Heves Megyei Népújság, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-03 / 181. szám
Hangszere az emberi hang és a létek ÚJSÁGHÍR.: — Tegnap 'i-; este Egerben, az SZMT ' művelődési házában ünne- pélyes évadzáró foglalkozást tartott a vegyes kar. A bensőséges kis ünnepség kedves színfoltja volt Auer G-j.ru[a karnagy köszöntése, akinek 23 éves karnagyi működését ünnepelték. Az énekkar tagjai szimbolikus ajándékkal — egy ezüst vezénylőpálcával — lepték n.eg jubiláló karnagvultat. ' Az étet. a világ nagy eseményei mellett egy kis iu- ijíleumi ünnepről szóló hír mtörpül. Mögötte pedig egy télies életmű, sikerek, kudarcok húzódnak meg. Egy ember élete. # ".. Amikor felkerestem Eger- bfen Gólya utcai lakásán, kint csendesen esett az eső. Dolgozószobájában ült íróasztalánál. Előtte könyvek, régi érrekkari naplók hevertek. Mögötte, a padlótól a meny- Tvj^eaetis érő sarók-könyves- pplc téli; s teli- könyvekkel, í'őleg és elsősorban zenei sáakkönyvékkel. •: Auer Gyula adjunktus lassan tíz éve az Egri Tanárképző Főiskola ének tanszékinek egyik szaktanára. Néhány volt tanítványával beszéltem. tőlük, s másoktól is akik csak ismerik hallottam: kiváló zenepedagógus. Azért lett: pedagógus, mert nagyon szereti a zenét. — Hogyan kezdődött a gálya? ■' — A gyermek- és diákéveket Pápán és Szombathelyen tcltötttem. Az igazán nagy élmények Szombathelyen értek. ahol az országból távozó, világjáró zeneművészek mindig megálltak, s itt adták az országtól búcsúzóul a rizmé utolsó hangversenyét. Szombathelyen láttam és hallottam életemben egyet- lengzer Bartók Bélát is. Énekeltem diák- és városi kórusokban A kórusban döbbentem rá hogy a zene. a dal. a dalolás szeretete milyen jelentős kötőanyaga az emberi kapcsolatoknak. Egyre inkább úgy éreztem: énekelni, zenélni, a dal. a zene szeretetét tanítani, a legszebb hivatások egyike. — Melyik volt az a 25 évvel ezelőtti szereplése ahonnan a pálya kezdetét számítja? — 1943. júniusában Szombathelyen az 1900 éves ,.Sa- varia” évfordulóján nagyszabású dalosünnepet rendeztek. Ott volt Kodály Zoltán is, akinek a „Lengyei László” c. kórusművét dirigáltam az elemi iskolák 500 tagú énekkarának előadásában. Megsárgult, korabeli Magyar Nemzetet, mutat, amely elismerően méltatja produkciójukat. Sőt. előkerülnek az akkor készült fotók egviken> Kodály Zoltán autogramja. — Az a legcsodálatosabb véletlen — mondja —, hogy ez a 25 évvel előtti első nyilvános szereplés iúnius 9-én volt. s — anélkül, hogy ezt tudatosan előkészítettük volna —. pontosan az ‘ évfordulón Galyatetőn — Kodály egykori kedvenc pihenőhelyén — a „Felszállott a pá- vá”-t vezényeltem az SZMT vegyes karával. Néhány nappal később mondtam el a próbán a kórus tagjainak Élményeiről tapasztalatairól hosszan és lenyűgözően beszél. Nem egy portré, de talán egy regény kereteibe sem lehetne mind leírni. Ha nem az eleven, mindennapi pedagógusi gyakorlat, s a kórus volna még ma is figyelme fókuszában, lenne miről írnia bőven. — Egyszer rendezni fogom az évtizedek felgyülemlett tapasztalatait. de most még nem érek rá... — mondja derűs mosollyal. Auer Gyula 1954-ben került Egerbe. Kezdetben a zeneiskolában. majd az ének tanszék újbóli megalakulása óta a főiskolán tanít. A vezénylőpálcától sem tudott megválni: az SZMT vegyes karának, az egykori pedagógus énekkarnak 1959. óta karnagya. A hagyományos egri dalosünnep lelkes újjászervezőinek egyike. Megyénk műkedvelő kórusainak vezetői, sőt a megyehatáron messze túlról is sokan ismerik és szívesen fordulnak hozzá segítségért. Mostani kórusának tagjai is szeretik türelmes, minden apró részletre kiterjedő figyelmességéért. Azt vallja: — A műkedvelő kórus karnagyának egyben jó pedagógusnak kell lennie, mert ezeket a kollektívákat csak az egészséges, az egymás iránti kölcsönös tiszteleten és szere- teten alapuló emberi kapcsolatok tartják össze. Ezeknek a kapcsolatoknak a kialakítása, irányítása és megóvása a karfeladata ... Faludi Sándor AMERIKAI FELESÉG Olasz—francia fllmrígjáték Nem szeretek műfaji meghatározásokon vitázni, hiszen minden műfajban lehet maradandó alkotásokat teremteni, de ennek a filmnek nem a vígjáték-felirat felel meg. Lehet, hogy a film íróiban és rendezőjében —, akik valóban jó megfigyelők — a sajátos humorú Ugo Tognazzi miatt felvetődött a vígjátéki hangszerelés lehetősége, de ebben a filmben korántsem víg játékosságról, hanem nagyon is komoly, itt-ott csaknem komor sorskérdésekről beszélnek a képek. Az a szegényes magány, A karácsondi példa Karácsondon hosszú évek óta eredményes és népszerű a mezőgazdasági ismeretterjesztés. Eleinte, hat—nyolc évvel ezelőtt mintegy 300 hallgatóval termelőszövetkezeti akadémia működött a művelődési otthonban. Később, ugyancsak a művelődési otthonban, hároméves mezőgazdasági szaktanfolyam indult, amelyen közel 40 tsz-tag tett szakmunkás-vizsgát. Az utóbbi években pedig mezőgazdasági szakkör működik növénytermesztési, állattenyésztési szőlészeti és gépészeti tagozatokkal. A tagozatokat a tsz szakemberei vezetik. — Az őszi-téli időszakban főleg elméleti képzés folyik — tájékoztat Dán Gyula, a művelődési otthon igazgatója. — Az előadásokat minden esetben szakmai filmekkel illusztráljuk. A látogatottság eléri a 80—100 főt. — A szakköri előadások, viták számunkra is továbbképzést, állandó szakmai felfrissülést jelentenek — mondja Palik József, a tsz gépészeti brigádjának vezetője, aki a szakkör gépészeti tagozatát vezeti. A szakköri munka természetesen nyáron sem szünetel. Ilyenkor elsősorban gyakorlati foglalkozásokat tartanak. Ezáltal az elméleti anyag szorosan kötődik a helyi sajátosságokhoz, a mindennapi gyakorlati munkához. Ugyanakkor az évek óta hagyományos nyári péntek esti szabadtéri filmvetítéseken a dokumentumfilmek mellett egy egy mezőgazdasági kisfilmet is levetítenek a kastélykertben. Ezek a vetítések díjtalanok s általában 150—200 érdeklődő nézi vé^ig a filmeket. Karácsondon sem a művelődési otthonban nem panaszkodnak a tsz-re sem a tsz- ben a művelődési otthonra. Évek óta együttműködnek. A tsz még évi 10 ezer forint támogatást is ad a művelődési otthon részére. Nem sajnál ják a pénzt, mert úgy érzik: bőven vissza térül Megyénkben jelenleg ^ 24 mezőgazdasági szakkör műkő' dik. Ezek között a karácsondi az egyik legjobb, ami a termelőszövetkezet gazdasági eredményeiben is kifejeződik: legutóbb több mint ötven forintot osztottak munkaegységenként. A megye népművelési vezetői azt tervezik, hogy a karácsondi gyakorlatot valamennyi községben meghonosítják. Éppen . ezért rendezik meg rövidesen Karácsondon a mezőgazdasági szakkörök megyei tapasztalatcseréjét <*> amit az olasz kistisztviselő, Mario érez, csak neki tűnik elviselhetetlennek. Déli temperamentumával, diplomájával vágyódik el környezetéből, valami nagy-nagy megoldás után, ami szerinte csak a gazdag Amerikában lehet. Annyi más honfitársa példája után, benne is rögeszmévé fejlődik, hogy „kint” kell maradnia, mert a légkondicionált világ, a felhőkarcolók, a pénz, az olaj, a technika, az ebből eredő társadalmi szokások szabadabb légkört, nagyobb mozgási köri; jelentenek egy élni vágyó fiatalember számára, mint Olaszország, ahol a házasság még ma is feltörhetetlen pecsét, s ha valaki egy lányt... Az olasz tisztviselő menekülni akar magánya élői, bevallottan, már-már erőszakosan, s mire közelebb jut egy- egy amerikai lányhoz, vagy asszonyhoz, kiderül, hogy mind-mind sablon, közelebbről mindegyik távol esik azoktól az ideáloktól, akikért Európában, Olaszországban, Magentában, a kis olasz városban lelkesedni, életet áldozni érdemes. Az európai irigység az amerikai fényűzés ragyogása miatt lehet indokolt távolról, de ha közelebb megyünk ehhez a fényűzéshez, ehhez a technikai és gazdag ragyogáshoz, kitűnik, hogy az európai értelem, érzelmi világ számára idegen a pénz mindenhatóságának amerikai tudata. S ez a tudat — vagy inkább