Heves Megyei Népújság, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-16 / 140. szám
I Á munkaidő-csökkentés ÖRÖnSEI ÉS GOHDMI A hiszékenység mintaesetei Egerben a VILATI, Gyöngyösön a Heves megyei Vas- és Fémipari Vállalat dolgozóinak jelentős része már 48 óránál rövidebb munkahét szerint dolgozik. Érthető, hogy nemcsak a gyárak és üzemek munkásai, hanem a családtagok, tehát a széles közvélemény élénk érdeklődéssel kíséri a munkaidőcsökkentésről szóló híreket é« tapasztalatokat. Hazánkban 1968. január 1-től 62 ipari vállalat és nyolc szövetkezet majdnem 120 ezer dolgozója már heti 42—44 órát dolgozik és velük együtt a munkásoknak és alkalmazottaknak tíz százaléka (380 ezer ember) 36—44 órát dolgozik hetente. Ez a szám év végére eléri az egymilliót és 1970- re megközelíti a kétmilliót. A dolgozók örömmel fogadták a rendelkezést és minden család máris elkezdte a tervezgetést. hogy mire futja a megnövekedett szabad időből. Sokan valóban pihenésre, kirándulásra, tv-' nézésre, olvasásira vagy éppen a háztáji gondosabb műMárdus derekéitől termét több a bélapátfalvi üzemek száma: a cement- és mészmű, a Heves megyei Ruhaipari Vállalat után az Egri Technolux Ktsz is telepet nyitott a községben. Igaz hogy a legújabb még csak afféle mini-üzem, hetvenen sem dolgoznak benne —- ám máris híre van, emlegetik • komolyan számolnak vele. Mert mindenképpen több egy műhelynél. Bélapátfalván és környékén új szakma bölcsője, nagy lehetőségek hordozója, esetleg sikeres jövő megalapozója. Csomagolóeszközöket, különféle más használati tömegcikkeket készítenek Itt műanyagból — egyelőre két féle technológiával. A különböző méretű poiietilén-tasakokat hegesztéssel gyártják, az úgynevezett eldobható termékeket — műszerek szállításához szükséges dobozokat, étkezési tányérokat, s később sok más mellett tejfölös, tejes palackokat — pedig vá- kuumszívásos eljárással. A megrendelők — úgyszólván a kezdet kezdetén is — szinte az ország minden részéből jelentkeznek. Mint Kovács József, a szövetkezet főkönyvelője elmondotta, szállítanak a budapesti PIÉRT-nek. a mezőkövesdi Matyó Ktsz-nek. a Debreceni Gombkészítő Ktsz-nek. a gyöngyösi Mátra Fehérnemű- készítő Ktsz-nek s még másoknak, máshová. S dolgoznak több helyre is, ha különféle nehézségek nem zavarják a munkát, a „kibontakozást”. Jelenleg gondot okoz a szükséges fólia beszerzése. Importanyagról van szó. nehéz hozzájutni. Az igényeknek megfelelő „címkézésnek” — a feliratozásnak, az emblémák rajzolásának — két akadálya is van. Egyrészt mindeddig nem sikerült még alkalmas színezőanyagot találni. másrészt pedig hiányzik a „szitázáshoz” való felszerelés. Nélkülük viszont lehetetlen a tömeggyártás. Tasakosból most is bőven lenne megrendelés, de a kielégítésükhöz szükséges feltételek még nincsennek teljesen együtt — a vákuumtechnikai cikkeknél pedig éppenséggel a kapacitás biztosított s a megfelelő igény hiányzik. A formázógép gazdaságos üzemeltetése ugyanis általában 100 ezer darabos, vagy ennél nagyobb szériaszámú tételeket kíván, ám jelenleg még a legnagyobb megrendelés — a SZŐ VOSZ által kért négy féle színű kempingtál — is csak 50 ezer darabra szól. Ezért most pesti üzletszerző járja az országot s keresi az igényeket — az anyagbeszerző pedig több más mellet polietilén fóliáról próbál gondoskodni. Ha minden biztosítva lesz velésére. esetleg bérmunka vállalására akarják fordítani a „plusz két napot”. Egyszóval életkor, jövedelem és ambíció szerint váltósnak a célkitűzések. de az emberek többségének óhaja abban megegyezik, hogy a munkaidő-csökkentést akkor tartják kedvezőnek ha ezt nem aprózzák eL szabadnapban adják ki