Heves Megyei Népújság, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-07 / 132. szám
Franciaországban megindultak az első vonatok A sztrájk még sok helyen tart Egyenlő esélyekkel Okos tulajdonképpen mindenki lehet, A valóságban ez mégsem ilyen egyszerű. Állítólag kell hozzá egy kis szerencse is. Alkalmi ismerősöm ezt már rég nélkülözi. Alig van túl a húszon, de már a harmadik helyen dolgozik, bár — állítja — nincs vándorlási szenvedélye. Csak „valahogy mindig így jön ki a lépés”. Érdeklődtem felőle volt munkahelyein. Egyik helyen azt mondták: „Szorgalmas ember, de mindenbe beleüti az orrát’”. Másik helyen tiszteletlenségét rótták fel. A mostani helyén nem panaszkodnak rá, de 6 tudja, hogy ha nem türtőzteti magát, napjai meg lesznek számlálva. Amikor jelenlegi vállalatánál próbaidős volt, egyik jóindulatú kollégája így oktatta: „Nézd, pajtás, nincs itt semmi hiba, de egy dolgot jegyezz meg jól, ha hosszú életű akarsz lenni ebben a gyárban: a mi műhelyfőnökünknél szép lehetsz, de okos nem”. Látva munkatársa becsületes szándékát, akkor elhatározta: nen igyekszik okos lenni. Igaz, hogy azelőtt sem vágyott ilyen babérra. Csakhát volt szeme, amellyel jól megfigyelt mindent. Volt feje, amelyet arra használt, amire való. És volt szája, amely- lyel legtöbbször ki is mondta, amit gondolt. Nem világrengető dolgok voltak ezek. Legtöbbször a mindennapi munkát szerette volna értelmesebbé, eredményesebbé tenni — olykor pedig valami igazságtalanság ellen gyűlt haragra. Le azokon a helyeken, ahol eddig dolgozott, mindig úgy jött ki a lépés, hogy egyesek mindezt rossznéven vették. Ebbe sehogy sem tud beletörődni. Színid fizikai fájdalmat érez minden ésszerűtlen- ségi minden ostobaság láttán. Hogy fiatal, s tapasztalatokkal még nincs kellően felvértezve? Igaz. S olykor talán szerényebben ti közölhetné véleményét. Jó szándékához, őszinte segíteni akarásához azonban nem fér kétség. Talán mégiscsak az a fontosabb, amit mond, és nem az, ahogyan mondja. Ha okosat mond, miért ne lehetne okos? Miért lenne az tekintélyrombolás, illetéktelen beavatkozás, ha bizonvos ts betartva, a megszokottnál jobb megoldást ajánl? Hiszen a legkitűnőbb munkaiogásnak, vagy technikai megoldásnak is előbb-utóbb az <1 sorsa, hogy elavul. Helyette jobbat, okosabbat keresnek és találnak. És nem is mindig azoknak jut a felfedezés szerencséje, akik koruknál, tapasztalatuknál és beosztásuknál fogva a legtekintélyesebbek. Ez a lényegen természetesen nem változtat. Sőt! Az első szárnypróbálgatások avró sikerei néha több megbecsülést érdemelnek, mint a kiforrott tudás és tapasztalat kimagasló eredményei, önbizalomra elsősorban a ..sasfiókáknak” van szükségük Az ,öreg sasok” már jól ismerik Saját erejüket. Torlódó társadalmi, gazdasági feladat taink megoldása egyre erősebben sürgeti ti fiatalos lendület, a kezdeményező és kritikai készség felértékelését, életünk minden területén. Ezeket a tulaidonsánokat a fiatalok természetesen nem akarták önmaguk számára kisajátítani. de azt elváriák. hogy emienlő esélyeket s teret knnianak az alkotásra, a jelen és a jövő* ntnvtrö cselekvésre. Gyertyános Zoltán A múlt már csak rossz emlék Eg-erfarmosi változások Afig másfél évvel ezelőtt Három létfontosságú gazdasági ágban a sztrájkolok nagy győzelmével véget ért a három hete megkezdett harc: a vasútnál, a postánál és a párizsi városi közlekedés dolgozóinál. Csütörtök reggel valamennyi szakszervezet együttes felhívására a vasútnál, a postánál megkezdődött a munka fokozatos felvétele és megindultak Párizsban az első metroszerelvények és autóbuszok; Valószínű, hogy meggyorsulnak a tárgyalások a többi foglalkozási ágban is. így esetleg a jövő hét elejére teljesen helyreállhat a gazdasági élet. Máris megegyezés született az építőiparban. A gépiparban azonban a tőkések és a munkáltató állam makacs ellenállása miatt egyhelyben topognak, az autóiparban pedig holtponton vannak a tárgyalások. Az államosított Re- nault-művek vezetősége a Flins-i gyártelepen ezer rohamrendőrrel