Heves Megyei Népújság, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-13 / 163. szám
Országos színjátszó karnevál A láthatatlan detektív J NAGY ÖSSZEGEK, ellopott tárgyak visszaszerzése, kábí- fószer-üzérek leleplezése gyors cselekvést követel a rendőri szervektől: ki kell nyomozni, kik voltak a tolvajok, meg kell találni és el kell őket fogni. S mindezt gyorsan, mielőtt a gonosztevőknek sikerül a lopott pénzt élrejteni és végleg eltűnni. A gyakorlott bűnözők el- fÜni harc sikere olykor pár percen múlik. Minden felfedezett apróság, minden jelentéktelennek látszó jel fontos lehet. A szerzett értesülést azonban az egész rendőri apparátus tudomására kell hozni, nemcsak annak áz országnak a területén, %hol a bűncselekményt elkö- yeüék, hanem az Interpol terveinek is. • A nyomozók kezében lévő dokumentumokat száz és ezer kilométerekre kell továbbítani a modern technika eszközéivel: telefon, távíró, rádió st.b. útján. A szó és a nyomtatott betű azonban nem mindig elegendő a tettesek kinyomozásához, letartóztatásához. , A gyanúsított bűnöző arcképének, egyes ellopott tárgyak fényképének, a tett színhelyén talált ujjnyomoknak hű és gyors továbbítására szolgál a xerográfia. Chester Carlson amerikai mérnök fedezte fel ezt a módszert körülbelül 25 évvel ezelőtt. A xerográfia, a dokumentumok reprodukálásának művészete. Elnevezése a „xeros” görög előszó, ami azt jelenti, hogy: száraz, és „graphos” ugyancsak görög szóból származik, ami írást jelent. Tehát száraz eljárással reprodukálni egy dokumentumot. (Nem szabad ezt a láthatatlan tintával történő írással Összezavarni). A XEROGRÄFIA a modern kor hír eszköze, mégis 2600 éves elven alapul, amit Thales, az antik világ ismert filozófusa és matematikusa fedezett fel. A statikus villamosságról van szó, amelyet Thales a tanítványainak úgy mutatott be, hogy egy borostyánkő pálcikát hozzádörzsölt öltözékéhez. Ki ne emlékeznék erre a klasszikus kísérletre még az első fizikai órákon? Szigetelő és fotóanyaggal párosult elektrosztatika lehetővé tette Chester Carlson mérnöknek, hogy 11 évi kutatás és kísérletezés után olyan száraz, gyors és olcsó reprodukáló rendszert hozzon létre, amely a klasszikus fényképezésnél használt egyetlen ágenshez sem hasonlít, sem a filmhez, sem a fényképhez. A xerográfia feleslegessé tette mindezt. Szokásos papírt használ, ezt statikus villamossággal tölti meg, hogy a finoman megőrölt grafitot magához vonzza, ami „tintául” szolgál, s pontosan reprodukálja a továbbított dokumentumot. Gyakorlatilag a xerográfiá- nak nincsenek korlátái, alkalmazásának területe sokkal szélesebb, mint egyes dokumentumok nagy távolságra történő gyors reprodukálása. A xerográfia az egyetlen eljárás, amely rendes papírosra képes nyomni elektromos jelet, sőt óriási rádióteleszkóp segítségével millió fényévről érkező kozmikus hullámokat. KORUNKBAN, az atomenergia meghódítása és uralmának korszakában a xerográfia a szavak, eszmék és főleg a képek egyik rendkívüli gyors, modem közlésének eszköze. S. FESTMÉNYEK NYOMA A FALON A bomba 1930. január 14- én robbant. Róbert bácsi ugyanis a népkonyák és az öngyilkos-mentő iroda mellett egyre többet foglalkozott wzsorakamatra adott hitelekkel. Így került kapcsolatba Domonkos Sándor és Domonkos József budapesti kereskedőkkel is, akiknek rövid lejáratra, 25 százalékos kamat ellenében 15 ezer pengőt kölcsönzött. Amikor a kölcsön határideje lejárt, megjelent Domonkoséknál egy dr. Fülöp Miklós nevű ügyvéd és követelte — Feinschil- bert Theodóra, angliai lakos pénzét. Kölcsönügyleteinél ugyanis Angliában élő lányát tüntette fel hitelezőként Róbert bácsi. Ám Róbert bácsi megtiltotta ügyvédjének, bogy haladékot adjon, hanem árverést kért Domonkosék ISO ezer aranykoronát érő, VII. kerület Klauzál tér 10. szám alatti házára. Az árverést kitűzték, megtartották és a ház el is kelt 90 ezer pengőért. S ki más vette volna meg, mint Feinschilbert “theodóra? Budapesti megbízottja, dr. Fülöp Miklós a 90 ezer pengőből levonta a korábbi követelést, plusz a 25 százalékos uzsorakamatot, s a maradékot kifizette A két kereskedő dühös lett. Mert ' IMS. július 13„ szombat amíg ki nem forgatták