Heves Megyei Népújság, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-19 / 168. szám
Két tárlat Egerben Ä „harmincanévesek" kiállítása tő kép Berényi Ferenc Udvaron című alkotása, míg Gábor Mariann Kikötő című képe nemcsak a kompozíció fegyelmezettségével, kifejező erejével, de sajátos, pasztell- batású színeivel is megkapó színfoltja a bemutatónak. A kiállítás emlékkönyve azt igazolja, hogy e bemutatónak annak ellenére is sikere van. hogy zárva a város minden iskolája és zárva a főiskola — helybeliek és turisták jegyzik be nevüket és elismerő szavaikat az alkotások számában ugyan nem nagy, de művészi értékében kétségkívül számottevő kiállításról. E sorokkal megtettük ezt, mi P. Bak János képei a képcsarnokban Derű, nyugalom, kényelmes otthon a színek birodalmában — hamar megszületik ez a benyomás, nézegetve P. Bak János festőművész kiállítását, s egyben az első tárlatot az új egri Képcsarnokban. Életműről véleményt mondani nem szándékunk — a kiállítás anyaga erre nem is nyújt módot. Néhány képpel — túlnyomóan olajfestmény, kevesebb akvarell — mutatkozott be a művész az egri közönségnek. Ami a válogatást illeti, a zsűri hibájának tudható be, hogy a bemutatott anyag kevésbé változatos témával várja a művészpártolókat. A kiállítást főleg a csendélet uralja; ezek az alkotások érthetően még ma is szimpátiára találnak sok-sok nézőben. Több képét a Balaton ihlette, vagy ip egyetemista indult el két héttel ezelőtt Skóciából a képen í látható emeletes busszal. Útirányuk: Fekete-tenger. Öreg járművük —, amelynek emele te hálószobaként, földszintje p edig konyha- és nappaliként szolgál — áthaladt Budapesten is. (MTI-foto) A VIT-küIdöft: Szabó Marianne lövök be az irodába, az admi- nisztrátomő az ablakban áll. magunk is, s nem ünneprontásnak, inkább az ilyen és ehhez hasonló kiállítások rendezőinek szánjuk: most sem és már több ízben nem volt megfelelő a képek elhe- helyezése. Az ablaksorokkal párhuzamosan és háttal elhelyezett művek mély árnyékba borulnak, szinte önnön maguktól veszik így el az éltető fényt, amely pedig valóban,a legkedvezőbb megvilágítást adhatna egy-egy alkotásnak. És még egy megjegyzést: vajon mikor láthatjuk a megye képzőművészeinek, ha talán szerényebb is, de mindenképpen figyelemre számot tartó együttes kiállítását? (gyurkó) az erdő meghitt hangulata, s ebben a végtelen nyugalomban helyezi el a figurákat, hasonlóan nyugodt, derűs ritmusban. Színvilága igen gazdag, és a barokki ellenpontozásra emlékeztető tiszta harmóniát teremti meg képei többségén. Amiről mesél, érthető, s mivel témái „problémamentesek”, a néző gyönyörködni áll meg néhány percre egy-egy kép előtt — különönebb asszociációt nem kíván a látogatótól. Zárt világnak érzem P. Bak János témavilágát, erre kényszerít a képek válogatása (bár az egri miliő indokolja ezt...) Gyönyörködtetni és gondolkodásra késztetni — „köztudott” művészi feladat. Ez a kiállítás azonban csak részben felel meg a kor kívánságának. (kátai) Az örvendetesen nagy sajtóvitát kiváltott IX. magyar képzőművészeti kiállítás válogatott anyagából nyitottak '/bemutatót Egerben, a Gárdonyi Géza Színház előcsarnokában. A bemutatón lát- 'ható 22 festmény, a tíz kisplasztika, s alkotó művészeik természetesen nem adhattak keresztmetszetet a mai