Heves Megyei Népújság, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-23 / 197. szám

I iíi S3 Az alkotmánynapi ünnep­ségekre tetőzött a forgalom Szegeden. Megközelítően pon­tos adatok szerint, augusztus ■20-ig az ünnepi hetek záró- bankettjéig 400 ezer vendég fordult meg a városban, fele arányban külföldiek. Szabad­téri előadást néztek, vagy csupán kávéra ültek asztalhoz a Virág presszó teraszán — utólag kideríthetetlen. Annyi viszont bizonyos, sok tavaly­ról visszatérő turista kíván­csiskodott a fesztiválhónap közel száz társasrendezvé­nyén az őszibarack és borki­állítástól a IX- nyári tárlatig, az ipari vásártól az eszperan­tó szemináriumig A megkülönböztetett érdek­lődéssel kísért, szabadtéri iá- "tékok utolsó premierjén Magyar Állami Népi Együtte,, mutatta be Rapszódia című műsorát. Rálciy Miklós vi­lághírű társulata közel száz repertoárszámv'/'> háromré­szes egész es ’.letöltő, szí­nes folklór csokrot válogatott. Hat nagyobb, úgynevezett trii>s darabot, énekes-zenés táncos életképet; és hat ki­sebb lélegzetű, önálló számot; férfi. női. vegye« táncokat. Kiegészítésképpen pedig a Pászti Miklós vezette széo hangú kórus, a Lantos Rezső dirigálásával muzsikáló zene­kar népdalfeldolgozásokat játszott. A Fülöp Zoltán és Horváth Mihály tervezte len­dületes. népművészetünk hír­neves régióit megidéző dísz­letek közt kiváltképp tetszést aratott. Rábay Miklós három koreográfiája, a Megérett a szőlő, a Magyarországi ci­gánytáncok. és az Ecseri la­kodalmas — valamint Vavri- necz—Létai parodisztikus élű tematikus tánckompozíviója a Kegyes történet. Az Állami Népi Együttes jövőre ismét fellép a szegedi fesztiválon: Jeles napok cím­mel új. készülő műsorát mu­tatja be. Ezzel szép tradíciót folytat majd. hiszen a tízesz­tendős játékokon így is a leg­többet szereplő vendégegyüt­tesnek számított: minden má­sodik nyarát itt töltötte a szegedi Dcim-színpadon. N. I. a Fáklya legújabb száma Megjelent a Szovjet Híra­dó utódjának a Fáklyának legújabb száma. A 32 oldalas népszerű folyóirat méltatja a pozsonyi találkozó jelentő­ségét, az Egységben az erő című cikkben, amely a Prav­da augusztus 5-i számában jelent meg. Magyarországi benyomásairól nyilatkozik a lap munkatársának V. Bari­bin. az OSZSZSZK népjóléti miniszterének első helyette­se. Páris Gyula a magyar fi­zikusok dubnai tevékenységé­ről számol be az olvasóknak. „Berepülőpilóta a levegőben és a földön” a címe annak a riportnak, amely bemutatja Vlagyimir Muhint, a Szov­jetunió berepülőpilótáját. Viktor Jármoljuk miniszter- helyettes A Föld kincseinek közös kutatása címmel a KGST-tagországok geológu­sainak együttműködéséről, V. Meskov professzor Napfény a lakásban címmel a fény­technika szovjetunióbeli fej­lődéséről ír. A Két kontinens határán című riport az Ural- vidékkel ismertet meg ben­nünket. Meddig élünk halá­lunk után? a cím.e annak a Nézd meg a gyerekemet — Anyuul.. — Mit akarsz, Évike? — Nézd meg a babámat! , — Most nem érek rá. Lá­tod, hogy főzök. — Nézd meg ... — Mondom, hogy nem érek rá. Tologasd csak a kocsit. — Olyan szép lófarkot csi­náltam neki... — Majd megnézem, de most sietnem kell. — Mindjárt elalszik, és akkor már nem tudod meg­nézni ... — Hagyj már békén! — Nézd meg a gyereke­met ... Szép lófarok-frizurát csináltam neki... 1968. augusztus W., péntek — Most már elég legyen! Apu mindjárt itthon lesz, és még nem vagyok kész. — Anyuuú ... — Ejnye, a kutyafáját! Pusztuljon innen a gyereked. — Pusztuljon