Heves Megyei Népújság, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-28 / 201. szám
$ Uj lakás - új közízlés SOKAKNAK TALÁN úgy tűnik, hogy az új lakás ki- ZáióJag feltétele az új, a mai, modern közízlés kialakításá- T,9.k, vagy kizárólagos ellen- j. szere az elavultnak, az ízlés- telennek. a giccsnek. Ennyire néni egyszerű ez a kérdés, í de azért van benne valami. A iakás és annak berende- i zése sok mindent elárul —, í többek között — a benne lati.kök ízlését művészi értékét, .'.a szép iránti vonzódását, gvagv közömbösségét is kivail- ■ ja. Az is igaz, hogy a mai y nagymamák egykori íészek- rakó stílusát meg kell különböztetni apáink két világháború között kiérlelt felfogásá- ; tói, és hozzájuk képest is mást látnak fontosnak, szépnek, modernnek a mai lakásban, a mai otthonban a mai fiatalok. A nagymamák nem tudnak és nem is akarnak - megszabadulni bútoraiktól, kedvenc tárgyaiktól, egykor -kapott ajándékaiktól, éppúgy -mint apáink. Így aztán azokban a lakásokban — íme a nemzedéki probléma egy változata —, ahol nincs hely és mód a mai törekvések számára, nagyjából minden marad a régiben. Nehéz áttörni a szokásokat, az érzelmi le- horgonyzottságot, s forradalmat csinálni az ízlésben. A helyzet azonban korántsem aggasztó. Az elvárosiaso- dás, a lakosságnak a városokba tömörülése meggyorsította a lakásépítkezést megyénk városaiban is. AZ EGRI KÉPCSARNOKBAN a szemet gyönyörködteti már a belépésnél a látvány, ahogyan a sorra-rendre következő, bútorokkal is jelzett szobabelsőkben a képek színesednek a falon, a kisplasztikák az asztalon, a művészek által elképzelt környezetben. Érdemes megemlíteni, hogy a legtöbb esetben újlakásos fiatal párok nézelődnek először a megvásárolni kívánt alkotás előtt. Aztán jönnek a családi műértők, a szülők, vagy a nagybácsik- nagynénik, s négy-ötszöri látogatás után állapítják meg, melyik sarokban, milyen bútorok "Között miért éppen az a jó nekik, amit már kinéztek. A Képcsarnok forgalma hónapról hónapra ugrásszerűen nő s az a nagyon örvendetes ebben a felszökő forgalomban, hogy a városi társadalom minden rétege értően és el nem vitatható rokon- szenwel viseltetik az új, a modern iránt, képekben, kisplasztikában, kerámiában. Meg alkalmi ajándékozás ürügyén is. Ha egy ilyen városban, mint Eger, havonta csaknem 250 vásárló teszi le a pénzét képekért, kisplasztikáért a Képcsarnokban, s ezek a vásárlók nagyrészt fiatalok, akkor a korváltó sodrását éreznünk kell az ízlés változásában is. A KISKERESKEDELMI vállalat ajándékboltjában a tavalyihoz képest már eddig mintegy negyven százalékkal emelkedik a forgalom az idén. A külföldiek a herendi porcelán iránt érdeklődnek, talán azért is, mert drága és mert a nyugati piacon ezt már évtizedek óta bevezették, de a forgalom nyolcvan százalékát a kerámia teszi: modern is, ízléses, színhatásai a lakásban jól érvényesülnek. Sok keletnémet és csehszlovák áru mellett a kovácsolt vas és a fafaragás ipar- művészeti apróságai nagyon kelendőek. Hogy mennyire kezd a komoly művészet és az igény a lakásokba, elsősorban az emberek ízlésébe és tudatába betörni, mi sem jellemzőbb, mint az, hogy az egri ajándékbolt Várkonyi Jenő gyöngyösi iparművésszel kötött szerződést: egyedi alkotásait csak itt, Egerben értékesítheti. S ha már az ajándéktárgyaknál tartunk, ellátogatunk az üveges szakboltba is, az egri Dobó térre. Itt mindig nagy a nyüzsgés, a környékbeliek inkább készleteket vásárolnak, míg a városiak a modernebb vonalú ajándék- tárgyakat viszik. Itt is elfogyna a herendi minden mennyiségben, de az eladók azt is állítják, hogy az alkalmi ajándékok — ha akadnak is olyanok, akik a hagyományos ízlés szerint vásárolnak — már nagyrészt mégis a fiatalok mai ízlését elégítik ló. S mivel a piac az utcai szabadárusok pultjai is részesedni akarnak az igény és ízlés kielégítéséből: látunk még falvédőket a „klasszikus versikékkel” és jókívánságokkal, de ez ma már inkább a fonott kosarakkal