Heves Megyei Népújság, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-16 / 140. szám

I Á munkaidő-csökkentés ÖRÖnSEI ÉS GOHDMI A hiszékenység mintaesetei Egerben a VILATI, Gyön­gyösön a Heves megyei Vas- és Fémipari Vállalat dolgo­zóinak jelentős része már 48 óránál rövidebb munkahét szerint dolgozik. Érthető, hogy nemcsak a gyárak és üzemek munkásai, hanem a családtagok, tehát a széles közvélemény élénk érdeklő­déssel kíséri a munkaidő­csökkentésről szóló híreket é« tapasztalatokat. Hazánkban 1968. január 1-től 62 ipari vállalat és nyolc szövetkezet majdnem 120 ezer dolgozója már heti 42—44 órát dolgo­zik és velük együtt a mun­kásoknak és alkalmazottak­nak tíz százaléka (380 ezer ember) 36—44 órát dolgozik hetente. Ez a szám év végé­re eléri az egymilliót és 1970- re megközelíti a kétmilliót. A dolgozók örömmel fo­gadták a rendelkezést és minden család máris elkezd­te a tervezgetést. hogy mire futja a megnövekedett sza­bad időből. Sokan valóban pihenésre, kirándulásra, tv-' nézésre, olvasásira vagy ép­pen a háztáji gondosabb mű­Márdus derekéitől termét több a bélapátfalvi üzemek száma: a cement- és mészmű, a Heves megyei Ruhaipari Vállalat után az Egri Techno­lux Ktsz is telepet nyitott a községben. Igaz hogy a legújabb még csak afféle mini-üzem, het­venen sem dolgoznak benne —- ám máris híre van, emle­getik • komolyan számolnak vele. Mert mindenképpen több egy műhelynél. Bélapát­falván és környékén új szak­ma bölcsője, nagy lehetősé­gek hordozója, esetleg sike­res jövő megalapozója. Csomagolóeszközöket, kü­lönféle más használati tömeg­cikkeket készítenek Itt mű­anyagból — egyelőre két féle technológiával. A különböző méretű poiietilén-tasakokat hegesztéssel gyártják, az úgynevezett eldobható termé­keket — műszerek szállításá­hoz szükséges dobozokat, ét­kezési tányérokat, s később sok más mellett tejfölös, te­jes palackokat — pedig vá- kuumszívásos eljárással. A megrendelők — úgyszól­ván a kezdet kezdetén is — szinte az ország minden ré­széből jelentkeznek. Mint Kovács József, a szövetkezet főkönyvelője elmondotta, szállítanak a budapesti PIÉRT-nek. a mezőkövesdi Matyó Ktsz-nek. a Debreceni Gombkészítő Ktsz-nek. a gyöngyösi Mátra Fehérnemű- készítő Ktsz-nek s még má­soknak, máshová. S dolgoz­nak több helyre is, ha külön­féle nehézségek nem zavar­ják a munkát, a „kibontako­zást”. Jelenleg gondot okoz a szükséges fólia beszerzése. Importanyagról van szó. ne­héz hozzájutni. Az igények­nek megfelelő „címkézésnek” — a feliratozásnak, az emblé­mák rajzolásának — két aka­dálya is van. Egyrészt mind­eddig nem sikerült még al­kalmas színezőanyagot talál­ni. másrészt pedig hiányzik a „szitázáshoz” való felsze­relés. Nélkülük viszont lehe­tetlen a tömeggyártás. Tasakosból most is bőven lenne megrendelés, de a kie­légítésükhöz szükséges felté­telek még nincsennek telje­sen együtt — a vákuumtechni­kai cikkeknél pedig éppen­séggel a kapacitás biztosított s a megfelelő igény hiányzik. A formázógép gazdaságos üzemeltetése ugyanis általá­ban 100 ezer darabos, vagy ennél nagyobb szériaszámú tételeket kíván, ám jelenleg még a legnagyobb megrende­lés — a SZŐ VOSZ által kért négy féle színű kempingtál — is csak 50 ezer darabra szól. Ezért most pesti üzletszer­ző járja az országot s keresi az igényeket — az anyagbe­szerző pedig több más mel­let polietilén fóliáról próbál gondoskodni. Ha minden biztosítva lesz velésére. esetleg bérmunka vállalására akarják fordítani a „plusz két napot”. Egyszó­val életkor, jövedelem és am­bíció szerint váltósnak a cél­kitűzések. de az emberek többségének óhaja abban megegyezik, hogy a munka­idő-csökkentést akkor tart­ják kedvezőnek ha ezt nem aprózzák eL szabadnapban adják ki és