Heves Megyei Népújság, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-16 / 113. szám
A család védelmében Beszélgetés dr. Papp Tibor professzorral A szultán és vezérkara megérkezett a Hunniába Forgatják ax Egri csillagokat !{\men cs°dAlat0S énekben pompázik majd ez a szultáni sátor, melynek közepén meltosagteljesen ul trónján Szulejmán szultán — Major Tamás. A témakör nem szűkül le egyetlen országra: jellege „nemzetközi’’, a benne rejlő, választ, megoldást kereső kérdések, ismeretek a világ valahány országában. Érthető: egy állam létének alapja a családi közösség. Természetes hát, hogy az erre hivatott szervek e közösség védelmében mindent megtesznek. Ezt célozta a szerda délelőtti, Egerben megrendezett ankét is. amelynek előadója dr. Papp Tibor, a Pécsi Jogtudományi Egyetem családjogi tanszékének professzora volt. Az ankétet a Vöröskereszt megyei szervezete rendezte. Szünetben dr. Papp Tibor rövid interjút adott munkatársunknak, _ A családvédelemmel kap csolatos kérdéseket maga az élet veti feL A különböző problémák nálunk sem ismeretlenek. s ezekre a IX. kong. resszus is felhívta a figyel; met. Ismeretes például, hogy nem sokkal a kongresszus után. megvalósítást nyert az anyasági segély, hiszen megelőzőleg szinte kétségbeejtő volt az éiveszületések számának visszaesése. Ma már erre kevesebb a gond, ismerve a „demográfiai hullám” adatait. — Kétségtelen, hogy az anyasági segély sokat jelentett. A családi problémák azonban nem állnak meg a gyereknél... — Ezért is aktuális téma a családvédelem. Például stabil-e a házasság, vagy nem?.„ Ez is egy fontos téma. Sokan válnak, tehát sokan házasodnak. A Horthy-rendszer annak idején átmentette a feudális „törvényt”, hogy az asz. szony alárendelt, mindenben a _ férjétől függött, elnézte hűtlenségét, hiszen ez a házasság biztosította számára a kenyeret is. A mi társadalmunk munkalehetőséget adott a nőknek. akik így anyagi biztonságot érezhetnek maguk mögött, s nem kötelesek tűrni. Negyvenöt előtt igen kevés volt a válás. Ma az országban évente 30 ezer bontóper van, R ezeknek több mint a felében a nő a kezdeményező. Ez természetesen egyáltalán nem örvendetes jelenség, de mégis bizonyíték egy területen: a nő megváltozott társadalmi helyzetében, Fontos feladat tehát a családi közösség megóvása. Ebben a csecsemő- és anya- védelmen. a gyermek- és ifjúságvédelmen kívül sok más feladat is jelentkezik. Stockholmban vetődött fel például ez a nálunk sem ismeretlen kérdés, egy Nemzetközi Vöröskereszt-tanácskozáson : gondoskodni az öregekről, akik akár egészségesek, akár tehetetlenek — ne érezzék fölöslegesnek magukat az emberek között. A bíróságokon ismert „legcsúnyább” perek között, sajnos, élen jár a szülőtartási peri..; — A családvédelemben milyen feladatok várnak a Vöröskeresztre? — Sokrétű munkája mellett is talál feladatat ez a szervezet, akár a felvilágosításról. a tanfolyamok szervezéséről, akár a legaktuálisabb kérdésekkel foglalkozó előadásokról, akár a területen végzendő munkáról is van szó. Az előbbi példa: az idős emberekről való gondoskodás. Ha a legfőbb érték az ember, akkor az idős ember is az. Sok van olyan, aki egyedül él a világban. Kutassák fél őket az aktívák, foglalkozzanak. törődjenek velük. Sokat segített eddig is a Vöröskereszt például az anyák iskolájának szervezésében. Ez hasznos, érdemes tovább folytatni, és — ez