közlekedő nénikék világa. Igaz, azt nem kérdeztük meg egyetlen vásárláskor sem, kinek vitték-vet- ték a kivarrandó művészi fali díszeket. EMLÉKSZÜNK MÉG néhány év előtti, ízléskutató körsétánkra és arra, hogy az akkori kínálat vegyesebb volt, mint a mai. S mennyivel biztatóbb a mai kép: a szervezett ízlésirányítás — művekkel és lehetőségekkel — áttört a megszokás, és az előző nemzedékek ízlésbeli korlátain, s az új lakással együtt meghozza az új atmoszférát is. Képekben, szobrokban, porcelánban, kerámiában. Farkas András Olcsó Könyvtár — még olcsóbban A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Ígéretes akciót bonyolít le: az egyik legrégibb — hovatovább két évtizedes könyvsorozat, az Olcsó Könyvtár raktáron levő köteteit úgy árusítja ki, hogy a három-, illetve négyforintos könyvekből tíznek az áráért 12 féle kiadványt ad a vásárlóknak. Huszonhatféle összeállításban 12—12 „OK”- könyvből álló sorozatokat készítettek a régebbi kiadású készletből. A kollekciókat műanyag tasakban forgalmazzák. Körülbelül 10 000 ilyen könyvcsomag várja ezekben a napokban az olvasókat, vásárlókat a Művelt Nép valamennyi fővárosi és vidéki üzletében és a munkahelyi, — sok száz gyárban, intézménynél működő — bizományosoknál. A kedvezményes könyvcsomagok tematikus válogatásban kerültek tasakokba. Ki-ki tetszése szerint választhat például külföldi remekműveket .modern írásokat a magyar és a világirodalomból, izgalmas regényeket, nevettető írásokat és gyöngyszemeket tulajdonképpen minden irodalmi műfajból. A szárszói találkozó Huszonöt esztendővel ezelőtt tanácskozott a vizparti sátrakban összegyűlt balatonszár- szói ifjúsági tábor. Az előadássorozatot s a vitát a népfőiskolások kezdeményezték. Mintegy hatszázan gyűltek össze a Balaton partján, különféle nézetek, elvek képviselői, hogy az akkori magyar valóság tényeit felsorakoztassák. A vita Erdei Ferenc A magyar társadalom című előadása körül bontakozott ki. Erdei Ferenc előadásában képletesen felvázolta az akkori magyar társadalom gazdasági és politikai rétegződését. A kizsákmányoló rend s a szélsőjobboldal gyászos törekvéseit leleplezve a haladó erők s a munkásosztály harcaira, célkitűzéseire is rámutatott. A beszámolót eleven vita követte, amelyben felszólalt Dobi István, Veres Péter, Darvas József is. S persze más nézetek képviselői is hangot kaptak. Politikai célok és hitek dolgában rengeteg igazság és tévedés vitázott egymással. A legemlékezetesebb azonban a kommunista fiatalok magatartása és állásfoglalása volt. Határozottan kifejtették, hogy nem elég a dolgozó nép érdekeinek megfelelő szónoklat, és a demokratikus átalakulásról vallott óhajok sokasága. Javasolták, hogy a tanácskozás foglalja pontokba a legfontosabb követeléseket. S ne csak általában beszéljenek a nagybirtok, az elnyomó tegyenek terjesszék rend, s a háború ellen, hanem konkrét javaslatokat, s azokat illetékesek elé. A haladó írók és politikusok felszólalásain kívül ez a hang és magatartás volt az oka a kormány riadalmának. A vallás és közoktatásügyi miniszter „provokatív tanácskozásnak” nevezte a szárszói összejövetelt, intézkedésekre szólította fel a belügyminisztert. Különösképpen a felszólaló népi írókkal és ifjúmunkásokkal szemben követelt megtorlást. A belügyminiszter készséggel állapította meg, hogy Szárszón „kommunista összejövetelt” tartanak, és rhiniszter- társának az alábbiakat válaszolta: „Szerveim időben jelezték ezt az összejövetelt. Sajnos, megbizottaim igyekeztek jelen lenni az ülésen, de nem sikerült, mert egyetemi hallgatókból álló őrség leleplezte a rendőri szerveket. Így csak utólagosan értesültem erről a valóban felháborító provokációról. A névvel nevezett írókról ismeretes, hogy nem rokonszenveznek a rendszerrel... Szerveim a nevezettekre vonatkozóan intézkedéseket tesznek.” Konkrét eredménye nem született a bala- tonszárszói konferenciának, a tanácskozás mégsem volt eredménytelen. A kommunista fiatalok jóvoltából