magyar képzőművészet helyzetéről, sem arról a vitáról, amely éppen a „helyzetet” kívánta boncolni. Arra azonban nagyon is alkalmas e „rövidített” kiállítás is, hogy olyan fiatal képzőművészeket ismertessen meg a tárlat látogatóival, akiknek neveik, alkotásaik már messze nem a szűk szakmai közönség előtt ismertek csak, akik nemcsak megtalálták sajátos, modern hangjukat, hanem e hangon már többet-keveseb- bet, de már mondottak, vallottak korukról és korunkról. Ha számszerűleg nem is sok a kiállított művek száma, ha a szobrászat csak — bár, miért lenne „csak”? — kisplasztikákban kapott helyet e bemutatón, a változatosság így is megkapó. Interieur-ök, portrék, csendéletek, emberről valló és emberközelségbe hozott egyéni ízű kompozíciók sorakoznak a „harmin- eanévesek” tárlatán. Tematikus alkotások, magas fokú mesterségbeli tudás, a színek és formák merész, de nem öncélú alkalmazása, gazdag gondolatiság, egyéni látásmód fémjelzi ezt a bemutatót. A kisplasztikában Cs. Kovács Csók című faszobra a formák lágyságával, harmóniájával vall lírai szépséggel a szerelemről. Ugyancsak az ő alkotása a szintén fából készült, sajátosan polírozott, a keleti népművészeti hatásokat tudatosan felhasználó fekvő szobra is, az Indonéz nő ... Merészen leegyszerűsített, ám kompozíciójában rendkívül kifejező erejű Rózsii Péter alig araszos fémmunkája, a Szerelmespár. A festmények közül Baranyo Sándor merész és hangulatos Pihenés című alkotása, Berki Valéria a naívok eszközeit nagyon is magas fokú mesterségbeli tudással felhasználó Szökőkutak című festménye ragadja meg a figyelmet már az első pillanatban. Lágy, elmosódott, ám mégis határozott hangulatot kelKisnána — A kisnánai vármúzeum ünnepélyes megnyitásának előkészítésére megalakult a bizottság. amelynek első ülésén összeállították az ünnepség programját. Augusztus 4-én, délelőtt 11 órakor kezdődik a hivatalos aktus. Ezt követően a megyei művelődési ház művészeti csoportja ad műsort. Délután a szabadtéri színpadon a járás és a megye öntevékeny együtteseinek kulturális bemutatóját tartják meg. A tervek szerint 12 együttes szerepel, közöttük az Ecsédi Névármúzeum pi Együttes, valamint a Hevesi Irodalmi Színpad. Este a vár melletti réten táncmulatságot tartanak. A megnyitói napjától kezdődően az Aba nemzetség zászlaja leng a kisnánai vár bástyatornyán. A látogatók megtekinthetik a gazdag kőtárat, a várkápolna megmaradt tornyát, ahol vitrinekben a feltárások során napfényre került használati eszközöket, fegyvereket mutatják be. Az eddigi feltárás két és Sél millió forintot igényelt. Szerény falusi iroda: tsz- iroda. Két íróasztal, egy kisasztal. Az asztalon számológép és az asztal mások oldalán a könyvelőlány. Szabó Marianne, a lőrinci Petőfi TS7: huszonegy éves könyvelője és KlSZ-alapszer- vének kultúrfelelőse. olyan emiber. aki nagyon keveset tud beszélni önmagáról, munkájáról. Olyan, akiről talán sokkal teljesebb, „ékesszó- lóbb képet nyerhet az. aki nem őt kérdezi, hanem közvetlen munkatársait; az irodában dolgozó lányokat. Ágó Illés elnököt vagy az alap- szerv tagságát. Mégis igazabb. jellemzőbb rá az, ahogyan bizonytalanul. bátortalanul tapogatózva fejezi ki magát, veretes mondatok helyett jobbára szavakban, gesztusokban; félszeg vállrándítással. mosollyal: — Hogy is mondjam 1.: Már benn ültem az irodában, éppen akkor tértem vissza az egyik tanyáról. Az elnöknél itt voltak a megyei és a járási KISZ-től. Egyszer csak hívnak. Bemegyek a másik szobába; azt kérdezik, tudom-e, hogy az idén Szófiában rendezik meg a VIT-et, tudom, mondtam, és elengednének-e a szüleim, mert engem jelöltek egyik küldöttnek a hat közül a megyében, a KISZmunkám és a tsz-ben végzett munkám után. Csak álltam, aztán, amikor lehetett, kisurrantam. Olyan hihetetlen volt! Ekkor még nem lehettem egészen biztos benne, de néhány nappal később, reggel és már messziről kiáltja felém: „Mész, mész. Mari!” Lőrinci lakos már a szülei is itt, éltek. Anyja termelőszövetkezeti tag apja kazánfűtő a hatvani cukorgyárban. Eleinte ők .sem hitték el. de mostanában már elégedetten válaszolnak n gyakran elhangzó kérdésre: .Mikor megy a Marijuk a VIT-re?” Debrecenben mezőgazdasági technikumot végzett, és tizennyolc éves kora óta a Petőfi tagja. Mielőtt könyvelő lett, az állattenyésztésben dolgozott. — A KISZ-munkám főleg abból áll. hogy műsorokat szervezek... Emlékezetes műsarunk? Hát Kovács Apollónia népdalestje, Gobbi Hilda „Szabó néni kalandjai'’ című műsora, a salgótarjáni Color - együttes hangversenye ... már többször rendeztünk táncdalestet. Ezenkívül kiTo3an, Meícalfe és Owens Hogy mennyire igaz, hogy néni az alak, hanem az idegrendszerbeli adottság számít, azt a következő olimpiák is megmutatták. A dél-afrikai Walker, aki 1908-ban megtörte az amerikaiak győzelmi sorozatát, kis termetű volt, ezzel szemben Craig, aki 1912-ben visszaszerezte százon az Egyesült Államoknak az elsőséget, erőtől duzzadó és magas atléta volt. Egyre hevesebb harc alakult ki a legrövidebb távon a hegemóniáért. Amerikában a spintereket a „sport hő- sei”-nek tekintették és a száz métert jellegzetesen amerikai számnak tartották. Nehezen tudták elviselni a kudarcot, pedig ez is bekövetkezett. 1920-ban ugyan Paddock nyerte az olimpiai bajnokságot, de 1924-ben 4 JM&. július 19* péntek Abrahams az aranyérmet Angliának szerezte meg. Amerikában azt remélték, hogy ez csak átmeneti vereség és négy esztendő múlva atlétáik feledtetik a csalódást. Nem így történt. 1928- ban Amszterdamban egy kanadai futó, Williams győzött és nemcsak a száz-, hanem a kétszáz méteres síkfutást is ő nyerte. A húszesztendős kanadai diák az olimpia előtt pincérként kereste meg a pénzt ahhoz, hogy egyáltalán elutazhasson Vancouverből a válogató- versenyre, Torontóba. Az Egyesült Államokban hideg zuhanyként érte a szakembereket és a közönséget a kettős amszterdami vereség. „Sporttragédia” — „Óriási presztízsveszteség” — így írtak róla a lapok. Azután jöttek a négerek. Már korábban is előfordult, hogy egy-egy színes bőrű atléta is bekerült az Egyesült Államok csapatába, de az atlétikai élet vezetői ezt nem szívesen tették meg. Az 1928-as kudarc után azonban kénytelen-kelletlen, több négert kellett beállítani az olimpiai válogatottba. Annál is inkább, mert a következő ötkarikás versenyt Los Angelesben rendezték. 