és ha a szabad nap szombatra esik. A szabad szombat főleg n családon asszonyoknak előnyös. mert szombaton elvégezhetik a háztartási munkát: a mosást. takarítást, többet törődhetnek a gyerekekkel. vasárnap végre jut idő a pihenésre, a kulturáló- dásra és a szórakozásra. Az eddigi tapasztalatok már jelzik. hogy a dolgozók jelentős része a megnövekedett szabad időt házon kívül kívánja tölteni. Egyre többen akarnak hét végén kirándulni, moziba és színházba járni. Vajon felkészült erre a közlekedés. a vendéglátó- és a szórakoztató ipar? Szombatonként ezután keviszik — szó lehet majd a BŐtezám növeléséről, a termelés növeléséről. Ez Ítészeresei» te hasznos lenne. Elsősorban azért, mert Bélapátfalván még sokan várnak munkára s amikor az üzemépületet a szövetkezet rendelkezésére bocsátottált, benne a gyár társadalmi munkával segítette az átalakítást. 250 ezer forintot adott a telep energiaellátásának megoldására — másfélszáz nő. lány és asszony elhelyezését Ígérték a ktsz vezetői. Erre tehát joggal számítanak is. Szükség van a termékösszetétel bővítésére, egyre újabb, keresettebb cikkek előállítására, csupán eredeti ötlet megvalósítására — mivel a műanyagiparban egyre számottevőbb a konkurencia, csak a legügyesebb üzemek állhatják az élénkülő versenyt Az Egri Technolux Ktsz termelésének az idén már így is több mint) egy harmadát a bélapátfalvi üzem biztosítja. A szerencsésen választott profil gyorsan erősödhet, rövid idő alatt talán dominálhat is. a legtöbb nyereséget hozhatja — ha kellő érzékkel törődnek fejesztésével. vesebb munkásiáratra, de az eddiginél jóval több különjáratú buszra és vikend vonatra lesz szükség Vajon gondoltunk-e arra, hogy a több szabad időhöz több pénz is kell? Nemcsak azért, mert szabad szombaton nincs üzemi konyha, hanem azért is, mert ezután többet akarunk kirándulni és szórakozni. De több fizetés, több jövedelem csak akkor lesz. ha többet termelünk, méghozzá rövidebb munkaidő alatt. A rövidebb munkaidőt nem elég kívánni és várni. nem elegendő, ha igent mondunk a kéthetenkénti szabad szombatra. hanem annak bevezetését gondosan elő kell késziteni. A Heves megyei Vas- és Fémipari Vállalatnál emelték az időbért, de a termelékenység növelésének elmaradása miatt feszültség keletkezett a teljesítménybérben dolgozóknál, keresetük csökkent. Az egri VILA Tinái és a gyöngyösi Vas- és Fémipari Vállalatnál is csökkentették a heti munkaidőt. de feltűnő ellentmondás. hogy különböző okokra hivatkozva, mindkét üzemben megengedhetetlenül sokat túl áráztatták a dolgozókat. Ügy véljük, helyesebb az egercsehl bányaüzem módszere mert ott oályadíjat nyert tanulmány alapján készítik elő a munkaidő-csökkentést és nem egyszerre, hanem az igények és a lehetőségek szerint két lépcső-' ben vezetik be. Különböző műszáki intézkedésekkel az elmúlt évhez képest mintegv három százalékkal növelték az egy főre és egy műszakra eső termelést és ez az előfeltétele annak, hogy a rövidebb munkaidő alatt se csökkenjen a bányászok keresete. A Szakszervezetek Országos Tanácsának álláspontja szerint a munkaidő csökkentésének forrása sem a túlórák. sem a munkaintenzitás indokolatlan növelése nem lehet. Rendkívül fontosnak tartjuk az áttérés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését Ezt a munkát nem lehet kapkodva megoldani. nem elegendő a rutin vagy a törvényes felhatalmazás. Megfontoltságra, a helyi sajátságok mérlegelésére és nagy felelősségre van szükség, mert a munkaidőcsökkentés nemcsak gazdasági. hanem fontos, az egész lakosságot érintő politikai kérdés is. Dr. Fazekas László Ismeretlen fiatalember szmokingban feszített a kisváros népes