innen a te gyereked. Fogfájás — Anyu, fáj a fogam. — Mutasd, melyik. — Itt. Ez itt, hátul, Tej­fog. — Mért mondod, hogy tej- fog? Hiszen nincs is másfaj­ta fogad. — Mert a tejfog helyére nő egy rendes fog. A ti fogatok helyére nem nő másik fog. Csak műfog, amit a doktor bácsi csinál, Mint neked ott, oldalt. — Nagyon fel van vágva a nyelved. Nem is tudom, mért diskurálok veled. — Mert fáj a fogam. Egy anyukának ilyenkor segítenie kell a gyerekén. — És mit segíthetek raj­tad? A balatonboglári hegyek között Látogatás a Kállai Éva önkéntes építőtáborban képes riportnak, amely egy új szovjet orvosi kísérletről számol be. A Hárman a húsz közül című írásban azzal a három magyar nővel ismer­kedhetünk meg. akik az MSZBT orosz nyelvtanfolya­mának legjobbjaiként a Szov­jetunióban tölthettek egy he­tet jutalomképpen. Kétolda­las színes cikk mutatja be Arteket, a nemzetközi úttörő­tábort. A Kigyófejes című képriportból megismerhetjük a frunzei terrarium dolgozói­nak érdekes és izgalmas munkáját. Mai kérdések, mai vélemények a címe annak az összeállításnak, amelyben ne­ves szovjet tudósok mondják el véleményüket olyan érde­kes kérdésekről, hogy felfe- deznék-e az életet a Földön a marsbeli csillagászok, ele­gendő-e az embernek élete végéig a főiskolán szerzett tudás, stb, A lap sportrovata új sorozatot indított „Bemu­tatjuk a szovjet olimpikono­kat” ímmel Klim kalapács­vetővel kezdi sorozatát. Ta­lálható a Ionban divat, ke­resztrejtvény, humor, iroda­lom. — Holnap reggel elviszel a doktor bácsihoz. És akkor én addig hiányzók az ovi­ban. A gyerekek csodálni fognak, hogy fogorvosnál voltam. És akkor te is csúsz­tathatsz. — Rendben van. Holnap reggel elviszlek a fogorvos­hoz ... — Fogat is kell mosni, ha fáj? — Fogat mindenképpen kell mosni. — Anyu, adjál egy fél Kal- mopyrint. — Minek neked a Kalmo- pyrin ? — Hát fáj a fogam. — Jó. Mosd meg a fogadat, vetkőzz le egyedül, ahogy egy nagylányhoz illik, s mi­előtt lefekszel, megkapod a Kalmopyrint. — Tudod, mért kell ne­kem a Kalmopyrin? — Mert fáj a fogad, mond­tad. — Szeretném, ha éjszaka te is meg apu is tudnátok aludni... Rúzs és púder — Anyu! Mért ruzsozod a szádat és mért púderozod be az arcodat? — Mért? Az embernek szüksége van rá, mielőtt el­megy. — Apu nem ember? — Miket beszélsz, Évike? — Apu mért nem rúzsoz- za be a száját és mért nem púderezi be az arcát? — Megbolondultéi? Fér­fiak nem használnak rúzst meg púdert. — Mért? — Férfiaknak nincs szük­ségük rá. A NAPSÜTÖTTE BOGLÄ­RI domboldalak vidám lá­nyok nótázásától hangos. A barackosban, a súlyos szőlő­fürtökkel rakott tőkék között serényen dolgoznak a Kállai Éva önkéntes építőtábor lá­nyai. Az elmúlt évek jó építő­tábori tevékenysége alapján Heves és Komárom megye középiskolás lányai kerültek ebbe a táborba. Tűző napsütés, vidám ének. Cukros létől mentes lányok. Ilyen és ehhez hasonló kép fogadja a látogatót kint a munkahelyen, de a „kőtábor­ban” tisztaság, rend, fegye­lem. — Kőtábornak nevezték el azt a modern épületet, amely szállást ad az építőtábor rész­vevőinek — tájékoztat Kom- játi Margit, a tábor parancs­noka, aki az egri Dobó István Gimnázium és Szakközépisko­la katedrájáról került ide egy kis nyári „kikapcsolódásra”. — Az első napokban nehéz volt megszoknunk nekünk is a „fél ötös” ébresztőt, de las­san a gyerekekkel együtt mi is megszokjuk. Az épületet, amelyben lakunk, az állami gazdaság erre a célra építtet­te a sátortábor helyett. — Igyekszünk olyan kör­nyezetet