annyira szereted a kutyákat? Üstökét megrázta és méla undorral mond­ta ki az általa ismert egyetlen idegen szót: no. — Akkor miért viseled? — Csak. Végre egy originál buta magyar szó a hip- py-nyelvben — gondoltam és előkerestem a papát. Beszélgettünk. — Teljesen megőrjít. — A múltkor azt hallottam a déli hírekben, hogy Londonban botrány volt az egyik utcán, mert egy hippy felült a fára és nem akart onnan lemászni. Azóta folyton erről beszél. — És hogyan próbálják nevelni hippy-je- lölt fiukat? Csodálkozó értetlenség. — Mit tehetnénk — kapkodott lélegzet után a mama. Később aztán mégis kiderült, hogy azért mégis tettek egy keveset. Például a mama hozta Bécsből az új farmernadrágot, segített azt súrolókefével megfelelő kopottra sikálni és mivel már rnnyira rimánkodott a fiúcska, szállított neki három „ártatlan” hip- py-jelvényt is. Miközben pedig a fiú jövőjéről esik szó, őhippysége két bukással az indexében, három héttel szeptember előtt azon tűnődik, felül­jön-e egy fára úgy, mint Londonban az az igazi hippy /4 gyban fekszem és lázas vagyok. Egy telefon és néhány óra múlva megér­kezik. az orvos. Harmincegynéhány éves, ma­gas, vékony, innen, az ágyból nézve, szinte óriásnak látszik. Magabiztosan kivágja az aj­tót, ledobja a fotelbe az orvosi táskát és ha­tározottan rám szól: ............... ............... — V esse le a pizsdmakabáiot! Szót fogadva engedelmeskedem, és közben — bevallom, félénken — mesélni kezdem az előzményeket. — Ne beszéljen, kérem, hanem mélyet só­hajtson — hallom a fagyos szavakat, miköz­ben a sztetoszkóp parányi rézharangja ide­gesen ugrál láztól fütött bőrömön. — Nyújtsa ki a nyelvét! A vizsgálat végén, intek a feleségemnek, kínálja meg valamivel a fiatal orvost; bizto­san fáradt lehet. Elkéstem, mert már az aj­tóból hallom regulát szabó hangját: — Mielőbb váltsák ki a gyógyszert, tovább­ra is feküdnie kell. — Mi bajom lehet? — kérdem az orvost kikísérni próbáló feleségemet, aki válasz he- 1 lyett sírva fakad, én pedig eszeveszetten, ágy­ból kiugorva tárcsázom a postát, távol lakó orvosbarátomat. — Azonnal gyere, beteg vagyok! Este tíz felé érkezik. Nevet, amikor mealát. — Vetkőzés, barátom, vetközés. — Üjra érzem a sztetoszkóp tapogató lépéseit a háta­mon, nyújtom a nyelvemet is. — Ügy lihegtél a telefonba, mint egy ful­dokló. Különben biztosra vettem, hogy in­fluenza. — Csak influenza? — csodálkozom rá. I mintha legalábbis tüdőgyulladást várnék. — Uhun — szól egykedvűen és alaposan letol, amiért egy kis nátháért negyven ki lo­rn été-* i-ocsiztattam. Mielőtt aztán elment, megmagyaráztam neki, hogy tulajdonképpen meg akartam bizo­nyosodni afelől, Horni az orvosok általában nagyon rendes „fickók" ..; ___ii. —szí— A MÁV intézkedett, hogy minél több személykocsit bo­csáthasson az utasok rendel­kezésére. A teherforgalomból 15 nagy Diesel-mozdonyt irá­nyítanak át a személyvonatok vontatására. Augusztus 17— 22 között összesen 175. mente­sítő vonat indul BudaDestről elsősorban Miskolc, Debre­cen, Nyíregyháza, Békéscsa­ba térségébe, illetve a Bala­ton mellé, s ezekből a térsé­gekből a fővárosba. A MÁV hivatalos kö?elmé- nye szerint: „az augusztus 20-i kettős ünneppel kapcso­latos utazások jegyváltásá­nak megkönnyítése érdeké­ben valamenyi budapesti pá­lyaudvaron, mindegyik jegy­pénztár augusztus 12-től egész napon át bármilyen menetjegyet elővételben is kiad. Nagyobb vidéki állomá­sokon. továbbá a vidéki IBUSZ és idegenforgalmi hi­vatalok menetjegy-irodáiban ugyancsak váltható elővétel­ben menetjegy. A vezérigazgatóság kéri az utazó közönséget, högy me­netjegyét lehetőleg elővétel­ben váltsa meg. Áz elővéte­lért külön díjat fizetni nem kell. Aki menetjegyét elővétel­ben váltja meg, közölje a pénztárossal, hogy melyik napön kíván útazni. Egyébként augusztus 17-től megerősítik a pénztárakat, és a pályaudvarokon az infor­mációs szolgálatot, amely pontosan közli az utasokkal melyik, mentesítő vonat mi­kor indul, melyik vágányról. A MÁV vezérigazgatóság ér­tesítette az autóközlekedési trösztöt is a mentesítő vona­tok indításáról, hogy a na­gyobb állomásokhoz az autó­közlekedés időben megfelelő sz;ámú autóbuszt irányíthasd sorú

Next

/
Thumbnails
Contents