1932-ben kezdődött az olimpiák történetében a néger rövidtávfutók nagy korszaka. Százon Tolan és Metcalfe külön versenyt vívott egymással. A stadion közönsége tombolt, hirtelenében senki sem tudta eldönteni, hogy ki győzött. Tanácstalan volt a zsűri is. Szerencsére filmre vették a káprázatos futást és a felvételek többszöri levetítése után hirdették ki: 1. Tolan 10.3, 2. Metcalfe 10.3. Los Angeles lelkesen ünnepelt, mert százon, igaz ugyan, hogy néger atléta révén, de mégis az Egyesült Államoké a hegemónia. A győzteseknek az elsők között gratulált egy tizenkilenc éves fiatalember. Jesse Owensnek hívták. Nevét ekkor már ismerték az amerikai sportvilágban, mert a válogatóversenyen ő is indult, de nem került be a legjobbak közé. Senki sem gondolta, hogy a következő olimpián a fiatal néger egyetemista játssza a salakon a főszerepet. olimpia négyszeres bajnoka. Jesse Owens külön fejezet az atlétika történetében. 1913-ban született, apja az egyik napról a másikra élő gyapotszedő néger volt. Kölyök korában újságot árult és olyan könnyedséggel, erőlködés nélkül rohangált órákig az utcákon, mint ahogy más sétált. Az iskolában a base- ball-mérkőzéseken ő volt a leggyorsabb. — Jesse azért született, hogy fusson — mondta elragadtatással Larry Sneider, amikor meglátta a néger fiút. Ez a szakember már korábban több amerikai rövidtávfutót fedezett fel, Owens esetében sem tévedett, legfeljebb csak túlzott. A néger atléta rendkívüli tehetsége 1935-ben bontakozott ki. Május 25-én, Ann Arborban egyetlen versenyen öt világrekordot javított meg: 100 yardon 9,4, 200 síkon 20.3, gáton 22.6, 220 yardon 20.3, távolugrásban pedig 813 centiméter ... Amikor a szenzációs verseny után ezt mondta: — Nem gondoltam rekordra, csak futottam és ugrotta. Az egészben nem látok semmi különöset. Futni nagyon szeretek. Élvezem a sebességet. Az ugrás az más, az nem olyan jó. Futó va- j gyök. 1936-ban Berlinben az olimpián Owens már a százas előfutamban magára hívta a figyelmet, 10.2-es idővel szakította át a célszalagot, bár igaz, hogy hátszél fújt. Könnyedén győzött a döntőben is. 10.3-as eredményei szerezte meg az első aranyérmet. Owens a sorozatot a kétszázon aratott diadalával folytatta. (20.7). „Futása könnyed, erőlködésnek nyoma sem látszott rajta” — írták róla akkoriban a Berlinből keltezett tudósítások, a nézőknek pedig az volt az érzésük, hogy ha a célban megfordulna, akkor ugyanolyan eredménnyel még egyszer végigfuthatná a távot. rándulásokat, és társadalmi munkát is szervezek. — Négy nap múlva utazunk Pestre, onnan Szófiába. Régóta számolom a napokat. És tíz nappal ezelőtt már ösz- szeírtam. különválogattam azokat a holmikat, amelyeket magammal viszek majd az útra. Nem akarok semmit itthon felejteni; még nem voltam külföldön. — Szeretnék sok fiatallal megismerkedni, beszélgetni, sok minden érdekel. Oroszul tudok egy kicsit, és vettem egy bolgár—magyar szótárt. (Cs. V.) Hány év alatt válásul meg? Hány év telik el egy találmány megszületésétől az ipari termelésig, s gyakorlati felhasználásig? Ez az időszak régebben igen hosszú volt. de mindinkább rövidül. A fényképezést 1727-ben találták fel, de gyakorlatilag csak 1339- ben kezdték alkalmazni. A feltalálástól 112 év telt el. A telefon már csupán 56 évig várt. 1826-tól 1876-ig. Rádió — 35 év (1367—1902). radar — 15 év (1925—1940), televízió — 12 év (1922—1934). atombomba — 6 év <1939— 1945), tranzisztor — 5 év (1948—1953), nyomtatott áramkör — 3 év (1958—196JÍI Jesse Owens, a berlini (Folytatjuk)