ugyanis kirajzolódott a bátor, forradalmi álláspont. , K. Gy. — Hallottad?!... — Nem... de nagyon érdekes. ★ Néha azért izgalmasabb dolgok is akad-nak, mint a táncdalfesztivál. S olyankor a zsűrinek szurkolunk. ★ Hallottam egyszer valahol, valamikor, hogy azért annak is tehet igaza, aki — igazat mond. — Szeretsz? — Szeretlek... — Meddig? — Meddig is... szerda van... Hát nézzük csak, ma, ugye, — Maga kicsoda, kérem? — Hogy-hogy kicsoda, hát a feleséged... — Igazán?! Észre se vettem — mormogta csodálkozva a professzor és újból dolgozóasztala fölé hajolt. (-6) JCarneoár. az cAlLatkerihen tt Néhány hétig csodálatos színekben tündöklő, óriási trópusi lepkék kavargása varázsolja ragyogó karnevállá az Állatkert rovarházát. Elsőként most keltek ki a két tenyérnyi tarka indiai szövőlepkék, mig a madagasz- kári Argema-Mit- terey-nek — a Föld egyik legnagyobb és legszebb pillangójának — most még csak csipkefinomsággal szőtt gubái láthatók. A következő hetekben egymás után kel tiszavirág-életre a távoli tájak többi „repkedő virága”. Ugyancsak az egyébként szépnek igazán nem mondható skorpiómamák türelemmel hordozzák hátukon újszülött hófehér csemetéiket. Hat új ifjúsági regény A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó — mely évente átlagosan 150—200 művet ad ki — egymás után adja közre a jobbnál jobb ifjúsági müveket, s főleg sorozat formájában. A legutóbbi sorozat a „Sirály”, elsősorban 10—18 éveseknek szól, úgy, hogy a szerzők nem terjedelmes művekben, a tizenévesek problémáit, kérdéseit vetik fel, tárgyalják, fordulatosán és izgalmasan társadalmunk keretein belül és a kor atmoszférájában. A sorozat egyik új műve Gerő János „Duna foglyai” című kisregény, mely egy úttörőtábor, sok gyerek és néhány felnőtt, néhány év előtti Bodrogi Sándor kémregénye í. A katonai térképeken karcsú nyilak mutattak keletről nyugatra és nyugatról keletre. Az éterben a rádióadók továbbította parancsok és rendelkezések hullámzottak: a háború a végkifej lés felé közeledett. Egyfelől a Szovjetunió, másfelől az Egyesült Államok, Franciaország és Anglia csapatai — ezredek, dandárok és hadosztályok — nyomultak előre a fasiszta Németországban. A még hitleri ellenőrzés alatt álló városokban mindenfajta szolgáltatás szünetelt, sötétség, éhség, szomjúság gyötörte a lakosságot. A katonai térképekre rajzóit nyilak mind közelebb kerültek egymáshoz. A két augusztus 28., szerda irányból támadó szövetségesek, a győzelemhez közeledtek. A katonai szállítmányokban megjelent a rágógumi és a cigaretta is, sőt sajátos csomagolásban egyre több pezsgőt rakodtak a műszaki alakulatok. Az italládákon nagy, fekete „N” betű díszelgett, annak jeleként, hogy a csomagokat csak külön parancsra szabad majd felbontani a győzelem napján. De addig még a szaporán zuhogó áprilisi zápor sem tudta elmosni a csatatereken omló tengernyi vért. És azon a területen, amellyé Németország zsugorodott, még több mint háromszáz koncentrációs tábor működött. Késő éjszaka, minden elérhető táborparancsnokság utasítást kapott a foglyok elpusztítására. Rudolf Schirmbaum SS őr-, katona, a Grieohenau megsemmisítő tábor őrszeme is parancsot kapott: géppuskáját szerelje le, szállítsa a kőbányához, foglaljon tüzelő- állást A domb túlsó oldaláról motorzúgást hozott a szél: árokásó gépek lomha oszlopai gurultak a bánya felé. A táborban sorakozót rendeltek el és a rabok serege a kőbánya felé tántorgott. Mielőtt odaérnének, robbanások verik fel a csendet: a magasba lövellő rögök helyén hosszú árok alakult ki. A foglyok felsorakoztak a gödör szélén, arccal a domb felé fordultak. Schirmbaum társaihoz hasonlóan tüzeléshez készítette fegyverét. Tekintetével végigtapogatta a számára meghatározott zónát. Látta az előrehajló foglyokat, de számára nem emberek ók, csupán tárgyak, eleven fal, amelybe majd golyóit lövi. Elhangzott a tűzparancs. A géppuskák szünet nélkül, perceken át kelepeltek. A munkagépek jöttek, amelyek a testeket