állapot — szüli azt a még nyomasztóbb, még üresebb, még reménytelenebb magányt, amely az olasz kistisztviselőénél sokkal fárasztóbb: ebben az életstílusban nincs meg az emberi életnek az Európában megszokott ritmusa, harmóniája. Pedig a miilio- mosnő mellett vannak itt is fiatal és rokonszenvesen élni vágyó fiatal lányok, asz- szoriyok — mint például a kétgyermekes, szolid Maggi —, de az élet indokai és a tettek okai fárasztóan mások, mint a kivénhedt Európában. Mario, az olasz kistisztviselő arcán ezúttal nem víg a játék, sem az elején, sem a végén, mert retteg, mint az olyan futó, aki nem jól osztotta be a neki ismeretlen távot. Gian Luigi Polidoro — a film rendezője — a képek egymásutánjával — sohasem ismételve — döbbent rá az idegenségre, a légkondicionált mechanizáltságra, mely üressé és tőlünk idegenné teszi az amerikai embereket, lelkivilágukat. Kamerája nem véletlenül jár Dallasban, vagy Cape Kennedyben, a New York-i Hiltonban, vagy Miamiban, lokálokban, vagy néger kocsmákban: a színes, csaknem dokumentum szerű mozaikokban olykor frivol ellentétek nyelvén vall Amerika önmagáról. Ugo Tognazzi egyénisége és feleség utáni amerikai hajszája a keret, amelyben az amerikai nőtípusok sorra megjelennek. S a néző. végül is kiábrándultán veszi tudomásul, mennyi csillogás mögött mennyi üresség, igénytelenség búvik meg. A sex- bombák közül bájával és finomságával kiemelkedik Marina Vlady. Nino Oltvero filmzenéje enyhíti azt a nyomasztó légkört, amely szándéktalanuí is kialakul a néző körül a színesen pergő képek nyomában. (farkas) Az ügyészségek a törvényesség védelméért A bűnüldöző szervek esztendők óta különös gondot fordítanak arra, hogy mindenütt erősödjék a törvényesség. A törvényesség felügyeletét elsősorban a különböző ügyészi szervek látják el. A Legfőbb Ügyészség illetékeseivel beszélgettünk tapasztalataikról. 18. Csak időnként volt színvonalas a labdarúgók olimpiai küzdelme. 1906-ban, a soron kívüli játékokon nagyon gyenge csapatok jelentek meg. A legjobb a dán együttes volt Az első olimpia többi résztvevői alig tudták szá- ••„molni, hogy hány gólt kap- i-iak. A döntőben a dánok pél- tdául tizenötször juttatták be ák labdát az ellenfél hálójába. Érthető hogy amikor 1908- r4>an Angliában, a labdarúgás hazájában rendezték az olimpiát, akkor érdekesebb' mérkőzéseket láthatott a londoni ' közönség. A dánok egyébként ■ ekkor is értek el gólzáporos : győzelmet, (17:1 Franciaor- “,'szág ellen) a döntőben azonban az angoloktól vereséget ■» Szenvedtek. Senki sem cso- dálkozott azon, hogy a hazai- - jak nyerték a labdarúgótor- , íiát. Érdekes egyébként, hogy j, Angliában még jóval az első olimpiai játékok előtt, 1873- ban kettéválasztották az “amatőr és a profi futballt 'Harminc-negyven esztendeig Ajjéiwsiuh ML augusztus L, szombat azonban a kettő megközelítőleg egyforma színvonalon állt. Ebben az időszakban az angol amatőrök is jobbak voltak, mint a kontinens országainak a játékosai. Fölényük jegyében zajlott le az 1912-es stockholmi olimpia labdarúgótornája is. Az angolok a magyar csapat lehen- gerlésével (7:0) kezdték sikersorozatukat és a dánok elleni 4:2-es győzelemmel fejezték be, így nyerték el másodszor is az aranyérmet Antwerpenben a labdarúgótorna legnépszerűbb játékosa, Zamora, a bravúrosan védő csodakapus volt Öt ünnepelte a közönség, a spanyol —dán mérkőzés végén, amikor Spanyolországnak sikerült továbbjutnia. A tornán végül az elsőséget a rendező belgák szerezték meg, eredményük értékét azonban csökkentette, hogy a döntő, a játékvezető sorozatos tévedései miatt félbeszakadt 1924-ben a párizsi olimpián Uruguay mutatkozott be az európai közönségnek, a kitűnő dél-amerikai csapat játékosainak technikai tudása és gyorsasága elragadtatta a szakembereket is. Ez volt az egyik nagy meglepetés. A másik már kellemetlenebb volt. Budapestről nagy reményekkel indították útnak a magyar csapatot, olyan labdarúgók szerepeltek