ha a szabad nap szombatra esik. A szabad szombat főleg n családon asszonyoknak elő­nyös. mert szombaton elvé­gezhetik a háztartási mun­kát: a mosást. takarítást, többet törődhetnek a gyere­kekkel. vasárnap végre jut idő a pihenésre, a kulturáló- dásra és a szórakozásra. Az eddigi tapasztalatok már jel­zik. hogy a dolgozók jelentős része a megnövekedett sza­bad időt házon kívül kívánja tölteni. Egyre többen akar­nak hét végén kirándulni, moziba és színházba járni. Vajon felkészült erre a köz­lekedés. a vendéglátó- és a szórakoztató ipar? Szombatonként ezután ke­viszik — szó lehet majd a BŐtezám növeléséről, a termelés növe­léséről. Ez Ítészeresei» te hasznos lenne. Elsősorban azért, mert Bélapátfalván még sokan várnak munkára s amikor az üzemépületet a szövetkezet rendelkezésére bocsátottált, benne a gyár társadalmi munkával segítette az átala­kítást. 250 ezer forintot adott a telep energiaellátásának megoldására — másfélszáz nő. lány és asszony elhelye­zését Ígérték a ktsz vezetői. Erre tehát joggal számíta­nak is. Szükség van a ter­mékösszetétel bővítésére, egyre újabb, keresettebb cik­kek előállítására, csupán ere­deti ötlet megvalósítására — mivel a műanyagiparban egyre számottevőbb a konku­rencia, csak a legügyesebb üzemek állhatják az élénkü­lő versenyt Az Egri Technolux Ktsz termelésének az idén már így is több mint) egy harmadát a bélapátfalvi üzem biztosít­ja. A szerencsésen választott profil gyorsan erősödhet, rö­vid idő alatt talán dominál­hat is. a legtöbb nyereséget hozhatja — ha kellő érzékkel törődnek fejesztésével. vesebb munkásiáratra, de az eddiginél jóval több külön­járatú buszra és vikend vo­natra lesz szükség Vajon gondoltunk-e arra, hogy a több szabad időhöz több pénz is kell? Nemcsak azért, mert szabad szomba­ton nincs üzemi konyha, ha­nem azért is, mert ezután többet akarunk kirándulni és szórakozni. De több fizetés, több jövedelem csak akkor lesz. ha többet termelünk, méghozzá rövidebb munka­idő alatt. A rövidebb munka­időt nem elég kívánni és vár­ni. nem elegendő, ha igent mondunk a kéthetenkénti szabad szombatra. hanem annak bevezetését gondosan elő kell késziteni. A Heves megyei Vas- és Fémipari Vállalatnál emel­ték az időbért, de a terme­lékenység növelésének elma­radása miatt feszültség ke­letkezett a teljesítménybér­ben dolgozóknál, keresetük csökkent. Az egri VILA Ti­nái és a gyöngyösi Vas- és Fémipari Vállalatnál is csökkentették a heti munka­időt. de feltűnő ellentmon­dás. hogy különböző okokra hivatkozva, mindkét üzem­ben megengedhetetlenül so­kat túl áráztatták a dolgozó­kat. Ügy véljük, helyesebb az egercsehl bányaüzem mód­szere mert ott oályadíjat nyert tanulmány alapján ké­szítik elő a munkaidő-csök­kentést és nem egyszerre, hanem az igények és a lehe­tőségek szerint két lépcső-' ben vezetik be. Különböző műszáki intézkedésekkel az elmúlt évhez képest mintegv három százalékkal növelték az egy főre és egy műszakra eső termelést és ez az előfel­tétele annak, hogy a rövi­debb munkaidő alatt se csök­kenjen a bányászok kerese­te. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának álláspontja szerint a munkaidő csökken­tésének forrása sem a túl­órák. sem a munkaintenzitás indokolatlan növelése nem le­het. Rendkívül fontosnak tartjuk az áttérés tárgyi és személyi feltételeinek meg­teremtését Ezt a munkát nem lehet kapkodva megol­dani. nem elegendő a rutin vagy a törvényes felhatal­mazás. Megfontoltságra, a helyi sajátságok mérlegelésé­re és nagy felelősségre van szükség, mert a munkaidő­csökkentés nemcsak gazda­sági. hanem fontos, az egész lakosságot érintő politikai kérdés is. Dr. Fazekas László Ismeretlen fiatalember szmokingban feszített a kis­város népes