őket a vagyonukból, addig mélyen hallgattak, az akkori törvények azt is büntették, aki felvette a pénzt uzsorakamatra. Most már azonban nem bánták, lesz, ami lesz: feljelentést tettek a rendőrségen Feinschilbert Róbert ellen, uzsora címén. A rendőrség az első napokban nagyon óvatos volt, hiszen jól tudta, milyen szerepet játszik a közéletben Feinschilbert Róbert. Rendőrségi eljárást indítsanak egy olyan ember ellen, akinek a jótékonysági missziójához maga Horthy Miklósné is a nevét adta? Ezt kockázatosnak tartotta a főkapitányság. Viszont a kijelentés megérkezett a rendőrségre, az akta elindult útjára, s valamit tenni kellett így aztán kénytelen-kelletlen megindították a vizsgálatot. Ám Róbert bácsi idejében értesült az ellene folyó eljárásról, s még időben gondoskodott róla, hogy az egyetlen bérház is, amely a saját nevén szerepelt, gyorsan átírattassék a lánya nevére. Mire a rendőrség behívatta Róbert bácsit, hogy közölje vele a feljelentés lényegét, valamint, hogy egyéb — csalás bűntettének alapos gyanúját kimerítő — bűncselekmények is tudomásukra jutottak, már rendezett volt a kecskeszakállú „apostol” szénája. A házkutatás Róbert bácsi Erzsébet körút 9—11. szám alatti lakásán pedig egyenesen kudarcot vallott: nem találtak mást, mint egy korábban pazar fényűzéssel berendezett négyszobás lakást — gyakorlatilag teljesen kiürítve. A falak még őrizték a leakasztott festmények nyomát, s ebből könnyen következtethettek a detektívek: Róbert bácsi minden ingó vagyonát, a drága képeket, aranytárgyakat is eltüntette. A lapok persze tudomást szereztek a házkutatásról és szaglászni kezdtek, vajon mi lehet az oka a Feinschilbert Róbert elleni rendőrségi eljárásnak? Rövidesen nyomrá bukkantak, s most már szellőztetni kezdték Róbert bácsi egyéb viselt dolgait is. A közvélemény azonban a lapok támadásai ellenére is semleges maradt. Ez különben érthető, hiszen igen sok ember úgy emlékezett Róbert bácsira, mint aki meleg levest adott akkor, amikor a magyar állam, a kormány még ezt is megtagadta! Sőt, voltak olyanok — nem is kis számban —, akik az immár nyilvánvalóvá lett szélhámos védelmére keltek. Talán ezt mérlegelték az akkori kormánykörök, amikor leintették a Feinschilbert-ügy vizsgálóbíróját: „Nem kell olyan mélyen belemenni a dolgokba”. S bár a korabeli nyomozati Iratokból — amelyek eddig a levéltárak mélyén lapultak — tudjuk, milyen horribilis vagyont szélhámos- kodott össze a „nyomorenyhítő apostol”, bűnügy valójában soha nem lett a dolgaiból. Az iratok között találunk például egy nyomozati anyagot, amelyen ez a kétsoros kézírásos szöveg olvasható: „Tessék már az ügyet lezárni, nem nézünk farkasszemet „Kocsonya Mihály'* a piactéren Megkezdődött a bemutató-sorozat Jelenet a Kocsonya Mihály házassága című népi komédiából. (Foto: Kiss Béla) Fanfárok jelezték csütörtökön este az egri Dobó téren, hogy megkezdődött az első országos színjátszó karnevál. Amint a pénteki lapunkban beszámoltunk róla, elsőnek a dunakeszi Radnóti Színpad és a budapesti Venus Ktsz színjátszói mutatkoztak be a közönségnek. A szabadtéri színpadon a színjátszók mellett szóhoz jutottak a zenészek is. A Honvédelmi Minisztérium Zenenövendék Iskolájának hallgatói korabeli jelmezekben a XVI. és a XVII. század kamarazenekari műveiből adtak ízelítőt és ezzel sikerült a nagy számú érdeklődőt a klasszikus színjátszás korába kalauzolniuk. Még az orkánszerűen felerősödött szél sem tudta félbeszakítani Hubay Előjáték a Pathe- lin mesterhez és Móricz ösz- szemesélés című darabjának bemutatását, amelyet szép Róbert bácsi szegényeivel. Volt, ami volt, kiutasítani!” Az aláírás olvashatatlan, minden jel szerint magas helyről származhatott, ha ezzel a néhány sorral ad acta tehették Feinschilbert Róbert kétségkívül nagyszabású panamáját. Az iratokhoz mellékelt kimutatás szerint hozzávetőlegesen másfél-kétmillió pengőt sibolt össze Feinschilbert Róbert öt esztendő alatt, a népkonyhákon és Az Életnek Megmentő Iroda révén... Végül is a magas hely leirata megmentette Róbert bácsit a bírósági ítélettől: 1930. augusztus 3-án kiutasították Magyarország területéről. A lapokban mindössze egy néhánysoros közlemény