farsangzáró bálján. H. Zsuzsa álmában sem hitte, hogy ilyen csinos lovagja akad. Másnap a fiú megkérte Zsuzsa kezét „Pesten garázsban dolgozom — mondta a leánykérő —. lakásom, 2000 forint havi fizetésem van.” A szülők beleegyeztek a házasságba, harmadnap volt az esküvő. Elteltek a mézeshetek, Zsuzsa mind sűrűbben kérlelte férjét: utazzanak fel Pestre, látni szeretné jövendő otthonát. Ám a fiatal feleség egy reggel hűlt helyét találta a férjének. Csak később a rendőrségen derült ki, hogy a szmokingos fiatalember megrögzött bűnöző, két és fél éves börtönbüntetése elől menekült Pestről. Tavaly ilyenkor — hirdetés útján — vegyészmérnököt keresett az egyik kisipari szövetkezet. A felhívásra többen jelentkeztek, köztük egy 40 év körüli, jól öltözött, kélleEtt a két fogalmat húzta alá felszólalásában a Gyöngyösi Városi Tanács ülésén Kapaló Sándor a gyermek- és ifjúságvédelemről szólva. Mindazt elmondani. ami erre a témakörre vonatkozik és vonatkoztatható. akár még egy város körülményei között Is. nem lehet. Nincs is szándékunkban. De azokról a legjellemzőbb vonásokról, amik egyfelől megmutatják a gyermek- és Ifjúságvédelem eddigi eredményeit, másfelől viszont az ezzel ösz- szefliggő további teendőket —> kell is. Maga a statisztikai adat. amely szerint a városban mintegy száz olyan fiatal él. akikről társadalmi mértékben kell gondoskodni. megnyugtató szám. Igaz. úgy Is lehet kérdezni: még mindig száz? De *z Is Igaz. az Ilyen túlzó türelmetlenkedés nem sokat segít az ügyben. Hol lehet egyáltalán a segítés mértékét mcgvonnl7 Ügy is fogalmazhatunk: szükség van-e mindjárt az állami gondozást emlegetnünk, ha veszélyeztetett fiatalokról van szó? Az Intézeti nevelés talán megoldható? Nem. Sok esetben nem. A családi keret a lényeg. De nézzük, mit döntött a helyi legfelső államhatalmi szerv. Határozat született. hogy ezentúl még több játszó és Amikor ezt a számot kimondták a váraszói Gárdonyi Géza Termelőszövetkezet iromes modorú férfi. Csakhamar megnyerte a szövetkezet vezetőinek a bizalmát, olyannyira hogy elfelejtették kérni a diplomáját. Hiába is kérték volna. A mérnök úrnak titulált férfi ugyanis sohasem járt egyetemre, csupán gázmesteri vizsgája volt Amikor felvették a szövetkezetbe, hirtelen nem jutott más eszébe, a gázmesteri oklevél számát diktálta be a mérnöki diploma számául. Később a munkakönyvébe i* bejegyezték, hogy vegyészmérnök. Néhány hét elteltével a gázmester munkahelyet változtatott, ugyancsak vegyészként alkalmazták. És még ma is alkalmaznák, ha a közelmúltban nem lopott volna el a vállalattól 10 000 forintot érő vegyszert. Olyankor még középkori ostobaság is hatalmába keríti a hiszékeny embereket. Falusi ismerősöm mesélte a minap, hogy szőkébb hazájában még mindig divat a szellemidézés. Gyászruhás aszsportolásl lehetőséget kell biztosítani a városban a fiataloknak. mint eddig. Létre kell hozni m szeszmentes szórakozóhelyet a tizenévesek részére. Erre ajánlatot tett Béta László, a Heves megyei Vendéglátóipart Vállalat Igazgatója. Javaslatát a közeli jövőben terjeszti majd a városi tanács elé a Kisz-bizottsággal egyetértésben. Szólni ken arról az állásfoglalásról Is. amelynek értelmében. ezentúl nagyobb körültekintéssel választják ki a nevelő szülők személyét, hogy az állami gondozottak valóban második otthonukra találhassanak. Túlzás lenne azt gondolni, hogy azzal az elhatározással, amely szerint a városban dolgozó szocialista brigádok segltö- készsége, a magukra maradt fiataloknak általuk történt pat- ronálása megoldja a kérdést. Ez is csak egy lehetőség a sok közül, amire szintén gondolt a tanács. A felelősség megnyilatkozásait tehát