Heves Megyei Népújság, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-06 / 183. szám
Közgazdászok a mezőgazdaságban Aligha kell külön is bizonyítani, hiszen sokéves tapasztalatok igazolják, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek eredményes gazdálkodásának egyik fontos feltétele a jól képzett szakemberek irányító tevékenysége. Ezért is olvastuk örömmel a híradást, hogy ebben az évben négyezer új mezőgazdasági szakember, mérnök, technikus fejezi be tanulmányait és hagyja el a felsó- és középfokú tanitézetek falait. A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta megduplázódott a mezőgazdaságban dolgozó szakemberek száma. Ezek mellett a valóban szép eredmények mellett sem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy a szakemberek megoszlása a különböző üzemekben rendkívül egyenetlen. Például a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, amelyek hazánk szántóterületének mintegy kétharmadán gazdálkodnak, a mező- gazdasági szakemberek alig több mint egyharmada dolgozik. A termelőszövetkezetek egyharmadában pedig alig találunk magasabb képzettségű, egyetemről, vagy főiskoláról kikerült szakembert. Emellett szinte mindenütt kevésnek bizonyul a szakemberek száma az olyan fontos szakmában, mint a gépész, kertész, az építőipari mérnökök, a tartósítóipari és növényvédelmi mérnökök és nem utolsósorban közgazdászokban. A „hiánylista” tehát hosz- szú, és nyilván minden szakma kiváló művelőjére szüksége lenne a mezőgazdaságnak. Most mégis egy, a mezőgazdasági üzemekben, elsősorban a tsz-ekben még korántsem meggyökeresedett szakmával, pontosabban a közgazdászok szerepével foglalkozunk. Az új gazdasági mechanizmus körülményei között, amikor valósággá válik a tsz-ek önállósága, ennek megfelelően megnő a gazdasági vezetés cselekvési lehetősége, ezzel együtt felelőssége. A vezetés hatékonyságának növelése érdekében eddig is sok intézkedés született. Ilyenek voltak a munkára való ösztönzés fokozása, az operatív termelésszervezés lehetőségeinek kiszélesítése, a szakemberek hatáskörének a megnövekedése. Vlindezt követeli az információ-áramlás bősége, a technológia fejlődéséről, a piaci lehetőségekről, az ügyvitel megszervezéséről. Ügy tűnik tehát, mintha a szövetkezeti vezetésnek könnyebb lenne a dolga, hiszen a szükséges információk rendelkezésre állnak, a szakmai vezetés pedig a termelésszervezés gondjainak nagy részét leveszi a válláról. A valóságban mégis fordított a helyzet. A szövetkezetek gazdasági kapcsolatai bővülnek, jellegük megváltozik és ezzel együtt a szövetkezeti vezetés feladatai is nőnek. Ezért a vezetés hatékonysága növelésének egyik fontos mozzanata lehet, hogy — felhasználva a meglévő belső tartalékokat, illetve figyelembe véve az új erők alkalmazásának a lehetőségét —, a vezetésben továbbfejlesztik a munkamegosztást, s képzett közgazdászt alkalmaznak. A tsz-vezetőknek a gazdasági döntések, az üzemi tervek kialakításakor a lehetséges változatok sokaságából kell kiválasztaniuk azt a változatot, amely az adott körülmények között a legnagyobb eredményt hozza. Helyesen választani viszont csak akkor lehet, ha a döntést alapos közgazdasági elemzőmunka előzi meg, amely utólag értékeli a lezajlott termelési és gazdasági folyamatokat és felméri a lehetőségeket, alapot nyújt az új elhatározásokhoz. A tsz-ekben eddig is végeztek gazdasági elemzést, eddig is tervek alapján gazdálkodtak. Ezek a döntések azonban áltálában rövid távra szóltak, és — kevés kivételtől eltekintve — csak résztapasztalatok voltak gyakran, alig haladták meg a kisparaszti kalkuláció színvonalát. Pedig a reális tervezésnek, a gazdaságszervezésnek elengedhetetlen feltétele, hogy a tervezők, a gazdaságvezetés, időben tájékozódjék, a piaci helyzetről, a