Heves Megyei Népújság, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-10 / 160. szám
Közgazdászok egymás kBzotts A vállalat fejlesztéséről és üzletpolitikájáról fl történelem első szocialista alkotmánya 1918 nyarán a szocializmus megkezdett építését Oroszországban félbeszakította a polgár- háború. Összeesküvések, lázadások, árulások gyengítették a fiatal szovjet hatalmat, három fronton folytak a harcok, amikor megnyílt a szovjetek V. összoroszországi kongresszusa. Még ki sem bontakozhatott a tanácskozás, amikor a kongresszus munkáját félbeszakította a hír: „Baloldali” provokátorok megülték Mirbach német követet. Ezzel ürügyet szolgáltattak Németországnak, hogy ultimátumszerű követelésekkel lépjen fel a szovjet kormány ellen. Küszöbön állt a háború. Ä köztársaság létének ebben a veszélyes pillanatában a „baloldali” eszerek ellenforradalmi lázadást kezdeményeztek Moszkvában. Fegyverek dörögtek a fővárosban. Ilyen körülmények között — két nappal az eszerkaland felszámolása után — hagyta jóvá a kongresszus a történelem első szocialista alkotmányát, amely „Az Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaság alaptörvénye” nevet viselte. Ennek ma van ötven esztendeje. Nem lehet elfogódottság nélkül olvasni ezeket a történelmi levegőt árasztó, a korabeli sajátosságokat, a forradalom légkörét kifejező paragrafusokat. A fogalmazásban a történészek a legtöbb helyen Szverdlov stílusára ismernek, aki a vezetője volt a szövegtervezetet kidolgozó bizottságnak. Lenin is személyesen vett részt az előkészítő munkában. Ez az alkotmány lerögzítette a Nagy Októberi Szocialista Forradalom első vívmányait. A feladat, amelyre vállalkozott: „biztosítani a proletariátus diktatúráját a burzsoázia elnyomása, az ember ember által való kizsákmányolás megszüntetése és a szocializmus felépítése céljából”. Az új alaptörvény a munkát a szovjetköztársaság valamennyi polgára számára kötelezőnek nyilvánította és kihirdette a jelszót: „Aki nem dolgozik, ne is egyék!” Azóta a Szovjetunió belső fejlődésének tükröződéseként kétszer is — 1924-ben, majd 1936-ban — új alkotmányt fogadott el a törvényhozás, de ezeknek is szellemi atyjuk, eszmei alapjuk a történelmi első, az 1918-as, amely nemcsak a Szovjetunió, de az egész emberiség történetének egyik jelentős forradalmi dokumentuma, amely nem csupán deklarálta a politikai szabadságjogokat, hanem a nép kezébe helyezte a jogok megvalósításának anyagi eszközeit is. Az első olyan alkotmány volt, amely sem a választások, sem más állampolgári ténykedések dolgában nem ismert el vagyoni előjogokat, születési és faji megkülönböztetéseket, különbségeket, tanultak és tanulatlanok, letelepedettek és új lakosok, férfiak és nők között. Mindaz, amiről fél évszázaddal korábban az emberiség legjobbjai csak álmodni mertek, a Szovjetunióban azóta kiteljesedett valóság lett, törvény, amelyre az első szocialista ország egész élete épül. Az első szovjet alkotmány megszületése az Októberi Forradalom nagy diadalát jelképezte. Évfordulóját joggal tekintik ünnepnek nemcsak a szovjet dolgozók, hanem mindenki, akinek drága az ember felszabadulásának ügye. K. S. Kátyúd itt vezet Tisztiekre a tanács házához Amióta ^ Finomszerelvény- gyárban és az Egyesült Izzóban termelni kezdtek, egyik évben sem építkeztek annyit, mint az idén. Lényegesen fejlesztik az apci Qualitál Könnyűfém-feldolgozó Vállalatot, évről évre korszerűsítik a Hatvani Cukor- és Konzervgyárat. De a felsorolást folytathatnánk, mert ugyan melyik gyárigazgató és műszaki-gazdasági vezető nem szeretné bővíteni, korszerűsíteni az üzemet? Természetesen más kérdés az, hogy melyik vállalatnak van erre