Heves Megyei Népújság, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-12 / 162. szám
fSUáG PROLET*« »*T EGYÍVŰT JETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIX évfolyam, 162. szám ARA: 10 FILLER 1968. július 12., péntek A rádió és a tv jöv$ heti műsora ★ Róbert bácsi, a szélhámos „apostol” Olimpiai karikák •k Mindig az első sorban ★ A 3 tetttőr Afrikában 1968 végén egy millióan dolgoznak rövidebb munkaidőben Magyarországon lUBegkezdte tanácskozását az országgyűlés Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Kállai Gyula, Nyers Rezső és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta hozzá az időközi országgyűlési választásokról szóló jelentést. A jelentést dr. Pesta László jegyző ismertette. Kállai Gyula megnyitója Kádár János elvtárs a parlament üléstermében képviselőtársaival beszélget. (Bozsán Endre felvétele) Beszámolt arról, hogy az elhalálozás folytán megüresedett a Fejér megyei 4. számú és a Zala megyei 5. számú országgyűlési választókerületben az Elnöki Tanács 1968. április 21-re időközi választást tűzött ki. A Fejér megyei 4-es számú választó- kerületben Váncsa Jenőt, a Zala megyei 5-ös választókerületben pedig Varga Gyulát választották meg országgyűlési képviselőnek. Kállai Gyula közölte, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság az országos választási elnökség jelentése és a választási jegyzőkönyvek alapján megvizsgálta és a törvényben előírt feltételeknek megfelelőnek találta Varga Gyula és Váncsa Jenő képviselők megbízólevelét Az országgyűlés az országos választási elnökség jelentését tudomásul vette, s Varga Gyula és Váncsa Jenő országgyűlési képviselőket igazoltnak jelentette ki. Az elnök javaslatára az országgyűlés a kereskedelmi állandó bizottságban dr. Török Lajos elhalálozásával megüresedett helyet Varga Gyulával töltötte be. Kállai Gyula ezután köszöntötte a két új képviselőt és az ülésszakon tanácskozási joggal most első ízben megjelent államtitkárokat. Bejelentette, hogy az Elnöki Tanács az ország- gyűlés ez év március 29-én berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően bemutatta. A jelentést a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését. Kállai Gyula közölte azt is, hogy Vályi Péter, pénzügy- miniszter benyújtotta hozzá az 1967. évi állami költség- vetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, Péter János, külügyminiszter pedig a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között Budapesten 1968. május 16-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot. Mindkét törvényjavaslatot megkapták előzetes tárgyalásra az országgyűlés állandó bizottságai és szétosztották a képviselők között. Kállai Gyula beszámolt arról is, hogy a mostani ülésszakra több képviselő interpellációt jegyzett be. Az interpellációk tárgyát dr. Pesta László jegyző ismertette. 'Ezt követően Kállai Gyula indítványára — az ország- gyűlés a következő tárgysorozatot fogadta el: 1. az 1967. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóExpoxé Az országgyűlés megkezdte a múlt évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Már az első napon igen szélesen hullámzó tanácskozás részesei, nem kis részben aktív részvevői voltak a képviselők. A tárgysorozat természetes módon szolgáltatta a témagazdagságot. Vályi Péter pénzügyminiszter expozéjában Apró Antalnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének hozzászólásában, a képviselői megnyilatko- kozásokban nem csupán a múlt évi gazdálkodás eredményei és tanulságai fogalmazódtak meg, hanem ezzel összefüggésben a reform jegyében indult első félév gazdasági munkája is. összefoglalva az első napon elhangzottakat: elsősorVályi Péter, pénzügyminiszter. ban a beruházások alakulása, a foglalkoztatottság aránya, a külkereskedelem, valamint a reform jegyében felvetődött néhány speciális probléma szerepelt az előadók és a hozzászólók napirendjén. A reform kezdeti hatásáról bár szerényen, mértéktartással de általában derűlátóan nyilatkoztak a képviselők. Ez megfelelt a pénzügyminiszter ama kijelentésének: ha fokozatosan is jut kifejezésre a vállalatoknál az áttérés az új szemléletre, jó arányban íizeuk be a kötelező nyereié törvényjavaslat tárgyalása; 2. a külügyminiszter beszámolója a nemzetközi helyzet főbb kérdéseiről és a Magyar Népköztársaság külpolitikai tevékenységéről; 3. a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között Budapesten, 1968. május 16-án aláirt barátsági, együttműködést és kölcsönös scgélynyií jtásl szerződés törvénybe Iktatásáréi szóló törvényjavaslat tárgyalása; 4. interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött az 1967. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása* és vita ségadót és végűi is BzámftaMi lehet arra. hogy az előirányzottnál 1ó egymálliárddal több nyereségre tesznek szert az év végéig. Mint említettük, a beruházása feszültségről igen sok szó esett. mivel a beruházási javak iránt megnyilvánuló kereslet még mindig tartósan nagyobb a kínálatnál. A pénzügyminiszter jellemzése szerint, bár számos ösztönzés történt a beruházások meggyorsítására és hatékonyságának növelésére, egyelőre még emelkedett a befejezetlen létesítmények állománya. Ez kihatott az importra, és a gazdaságosság alakulására. Nehezményezte a miniszter, hogy számos esetben a beruházási döntések előkészítése sem volt, megfelelő. s az előterjesztések többségükben nem tartalmaztak alternatívákat. Megállapította, hogy az új. tartós pénzügyi szabályozások ió irányban hatnak, ezt elősegítik a szükséges operatív intézkedések is, így néhány nagy beruházás megkezdésének elhalasztása, a beruházási javak kínálatának növelése érdekében. Egyébként a beruházások várható szintje — mintegy 57 milliárd forint értékben — a tavalyihoz hasonlóan alakul, s az elgondolás az. hogy ezt a színvonalat a következő két- három évben is csak mérsék- letesen növelik. Itt említjük meg Apró Antal felszólalásából a folyamatban levő két legnagyobb iparfejlesztési folyamatról s az ezzel kapcsolatos beruházásokról elhangzottakat. A közúti járműgyártás 11 milliárd forintos programiáról szólt, a miniszterelnök-helyettes. amelynek eredményeként elsősorban autóbusziparunk néhány év leforgása alatt, a gépipar legdinamikusabb ágazata lesz. s 1970- ben már 7 ezer járművet produkál. Ez világviszonylatban is tekintélyes sorozat, s ami nem kevésbé fontos az autóbuszok értékesítési piaca szocialista viszonylatban már eleve biztosított. Szólt a magyar—szovjet timföld-alumínium egyezménnyel nagymértékben fejlődő magyar alumíniumiparról. Ez a .jelenben, a szemünk előtt bontakozik ki. s újabb egyezmények érteimében jelentős feldolgozó- ipari kapacitásokat is magában foglal Ami a foglalkoztatást illeti, kitűnt, hogy a létszám nagyjából ha'sonló módon növekedett mint az utóbbi években, de az egészséges munkaerő- mozgás, amelyet a reformtól várunk, még nem nagyon mutatkozott. Ennek oka, mint a pénzügy- miniszter is hangsúlyozta, elsősorban a szigorú bérszabályozás, ez azonban egyelőre elengedhetetlen. Virizlay Gyula az illetékes bizottság előadója ezzel kapcsolatban felvetette: nem lehetne-e rugalmasabban alkalmazni — szóban forgó átlagbér-szabályokat? Szinte mindenütt feltűnően emelkedik a létszám, holott a hiány nagyrészt nem valóságos, az emelkedés a kényszerű bérszabályozásból ered. Bartha István, Hajdú megyei képviselő példákkal is illusztrálta, miként kényszerülnek egyes üzemek nagyszámú segédmunkás felvételére. hogv a kvalifikáltabb munkások, műszakiak bérét emelhessék. Ugyanilyen okból vesznek föl sokhelyütt igen sok fiatalt, s ezzel növelik a gyáron belüli munka- nélküliséget. A Pamutfonóipari Vállalat brigádvezetőie Kemencés Sándomé képviselő viszont más oldalról világította meg a foglalkoztatás problémáit. A munkaidő csökkentésének következményeit vázolta és ezzel kapcsolatban a nagyon is tényleges munkáshiányt a textiliparban. A munkaidő csökkentéséről egyébként AP- ró Antal is szólt, jelezvén, hogy a rövidebb munkaidőben foglalkoztatott négyszáz- ezer emberhez, az év második felében további hatszázezer csatlakozik. Ez rendkívüli figyelmet kíván, hiszen az érintett üzemeknek változatlanul önerejükből kell megteremteni a munikaddő-csöikkentés anyagi és szervezeti feltételeit ugyanakkor a rövidebb njun- kaádő továbbra sem okozhat problémát más vállalatok munkájában, a közlekedésben vagy a közellátásban. Beszélt a Minisztertanács elnökhelyettese a diplomások elhelyezkedésének úi rendszeréről is amit általában a kereslet túlsúlya jellemez. A műszaki egyetemek kétezer végzős hallgatójának mintegy 3300, az alig négyszáz végzett közgazdásznak több mint ezer, a nem egészen 3200 újdonsült pedagógusnak pedig több mint 4200 állást kínálnak. Ami viszont az egyetemi felvételeket illeti: 33 800-an jeApró Antii, az MSZMP Politikai Bizittságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. lentkeztek az egyetemek és főiskolák nappali tagozatára, de csak '3 950 hely áll rendelkezésre Ezen belül egyes pályákon tízszeres a túljelentkezés mások iránt Pedig a távétól lehetőségeknél is csekélyebb érdeklődés mutatkozik. A kormány változatlan elhatározása, hogy csak annyi fiatalt enged a felsőoktatásba, amennyi a későbbiekben végzettségének megfelelő munkát találhat magának. A tanácskozásokból is jól kiviláglott a külkereskedelem iránti fokozott érdeklődés. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy míg a szocialista országok viszonylatában már az év első öt hónapjában aktívum mutatkozik, addig a nyugati piacok továbbra is érzékeny területei külkereskedelmünknek. A vállalatok mindenesetre komoly erőfeszítéseket tesznek a kedvezőbb exportstruktúra és a jobb piacok megszerzése érdekében. Apró Antal erről szólva a nemzetközi munka- megosztásban való részvételünk fontosságát hansúlyoz- ta. Ügy vélte, a külkereskedelemben is hatnak már a reform új szabályozó eszközei, a főbb változásoknak azonban a termelésben kell megszületniök. A képviselők is kitértek a vállalati export és importtevékenységre s főleg az önállóság növelésének, a közvetlen megállapodásoknak fontosságát hangsúlyozták. Érdekes módon több képviselő is foglalkozott a vállalatok most kibontakozó újfajta kapcsolataival, különös tekintettel a mezőgazdasági üzemek — tsz-ek és állami gazdaságok — valamint a felvásárló és kereskedelmi vállalatok viszonyával. Valter Imre, Somogy megyei tsz-el- nök szerint a monopolhelyzetet élvező állami vállalatok előnyös vagy hátrányos helyzete egymás közötti kapcsolatukban idővel kiegyenlítődik: a mezőgazdasági üzemek azonban ma még. eieof fFolytatás a 2. oldalon)