mezőgazdasági termékek iránti keresletről, a termelési eszközök beszerzési lehetőségeiről, a beruházások alakulásáról, a hitel- felvételekről és egyéb a gazdaságot érintő ügyletekről, döntésekről. A mai viszonyok között minden gazdasági döntést — legyen az beruházás, hitelfelvétel, vagy termelési szerkezetváltozás — alapos, hosszú távra szóló közgazdasági elemzésnek kell megelőznie. Minden meggondolatlan, szubjektív tapasztalatokon alapuló döntés komoly, gyakran csak hosszú évek munkájával helyrehozható károkat okozhat a szövetkezeteknek. Ezt a rendkívül széles körű és mélyreható közgazda- sági elemzőmunkát nyilvánvalóan nem lehet felelősség- teljesen fél kézzel végezni. Olyan szakemberekre, közgazdászokra van szükség, akiknek ez a hivatása, akiknek az ilyen jellegű munka a teljes körű feladata. Ma még a szövetkezetekben csak elenyésző számban találunk közgazdászokat. Még ellenállással is találkozhatunk, nemcsak a közgazdászok, hanem általában a szakemberek beállításával szemben. Ennek is, mint sok más tényezőnek az a fő oka, hogy nem látják világosan a köz- gazdasági munka közvetlen jövedelemnövelő hatását. Pedig már sok példa bizonyítja, hogy a mai viszonyok között milyen sokat tehetnek a mezőgazdasági üzemek jövedelmező gazdálkodása érdekében. (D. L.) A tartalék: a fiatalok HOGY MENNYIRE húsba vágó kérdés a fiatalok sorsáról. jövőjéről dönteni, bizonyítja: az Egyesült Izzó KISZ végrehajtó bizottsága két napon keresztül tárgyalt erről a napirendről. Csak ennyi idő után tudtak egységes állásfoglalást kialakítani. megnyugtatóan határozni arról, mit kell tenni a gyöngyösi gyárban dolgozó fiatalok helyzetének megjavításáért. Mert nemcsak a fiatalokról van itt szó. hanem a cvár szakmunkás-utánpótlásáról is. Itt is kevés a forgácsolószakember. itt is úgy volt korábban, hogy az órabér mértéke csak nehezen nőtt az idők múlásával, tehát a jó szakemberek egy része elment más üzembe, ahol jobban megfizették. Aztán visszajött. de akkor már másfél-két forinttal magasabb órabérért. Hogyan lehetne ezen a furcsa helyzeten változtatni? Bélapátfalván „az ördög nem alszik” Június végiig mindenki Örült — és joggal. A tervezettnél jobban haladt a termelés, az éves versenyvállalások első hat hónapra eső részét a Bélapátfalvi Cement- és Mészmü dolgozói jelentős mértékben túlteljesítették. Es még egy jelentős eredménnyel büszkélkedhettek: június végéig csak fele annyi baleset történt mint 1967 első felében. De június végétől, egy hónap alatt, tíz baleset történt, majdnem annyi mint az első fél évben. Sokan értetlenül állnak, mások a véletlenek rossz tréfájának tartják a kéz- és lábsérüléseket. Mi nem hagytuk annyiban, tanulmányoztuk a balesett jegyzőkönyveket, beszéltünk a műszaki vezetőkkel és a sérültek egy részével is. Igaz, június utolsó napjai és július első fele szokatlanul forró volt és erre az időre esik az aratás, cséplés, a gyári dolgozók egy része műszak után egy kis terményt is igyekszik keresni. Fáradtan állnak munkába a gyárban, hamar lankad a figyelem és könnyen megtörténik a baj. Az is feltűnt, hogy az elmúlt egy hónap alatt főleg az új dolgozók szenvedtek balesetet, olyanok, akik eddig soha nem dolgoztak üzemben, vagy hosszabb szünet után kerültek visz- sza a gyárba. A rendelet szerint előirt kötelező oktatást elvégzik, szóban felhívják az új dolgozók figyelmét, hogy az előírás szerint dolgozzanak. De az események, a rendkívül nagy mértékben szaporodó balesetek azt mutatják, hogy az egyszeri figyelmeztetés nem elegendő. A művezetők és a brigádvezetők, valamint az idősebb munkások kísérjék éber figyelemmel az új munkásokat és azonnal szóljanak, ha valami szabálytalanságot, vagy figyelmetlenséget látnak. Többször megtiltották, hogy gőznyomással locsoljanak és mégsem