farsangzáró bál­ján. H. Zsuzsa álmában sem hitte, hogy ilyen csinos lo­vagja akad. Másnap a fiú meg­kérte Zsuzsa kezét „Pesten garázsban dolgozom — mond­ta a leánykérő —. lakásom, 2000 forint havi fizetésem van.” A szülők beleegyeztek a házasságba, harmadnap volt az esküvő. Elteltek a mézeshetek, Zsuzsa mind sű­rűbben kérlelte férjét: utaz­zanak fel Pestre, látni sze­retné jövendő otthonát. Ám a fiatal feleség egy reggel hűlt helyét találta a férjé­nek. Csak később a rendőr­ségen derült ki, hogy a szmokingos fiatalember meg­rögzött bűnöző, két és fél éves börtönbüntetése elől me­nekült Pestről. Tavaly ilyenkor — hirdetés útján — vegyészmérnököt ke­resett az egyik kisipari szö­vetkezet. A felhívásra többen jelentkeztek, köztük egy 40 év körüli, jól öltözött, kélle­Ett a két fogalmat húzta alá felszólalásában a Gyöngyösi Városi Tanács ülésén Kapaló Sándor a gyermek- és ifjúság­védelemről szólva. Mindazt el­mondani. ami erre a témakör­re vonatkozik és vonatkoztat­ható. akár még egy város kö­rülményei között Is. nem lehet. Nincs is szándékunkban. De azokról a legjellemzőbb voná­sokról, amik egyfelől megmu­tatják a gyermek- és Ifjúság­védelem eddigi eredményeit, másfelől viszont az ezzel ösz- szefliggő további teendőket —> kell is. Maga a statisztikai adat. amely szerint a városban mint­egy száz olyan fiatal él. akik­ről társadalmi mértékben kell gondoskodni. megnyugtató szám. Igaz. úgy Is lehet kér­dezni: még mindig száz? De *z Is Igaz. az Ilyen túlzó türel­metlenkedés nem sokat segít az ügyben. Hol lehet egyáltalán a se­gítés mértékét mcgvonnl7 Ügy is fogalmazhatunk: szükség van-e mindjárt az állami gon­dozást emlegetnünk, ha veszé­lyeztetett fiatalokról van szó? Az Intézeti nevelés talán meg­oldható? Nem. Sok esetben nem. A családi keret a lényeg. De nézzük, mit döntött a he­lyi legfelső államhatalmi szerv. Határozat született. hogy ezentúl még több játszó és Amikor ezt a számot ki­mondták a váraszói Gárdonyi Géza Termelőszövetkezet iro­mes modorú férfi. Csakha­mar megnyerte a szövetkezet vezetőinek a bizalmát, olyannyira hogy elfelejtették kérni a diplomáját. Hiába is kérték volna. A mérnök úr­nak titulált férfi ugyanis so­hasem járt egyetemre, csupán gázmesteri vizsgája volt Amikor felvették a szövetke­zetbe, hirtelen nem jutott más eszébe, a gázmesteri ok­levél számát diktálta be a mérnöki diploma számául. Később a munkakönyvébe i* bejegyezték, hogy vegyész­mérnök. Néhány hét eltelté­vel a gázmester munkahelyet változtatott, ugyancsak ve­gyészként alkalmazták. És még ma is alkalmaznák, ha a közelmúltban nem lopott vol­na el a vállalattól 10 000 fo­rintot érő vegyszert. Olyankor még középkori ostobaság is hatalmába kerí­ti a hiszékeny embereket. Falusi ismerősöm mesélte a minap, hogy szőkébb hazájá­ban még mindig divat a szel­lemidézés. Gyászruhás asz­sportolásl lehetőséget kell biz­tosítani a városban a fiatalok­nak. mint eddig. Létre kell hoz­ni m szeszmentes szórakozó­helyet a tizenévesek részére. Erre ajánlatot tett Béta László, a Heves megyei Vendéglátóipa­rt Vállalat Igazgatója. Javas­latát a közeli jövőben terjeszti majd a városi tanács elé a Kisz-bizottsággal egyetértés­ben. Szólni ken arról az állásfog­lalásról Is. amelynek értelmé­ben. ezentúl nagyobb körülte­kintéssel választják ki a neve­lő szülők személyét, hogy az állami gondozottak valóban második otthonukra találhas­sanak. Túlzás lenne azt gondolni, hogy azzal az elhatározással, amely szerint a városban dolgo­zó szocialista brigádok segltö- készsége, a magukra maradt fiataloknak általuk történt pat- ronálása megoldja a kérdést. Ez is csak egy lehetőség a sok közül, amire szintén gondolt a tanács. A felelősség megnyilatkozá­sait tehát