nyomon követhetjük. De ugyanebből az aggodalom motívuma Is kicsendül. Es ez jó. Ha valamennyien aggodalommal és felelősséggel kísérjük végig a magukra maradt gyermekek életútját, ennek jótékony hatása nem maradhat eL (gmf) dájában mindenki kétkedéssel kapta fel a fejét. — Pedig ez a számítás a legszerényebb, — mondta Barta Pál főmezőgazdász, aki a szövetkezet többi vezetőjével együtt sokat töpreng, fáradozik, dolgozik azon, hogy ez a merész vállalkozás sikerüljön. De milyen csodanövényről lehet itt szó, amely ezeken a hegyes-dombos kedvezőtlen adottságú földeken is ekkora értéket hoz egyetlen év alatt? — A gomba, — ad tömör választ a főmezőgacfász, majd azt ismerteti miképpen jutottak hozzá ehhez a bőségesnek ígérkező új, jövedelmi forráshoz. — Láttuk a televízióban. hogy milyen kis területen mennyi jövedelmet Ígér ennek a laska gombának a termesztése. Gondoltuk megpróbáljuk mi is. — Van valami hagyománya itt a gombatermesztésnek? — Nincs. Itt legfeljebb a vadontermő gombát szedik, Viszont van sok olyan kisebb értékű fánk, amely alkalmas a gombatermelésre. — Milyen fán termesztik majd a gombát? — Nyárfa tüskön, amelyből 26 ezer darabot már elvermeltünk, beoltva gombaszaporító anyaggal. — Ki ért itt ehhez a munkához? — A Sükösdi Állami Gazdaság, ahol ezeket a kísérleteket folytatták bocsátott rendelkezésünkre szakembert, aki ouyd a gombát terszonyok 50—100 forintot fizetnek a szellemidézőknek* hogy megjelentessék előttük elhúnyt gyermekük, hozzátartozójuk szellemét. Mások az asztaltáncoltatás valódiságában hisznek. A világűr titkaiban jártas iskolás gyerekek is gyanútlanul ülik körül azt az asztalt, amelyre a szeánszvezető is ráhelyezi a kezét. A szeánszvezető bizonyítja: szó sem lehet csalásról lám. az ő keze is az asztalon van. De azt már nem tudják az avatatlan gyerekek, hogy a szeánszvezető pálcát dugott a kabátja ujjába és a pálca végét az asztal lapja aló helyezte. És itt élnek közöttünk a javasasszonyok is. A rendőrségi hírek szerint kilószámra árulják a varázsszert, hiszékeny lányok némely vidéken ezzel ontözgetik a hűtlen vőlegények lába nyomát, hogy térjenek vissza. De mire való a vakondtúrásból merített föld. amelyet ecettel kevernek? Egyes tájékozatlan ember számára ma is ez az egyedüli varázsszer a fülfájásra. legalábbis így gondolják különösen az idősebbek, ezért hordják pénzüket a javasasszonyhoz. A babonás hiszékenységben olykor a városi ember sem marad el a falusitól. Egyik kollégámat a minap varázs- erejű cédula invitálta az egyik bérházba. Itt él a min- dienttudó jósasszony. A szívélyes hölgy írást elemez, hajlandó a postai válaszadásra is, ha megfizetik. Egy elemzés — húsz forint. Jobbára művelt, sokat tapasztalt emberek járnak a jósnő boszorkánykonyhájába. leveleznek vele. és bizonyára valamennyien megsértődnek* amiért most őket is a hiszékenység áldozatai között emlegetjük. Ezek után csodálkozhatunk-e azon, hogy — rengeteg rendőrségi eljárás, bírósági ítélet ellenére — a hiszékenység tovább él. terebélyesedik? Pedig sem a rendőrség. sem a bíróság nem találhat fel olyan varázsszert, amely megóvja a hiszékeny embereket a kártékony elemektől. A hiszékenységet kell irtani, kinek-kinek a saját háza táján. mő tüskök kitelepítésnél is segít — Erre mikor kerül sor? — Augusztus első felében szedjük ki a tuskókat és telepítjük körülbelül egy holdas területre. — S miként áll arányban a gombatelepítésre - költött pénz és munka a várható bevétellel? — Ahogy számoltuk jó kétszázezer forintot költünk rá a kitelepítésig. Azután már a bevételek jönnek. Ügy számoltuk hogy ez az hold gomba három év alatt 680 ezer forintot terem. Szeretnénk