akadt senki, aki Illés András hűtőt idejében figyelmeztette volna. Jakab Lajosnak miért nem szóltak, hogy a lejtőn lefelé a csillét fékdoronggal fékezze és a sínen kívülre állva engedje. Nem szóltak, nem hangzott el idejében a figyelmeztetés, az egyik munkást összeégette a forró gőz, a másiknak lábát roncsolta a csille. Bélapátfalván a szocialista üzem címért küzdenek és a gazdasági eredmények igen kedvezőek. De nagyon is kétes értékűek azok a tonnák és forintok, amelyekhez az emberek vére tavad. Nagyobb fegyelmet, több figyelmet, mert „az ördög nem alszik". (Fazekas L.) UtfMOfZ kapásból ,Mini”-mánia Emberek! Ne vigyük túlzásba, mert már teljesen átestünk a „mini” másik oldalára. Addig rendben van, hogy „mini” a szoknya, „mini” a zsebpénz, „mini”’ a munka és „mini”’ a prémium. De! Es itt a lényeg: olvasom, hogy Szardíniában, (nem a halkonzervben), „mini” háború folyik, hogy az ügető vasárnapi programjában egy „mini” soké is szerepel. Maxi tké eddig nem létezett, — termetüket illetően — nem a kosárlabdázók közül válogatják őket. Ezenkívül van már „mini” cipő, amelynél azonban nem gond, hogy hol szorít, mert tudvalévő, hogy a „mini” cipő szorít! Erről már megboldogult Salamon Béla bácsi is beszélt, aki 46-os cipőt hordott. Szóval, terjed a „mi- ni”-mánia, amely lehet, hogy nyelvünket gazdagabbá teszi, de ez túl „mini”. Mert van nekünk egy „kicsi” szavunk, amely „mini" eltéréssel ugyanazt jelenti, mint a „mini”. Lehet, hogy e sorokért a „mini” mániásoktól szemrehányást kapok, de arra kérem őket, hogy akkor az se legyen maxi, hanem „mini”. ér. A zömök megrántja magát. A másik beteszi a busz nyitott ablakát. A zömök dühösen kirántja, és megszólal: — Gondolja, hogy maga miatt megfulladok? A másik: — Nem hallott még arról, hogy valakinek Középfül Csúcsforgalom, zsúfolt autóbusz. Megmozdulni is nehéz. Zömök férfi az ülés támlájába kapaszkodik. Egy másik férfi hozzáközépfülgyulladása van?... — Akkor menjen taxival! — így a zömök. A másik: egy pillanatig tanakodik, aztán belső zsebébe nyúl. igazolványt vesz elő és „partneréhez” fordul — Felszólítom; a következő megállónál leszáll velem. Menjen előttem! A zömök férfi nem mer ellenkezni. A busz fékez, az ajtó kinyilik és a zömök férfi leszáll, s várja, hogy a másik férfi is leszálljon, de az marad. A kalauz csenget, indulás. — Renitens fickó — jegyzi meg a buszon maradt férfi. — Tudom, hogy nem a legjobb módszer. A vállalati igazolványom volt. Bedolgozunk Hamarosan új üdítő ital kerül forgalomba FRADI-MÁLNA néven. (Újsághír.) Milyen figyelmes a mi kereskedelmünk! Könnyekig meghatódok, ha arra gondolok, hogy ma már egyre jobban számolnak az antialkoholisták igényivel is. Tessék csak elképzelni: azon az emlékezetes futballmeccsen (és hány ilyen volt már), amelyen a sörösüvegek is aktiv részesei voltak a játéknak, én csak bámulni tudtam, mert sörösüveg nem lévén, legjobb esetben kapukulcsomat dobhattam volna a pályára — minthogy antialkoholista vagyok. Bizonyosan észrevette ezt az Illetékes Szerv, s ezért most a Fradimálna révén gondoskodik az antialkoholisták felszereléséről is. „Üveget minden késbe”! — gyönyörű jelszó. Ne legyen szurkoló, aki tétlenül nézi az üvegparádét. Mindenki dolgozzon be az ügybe! Állítom, ha végre itt lesz a Fradi-málna, közös összefogással leradírozhatjuk a pályáról a legfélelmetesebb ellenfelet is. Vivát! ___ (V, av.) Ezen is gondolkoztak a KISZ-vb tagjai. Csak „ráolvasással” semmiképpen. Az érzelmi ráhatás nem leket elegendő, hiszen a pénz senki számára nem mellékes. Világos dolog: javítani kell a bérezésen, és úgy kell az utolsó éves szakmunkás- tanulókat felkészíteni, hogy az oklevéllel együtt megalapozott gyakorlati jártassággal is rendelkezzenek. Ne kelljen az iskola után fejest ugraniok