Heves Megyei Népújság, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-19 / 142. szám
Szállásról szállásra • • • Szállásról szállásra jártam a Heves megyei Építőipari Vállalat egri főépítés-vezetőségének szállógondnokával Hol élnek, hogyan élnek a szállólakók? Ez érdekelt. — Több helyen vannak elszállásolva az embereink — mondja a gondnok. — Nincs nagy szállónk, csak hat kisebb, amelyeken 450 dolgozónk lakik. Tizenkét magánháznál berendezett szállónk van. — Hogyan igyekszenek otthonosabbá, kulturáltabbá tenni ezeket a szállásokat? Van mindenütt rádió, olvasási lehetőség? — Sajnos, a legtöbb szállólakó igénytelen. Sokan nem is tisztálkodnak rei dszere- sen, a tiszta ágynemű néhány nap múlva olyan, mint amit egy hónapig használnak. A szociális-kulturális ellátás nem kielégítő, különösen a magánházaknál, ahol rádió ; sincs, meg zuhany sem Au- i gusztusra viszont felépül a ■ modern, négyszáz személyes . szállónk, ez sok gondunkat megoldja. Igaz, nem rajonganak érte különösebben az említett igénytelenek, lert1 ott nagyobb lesz a higiéniai követelmény. — És a térítési díj? — Százharminc forint lesz havonta. — Most mennyi? — A szállásokon ennek a | fele, magánházaknál pedig : tizenöt forint havonta. A vál- ; lalat persze 120 forintot fizet ágyanként a tulajdonosoknak. ★ Az első „magánszálló”. Magas földszintes, új, nagy ház. ; A szuterénban vannak a szállásnak kiadott szobák. Három szoba, 17 festetlen vaságy, faragott asztal, rajta száraz kenyér, mosatlan vizespoharak, az ablakon függöny helyett sárguló csomagolópapír. Savanyú, áporo- dott a levegő. — Szoktak itt szellőztetni is? — Igen, este, mielőtt a Bácsik megjönnek — mondja a házigazda szemüveges kisfia, aki egyedül tartózkodik otthon. Hangosan számolok: 17x120 az annyi, mint 2104 forint. Ennyiért legalább jó levegőt lehetne engedni a szobákba. Napközben is. Aztán még több helyen jártunk: volt emberibb is volt kevésbé emberi szállás is. ★ Este van, vacsoraidő. A tv és a rádió hangja árad a szerény külsejű Malom utcai munkásszálló ablakaiból, öten—hatan a szálló előtti kis füves téren kugliznak. Nagyokat nevetnek. A fűben egy táskarádióból cigányzene szól. Az ételmelegítőben a főzőlapos villanyrezsókon vacsorát főznek. Jó illatok térjen- genek. — Sokan főznek? — érdeklődöm a vacsorakiosztótói. — Mikor hogy. Most elég sokan. Hétfőn ugyanis mindenki beteg lett a töltött káposztától. Ilyenkor visszarettennek az üzemi vacsorától. — Ilyesmi gyakran előfordul? — Ritkán. Nem tudom, mi lehetett az oka. Sorra járom a közös helyiségeket: mosdó, zuhanyozó, klubszoba. A klubban televízió, pingpongasztal. Egymás után szállingóznak az emberek a tv-t nézni. A szobák legtöbbjében már ágyban feküdtek. Az egyik szobában hárman az ágyban olvasgattak, a többiek csendesen beszélgettek. Egy kubikosbrigád, Kuli János brigádja lakja a szobát. Mindnyájan tiszafürediek. Néha- nyan már egy évtizede itt dolgoznak, ennél a vállalatnál — Csendes szálló ez — mondják. — A baj az, hogy most, vagy három hete mesz- sze kell munkába járni: öt —hat kilométert gyalogolunk, s este bizony nem nagy ked• • Oivenéves les* a Kommunista Iffj A KISZ központi bizottságánál megkezdődtek az előkészületek a magyar mun- kásmzogalom közelgő félévszázados jubileumainak méltó megünneplésére. A tervekben rangos helyet kap az IMSZ megalakulásának 50. évfordulója; országszerte megemlékeznek arról hogy 1918. december 30-án honfi sági mozgalom tott zászlót a Kommunista Ifjúmunkások Magyarorszaí- gi Szövetsége. Történeténél: feldolgozására már az elmúl, időszakban is sok helyi kezdeményezés bontakozott ki. A KISZ központi bizottsága pályázatot hirdetett a hivatásos kutatók és szakemberek valamint a „műkedvelő történetírók” számára. ve van az embernek a