pénze vagy hitele. Az új mechanizmus egyik legnagyobb meglepetése, hogy jelentősen növekszik a beruházási és fejlesztési kedv, pedig ennek kockázatát, a hitel visz- szafizetésének terhét ma már sokkal inkább a vállalatoknak kell viselniük, mint eddig. Az új mechanizmus új körülményei között hogyan, milyen forrásokból lehetséges a vállalatok fejlesztése és milyen üzletpolitikát folytassanak? Többek között ezt az alapvető kérdést tűzte napirendre az országos közgazdász vándorgyűlés. Elvi, de főleg a gyakorlati megvalósítás kérdésében széles körű vita alakult ki és bizonyára nem véletlen, hogy Kovács Imre, a Finomszerelvénygyár főosztályvezetője is ehhez a kérdéshez szólt hozzá. Korábban, amikor fejlesztésre került sor, még a szakemberek többsége is, csak a vállalatok állóeszközeinek bővítésére gondolt és nem vették figyelembe a forgóeszközök szükségszerű növelését. Ma már egyre inkább érvényesül az a gyakorlat, hogy a fejlesztéssel kapcsolatos döntéseknél az álló- és a forgóeszköz-befektetés nagyságát figyelembe vegyék és egységesen kell gondoskodni mind az álló- mind a forgóeszköz-szükséglet finanszírozásáról. Veszprémben a nagy vállalatok vezetői közül többen szóvá tették, de különösen dr. Bognár József, a Magyar Tu46 év után Búcsú a 1922. tavaszán egy alacsony1 termetű, 14 év körüli barna képű fiú lépte át a Bélapátfalvi Cement- és Mészmű kapuját. A kényszer vitte arra, hogy ilyen fiatalon dolgozzék, kenyeret keressen, enyhítse családja gondját. A lakatosszakmát választotta és tanulóként is napi 10—11 órát töltött a satupadnál. Megszerette munkahelyét, így segédlevelének megszerzése után is ebben a gyárban maradt. A felszabadulást kővető nehéz időkben az elsők között állt a helyreállítók közé, s később is egyre csak kenyeret adó cement- és mészmű gyarapításán fáradozott. Az 50-es években normás és művezető is volt —, de 1968-ban lakatosként ment nyugdíjba. 46 évet dolgozott becsülettel a cementgyárban. Nem kis teljesítínény ennyi időt eltölteni egy vállalatnál! E hosszú idő alatt megismerte a gyár valamennyi területét, jóságát, hiányosságát egyaránt. Együtt öregedett üzemével, s a fiatal Barta Lajosból — időközben Lajos bácsi lett. Sok barátot, ismerőst szerzett, az öregek és a fiatalok egyformán tisztelik, szeretik. Július elsejétől ha reggel fél hatkor felbúg a gyári sziréna, már nem szólítja munkába Lajos bácsit, ám ez korántsem jelenti azt, hogy minden kapcsolat megszakad közte és az üzem dolgozói között. Mert ilyen hosz- szan tartó barátság szálait nem lehet olyan könnyen süéttépnii Ezt mondják műn; dományos Akadémia levelező tagja hangsúlyozta, hogy korunkban a technika rohamos léptekkel halad előre és ez megköveteli az állóeszközök dinamikus szinttartását. Ezt a felfogást tükrözi, hogy a dinamikus szinttartás forrását is fejlesztési alapnak nevezték el. Mégis lényeges követelmény, hogy a vállalatok különbséget tegyenek fejlesztés és szinttartás között, mert ahol ezt hosszabb ideig elmulasztják, ott az állóeszközgazdálkodás súlyos ellentmondásokba keveredhet. Ismeretes, hogy a gazdaságirányítási reform megvalósítása során a fejlesztési döntések többsége a központi szervektől a vállalatok hatáskörébe kerül. Milyen célkitűzések szerint, hogyan, milyen mértékben fejlesszenek? Az egyedi nagy beruházások és néhány egyéb központi döntést igénylő eset kivételével a vállalatok döntenek, de nekik is kell viselniük a döntés felelősségét, az összes anyagi és erkölcsi következményeket. Az új mechanizmus szelleme, de a gyakorlat rendszere is megköveteli, hogy a fejlesztéssel kapcsolatos döntés beleilleszkedjék a népgazdaság fejlesztésének folyamatába. A