távolította el csütörtökre virradó éjjel a sztrájkrendőrséget, amely nem tanúsított ellenállást A többi gyártelepet, közöttük a legnagyobbat, a Billancourt- it, továbbra Is megszállva tartják a sztrájkotok. Továbbra is tart a sztrájk a Francia Televízió és Rádió alkalmazottai körében. A harc során szerdán a kormány három lényeges engedményre kényszerült Leif S.4 I Elveszett munkanapok Hivatalos közlés szerint az 1968. első négy hónapjában lezajlott sztrájkok 14 800 000 munkanap termelési veszteséget jelentettek az Egyesült Államok számára. Ez a munkanapkiesés kétszerese az elmúlt év hasonló időszakában mutatkozott veszteségnek és 18 év óta a legmagasabb arányt jelenti. A 14 800 000 munkanap kiesését okozó sztrájkokban 1 010 000 személy vett részt Belgrádban ismét felmerült annak a veszélye, hogy a vasárnap este megkezdett diáikakciók újból elfajulnak, azonban nem az egyetemisták miatt. A jugoszláv főváros különböző részeiben ugyanis szélsőséges követeléseiket tartalmazó olyan röplapokat terjesztettek az egyetemisták nevében — amit nem egyetemisták írtak. Az egyetemisták szövetsége és a hétfőre virradóra alakult akcióbizottság ezért éberségre intett. A belgrádi egvetem épületeit a diákok változatlanul. éjjel nappal megszállva tartják. Az ügyészség betiltotta a Sztudent című diáklap legP RÁG Aj • ' A Rudé Právo ismertette Lőrincz Gyulának, a CSEMADOK elnökének a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága múlt hét végén tartott plénumán mondott beszédét. Lőrincz Gyula a többi között hangsúlyozta: A CSKP Központi Bizottságának januári plénuma után a magyar kisebbség, amely Csehszlovákia lakosságából több mint fél milliót tesz ki előterjesztette követelését. hogy a föderáció keretei között rendezzék a nem; zeti kisebbséeek államjogi helyzetét. E követeléseket a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének (CSEMADOK) központi váltották az eddigi vezérigazgatót és három igazgatót. Visszavonták azt a rendelkezést, amellyel megkísérelték egy magáncég és a hadsereg szakembereivel helyettesíteni sztrájkoló technikusokat, a tájékoztatásügyi miniszter pedig békülékeny hangú nyilatkozatában késznek mutatkozott a tárgyalások folytatására. A CGT elnöksége nyilatkozatban állapította meg, hogy a hatalmas sztrájkmozgalom nyomásával évek óta visszautasított követelések kielégítését sikerült kiharcol, niuk. A CGT elnöksége hang. A Lumea című román külpolitikai hetilap június 6-i számában megjelent Gheor- ghe Macovescunak, a román külügyminiszter első helyettesének cikke, amely a leszerelés kérdéseivel foglalkozik. A cikk megállapítja, hogy a Román Kommunista Párt és a kormány a leszerelés kérdését a végső cél szemszögéből nézi. A végső cél olyan feltételek kialakítása, amelyek révén » nemzetközi kapcsolatok nem erőfölényben, hanem a szuverén, független és egyenjogú államok békés együttműködésén alapulnak. Ezért a román párt és kormány síkra száll a fegyverkezési hajsza beszüntetéséért és az egyetemes leszerelés megvalósításáért. Maocovescu hangsúlyozza, hogy a leszerelés kérdésének megoldásához több átmeneti intézkedés megvalósítása vezethet el. Ilyen átmeneti, részleges intézkedés az atomfegyvermentes övezetek megteremtése. Ez a nukleáris fegyverek eltiltására és megsemmisítésére vonatkozó nemzetközi egyezmény hiáújabb számának terjesztését, mert az indokolás szerint hamás. koholt, és nyugtalanságot keltő hírekkel veszélyezteti a közrendet és a Lékét. A belgrádi ügyészség egy képviselője ugyanakkor közölte: nem felel meg a valóságnak az. hogy több egyetemi hallgatót vizsgálati fogságba helyeztek. Bár ezek a híreik és események továbbra is borzolgat- iák a kedélyeket, jelenleg a legfontosabb momentumnak az látszik, hogy kezdenek kibontakozni a diákmegmozduláson elhangzott reális követelések megoldásának keretei. Sikerült végre közös platbizottságában összegezték. Államunkban több nemzetiség él — folytatta. — A nemzetiségi kérdés helyes megoldása igen fontos. A legnagyobb mértékben szükséges. hogy