pihenésen kívül semmihez. A tv-t ők is szeretik, főleg a filmeket nézik szívesen. Az olvasásról Borbély István megjegyzi: — Nyáron ugyan kevesebb idő jut erre, de télen, amikor délután négykor befejezzük a munkát, hosszúak az esték. Van is könyvtár, de nem cserélik a könyveket. Ugyanaz a kétszáz könyv van itt, ami már 1963-ban is itt volt. Én már nem találok új olvasnivalót. — Nem lehetne cserélni ezeket a könyveket? — kérdezik? ★ A tapasztalatokat nehéz lenne összegezni, s főleg a megoldatlan részletkérdésekre elfogadható, általános recepteket adni. A tény: az igénytelenség nem statikus állapot, legfeljebb arról van szó: lassan változik a szemlélet. Ezt azonban gyorsítani lehet, főleg a körülmények megváltoztatásával. Az építők új szállója ebben a vonatkozásban forradalmi változást ígér: kultúráik kényelmes viszonyok közé kerülnek azok, akik eddig — munkájukkal — ezt csupán másoknak tették lehetővé. Faludi Sándor Miért nincs telefon az egri Bródy Moziban? Persze, hogy nem nagy •ügy, de azért bosszantó. Különösen akkor, ha úgy estefelé hirtelen elhatározza az ember, hogy moziba megy, s fel akarja hívni a pénztárt, megérdeklődni: van-e jegy és ha van, félretetetni. De az egri Bró- dy-moziban nincs telefon. Persze, hogy nem nagy ügy. Csak bosszantó és kényelmetlen. De ne adj isten, nagy ügy is lehet. A moziba sokan járnak, valaki rosszul is lehet és sürgős orvosi segítségre szorul, vagy a tűzoltókat kell riasztani —, mert tűz is lehetséges .., De nincs telefon! Miért? Érdeklődéssel várjuk az illetékesek válaszát. — m — IJgyésiséul vizsgálat a tartási, életjáradéki és öröklési szerződésekre»! A Legfőbb Ügyészség irányításával a megyei főügyészségek, s az általuk kijelölt járási, városi, kerületi ügyészségek megvizsgálták a tartási, életjáradéki és öröklési szerződésekkel kapcsolatos államigazgatási és bírósági eljárás törvényességét. A vizsgálat 1967 második félévet ölelte fel, s 602 állam- igazgatási szerv — köztük 435 községi tanács — valamint 70 bíróság határozataira, illetve ítéleteire terjedt ki. Ennek kapcsán 8414 államigazgatási határozatot és 783 bírósági ítéletet tanulmányoztak. Mint ismeretes, e szerződésekkel kapcsolatban tavaly több jogszabály jelent meg. A vizsgálat megállapította: a hatósági jóváhagyás, illetve ellenőrzés megfelelő jogi eszköz ahhoz, hogy az eltartók esetleges visszaéléseit megakadályozzák, s a személyes körülmények folytán jelentkező konfliktusokat békés úton rendezhessék. A jogi rendezés — eseti hiá- nypsságoktól eltekintve — betöltötte célját. A pozitív tapasztalatok mellett törvényességi szempontból több kifogásolható FESTŐ AZ EGRI UTCÁH Sokan keresik fel Egert műemlékei, érdekes épületei miatt. Van, aki fényképezőgéppel, van, aki az ecsettel örökíti meg a szebbnél szebb műemlékeket. Joachim Jasinski a Német Demokratikus Köztársaságból utazott Egerbe, hogy ecsetjével vászonra vigye a föszékesegyházat. (Foto: Kiss Béla) jelenségre figyeltek fel. Legtöbb hiányosság a községi tanácsok vb-titkárainak gyakorlatában jelentkezett. Kisebb mértékben a járási, a városi, s részben a megyei államigazgatási szervek ez irányú tevékenységében is tapasztaltak hiányosságokat. A vb-titkárok által lefolytatott eljárásban több mulasztást állapítottak meg. Előfordult például, hogy olyan szerződést is jóváhagytak, amelynek eltartottja meghalt, vagy életjáradéki szerződést tartási szerződésnek minősítettek. A jóváhagyott szerződések teljesítésének rendszeres helyszíni ellenőrzését a tanácsi szervek gyakran elmulasztják, a megtartott helyszíni ellenőrzések többsége formális. A készített feljegyzések, jegyzőkönyvek sablonosak, szűkszavúak, s ezekből nem állapítható meg a szerződési kikötések teljesítése. A vizsgálat több elvi és gyakorlati