népgazdasági terv megjelöli a fejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb arányokat, az állam gazdaságpolitikája meghatározza a népgazdaság szerkezetének szükségszerű és célszerű átalakítását, a fejlesztés volumenét és legfontosabb belső arányait, szem előtt tartva a fejlesztést szolgáló eszközök piacának egyensúlyi követelményeit is. Mindebből következik, hogy nem lehet és nem szabad minden fejlesztési elképzelésnek azonos lehetőségeket és feltételeket teremteni. Egyeseket előnyben kell részesíteni, másokat vissza kell tartani aszerint, hogy milyen mértékben szolgálják a népgazdaság célkitűzéseit, mennyire gazdaságosak és milyen hamar térülnek meg. gyáriéi katársai és ezt vallja Barta Lajos is, 46 év után nyugdíjasán. Meg azt, hogy ha túl is van már a búcsún, munkásszívének egy darabját a gépek, a szaktársak között, a bélapátfalvi ipartelepen hagyta... A bevezetésben nem Is tettünk említést a több milliárdos nagyságú visontai és kiskörei beruházásokról, sem arról, hogy a nemzeti jövedelem jelentős részét (25—27 százalékát) fordítjuk felhalmozásra, mégis egyre azt, halljuk, hogy nincs pénz, nem adnak hitelt a vállalati fejlesztésekre. Igen, dönteni, szelektálnia kell, először nem is a banknak, hanem a vállalatnak, mert jóval több az igény, mint a rendelkezésre álló lehetőség. Piackutatással, megfontolt elemzéssel, variációs számításokkal határozzuk meg, hogy hosszabb távon és népgazdasági szinten mi gazdaságos, a vállalat szempontjából mi a legelőnyösebb, melyik célkitűzés igényel kevesebb ráfordítást, melyik a leggazdaságosabb és mi térül meg leghamarább. . Az év elején a sok bizonytalansági tényező miatt (árak, adóztatás, nyereségelvonás) a vállalatok és a bank is nehézségekkel küzdött, korábban csak hozzávetőleges számításokat készíthettek. De nem lehet lemondani arról, hogy újabb és pontosabb információkat szerezzenek a gazdasági vezetők és ennek alapján határozzák meg termékeik összetételét, a termelés mennyiségét. Technikailag fejlett árut igényel a piac, az adottságokon és lehetőségeken belül olyan üzletpolitikát kell folytatni, hogy sikerrel álljuk a piaci versenyt. Biztató jel, hogy megyénk említett vállalatai éppen azért fejlesztenek, mert újabb csatákat nyertek a hazai és a külföldi piacon. De azt is mondják, hogy az új mechanizmus a kelleténél több féket rakott a gazdasági életre, egyik-másik hatósági vagy banki intézkedést a fejlődés béklyójának tartanak. Lehetséges, hogy egyik-másik esetben igaza van az észrevételezőnek, de ezt nem lehet általánosítani. Észrevételeket és javaslatokat lehet és szükséges is tenni, hogy majd ésszerűen változtassák azokat az elképzeléseket, amelyeket az élet nem igazol, vagy túlhalad. Azonban a fékek lazítása előtt az adott lehetőségeket és tartalékokat kell kihasználni és ha majd saját munkánkkal kellő anyagi alapot és biztonságot teremtünk, akkor majd nagyobb léptekkel és gyorsabban haladhatunk előre. VÁNDOR, ki a viszneki útra rátévedsz, mondj -le minden reményről. Ha megúszod tengelytörés nékül ezt az útat, nem lehetsz elég hálás a sorsnak. Annál meglepőbb az a rendezettség, ami a községben található. Mi a magyarázata ennek a furcsa kettősségének? Felvilágosítást Szabó Jánostól, a tanácsi vb-el- nökétől kértem és kaptam. — Már három éve húzódik az út felújítása. Nem hiányzik hozzá a pénz sem, de a Közúti Üzemi Vállalat eddig még fontosabb feladatokkal volt elfoglalva. Ügy volt, hogy már májusban hozzákezdenek a munkához, aztán június közepére halasztották. Pedig a korszerűsítés befejezésének határideje augusztus 31. Ezek szerint tehát nincs nagyobb baj: a soha nem látott rossz állapotú út nem