a mélybe söprik. Homokot, követ szórtak a gödörben heverő sok száz holttestre. Azután az árokásók földet martak és a még hullámzó tömegsírra borították. Eközben egy műszaki alakulat elaknásította a környéket. Fekete zászlócskák jelezték az aknamezőről kivezető utat. Az őrkatonák gránátot erősítettek a géppuskákra, majd kellő távolságra futottak. Tompa dörrenések: a fegyverek örökre elnémultak. Az őrkatonák megkezdték visszavonulásukat. A műszaki egység megszüntette az átjárókat, újabb aknákat telepített. Schirmbaum most vette észre, hogy társai nagy része már civil ruhát viselt. Összeszorult a szíve. „Ez a vég” gondolta, és a raktárhoz sietett. Mint minden őrkatona, ő is rabruhát vételezett, cigarettával, konzervekkel látta el magát. Benzines kannát fogtak, lelocsolták a barakkokat, a konyhát, a krematóriumot. Amikor mindenki elhagyta már a tábor területét, odabenn fellobbant a láng. Csak percekig tartott a szörnyű színjáték. Azután romhalmaz maradt sok tízezer ember szörnyű kínszenvedésének színhelyén. A volt őrkatonák kicsiny csoportokat alkotva együtt tartottak. Nem volt kedvük beszélgetni, rettegtek a jövőtől. A láthatáron más tüzek viliództak, s nem lehetett tudni, a front vonul-e ott, vagy csak városok égnek. Az égbolton tompa morgással légikötelékek húztak a fellegek felett. Schirmbaum csakhamar elvált társaitól. Alig 20 éves — és amíg él. erre az éjszakára mindig visszaemlékszik majd. És amikor feltolulnak agyában az emlékképek, újra és újra a rettegés fogja el: hátha valamelyik fogoly túlélte a mészárlást. Egyelőre túlságosan frissek ezek az emlékek. Az országúton haladt, páncélosok törték fel a betont, bokája meg- megcsuklott menetelés közben. Végre egy községhez ért, a falu szélén tábla: „Wien 417 km”. A posta előtt zöld színű autó állt. Schirmbaum a kocsihoz lépett, beült A motor engedelmesen pöfögni kezdett. A volt őr egyre több gázt adott, a kocsi veszettül robogott tovább, egyre kelet felé. tffoly tatjuk) nagy dunai árvízi kalandjainak fordulatos és izgalmas leírása. A könyv a mindenkori helytállásra nevel. Kár, hogy Gerő ennyire balladisz- tikus tömörségűre fogta ösz- sze sok fonalú munkáját, amelyben gyermekekről ír a pedagógiai szempontokat szem előtt tartva, a gyermekeknek. A sorozat másik, új, kötetlenebb, a gyermek lélekhang- ját jobban megtaláló munkája Gergely Márta: „Több- sincs” osztály című remek, színes regénye. Az író nemcsak az iskolákban van otthon, de a gyermek léikének — különösképpen a kamaszokénak — világában is. Gergely történetét nem szűkíti le az iskolára, de nagy horizontú társadalmi hátteret képes alkotni. Fehér Tibor igen nagy fel- készültséggel írta meg „Aquincumi lovas” című terjedelmes, történelmi regényét. Fehér egy aquincumi katonát szólaltat meg, aki nemcsak életét beszéli el, hanem a római Pannónia pusztulását is elmeséli az olvasónak színes; fordulatos, törtó» nelmileg hiteles hangon. Korda István immár a negyedik kiadásban mondja el a nagy erdélyi nyelvész, felfedező, kutató, a XIX. század eleje hősének Körösi Csorna Sándornak életregényét. A regény színes, fordulatos, tárgyilagos, művészien megírt kötet. Karl May: a németek legendás hírű kalandírója nálunk 20 évig nem került kiadásra, holott az NDK-ban önálló múzeuma van. Jules Verne nálunk teljesen kiszorította. 20 év után újból kezdjük felfedezni a bizarr érde- kességű, méltatlanul mellőzött írót, aki Winetou alakjának világhírű megteremtője. Most jelent meg May: „Az inkák kincse” című regénye, amely a nagy írót, mint humanistát mutatja be. Ifjúságunk népszerű írója, a József Attila-díjas Dékány András már nem érhette meg utolsó művének megjelenését. A halál végleg pontot tett írói munkásságára, és ugyanakkor befejezte kedvenc hőse, Monostory Balázs kalandjait is, aki ezúttal nem a tengereket járta, hanem Mexikó belsejében került össze Habsburg Miksa császárral és legyőzéséig mindvégig fegyvert viselt ellene hű társaival együtt. D. S.