kérdésre hívta fel a figyelmet és szükséges lenne, hogy ezeket minél előbb megoldják az irányító állam- igazgatási és bírósági szervek. Így például felmerült, hogy szükséges-e a mezőgazdasági szakigazgatási szerv előzetes hozzájárulása, ha a tartási szerződéssel az eltartó mező- vagy erdőgazdasági ingatlan tulajdonjogát szerzi meg. Az ügyészségek a vizsgálat alapján számos ügyben intézkedtek a hibák megszüntetésére, s több javaslatot juttatnak el az illetékes szervekhez. (MTI) Pénteken reggel kezdődik a nyár Szerdától szombatig — tehát négy napon át a Nap 3 óra 46 perckor kel, a napnyugta pedig 19-e és 22-e között pontosan este háromnegyed nyolckor következik be. Vagyis 15 óra és 59 percig járja útját a Nap a horizont fölött, az éjszakák pedig ennek megfelelően csak 8 óra I percen át tartanak. A hivatalos csillagászati nyár június 21-én, pénteken reggel 9 óra 13 perckor kezdődik. A nappalok 15 óra 59 perces tartama egészen 25-ig megmarad. Még a hó utolsó napján is csak öt perccel rö- videbb a nappal a 16 óránál. — Hát akkor elmesélem neked, hogy ml történt azután — folytatta Lecoq úr. — Ittál, és annyira berúgtál hogy a rád bízott pénz egy részét elverted. Ezért rémültél meg annyira tegnap reggel, mikor megragadtak, pedig akkor még semmit sem tudtál. Azt hitted, sikkasztásért tartóztatnak le Aztán, mikor megtudtad, hogy éjjel megölték a grófot, s eszedbe jutott, hogy az este mindenféle rabláshoz meg gyilkossághoz szükséges szerszámot vásároltak. s nem ismered sem a címét, sem a nevét annak a nőnék, akinek átadtad a csomagot, s ráadásul meg voltál győződve arról, hogy hiába magyarázod, honnan származik a zsebedben talált pénz. senki sem fog hinni neked, hát ahelyett, hogy azon gondolkoztál volna, miképp bizonyíthatod be ártatlanságodat, megijedtél és azt hitted, úgy menekülsz meg, ha hallgatsz. Bizonyos, hogy a vádlott arckifejezése szemlátomást megváltozott. Idegei lecsillapodtak, az imént még görcsösen összeszorított ajka szétnyílt. Leikébe reménység költözött, de ellenállt. — Csináljanak velem, amit akarnak — mondta. — Ej hát mit csináljunk egy ilyen lükével, mint te? , — kiáltott Lecoq úr mérgesen. — Kezdem azt hinni, hogy ; emmirekelő fickó vagy. Egy jóravaló ember megértené, hogy ki akarjuk húzni a csávából, és megmondani az igazat. Szánt-szándékkal meghosszabbítod a vizsgálati fog- , ságot. Hát majd megtanulod, hogy az a legnagyobb ravaszság, ha az ember megmondja az igazat. Utoljára kérdem. hajlandó vagy felelni? Guespin megrázta a fejét. — Hát akkor menj vissza börtönbe, a magánzárkádba, ha egyszer ott olyan jól érzed magad — fejezte be a detektív. ... . , Szemével a vizsgálóbíró helyesleset kereste, s így bzólt: — Csendőrök, vezessék el a vádlottat. A vizsgálóbíró utolsó kétségei is eloszlottak, mint köd a napon. Az igazat megvallva, bizonyos mértékig kínban volt hogy olyan rosszul bánt a detektíwel. Most legalább igyekezett jóvátenni hajdani ridegségét, amennyire tőle telt — ön ügyes ember, uram — mondta Lecoq úrnak. — Nem is beszélve megdöbbentő éleslátásáról, mely telepátiának is beillenék, ez az iménti kihallgatás remekmű volt a maga nemében. Gratulálok, és jutalmat fogok kérni főnökeitől az ön számára. A detektív szemérmesen lesütötte szemét a bókok hallatára. Gyöngéden nézte a cukorkásdobozon díszelgő csúnya asszonyt, és bizonyára így szólt hozzá: „Hát végre győztünk, édesem, ez a zord hivatalnok, bármennyire utálja is intézményünket, melynek ml vagyunk legszebb ékessége, most bocsánatot kér. elismeri és magasztalja hasznos szolgálatainkat.” — Uram, dicsérő szavainak csak felét fogadom el, engedje meg, hogy másik felét áthárítsam a békebíró úrra. Plántáit bácsi tiltakozni akart; — Ö, azért a néhány felvilágosításért! — mondta; —• Nélkülem