jelent meg a kiutasítás tényé- ről és arról, hogy Róbert bácsi elhagyta az országot. Később az újságokban felbukkant még néhányszor a neve: ha egy újságíró Bécsben járt, s véletlenül összefutott az ott letelepedett Róbert bácsival, hazatérése után lapjában beszámolt e találkozásról. A riportok stílusa ugyan eltért egymástól, de valamennyi ezzel a refrénnel zárult: — Nem is kerestem én azon olyan sokat... De azért elárulom: az orruknál fogva vezettem az urakat, mert nem hogy vagyonom lett volna, de egy ócska fillérem sem volt, amikor Magyarország területére érkeztem. Lányom is szegény zongoratanárnőként kezdte. S nem a szegényektől loptam, mert nekik mindig megadtam, ami kellett, csak okosan gazdálkodtam azokkal a morzsákkal, amiket a gazdagok juttattak... Róbert bácsi nyilvánvalóan azért mondta el újra és újra mindezt, hogy jó emlékezetükben tartsák meg azok, akik ezekben az esztendőkben a nyomor konyháira kényszerültek. Ennek ellenére azt a következtetést kell levonnunk, hogy nagy gazember volt ez a köpcös, kecskeszakállú, görbelábú kis öregúr. számú közönség nézett végig. Az amatőr színészek játékát vastapssal jutalmazták. Az éjszakai órákban a Megyei Művelődési Házban adtak egymásnak találkozót a karneválon részt vevő színjátszó csoportok és irodalmi színpadok tagjai, ahol az ajkai Erőmű Színpad Szia, Eger! címmel műsort adott. A végtelenül szellemes, a vendégeket és a hazaiakat üdvözlő, de ugyanakkor a műkedvelő színjátszó mozgalmat, a népművelési munkát kifigurázó, jókedvűen csipkelődő pamflettjüket a színpad tagjai saját írásaikból, csasztuskáikból állították össze. Pénteken délelőtt a vidám köszöntővel bemutatkozó aj- kaiak az egri piactéren állították fel a színpadi dobogókat. Lázár László rendezésében egy több mint háromszáz éves népi komédiát, a Kocsonya Mihály házasságát mutatták be. Hátterül a gyümölcsárusító kofák sátrai szolgáltak, az előtérben sorakozó teherautókról zavartalanul folyt a baromfiak árusítása, az alkudozás és a válogatás. Miközben egyre nagyobbodott a bevásárlószatyor, Kocsonya Mihály nemcsak megnősült, de jól megtréfálta asszonyát... A modern piaci csarnok figyelmeztetett, hogy a több évszázados hagyományt felelevenítő színészek körül más a világ. A piac ma már nem olyan mozgalmas és nélkülözhetetlen az emberek számára, akik most ide jöttek: vásárolni akarnak, nincs idejük odafigyelni, ha valami érdekes történik. Az ötlet mégis jó volt. Kár, hogy a „háromszáz éves krimi” nem minden poénja érvényesült. Az Agria Tavernában folytatódott az országos színjátszó karnevál bemutató sorozata, ahol Lope de Vega A javasasszony című komédiáját adta elő a budapesti HVDSZ együttese. A műkedvelő együttes előadását Zala Kornélia rendezte. Este hat órakor már a Fagylaltkertben találkoztak a karnevál részvevői, ahol a tatabányaiak zenés paródiaműsorára került sor Nyári izé címmel. A Bányász Színpad bemutatóját Eles Béla rendezte. A késő esti órákban újabb előadásokra került sor, A nagykállóiak Kovács Lajos rendezésében Krúdy Gyula Az arany meg az asszony című színművével, a győriek dr. Perédy László irányításával a Haj, regó, rejtem... című népballada-műsorukkal, a dunakesziek pedig Aiszkü- losz A leláncolt Prométheusz című darabjával szerepeltek. A dunakesziek előadását XJray György rendezte. Ma délelőtt kilenc órától két előadásra is sor kerül a piactéren, valamint az Agria Tavernában. Este a művelődési házban és a vár Földbástyáján tartanak bemutatókat. Rossz időben minden előadást a művelődési házban tartanak meg. P<&M3Ífiikerikák VASÁRNAP megkezdjük az olimpiák j; | történetét összefoglaló, 22 folytatásból ál lő, I; í rendkívül érdekes cikksorozat közlését. < A szerző elvezeti olvasóit az első ókori < versenyek színhelyére, megismertet t oo< bertin báróval, az újkori olimpiai játékok > í megteremtőjével, aztán sorra következnek > | az olimpiák, újra megelevenednek élőt- > < tünk a versenyek legendás hősei, > > Xurmitól Zatopeken és Papp Lászlón < ? keresztül egészen Krümelig. < s A cikksorozatban természetesen fő helyet > 5 kapnak a magyar sportolók sikerei. j I I 22 folytatást gazdag képanyag illusztrálja. f Szabó László
