Heves Megyei Népújság, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-28 / 176. szám
Egy „rossz szokásról" Külföldi divat Miért szopja a kisgyerek az ujját ? Nemegyszer hallunk panaszkodni szülőket, hogy gyermekük, bár már óvodába jár, elalvás előtt még mindig szopja az ujját. Mások afölött elégedetlenkednek, hogy kétéves fiacskájuk akár reggeltől estig is a szájában tartaná ujjait, ha nem szólnának rá. Hiába próbálkoznak bármivel, nem tudják leszoktatni. Az újszölöttnek spontán kialakuló szokása az ujjszo- pás. Szívesen teszi, egyrészt mert az éhségével járó kellemetlen állapotot megszüntetheti, másrészt, mert az ajkakkal végzett szopómozgás bizonyos kielégülést nyújt számára. Ha már „megtalálta” egyszer a kezét — a sok rázúduló új inger között bizonytalanul érezve magát — ref- lexszerúen fogja szájába dugni, bármilyen baja van. Később nemcsak a kezét, de minden ismeretlen tárgyat Szájához emel. Ilyenkor a száj, mint a tapintás érzékszerve szerepel a csecsemőnél, általa szerez ismereteket a dolgokról. S minél szélesebb lesz ez a külvilágból szerzett ismeretkör — melyhez idővel alkalmazkodni is képes — annál kevesebbszer szopja az ujját. Le tudja magát mással is kötni: elszórakozik gőgicsélő hangjával, csörgőt ráz, mozgásait gyakorolja, stb. Mindez egyúttal nemcsak egy új örömszerzési módot jelent, de azt is, hogy ujjai mindig valamilyen tevékenység szolgálatában állnak; „nem ér rá” szájába venni a kezét. Így marad el lassan-lassan a kéz és az ajkak még természetesnek nevezhető kapcsolata — körülbelül az első év végére. Ha az egy éven felüli gyermek nappal is rendszeresen szopja ujjait, annál valami nincs rendjén. Az elalvás előtti ujjszopás normális körülmények közöt is elhúzódhat a 3—1 életévig.) Mi hát a teendő? Semmi esetre sem az ujjszopásról való „leszoktatás”, hanem az ujjszopás okainak felderítése és megszüntetése. Amelyik gyerek jól érzi magát környezetében, érdeklődése a külvilág felé irányul, s abba- ha°víq az ujjszopást. B. J. Milyen legyen a nászajándék? Nemrégiben lakodalomra voltam hivatalos. A meghívást boldogan fogadtam, s azonnal kíváncsi örömmel kérdeztem meg az ismerős kislánytól, a menyasszonytól: — Milyen nászajándékot ▼ehetek? ö azonban csak zavartan legyintett: — A, ne tessék hozni semmit, nem azért hívtuk meg... Később is hiába próbáltam azután megtudakolni* hogy mire lenne szüksége az ifjú párnak a közös élet megkezdéséhez, az semmiféle fondorlattal nem sikerült. így hát saját ötletemre, találékonyságomra bíztam magam. Hosszas utánjárás, keresgélés után végre egy modern faliórát vettem. A lakodalomban a mama örömmel mutatta meg a fiatal pár szépen berendezett szobáját a családi házban, ahol természetesen ott pompáztak a nászajándékok is, kicsomagolva, kirakva. Volt ott három kávéfőzőgép is, kettő véletlenül teljesen egyforma, azután likőrős- és boroskészletek gyűjteménye, zománcozott lábas- és fazékhegyek. Hirtelenében három asztali lámpát is láttam a nászajándékok között, s arra gondoltam, mennyi utánjárással tudják majd az üzletekben becserélni ezeket az ajándékokat — ha a blokkot figyelmesen mellékelték volna, vagy legalábbis eltették volna az ajándékozók. Ha pedig az ifjú pár mellőzni szeretné a sértődés .lehetőségét — ami ilyen esetben kétségtelenül előfordulhat — akkor rakosgathatja a lakásában a felesleges presszógépeket, asztalilámpákat a számtalan pohárral és poharacskával, edénnyel együtt. Még új, de már terjedőben lévő szokás, hogy amikor az ifjú pár meghívja a vendégeket, s felteszik nekik a kérdést — mi legyen a