nyomon követhetjük. De ugyanebből az aggodalom motívuma Is kicsendül. Es ez jó. Ha valamennyien aggoda­lommal és felelősséggel kísér­jük végig a magukra maradt gyermekek életútját, ennek jó­tékony hatása nem maradhat eL (gmf) dájában mindenki kétkedéssel kapta fel a fejét. — Pedig ez a számítás a legszerényebb, — mondta Barta Pál főmezőgazdász, aki a szövetkezet többi veze­tőjével együtt sokat töpreng, fáradozik, dolgozik azon, hogy ez a merész vállalkozás sikerüljön. De milyen csodanövényről lehet itt szó, amely ezeken a hegyes-dombos kedvezőt­len adottságú földeken is ek­kora értéket hoz egyetlen év alatt? — A gomba, — ad tömör választ a főmezőgacfász, majd azt ismerteti miképpen ju­tottak hozzá ehhez a bősé­gesnek ígérkező új, jövedel­mi forráshoz. — Láttuk a televízióban. hogy milyen kis területen mennyi jövedelmet Ígér en­nek a laska gombának a ter­mesztése. Gondoltuk meg­próbáljuk mi is. — Van valami hagyomá­nya itt a gombatermesztés­nek? — Nincs. Itt legfeljebb a vadontermő gombát szedik, Viszont van sok olyan ki­sebb értékű fánk, amely al­kalmas a gombatermelésre. — Milyen fán termesztik majd a gombát? — Nyárfa tüskön, amely­ből 26 ezer darabot már el­vermeltünk, beoltva gomba­szaporító anyaggal. — Ki ért itt ehhez a mun­kához? — A Sükösdi Állami Gaz­daság, ahol ezeket a kísérle­teket folytatták bocsátott rendelkezésünkre szakem­bert, aki ouyd a gombát ter­szonyok 50—100 forintot fi­zetnek a szellemidézőknek* hogy megjelentessék előttük elhúnyt gyermekük, hozzá­tartozójuk szellemét. Mások az asztaltáncoltatás valódisá­gában hisznek. A világűr tit­kaiban jártas iskolás gyere­kek is gyanútlanul ülik körül azt az asztalt, amelyre a sze­ánszvezető is ráhelyezi a ke­zét. A szeánszvezető bizo­nyítja: szó sem lehet csalás­ról lám. az ő keze is az asz­talon van. De azt már nem tudják az avatatlan gyere­kek, hogy a szeánszvezető pálcát dugott a kabátja ujjá­ba és a pálca végét az asztal lapja aló helyezte. És itt élnek közöttünk a javasasszonyok is. A rendőr­ségi hírek szerint kilószámra árulják a varázsszert, hiszé­keny lányok némely vidéken ezzel ontözgetik a hűtlen vő­legények lába nyomát, hogy térjenek vissza. De mire va­ló a vakondtúrásból merített föld. amelyet ecettel kever­nek? Egyes tájékozatlan em­ber számára ma is ez az egyedüli varázsszer a fülfá­jásra. legalábbis így gondol­ják különösen az idősebbek, ezért hordják pénzüket a ja­vasasszonyhoz. A babonás hiszékenységben olykor a városi ember sem marad el a falusitól. Egyik kollégámat a minap varázs- erejű cédula invitálta az egyik bérházba. Itt él a min- dienttudó jósasszony. A szí­vélyes hölgy írást elemez, hajlandó a postai válaszadás­ra is, ha megfizetik. Egy elemzés — húsz forint. Job­bára művelt, sokat tapasztalt emberek járnak a jósnő bo­szorkánykonyhájába. levelez­nek vele. és bizonyára vala­mennyien megsértődnek* amiért most őket is a hiszé­kenység áldozatai között em­legetjük. Ezek után csodálkozha­tunk-e azon, hogy — renge­teg rendőrségi eljárás, bírósá­gi ítélet ellenére — a hiszé­kenység tovább él. terebé­lyesedik? Pedig sem a rend­őrség. sem a bíróság nem ta­lálhat fel olyan varázsszert, amely megóvja a hiszékeny embereket a kártékony ele­mektől. A hiszékenységet kell irtani, kinek-kinek a saját háza táján. mő tüskök kitelepítésnél is segít — Erre mikor kerül sor? — Augusztus első felében szedjük ki a tuskókat és te­lepítjük körülbelül egy hol­das területre. — S miként áll arányban a gombatelepítésre - költött pénz és munka a várható bevétellel? — Ahogy számoltuk jó kétszázezer forintot költünk rá a kitelepítésig. Azután már a bevételek jönnek. Ügy számoltuk hogy ez az hold gomba három év alatt 680 ezer forintot terem. Szeret­nénk