a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága mellett nemzeti bizottságokat létesítenék, amelyek tanulmányozzák a nemzetiségi kérdést. A demokratizálódási folyamat során. a két nép államjogi helyzetének kérdését az egyenlőség elve alapján kell megoldani. Megoldásra vár a Csehszlovákiában élő más nemzetiségű állampolgárok egyenjogúságának kérdése Is — hangsúlyozta Lőrincz Gyűl* súlyozza, hogy mindenütt, ahol a lényeges követeléseket kielégítették, a dolgozóknak az az érdekük, hogy a munka felvétele mellett foglaljanak állást. A CGT elnöksége egyúttal elítélte azoknak az iparágaknak a munkáltatóit, akik makacsul visszautasítják a dolgozók jogos követeléseinek kielégítését. A CGT végül felhívja a dolgozókat, hogy legfontosabb anyagi jellegű követeléseik kielégítése után a választási küzdelemben folytassák harcukat a politikai változásért és ilymódon tegyék teljessé győzelmüket. nyában elősegítené az illető övezetekben fekvő országok biztonságának megszilárdítását és általában csökkentené egy atomkonfliktus veszélyét A leszereléssel kapcsolatban nagy jelentőségű részle. ges intézkedés lenne Románia véleménye szerint a külföldi csapatok kivonása és a más államok területén levő katonai támaszpontok megszüntetése, a katonai tömbök felszámolása. Ez előmozdítaná a nemzetközi helyzet normalizálását a béke ügyét és az államok közötti feszültség enyhülését Románia a többi szocialista állammal úgy vélekedik, hogy elérkezett az Idő az őszszes katonai tömbök felszámolására. — A katonai csoportosulások helyébe olyan kapcsolatoknak kell kerülniük, amelyek a kölcsönös bizalmon és megbecsülésen, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásán, a bel- ügyekbe való be nem avatkozáson, a független nemzetek teljes egyenjogúságán és sokoldalú együttműködésén alapulnak. formot megfogalmazni, mégpedig az egyetemi hallgatók szövetsége belgrádi egyetemi bizottsága, a JKSZ egyetemi bizottsága és a tüntető diákok képviselőiből választott bizottság együttműködésével. Spiljak miniszterelnök a parlamentben bejelentette, hogy a kormány és illetékes szervei nagy figyelemmel foglalkoznak az egyetemi hallgatók problémáival. a lehető legnagyobb zűrzavar uralkodott az egerfarmosi Aranykalász Termelőszövetkezetben. Az új vezetőséget alig néhány hete választotta meg a tagság, s rögtön nagy gonddal találták szembe magukat — nem volt Pénz a szövetkezet pénztárában. A zárszámadások ideje volt, óránként jöttek az asz- szonyok. férfiak, hogy mikor kapják már meg egész évi munkájuk bérét. S hiába volt a türelemre intő szó. mindenki zúgolódott, hogy várakozásból nem lehet megélni. A végén mégis rendeződött az ügy, 22 forintot fizettek ki- minden munkaegységre. Ügy hogy a pénz döntő részét a felsőbb szervek biztosították a közös gazdaságnak. | II liai nem jár epffl Ilyen körülmények között látott az úi vezetőség a munkához Tóth Albert elnök irányításával. Nem volt köny- nyű dolog, hiszen a bizalmukat vesztett emberek alig akartak munkába állni, laza volt a munkafegyelem, türelmetlenek voltak a vezetőkkel szemben. A természet is közbeszólt, az elmúlt és' tavaszán kétszáz hold termését elvitte az árvíz, a belvíz, utána pedig beköszöntött a száj- és körömfájás. Öt hétig le volt zárva a falu. a kertészeti termékeket az állatokkal kellett megetetni. Csupán emiatt 240 ezerr forint kár érte a közöst. Ennek ellenére lassanként kezdett összeforrni a szövetkezet. Az aratásból már mindenki kivette a részét s ősszel, november 20-ra — a termelőszövetkezet történetében először — minden talpalatnyi területet felszántottak. Hogy miért érdemes ennyire részletesen visszatekinteni a múltra? Egyrészt azért, mert a legutolsó zárszámadásnál, éppen a jobb munka nyomán 28 forintot fizettek munkaegységenként — saját erőből. Másrészt pedig a ma eredményei a múlt esztendő munkájából fakadnak. Tóth Albert elnök arról beszélt, hogy éppen a jó őszi munkák miatt az idei aszályos időjárás nem okozott nagy károkat a termelőszövetkezetben. Szépen növekednek