nászajándék,--- őszintén meg -is mondják mire lenne szükségük. Sokkal okosabb, természetesebb és reálisabb dolog ez, mint pirulva szabadkozni. A határozott válasz megköny- nyíti néhány közvetlen szó arról, hogy hiányzik még... A legegyszerűbb és legkorszerűbb megoldás azonban az áruházaknak vidéken is terjedő legújabb szolgáltatása, a „nászajándék-utalvány”. Lényege, hogy az áruházban az ajándékozó által befizetett 200—300 forintos, vagy nagyobb összegből, az ifjú pár azt vásárolhat, amire szüksége van, ami nekik a legjobban tetszik. K. M. Függönymosás — házilag A függönymosás — vallj uk be őszintén — nem a legkedveltebb és a legkönnyebb munkája a háziasszonyoknak. Ha nem elég kíméletesen bánunk vele. a napfénytől esetleg megszítt csipkeanyag, könnyen szétemyedhet. Ezért a függönyt soha nem szabad mosógépbe tenni nem szabad csavargatni dörzsölni. Mosás közben csak kíméletesen nyomkodjuk és gyúrjuk. A cérna-, és pamutanyag- ból készült függönyöket (klöpli. cémacsipke. gallon stb.) — miután óvatosan kiráztuk a portól, bőséges hideg vízbe áztassuk be. Ne restell- jük az áztatóvizet akár négy- szer-ötször is cserélni, mert a por nagy része ígv kioldódik. Ezután kézmeleg vízben Flóra áztatóport oldunk, s ebben hagyjuk a függönyt egykét óráig állni, majd átgyún- jük mosószeres vízben. Ehhez bármilyen! pamutholni mosásához alkalmas mosószer megfelel — ió a finom mosószappan is — de a leghatásosabbak az Unimo. a Mos 6. vagy az Ultra szintetikus mosókrémek. Ezután előbb langyos, maid hideg vízben annyiszor öblítjük a függönyt, amíg az öblí- tőví? teliesen tiszta nem lesz. Ezután keményítjük a függönyt. de a keményítő ne legyen túl sűrű. mert a túlke- fcnényített függöny nem szép, W; esése darabos. A függönyt nem szabad kötélen vagy dróton lógatva szárítani, mert formáját veszti, a szélei megnyúlnak és azt vasalással sem tudjuk helyrehozni. Kötélre, akitor is összehajtva, legfeljebb csak annyi időre dobjuk fel. míg nagyja víz kicsorog belőle. Ha van a függöny nagyságának megfelelő szárítókeíe- tünk. (érdemes egyszer megcsináltatni de házilag is elkészíthető). vizesen arra feszítsük ki a függönyt. Ha nincs keretünk, a szoba tiszta padozatára teregessünk fehér papírt, vagy használt 'dunyhahuzatot, gombostűk, vagy apró. vékony szögek segítségével szabályosan formájára igazítva ott. feszítsük ki a függönyt. Ha huzatot csinálunk. pár óra alatt megszárad a függöny. s vasalni egyáltalán nem kell. A szintetikus anyagból, nylonból készült függönyökkel «okkal kevesebb a ve- szódség. Ezeket is ugyanúgy tisztítjuk, csak langyos vízbe áztatjuk és kizárólag a nylon fehérneműkhöz használt mosószeres vízben nyomkodjuk ki és öblögetjük. Ezeket a függönyöket nem keményítjük s ha a nagyja vizet lecsurgattuk belőle, már kissé nedvesen visszarakhatjuk a függönytartóra és formájára igazítva húzogatva pillanatok alatt megszárad. P. 1. A különféle műszálakból, gyapjúból készült, kötött horgolt ruhák külföldön éppolyan közkedveltek és divatosak. mint nálunk. A divat mellett a közkedveltséget annak köszönhetik, hogy az év minden szakában nagyon iól kihasználhatók. Nem nélkülözhetjük a kötött holmikat a változékony időjárású nyarakon sem. Nincs olyan nyári divatbemutató, ahol a divat- tervezők — a sportos kötött holmiktól az utcai ruhákon á* az alkalmi jellegű ruhákig, — ne ajánlanának kötött, jersey. horgolt modelleket. Ez a két csinos jersey ruha bécsi modell. Ejtett Bves nyárt Jersey-ruha, a szoknyával azonos színű, csíkozott felsőrésszel. Egyszerű vonalú imprimé mintás, nylon-jersey ruha, hűvösehb