sokáig okozhat már riadalmat a gépkocsivezetőknek. Viszont még mindig nyílt kérdés maradt: honnan volt erejük a visznekieknek annyi szociális és kulturális létesítmény megvalósítására? Egy ilyen aránylag kis község hogyan győzte ezt a nagy munkát? — Nem ment az egyszerre. Kölcsönt is vettünk fel, segítséget is kaptunk a felsőbb szervektől, de a lakosság önzetlen munkája is sokat számított.. És a tsz-ről sem szabad megfeledkezni. Bármiről volt szól, fuvart mindig adtak. — Itt van például a szép, új iskola. Mennyibe került? — Aránylag nem sokba. NEM AKAROK vitatkozni: ebben az épületben alig található meg valami a régiből. Persze, annak idején úgy volt, hogy felújításra köny- nyebben akadt pénz, minr beruházásra. — Bontott anyagot is használtunk fel hozzá. A nyolc tanterem mellé építettünk a gyakorlati foglalkozásnak műhelyt is. A napközi még nem működik, de igény van rá. Nálunk már az egymű- szakos tanítást is megvalósítottuk. — És a művelődési ház? — Hasonló módon készült el. Saját beruházás, másfél millióba került. A berendezést viszont kaptuk. Félmillió forint hitelt vettünk fel, amit már visszafizettünk. Három helyen is találunk szépen felszerelt játszóteret. Ezeknek a környéke is csupa virág, csupa 'bokor. A templom melletti játszótér valamikor, nem is olyan rég, vizenyős pocsolya volt. Feltöl- tötték, hintát, libikókát padokat állítottak fel. Most már szemet gyönyörködtető. Pedig az idősebb nénikék nagyon csóválták a fejüket, amikor meghallották, mit terveznek a templom mellé. Sorolhatnám még a járda több ezer négyzetméterét ami behálózza a községet, de még egy dolgot említsünk: a sportpályát. — Szeretjük a futballt. Reméljük, hogy a csapatunk egyre magasabb osztályba kerül. Ehhez viszont megfelelő sportpálya is kell. Pusztai László elvtárshoz fordultunk, tudna-e a TS segítséget nyújtani a terveinkhez, így kezdtünk hozzá az új sporttelep megépítéséhez. AZ ELŐBBIEKHEZ hasonló módon lett az idénynapköziből óvoda, amit tovább akarnak fejleszteni, mert egyre több szülő szeretné itt elhelyezni a gyerekét. — Mi nagyon szeretjük a fiatalokat, azt akarjuk, hogy ők is jól érezzék magukat itthon — adja meg mindennek a magyarázatát végül Szabó János vb-elnök. Ebben az 'utolsó érvben csakugyan benne található mindaz, ami a község lakosságát tettekre sarkallja, arra készteti, hogy felmérjék önerejüket, lehetőségeiket és azt a lehető legnagyobb mértékben ki is használják. Ezért tudtak néhány év alatt annyi mindent csinálni. 0 raktár „másik oldalán”... Jogos panaszok orvoslás nélkül Gyakran éri reklamáció az élelmiszerboltok dolgozóit az áru minőségével és csomagolásával kapcsolatban. Elindultunk — az áru nyomában —, bogy megnézzük: mi van a raktár „másik oldalán”? Csak a legáltalánosabb panaszok eredendő okait vizsgáltuk az Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat Heves megyei fiókraktáránál: Miért érkezik az előre csomagolt zsír olvadva, deformálódva. * csomagolt cukor, liszt szétszakadozva az üzletbe? — (pluszmunkát és papfrproblémát okozva a bolt dolgozóinak). De tovább is mehettünk volna, a gyártó vállalatokig: miért nem áll kilós liszt félliteres ételecet és eg.ydekagrammos bors stb. a vevők rendelkezésére? S ha az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat egri üzleteiben maradunk: miért kell a vevőnek pénzt fizetnie, ha jogosan, a kiszakadozott zacskó helyébe, vagy az olvadt zsírra zsírpapírt kér? A nagykereskedelmi vállalat egri raktárhelyisége elavult, szűk. Hűtőháza nincs. legtöbb árut az udvaron tárolják, (Igaz, hogy épülőben van az új helyiség —, de hűtőház létesítését ott sem találták szükségesnek!) A szállítókocsik nyitottak. s gyakran előfordul, hogy a zsákok a dobálástól kiszakadoznak, mert a kötelező két papírzsák helyett egyben érkeznek. Eredmény: súlyveszteség és minőségromlás — tájékoztattak «z egri 1119. 