a kalászosok, a kapások. Ha valami rendkívüli dolog ■nem jön közbe, akkor év végén kifizethetik a tervezett 28 _ forintos munkaegységet. Másfél év nem hosszú idő. de mégis elég volt arra. hogy Egerfarmoson lerakják az alapokat. Rengeteg munkára volt ehhez szükség. A vezetőséget meg kellett szilárdítani, visz- sza kellett nyerni a tagság bizalmát, s nem utolsósorban jól gazdálkodni. A feltételek is egyre inkább kialakulnak, lehetővé teszik a további fejlődést. Az idén elkészül egy 300 férőhelyes hizlalda, egy 80 férőhelyes borjúnevelő s három kombájnt is vásárolt a szövetkezet. Az erőgép-park teljes, bár korszerűsítésre szorul. Egyre biztosabb bevételi forrást lelent a megerősödő állattenyésztés — az idén 450 —500 sertést. 80 hízóbikát értékesítenek. Növekszik a tehénállomány, 140-ről több mint kétszázra nő az állaUjk száma. | [liléiben a nevelés Ahogy Tóth Albert elnök elmond 1a. — a tagság szinte kicserélődött. Szívesen és lói dolgoznak. Ennek elsősorban az az oka hogy biztonságosnak tartják a szövetkezetei, másrészt a régi ellentétek eltompultak. A legtöbb ba j régen a mvn- kadí.jazással volt. A tagok úgy érezték, hogy sokszor egyforma munkáért nem egyenlő bért kapnak. Ezért a szövetkezet vezetősége egv 35 fős munkabizottságot megbízott, hogy dolgozza ki az új normákat, s terjesszen elő javaslatot. hogy melyik munkáért mennyit fizessenek A bizottság kidolgozta n terveket, s egy újabb, szű- kebb körű bizottság véglegesen döntött a kérdésben. Azóta nincs probléma a munkabérek körül. Megszilárdult a munkafegyelem is. s míg régebben minden vétségért büntetést szabtak ki, ma inkább a nevelés került előtérbe. Első esetben beszélgetnek a hibát vétővel, figyelmeztetik. s csak a második esetben szabnak ki büntetést. Ennek előfeltétele természetesen a régebbi. rossz légkör megváltozása volt. Gondok, problémák ma is adódnak a közös gazdaságban. Ilyen például a tagság, főképpen az asszonyok állandó foglalkoztatása. Valamilyen melléküzemág kellene, ahol télen is dolgozhatnának. Gondok vannak — de ma már ezek a fejlődés gondjai. Nem úgy mint másfél évvel ezelőtt. Ar is igaz. hogy a régebbi múlt ma már csak rossz emlékként ól az emberekben. Inkább mindenki a jövőt tervezi. Kapóst Levente. , Nmüsm* 1968. június 7-, pént«t) Csak látásból ismerték egymást, mégis azonnal szóba elegyedtek, hogy elűzzék az utazás unalmát. Szó esett az asz- szonyokról is. — Bizony, bará- toeskám — mondta az egyik — így van ez. Az első feleség gyötrelem, a második boldogság. — Milyen igaz — bólogatott a másik. — Ott volt például az én első feleségem. Brr. Egy boszorkány testesült meg benne. — Ugyanilyen volt az enyém is. Tudniillik az első ... Már a neve is milyen özönvíz előtti volt — Márta. — Megbocsásson, de ez a név nekem nagyon is szimpatikus. így hívják a második feleségemet. Nem is nő ez az asz- szony, hanem földre szállt angyal. Milyen messze van tőle Fedoszija, az első... — Én is így vélekedem. A második nejem olyan, mint egy falat kenyér. Bármikor vetődöm haza, sosem tudom megállni, hogy rá ne mosolyogjak, hogy meg ne simogassam: Fedoszija, drágám, mondom neki, Fe- doszenyka, kis rubin- tom... — Fedoszija! — Hát már ez is név? Olyan hűvösen cseng. L>e figyelje csak, milyen csodálatosan hangzik: Márta, Márika, Mór... — Nehogy még egyszer kimondja. Azonnal az első feleségemet juttatja eszembe. Hol a csodában bukkant ilyen nevű leányzóra? — Nem leány, hanem asszony. Egy ügyefogyott volt az első férje, valami Öntőn Metrl... — Öntőn Metri? De hiszen az én vagyok. — A második feleségem első férje? — Igen... S mondja, nem maga véletlenül Prokop Öcsi, az én második feleségem első férje, bizonyos kapkanszolai félkegyelmű? — Engem csak az első felségem nevezett félkegyelműnek. — Érdekes. Engem is csupán az első hívott ügyefogyott- nak ... Ügy látszik, egyik sem különb a másiknál! Fordította: Krecsmáry László Román politikus a leszerelés kérdéséről Belgrádi események B\lincsen@lc egyetemisták vizsgalati fogságban Magyarok Csehszlovákiában