teremteni munka után, hogy a lányok valóban úgy érezzék magukat, mint „Marciné Hevesen” — aktuali­zálja a népi mondást Szerda­helyi Győző, az állami gazda­ság fiatal agrármérnöke, aki egyéb munkája mellett a tá­bor patronálásával van meg­bízva. — Áprilisban le akartuk mondani a tábort, de most jó, hogy nem tettük. A lányok szorgalmasak, kedvesek. Nagy segítségünkre vannak! őszi­barackot, szőlőt szednek. Ha az idő Ts „segíti” őket, 40—50 forintot is megkeresnek egy műszak alatt. Ünnepre készü­lünk. Nálunk, a mi építőtábo­runkban volt a jubileumi ün­nepség-sorozat az alkotmány­ünnepek alatt. Erre az alka­lomra a KISZ központi bizott­sága, a szakminisztériumok képviselői mellett ezer építő­táborozó fiatalt hívtunk meg. — Azt gondoltuk, a nagy távolság miatt elszakadunk — Csak a nőknek van szükségük rá? — Természetesen. — És miért? — Hát, hogy szebbek le­gyenek. — És a férfiak nem akar­nak szebbek lenni? — Azt hiszem, nem ... — Én is szebb lennék, ha kirúzsoznám magam? — Te így is szép vagy, mert kicsi vagy. — Te is szép voltál, ami­kor kicsi voltál? — Azt hiszem, persze ... — És mikor lettél csúnya? — Most már elég volt! Hagyd abba! — Anyuu... te mondtad, hogy aki kicsi, az szép, és csak a nőknek kell rúzs meg púder, hogy szebbek legye­nek. — Figyelj ide, Évike. Én nem azt mondtam, hogy a nők csúnyák. Én csak azt mondtam, hogy ha berúzsoz- zák a szájukat, és kipúde- rezik az arcukat, szebbek lesznek. Érted? A szép nők is szebbek lesznek. — Akkor te szép vagy, ugye? És még szebb akarsz lenni... — Hát... — Mondd, anyu. Margit néni szebb mint te? — Honnan veszed ezt? — Én azt hittem, hogy va­laki annál szebb, minél több rúzst tesz a szájára és minél több púdert az arcára... — Hallatlan! Még, hogy Margit néni szebb ... Mini ruha — Szervusz anyu . Mi­lyen szép ruhád van ... — Igen. No, fordulj be. £ó megyénktől — mondja a tá­borparancsnok —, de szinte minden napra jut látogató szülő, vagy a közelben üdülő iskolaigazgató, aki megláto­gat bennünket. Legutóbb két „dobós” és három „gárdonyis” fiú keresett meg, hogy talál­kozzanak az „iskolatársaik­kal”. Hazai híreket és csányi dinnyét hoztak. Jó egy kis változatosság, egy kis „hazai’. — A tábor programjában a munka után politikai jellegű tájékoztató előadások, beszél­getések mellett vidám Ki mit tud?-ok, táncestek, moziláto­gatások szerepelnek — kap­csolódik a beszélgetésbe Buk­ta Mária táborparancsnok- helyettes, aki egy évvel ez­előtt mint az egri Gárdonyi Géza Gimnázium KlSZ-titká- ra végezte munkáját és jelen­leg a debreceni egyetemen ta­nul. — Az előző turnust nehe­zebb volt „igazgatni”, hiszen „gárdonyis” lányokból is so­kan voltak itt. Már az első napon „megsértettek”, ami­kor megkérdezték: — Mondd, Marika, felnőt­tek is lesznek a tábor vezető­ségében? — De a munkát olyan szor­galommal végezték, hogy az elsőnek járó vándorzászlót ők vitték el. A mostani turnus­ban káli, füzesabonyi, gyön­gyösi, középiskolás lányok vannak. A jó idő jobb ered­ményeket hoz még a munká­ban is. A munka verseny a brigádok között igen élénk, a versenytábla körül vitatkozó, fogadkozó csoportok újabb eredményekre lelkesítik egy­mást. A BESZÉLGETÉS KÖZ­BEN megérkezik a postás A* lenne a leghelyesebb, ha ki­lóra adná át a leveleket, any- nyi van belőlük. Látszik, hogy lány építőtáborban vagy unit, „Sztikét” minden különösebb vezetéknév nélkül üdvözli az ő „óriása”. De hiába a hibás címzés, az illetékes óvatlan pillanatban kiemeli az aszta­lon sorakozó levelek és la­pok közül. Vége a munkának, vidám harsogással telik meg a „kő­tábor”. Alkalmi fodrászok te­szik ki széküket az előtérbe, és a sok i ’iens közül a leg­bátrabbik feje búbján égnek ágaskodik a tupírozott haj. Estére készülnek. A IX. Vi­lágifjúsági Találkozón és a Ki mit tud?