is kiderítette volna az igazságot. A vizsgálóbíró fölemelkedett. Erőt kellett ugyan vennie magán, de nemeslelkűen mégis odanyújtotta kezét Lecoq úrnak, aki tiszteletteljesen megszorította; — Nagy lelküsmeret-fúrdalástál kiméit meg, úram — szólt Domini úr. — Biztos, hogy előbb-utóbb fény derült volna Guespin ártatlanságára, de az a gondolat, hogy egy ártatlant tartottam börtönben s zaklattam kihallgatásaimmal, sokáig marcangolta volna lelkemat. s megzavarta volna álmomat. — Pedig Isten a megmondhatója, hogy ez a szerencsétlen Guespin nem különösebben érdekes — válaszolta a detektív. — Nagyon mérges lennék rá, ha nem tudnám, hogy félbolond. Domini úr összerezzent. — Még ma kihozatom a magánzárkából — mondta —, máris. — Ez valóban irgalmas cselekedet lesz — mondta Lecoq úr —, de a fene essen a konok fejébe! Mennyire megkönnyíthette volna a dolgomat! Ugyanis a véletlen segítségével összeszedhettem a legfontosabb tényeket, rájöttem, hogy megbízták valamivel, megsejtettem, hogy nó is volt a dologban, de hát én sem vagyok boszorkány, a részleteket nem tudom kitalálni. Hogy keveredett bele miss Fancy ebbe az ügybe? Cinkos vagy csak eljátszott egy szerepet, s nem tudta, mi van mögötte? Hol találkozott Guespinnel, hová vitte? ö itatta le a szerencsétlen flcitást, ez világos, hogy ne mehessen Batignollesba. Tré- morel biztos elhitetett vele valami mesét. De mit? — Én azt hiszem — vágott közbe a békebíró —, hogy Trémorel nem sokat törte a fejét ezeken az apróságokon. Megbízta valamivel Guespint és Fancyt, de semmi magyarázatot nem adott. Lecoq úr elgondolkozott egy pillanatra; — Lehet, hogy igaza van, úram — mondta végül. — Fancy azonban biztos külön utasítást kapott, hogy megfossza Guespint minden alibi lehetőségétől. — De hát ettől a Fancytól mindent megtudunk majd — mondta Dimini úr. — Számítok rá, uram, és remélem, hogy negyven- nyolc órán belül megtalálom, és erős rendőri fedezettel Corbeilba küldöm. Ezek után fölállt, s fogta kalapját éte sétapálcáját, melyet jövet az egyik sarokban hagyott. — Mielőtt távoznék... — fordult a vizsgálóbíróhoz. — Igen, tudom — vágott közbe Domini úr —, Hector de Trémorel gróf elfogatási parancsát várja, — Igen — felelte Lecoq úr, — mivel most már, hozzám hasonlóan, a bíró úr is azt hiszi, hogy életben van. —■ Nem hiszem, hanem tudom. Domini úr íróasztalához húzta karosszékét, és kiállította a szörnyű iratot, melyet elfogatási parancsnak neveznek. A TÖRVÉNY NEVÉBEN Mi, a kerület elsőfokú bíróságának vizsgálóbírója stb... a bűnvádi perrendtartás 91. és 94. paragrafusa értelmében a karhatalmi szervek minden alkalmazottjának megparancsoljuk és elrendeljük, hogy a törvény rendelkezése szerint nevezett Hector de Trémorelt stb., stb. Mikor befejezte, átadta az iratot Lecoq úrnak, és így szólt: — Tessék, és remélem, hamarosan megtalálja ezt a hétpróbás gazembert. — Ö, persze, hogy megtalálja! — kiáltott fel a cor- beili rendőr. — Legalábbis remélem. Még fogalmam sincs, hogy kezdek neki, de ma éjjel elkészítem a csatatervet. Ezzel a detektív elbúcsúzott Domini úrtól, és Plantat bácsival együtt távozott. Gendron doktor ott maradt a bíróval, hogy megbeszéljék Sauvresy exhumálását. Lecoq úr már ki akart lépni a törvényszéki palotából, mikor valaki megrántotta a kabátújját. Megfordult, és a corbeili rendőr állt ott: pártfogását kérte, könyörgött vegye maga mellé, meg volt győződve, hogy ha ilyen nagy vezér alatt szolgál, ö is kiválóan fogja érteni a dolgát. Lecoq úr csak üggyel-bajjal tudott megszabadulni tőle. Végre kettesben maradtak az utcán az öreg békebíróval — Későre jár — mondta Plantat bácsi —, talán nem lenne ellenére még egyszer megosztani velem szerény vacsorámat, s elfogadni szíves vendéglátásomat. (Folytatjuk)