nyári napokra. Röntgenezik Napjaink orvostudománya az ókori betegségek megállapításénál a különféle eljárások mellett jelentős mértékben támaszkodik a röntgensugárra. Az ókori betegségek felderítésén fáradozó szakorvosok kb. a harmincas évek óta foglalkoznak múmiaröntgenezéssel és napjainkig jelentős eredményeket könyvelhetnek el ezen a téren. A mumifikációs eljárások és az ezek során használt vegyszerek különfélék voltak. Az ókori egyiptomiak a múmifikálást megelőzően általában eltávolították a belső szerveket, ezért az ún. „természetes” múmiák napjaink orvostudományának többet mondanak, mint a mesterséges eljárásokkal tartósított tetemek. Mit árulnak el a mai orvosoknak a röntgensugarakkal átvilágított több ezer éves ókori tetemek? A British Múzeum megbíFelhőmérés, prognózis — Népszerű tudományos folyóiratunk, a Delta júliusi számának címoldalát láthatjuk a képen. Érdekes cikket közöl a folyóirat „Komputer a motorban” címmel. A gépkocsi elektronizálásáról, az üzemanyag-adagolás korszerű és gazdaságos megoldásáról számol be többek között a Delta. A meteorológiai műholdak megjelenése új lehetőséget adott az időjárás kutatóinak Földünk légkörének, illetve a légkörben lejátszódó folyamatok tanulmányozására. A meteorológiai műholdak ma már televíziós képeket sugároznak a Földre, hatalmas földi területeket fedő felhőtakarókat vetítve a meteorológusok elé. Felkértük dr. Dési Frigyes professzort, az Országos Meteorológiai Intézet igazgatóját, hogy nyilatkozzék erről. — 1898-ban — mondotta a professzor — Teisserenc de Bort felbocsátotta az első ballonszondát, és három évtized múltán, 1927-ben, már a rádiószondával való mérések is megindultak. A magaslégköri méréseket végző állomások száma egyre nőtt, és az adatokat elemző kutatók véleménye mindinkább egybehangzóit: a bonyolult meteorológiai folyamatokat csak akkor ismerhetjük meg jobban, ha az atmoszféra szerkezetét és a légköri mozgásokat tökéletesen feltárjuk. — Sűrítették tehát a rádió- szonda-hálózatot, de ez — a nagy költségek miatt — még lakott területeken sem elegendő. Akadályt jelent az a közismert földrajzi tény is, hogy a Föld felületének háromnegyed részét tengerek borítják, s ott csak hajókon helyezhetők el rádiószonda- állomások. Ezek számát azonban — ismét a költségek miatt — nem növelhették r kívánt mértékig. A viszonylag ritka rádiószonda-hálózat miatt kevés magaslégköri adat áll a meteorológusok rendelkezésére, s éppen ezért nem adhat hű és teljes képet a légkör fizikai állapotáról. — Különösen akkor tapasztalhatjuk a helyzet hátrányait, ha kisebb méretű légnyomási képződmények fejlődnek ki; ezek ugyanis észrevétlenek, mért a hiányos magaslégköri adatok miatt e folyamatok keletkezését nem észleljük. Hatásuk azonban mégis jelentős, nem várt változásoknak lehetnek okai: például pusztító viharok keletkezhetnek ilyen módon. A hagyományos módszerek korlátáitól tehát csakis akkor szabadulhatunk meg, ha olyan mérőberendezés van a birtokunkban, amely — a légkör földgömbi kiterjedésének megfelelően — szintén földgömbi méretekben végzi a méréseket. Ilyen mérőberendezés a műhold, amely éppen azért alkot új korszakot a meteorológia történetében, mert képes az imént említett követelmény teljesítésére, s úgy tűnik,' hogy ezen az úton — a gazdaságosság szempontjából is — megtalálható a reális megoldás. A déli földgömbön, amelynek nyolcvan százalékát tenger borítja, és emiatt ott ritka a meteorológiai állomáshálózat. még fokozottabb mértékben van szükség a meteorológiai műholdak adataira. — A műholdas méréseket az