a mély vízbe, ne kelljen akkor kezdeniük a szakmai fogások beidegzését. A gyár vezetősége elfogadta a fiatalok javaslatát. A gyár érdekében is. Mivel a gyárnak sem mindegy, azonnal be tudia-e állítani a termelőmunkába azt a fiatalt, akinek az oklevelén még alig száradt meg a tinta, vagy csak hónapok után bízhatja meg önálló munkával? MILYEN MÓDSZERT választottak a cél eléréséhez? A harmadéves tanulókat beosztják a jó szakmunkások mellé. Azelőtt egy mesternek több mint harminc fiatallal kellett foglalkoznia. Mit tudott tenni ilyen létszám mellett a tanulók szakmai begyakorlásáért? Ezentúl minden harmadéves tanuló mellett ott áll majd a „saját” mestere. De mi lesz az oktatóval? Hajlandó belemenni abba, hogy munkaidejének egy részét bábáskodással töltse el? Cserébe pedig egy lapos borítékot vegyen kézbe a hó végén? Semmiképpen sem lenne méltányos dolog ez így. Az oktató is találja meg a számítását: kapjon „vígaszdí- jat.” Azaz: ne károsodjék azért, mert másnak, máson segít. Igaz. ha az oktató nem sajnálja a fáradságot, a fiatal tanuló a keze alá tud dolgozni. Ez sem mellékes dolog. Az új módszer tehát minőségi változást hoz a tanulóképzésben. De lényeges változást vezetnek be a fiatal szakmunkások bérezésében is. Kezdetben 6—6,50-es órabért kapnak — a tanulmányi eredményüktől függően. Csak az első hat hónapban. Ehhez még begyakorlási pótlék is jön, amit a százszázalékos teljesítés esetén béresítenék. Vagyis az első hat hónap után a fiatal szakmunkás már 8,50-e® órabért kaphat, ha szorgalmas, ha készségét fejleszti. Ennyi pénzt még néhány hónappal ezelőtt is csak a tízéves gyakorlattal rendelkező szakmunkások mondhattak a magukénak. Már csak egy kérdés maradt hátra. Ezek az új módszerek nem juttatják-e indokolatlan előnyökhöz a fiatalokat és nem sújtják-e oktalanul az idősebbeket? Ha nem rendezték volna a béreket az Izzóban, akkor volna csak ioaos az aggályoskodás. így azonban nem, mert a bérek általában is emelkedtek, a munkás személyétől. szakmai tudásától függően. A gyöngyösiek tehát megtalálták a megoldást. Várhatóan kész szakmunkásokat kapnak ígv az iskolától, akiknek érdekük, hogy továbbra is a gyárban dolgozzanak. mert anyagilag _ is megtalálják itt a számításu- ICclt ÉRDEMES VOLT tehát a KISZ-vb-nek két napig tanácskoznia. érdemes volt a fiatalok javaslatát elfogadni. Megint bebizonyosodott, hogy a kollektív bölcsesség a legnehezebb helyzetekben is tud megoldást találni, csak a vezetőknek legyen fülük a közösség ötleteinek meghal- lására. (g. molnár) Import kukorica a csepeli szabadkikötőben m Az aszály okozta takarmánygondok leküzdésére 600 ezer tonna abraktakarmányt vásárol külföldről a magyar népgazdaság. Ennek során a napokban 500 tonna kukorica hajón érezett meg Jugoszláviából. Képünkön: A csepeli Szabadki tőben folyik az uszály kirakodása. MTI foto — Fehérvári Ferenc felvétele) Egy hónap múlva nyílik a Budapesti Őszi Vásár Szeptember 6-tól 16-ig tart, tehát egy hónap múlva nyílik az első Budapesti őszi Vásár, hogy az új gazdasági mechanizmus lehetőségeivel élve, közelebb hozza egymáshoz a közszükségleti cikkeket gyártó iparágakat és a fogyasztókat, bemutassa, milyen újdonságokat ajánlanak a gyárak a hazai vásárlóknak, illetve a belkereskedelemnek. Az ipar, a kereskedelem és a vásárlóközönség e randevúját a Hungarexpo magyar külkereskedelmi vásár-, és propaganda-iroda rendezi. A kiállítók mintegy 30 000 négyzetméternyi fedett területet igényeltek, és több mint 30 épületet bocsátanak rendelkezésükre. A Budapesti öszj Vásár a belkereskedelem fontos eseményének ígérkezik. A kereskedelem az újdonságok egyrészét már . a vásár idején is árusítja, s a közvéleménykutatás után bátrabban adhatja majd fel Jövő évi rendeléseit. 1968. augusztus 6., kedd 3 ü