legalább 340 mázsát leszedni erről a kis területről. — De el tudják-e adni ezt a nagy mennyiségű gombát? — Addig hozzá se kezdtünk amíg a költségeket és a piacot számba nem vettük, — magyarázza a főmezőgazdász. A árak pillanatnyilag igen szép bevételt Ígérnek, mert kétezer forint körül a gomba ára mázsánként. — Könnyen lehet hogy kül- fölre tudjuk eladni az egészet, ez ügyben már tárgyaltunk ... De ha ez nem sikerül feldolgozzuk helyben, szárítjuk, csomagoljuk. Ezzel is jónéhány embernek tudunk munkát adni s nem utolsó sorban, ha számításaink beválnak; tisztességes, szép fizetést. K. E. Mkmm 3 1968. június lfc, vasárnap (Cy. Gp.) Az érettségi Matyi Az osztály megilletődve figyel. A lányok arca sápadt, riadt félelem bujkál a szemekben, a fiúk magatartásában van valami elszánt hetykeség. Valaki virágcsokrot nyújt át az elnöknek, de a rózsák ezúttal nem fejeznek ki többet puszta udvariasságnál. A kék szemű, matrózruhás bizonytalankodva húz tételt és lábujjhegyen lépeget helyére. Az osztályban csend van, mind a hat érettségiző készül. Bámészkodom a tanteremben és türelmesen várok. A falakon megviselt térképek nyújtóznak, a sarokban lepel nélkül kínálja magát, oktatási célokra, a csontváz. Munkára vár a mikroszkóp, a papírmaséból készült műszív izeire bontva hever az asztalon. Egy méhecske röppen be kintről, rövid pihenőt tart egy kémcső tetején, aztán pontos irány- zékkal az ablakon át a szabadba repül. Az érettségizők végre túlfutnak az első percek izgalmain, Jutka, Móricz dzsentriábrázolásának fejlődéséről beszél szép összefüggően. A vizsgabizottság némi illetődéssel hallgatja az első felelőt, egy kerek képű fiú elkeseredetten a tolla végét rágja. A névsort nézegetem. Kinek merre vezethet majd útja az érettségi után? Anna orvos szeretne lenni, Ilona tanárnő, János ipari tanuló ... Vágyak és utak. Hova vezetnek, meddig jutnak el végül is, ki tudja? Gyorsan telik a három nap. Akik végeztek, szorítanak azokért, akik a névsor végén vannak. Aztán végre eljön a nagy pillanat, amikor az elnök mind a harmincukat ünnepélyesen „éretté” nyilvánítja... Három napos volt, amikor fogságba került. Reggel tétova léptekkel kísérte legelésző anyját, aztán a magas lucernában elnyomta az álom. A vadőr az utolsó pillanatban állította meg a kaszáló gépet; és intett a vezetőnek. — Vigyázz! Itt egy őzgida fekszik. Ettől a naptól kezdve egy újabb világ tárult elé. Tyúkok, csirkék és kacsák között sétált az udvaron és őzmama helyett a vadőr felesége cucliból kínálta neki a tejet. Nevet is kapott: Matyi. Matyit megszerette a család. Néhány nap múlva már az utcára is kimerészkedett. Nem zavarta a zaj, a gyerekzsivaj, és eltűrte, hogy a ház nagy szürke macskája pálcika lábaihoz dörzsölődjön. Egy hét múlva már a cuclira sem volt szüksége és a kis őzgida tányérból szürcsölte a reggelit. Már teljesen otthon érezte magát, amikor egy szép tavaszi hajnalon a vadőr újra karjai közé vette és elindult vele az „őshaza” felé. Mire felocsúdott, már nem volt mellette senki. Szaglászott, bután bámészkodott, rég elfelejtett szimatot keresgélt, majd keserves őzsírásba kezdett. A gyenge, erőtlen hangot elkapta a szellő és vitte, sodorta magával az akácos erdő felé. Az őzanya hirtelen felkapta fejét és futva közelített a bátortalan gidasírás irányába... Másnap a vadőr naplemente táján már újra együtt látta Matyit az anyjával. — Szép bak lesz belőle — gondolta, és elégedetten igazította meg fején a kalapot... — szí — A Bélkő alatti község új hírét Felelősség és aggodalom (K. r.) A váraazóiah *séretnék bebizonyítani t Lehetséges egyetlen hold földről 220 ezer forintos bevételt elérni