-on sikert aratott Hungária tánczenekar szol­gáltatja majd a talpalávalót. A lányok másik népes cso­portja fürdőruhákkal, matra­cokkal felfegyverkezve indul rohamra a Balaton hullámai ellen, másik részük „kínszen­vedéssel” tűri a nap sugarait, csak azért, hogy ő legyen a legkreolabb. Munka, vidámság! Ez fo­gadott bennünket a bogiári jubileumra készülő „kőtá­borban”. Lesz-e mesterséges szív? Radomir Beljakov szovjet tudós, a műszaki tudomá­nyok kandidátusa elkészítet­te egy mesterséges szív mo­delljét. Régóta ismerjük az úgynevezett „mesterséges iz­mokat”. Ha egy különleges szintetikus hártyát sav ha­tása éri. akkor a hártya meg­rövidül. méretében csökken, ha pedig lúggal hatunk rá, akkor ismét meghosszabbo­dik. R, Beljakov ennél tovább ment. Egy szívet jelképező burokba két ilyen „izmot” helyezett el. rugalmas bordás éjszakát. — Ebben mész a bálba? — Nem bál, már mondtam, Évike. Üzemi mulatság. — Mondd, anyu, minden nő ilyen rövid és semmi ru­hát vesz fel, ha bálba megy? — Nem ... mindenki. De sokan ... Na... — És a nők nem fáznak az ilyen rövid és semmi ruhá­ban? — Nem. Mert táncolnak. — És akkor kimelegednsk, ugye? Te is fogsz táncolni? — Igen, én is fogok. — Apuval fogsz táncolni? — Apuval. És talán más­sal is. — Kivel még? — Aki felkér. Na, jó éj­szakát. Most már nem aka­rok egy szót sem hallani! — Nagymama itthon ma­rad? — Természetesen. — Ráncos a nyaka, azért marad itthon, ugye? — Nem azért, hanem, hogy vigyázzon rád. — Terád apu fog vigyáz­ni? — Évike, köszöntem, pu­szit adtam ... most már tes­sék befordulni és aludni! — Szer... vuhusz... ahar nyuu... — Mért sírsz? — Az jutott eszembe ... hogy apu nem szeret... és nem is fog veled táncolni... és meg fogsz hűlni ebben a rövid és semmi ruhában ... és nagymama téged fog ápolni... és akkor nem ér rá... hogy engem elkísér­jen az óvodába... és akkor én... unatkozni fogok itt­hon ..: Nemes György szelencékbe zárva. Ezek a szelencék két részre osztot­ták a szivet, s két szívkamra analógiájára. Az izmokra me­rőlegesen egy rekeszt épített be, így a kamra belső része most hat részre oszlott: két kamrát alkottak a munkát végző „mesterséges izmok”, négy kamrát pedig az oldat­nak szántak. A kis és a nagy vérkörhöz hasonlóan a sze­lepekkel ellátott lágy csövek­kel vette körül a burkot A bal kamrában a lúgos a jobb kamrában pedig a savas ol­dat volt. Ha a válaszfalat impulzus értg, akkor az egész rendszer mozgásba jött. Az oldatot tartalmazó négy kam­ra térfogata megváltozott: kettőé megnagyobbodott, ket­tőé pedig kisebb lett. A „mesterséges izmok” önmű­ködően nyomták a savat és a lúgot a kamrákba. Persze ez még távol áll a mesterséges szívtől. A lúg és a sav vénás és az artériás vérnek egyáltalán nem szino­nimái. Ráadásul az élő szív­nek rendkívül rugalmas és bonyolult idegirányítása van„: Vitathatatlan azon­ban. hogy sikerült megszer­keszteni a polimér-szivattyű elvieg új sémáját. A megkonstruált modell segítségére lesz az orvosok­nak, főleg olyan szívbántal- mak tanulmányozásában és modellezésében, amelyeket lehetetlen reprodukálni, mert a kísérleti állatok feltétlenül elpusztulnak. ■rn> Szöveg nélkül...

Next

/
Thumbnails
Contents