benne, mint Fogl II., Mándi, Orth, Guttmann, Braun és Opata. Az egyiptomiak azonban nem tisztelték a nagy neveket és lelkes játékkal 3:0-ra legyőzték őket. Ez volt a magyar futball egyik legváratlanabb kudarca. Párizsban a döntőt Uruguay és Hollandia játszotta és a dél-amerikaiak, ha nehezen is, de felülkerekedtek. (2:1). Négy esztendővel később, Amszterdamban is ők nyerték az olimpiai tornát. Két tengerentúli csapat, Uruguay és Argentína 210 percig játszott egymással, amíg eldőlt az első hely sorsa. Az első mérkőzés és a hosszabbítás döntetlenül végződött. (1:1) Másnap újra pályára lépett a két csapat és ekkor Uruguay kerekedett felül. (2:1). A szakértők elismerték a győztes csapat játékosainak technikai tudását. (Némi vigaszt jelentett a magyar közönségnek, hogy az amszterdami olimpia után a Ferencváros dél-amerikai portyára utazott és Monte- videóban 2:l-re legyőzte Uruguay csapatát.) 1936-ban Berlinben az olaszok nyertek, míg 1948-ban Londonban szerezték meg az aranyérmet. Minden előzőt felülmúlt az 1952-es olimpia labdarúgótornája. A magyar, a jugoszláv, a szovjet és az olasz csapat részvétele már eleve biztosította a magas színvonalat A döntőt még mostanában is emlegetik Helsinkiben. A magyar és a jugoszláv csapat heves küzdelmet vívott egymással, az első félidőben Puskás rosszul rúgott egy tizenegyest ez is jelezte, hogy a játékosok milyen idegesek voltak. (Utána kihúzódott a balszélre, amíg az idegei kissé feloldódtak az elhibázott tizenegyes rossz pillanatai után). A második félidőben lassanként megváltozott a kép. A nagyobb technikai tudás és gólképesség döntött (2:0)! Magyarország csapata Helsinkiben mepiyerte az olimpiai labdarúgótornát. Melboume-ben nem okozott ilyen nagy izgalmat a labdarúgás, a győzelmet a szovjet csapat szerezte meg Jugoszlávia előtt. (Magyar- ország nem indult). Rómában meglepetést keltett Dánia. Nielsen, az atléta termetű középcsatár energikusabb, mint Albert. Ezzel nagyjából eldől a mérkőzés, a dánok 2:0-ra legyőzik a magyarokat Az „örök második” Jugoszlávia nyeri a tornát Dánia előtt harmadik Magyarország. Tizenkét év után Tokióban újra siker következik. A győzelem főrészese Bene, aki tizenkét gólt lő. A magyar csapat erőteljesen, lendületesen és szellemesen játszott A csehszlovákok elleni döntőn voltak kritikus pillanatok, de egyetlen szakértő sem vitatta, hogy a torna végeredménye reális: 1. Magyarország; 2. Csehszlovákia; 3. A közös német csapat (Folytatjuk) Megfigyelésük, hogy az ügyészek ma a korábbi esztendőknél jóval kedvezőbb feltételek között dolgoznak, mivel a különböző igazságügyi szervek fokozott felelősséggel tevékenykednek. Elmondották — többek között —, hogy szoros és jő munkakapcsolat alakult ki a megyei ügyészi és rendőri szervek között A nyomozati anyagot a javaslatokkal együtt minden esetben az ügyészség elé terjesztik, ezeket felülvizsgálva döntik eí az ügyészek: milyen intézkedésre van szükség? Tavaly az ügyek 6 százalékánál kellett pótnyomozást elrendelni s hasonló arányban vetették el a kapott rendőri anyagot azzal, hogy bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást. Munkájuk fontos része az is, hogy a megalapozatlan határozat ellen fellebbezés óvással éljenek. Emellett figyelemmel kísérik az elítéltek törvényességi panaszait is; ezek nagy része — mint a kivizsgálásnál kiderül — alaptalan. A Legfőbb Ügyészséghez terjesztik fel az úgynevezett törvényességi óvásokat, tehát azokat az eseteket, amikor az ügyész a már jogerős bírói ítéletet támadja meg óvásával. Noha többségében súlyosbításért óv az ügyész, az is jócskán előfordul, hogy — éppen a vádlott érdekében ét az óvás lehetőségével. Az ügyészi módszerek e változatossága, a lelkiismeretes munka is közrejátszik abban, hogy szilárd a törvényesség s az esetek túlnyomó többségében egyensúlyban van a? igazságszolgáltatás mérlege. V. M. A legendás hírű olasz labdarúgó-válogatott, az 1936-os Olimpia győztese.