1101.. 1106., 1135-ös üzlet vezetői. Igaz, hogy a boltvezetőnek joga van a nem megfelelő árut visszaküldenie — de ha nincs meg » megfelelő választék, mi lesz a vásárlókkal? S a vevő mit tehet mást. mint reklamál... Ezt tesszük mi is. Reméljük, lesz foganatja. b. t Mmüsm 3 1968. július 10., szerűi P. S. Dr. Fazekas László Csak korszerűen A Gombkerekitő és Lyukasztó Vállalat neve lehet hogy kevésbé közismert a pitykét oly kevéssé, de a gombot oly sokra tartó társadalmunk előtt, de hogy van, hogy létezik, s hogy kell, éppen ezek a megszokott és kerek micsodák nélkülözhetetlensége is igazolja. Egy ily fontos vállalat nem maradhat el az általános fejlődésben, korszerű időkben csakis korszerűen lehet és szabad gombot kerekíteni és lyukasztani. Korszerűtlen kerekítés esetén fennforoghat a kerekítés négyszöglete- sítésének veszélye, nem beszélve arról, milyen veszélyt jelent, ha a kötelező és világszínvonalú négy lyuk helyett mondjuk csak három lyukat lyukasztanak ... Tehát számolni is igen csak tudni kell. A korszerű technikához korszerű emberek kellenek, ezért is hirdette meg a vállalat, hogy korszerű vezetőket vesz fel a gombkerekítés és lyukasztás technikai forradalma megvalósítása céljából. Néhány jelentkezővel volt szerencsém beszélni, közvetlenül azután, hogy kellő undorral rúgták ki őket az igazgatói szobából, Brahovácz igazgató e szavai nyomán: — ön a felelős munkakör betöltésére teljességgel alkalmatlan ... ARCHIMÉDÉSZ: ... én megmondtam az igazgatónak, hogy a földön kívüli szilárd pont elméletének, valamint a víz és emberi test viszonyának új összefüggéseit tártam fel... Elmondtam azt is, hogy kitűnő gyújtótükröket készítek és mindezt a matematika segítségével értem el... Aztán kérte az egyetemi divlomámat... Mit csináljak, akkor még nem volt meg Eötvös ,,. Kirúgott,., EDISON: Halló, boy ... Igen, úgy kirúgott, mint az egyszeri állomásfőnököm... Lyukasztógép-kezelőnek jelentkeztem, mondtam, hogy villanyégő... mondtam, hogy gramofon ... mondtam vagy ötszáz találmányomat, aztán megkérdezte ez a MisE két emberrel való találkozásom után kiváncsi lettem erre az üzemre, amely ily magas igénnyel kíván dolgozni, nyilván a világ- színvonalnál is lényegesen magasabb fokon. Első utam a légkondicionált kibernetikai osztályra vezetett, ahol legjobb tudomásom szerint az új gombok kerekítésének és lyukasztásának legoptimálisabb komponenter Brahovácz, hogy érettségiztem-e? Mondtam neki, hogy azt bizony én nem, de ... Nem fejezhettem be, mert közben rendkívül nyomatékosan szólított fel a távozásra seit számolják ki. Meg- hökkenvé álltam meg a hatalmas számítógép előtt, mert Kajevácot láttam ott, amint édes- deden szunyókált a gép asztalkáján. Kajevácot soha nem lehetett nagy ésszel megvádolni, hiszen háromszor járt minden osztályt, egészen a hatodikig, akkor megnősült és abbahagyta. — Hát te... hogy kerültél ide? — kérdeztem Kajevácot miután óvatosan felkeltettem. Kajevác kedvesen rám mosolygott, kitörölte szeméből az álmot és aztán magától értetődő természetességgel válaszolta... — Ez a hozományom. Nem tudtad, hogy Brahovácz Emíliái vettem feleségül7 Nagyon csúnya és buta, de legalább igazgató az apja ... Erre az izére i.:eg amúgy sincs szükség, csak azért van, hogy elmondhassuk, hogy nekünk ez is van... — mondta szerényen és visszadőlt aludni a két karjára. A kapuban Einsteinnel találkoztam. Nem sok jövőt jósolok neki. Bár még egy lánya van ennek a Brahovácz- nak. (egri).