legalább 340 mázsát le­szedni erről a kis területről. — De el tudják-e adni ezt a nagy mennyiségű gombát? — Addig hozzá se kezd­tünk amíg a költségeket és a piacot számba nem vettük, — magyarázza a főmezőgaz­dász. A árak pillanatnyilag igen szép bevételt Ígérnek, mert kétezer forint körül a gomba ára mázsánként. — Könnyen lehet hogy kül- fölre tudjuk eladni az egé­szet, ez ügyben már tárgyal­tunk ... De ha ez nem sike­rül feldolgozzuk helyben, szárítjuk, csomagoljuk. Ez­zel is jónéhány embernek tudunk munkát adni s nem utolsó sorban, ha számítá­saink beválnak; tisztességes, szép fizetést. K. E. Mkmm 3 1968. június lfc, vasárnap (Cy. Gp.) Az érettségi Matyi Az osztály megilletődve figyel. A lányok arca sápadt, riadt félelem bujkál a szemek­ben, a fiúk magatartásában van valami el­szánt hetykeség. Valaki virágcsokrot nyújt át az elnöknek, de a rózsák ezúttal nem fejeznek ki többet puszta udvariasságnál. A kék szemű, matrózruhás bizonytalan­kodva húz tételt és lábujjhegyen lépeget he­lyére. Az osztályban csend van, mind a hat érettségiző készül. Bámészkodom a tanteremben és türelme­sen várok. A falakon megviselt térképek nyújtóznak, a sarokban lepel nélkül kínálja magát, oktatási célokra, a csontváz. Munkára vár a mikroszkóp, a papírmaséból készült műszív izeire bontva hever az asztalon. Egy méhecske röppen be kintről, rövid pihenőt tart egy kémcső tetején, aztán pontos irány- zékkal az ablakon át a szabadba repül. Az érettségizők végre túlfutnak az első percek izgalmain, Jutka, Móricz dzsentri­ábrázolásának fejlődéséről beszél szép össze­függően. A vizsgabizottság némi illetődéssel hallgatja az első felelőt, egy kerek képű fiú elkeseredetten a tolla végét rágja. A névsort nézegetem. Kinek merre vezet­het majd útja az érettségi után? Anna orvos szeretne lenni, Ilona tanárnő, János ipari ta­nuló ... Vágyak és utak. Hova vezetnek, med­dig jutnak el végül is, ki tudja? Gyorsan telik a három nap. Akik végeztek, szorítanak azokért, akik a névsor végén van­nak. Aztán végre eljön a nagy pillanat, ami­kor az elnök mind a harmincukat ünnepélye­sen „éretté” nyilvánítja... Három napos volt, amikor fogságba ke­rült. Reggel tétova léptekkel kísérte legelésző anyját, aztán a magas lucernában elnyomta az álom. A vadőr az utolsó pillanatban állí­totta meg a kaszáló gépet; és intett a vezető­nek. — Vigyázz! Itt egy őzgida fekszik. Ettől a naptól kezdve egy újabb világ tá­rult elé. Tyúkok, csirkék és kacsák között sé­tált az udvaron és őzmama helyett a vadőr felesége cucliból kínálta neki a tejet. Nevet is kapott: Matyi. Matyit megszerette a család. Néhány nap múlva már az utcára is kimerészkedett. Nem zavarta a zaj, a gyerekzsivaj, és eltűrte, hogy a ház nagy szürke macskája pálcika lábaihoz dörzsölődjön. Egy hét múlva már a cuclira sem volt szüksége és a kis őzgida tányérból szürcsölte a reggelit. Már teljesen otthon érezte magát, amikor egy szép tavaszi hajnalon a vadőr újra karjai közé vette és elindult vele az „őshaza” felé. Mire felocsúdott, már nem volt mellette sen­ki. Szaglászott, bután bámészkodott, rég el­felejtett szimatot keresgélt, majd keserves őzsírásba kezdett. A gyenge, erőtlen hangot elkapta a szellő és vitte, sodorta magával az akácos erdő felé. Az őzanya hirtelen felkapta fejét és fut­va közelített a bátortalan gidasírás irányá­ba... Másnap a vadőr naplemente táján már újra együtt látta Matyit az anyjával. — Szép bak lesz belőle — gondolta, és elé­gedetten igazította meg fején a kalapot... — szí — A Bélkő alatti község új hírét Felelősség és aggodalom (K. r.) A váraazóiah *séretnék bebizonyítani t Lehetséges egyetlen hold földről 220 ezer forintos bevételt elérni

Next

/
Thumbnails
Contents