jellemzi, hogy a felhőképek, és a felhasználásukkal készült felhőanalízisek hasznosíthatók legjobban az előrejelzés gyakorlati területein. Ezek a felhőképek hatalmas földi térségeket ölelnek fel. Éjszaka, amikor televíziós felhőészlelés nem lehetséges, infravörös sugárzásmérések révén kapunk információt a felhőzeti rendszerek szerkezetéről. Ismeretes, hogy a légkörön áthatoló infravörös sugarakat a vízgőz, széndia múmiákat zásából dr. Gray angol orva* az utóbbi évek folyamén száznál is több egyiptomi múmiát világított át. A röntgenvizsgálatok során több érdekes megállapr.ás született. Ezek szerint. V. Ramszesz fáraó érelmeszesedésben, Tut-Anch-Amon pedig 3300 évvel ezelőtt szívinfarktusban halt meg. Az angol orvos szerint 3—1000 évvel ezelőtt élt ókori egyiptomiak reumától, epe- és vesekőtől, fogszuvasodástól, elefántkór- tól is sokat szenvedtek. Az NDK fővárosában lévő Charité kórházban az elmúlt évek folyamán egy i. e. 600 táján bebalzsamozott fiatal lány múmiáját világították át német szakorvosok. A vizsgálat során a múmiánál olyan csontbetegséget tapasztaltak, amelyről a mai orvostudomány azt gondolta, hogy az ókori emberek soraiban nem pusztított. Az ókori betegségek kiderítésénél a múmiavizsgy'ato- kat hatásosan egészíti ki a régi sírokból feltárt emberi csontvázak és csontmaradványok röntgenvizsgálata Dmitrie Rokhline szovjet professzor a leningrádi Orvostudományi Kutató Intézet munkatársa hosszú évek óta röntgenezi az ókori csontmaradványokat. Praxisa során nemcsak különféle sérüléseket, töréseket tapaszv talt, hanem számos, az ókorban pusztító betegséget sikerült kimutatnia ezzel a módszerrel. Nemrégiben pl. egy i. e. VII. századból származó szibériai asszony csontvázán konstatált rákos áttételeket. Rokhline szerint az ókórban a rosszindulatú daganatok különféle faltál pusztítottak, a neolit kor közepétől származó csontvázak röntgenvizsgálatai pedig a tuberkulózis egyes formáinak létezését támasztják alá. A szovjet kutatónak számos olyan röntgenfelvétel van a birtokában, amelyek sikeres ókori csontműtétekről, kopo- nyalékelésekről tanúskodnak. A különféle balzsamozási eljárással tartósított, valamint a klimatikus viszonyok következtében épségben maradt múmiák az emberi csontmaradványokkal együtt tehát nemcsak a régészek, hanem az orvosok számára is értékes leleteket i elenlenek. Fndrész István műholddal oxid és ózon csak kis mértében nyeli el. Ily módon meghatározható a sugárzó felszínek hőmérséklete, tehát a felhőtetők hőmérséklete is, s ennek alapján a felhőtetők magassága. Más hullámhosz- szúságú sugarakkal való mérések útján pedig a magasabb légrétegek hőmérsékleti szerkezetére, ózontartalmára és nedvességelosztására következtethetünk. A mérés- technika további fejlesztése során, a centiméteres hullám- hossz-sávok mérésének bevezetésével, a csapadékos területek eloszlásának, függőleges kiterjedésének meghatározását is elvégezhetjük majd, sőt a 0°-os szint magasságának közelítő becslését is. Annak sem lesz akadálya, hogy a szfériksz-berendezéssel felszerelt műhold — a villámkisülések alapján — zivataros területeet határoljon körül. Halácsi DezsS DDT az anyatejbeo A növényvédő szerek: maradványainak problematikája — különösen az élelmiszerekben való felhalmozódása — egészségvédelmi szempontból rendkívül jelentős. Különleges szerepet, játszik a DDT. amely a test zsírjában is képes akkumulálódni és átmenni a tejbe. Olyan csecsemők. akiket kizárólag anyateiiel táplálnak, viszonylag több DDT-t vesznek fel szervezetükbe. ßwmä1 1968. július 28., vasárnap