már Svédországban ismert —, nem ártana kiterjeszteni ezt az apákra is! Ami a gyerekeket illeti, a legtöbbet a 3—6 éves korosztályért tehetnénk, mely egyelőre szinte „gazdátlan” — már nem bölcső- dés. ahol az egészségügyi szolgálat szeme előtt van. de még nem iskolás, hogy a pedagógus is gondot viseljen rá. Nagyon érdekes és fontos terület — a felvilágosítás egyik lényeges munkája — a családtervezés ... Lehetne még tovább sorolni, mi minden tennivalónk akad, melyeknek mindnek egy a célja: a család biztonsága, a család védelHa az országot még nem is, de a Hunnia Filmgyárat már „megszállták” a törökök. — Végre elkezdődött! — sóhajtott fel a rendező Várkonyi Zoltán, amikor hosszú hónapok izgalmas előkészületei után. szerdán reggel, pontoson 9 órakor, kigyulladtak a hatalmas jupiterlámpák. felhangzott a csendet parancsoló duda, s halkan berregni kezdett a felvevőgép. Megkezdték az Egri csillagok forgatását. A műteremben piros, fehér és csillogó arany színekben pompázik a szultán sátra. Talán még az igazi Szulejmán is elégedett lett volna ezekkel a csodálatos színekkel és a fényűzéssel, ahogyan berendezték a szultáni sátrat. A film szultánja Major Tamás mindenesetre elégedett. Otthonosan mozog díszes testőrsége között, csak a súlyos turbánt nehéz elviselni a reflektorok melegében. Hiába, a rang kötelez! És a rendező is aki próbához hívja a szereplőket. „2. kép, a szultán sátrának belseje. A szultán beöltözte- tési szertartása”. A forgató- könyv mindössze ennyit mond erről a képről. A filmen rövid nerc lesz csupán ez a jelenet, de míg szalagra kerül, órák telnek el. Egymást követik a próbák, majd felhangzik a varázslatos szó: Felvétel! — Plédek indít! Hangszórón jön a válasz: — Csendet kérek! Indítok. És felhangzik egy furcsa keleti zene. A szereplők most már erre a zenére mozognak. Egy szolga átadja Csausz Basinak (Márkus László) & szultán köntösét, 6 szertartásosan kör- beviszi, Kisiár Aga (Szendrő József) megszórja kölnivel, majd alázatosan odalép a szultán elé. A felvevőgép pedig lassan gördül a sínpáron. k Szécsényi Ferenc, az operatőr szinte egy lendülettel körbefényképezi a sátrat, s benne ezt a különös szertartást. A rendező közbeszól: — Álljunk le! Felvesszük még egyszer. A szultánra senki nem nézhet. mindenki hajtsa le a fejét. A szultán, helyesebben Major Tamás még megtoldja a rendezői parancsot: — Felnégyeltetem, aki rám néz, vagy küldök neki egy selyemzsinórt. Az izgalom mindjárt felenged és megismétlik a jelenetet. Aztán néhány perc szünet következik, kikapcsolják a reflektorokat, s míg a felvevőgép úi tüzelőállást foglal, a vezérek kávéznak, a szultán limonádét iszik, a rendező pedig megbeszéli asszisztenseivel, s az operatőrrel a következő jelenetet. És így megy ez délután öt óráig. És a következő napokon, hetekig, sőt, hónapokig, míg el nem készül az utolsó jelenet, az utolsó filmkocka is. A szünetet a tv-híradó munkatársai is felhasználják és interjút kérnek a rendezőtől. Várkonyi Zoltán röviden nyilatkozik: — Elkezdtük a munkát, s remélem, ígéretünkhöz híven, karácsonykor bemu tathat juk az Egri csillagokat. — Remélem, Egerben — egészítettem ki gyorsan a rendezői nyilatkozatot. — Ha addig lesz megfelelő mozi Egerben. Rajtunk nem múlik — válaszolt a rendező. Igaz, közben kikapcsolták a tv-híradó magnetofonját, s így ezt az ígéretet nem rögzítette a hangszalag, de azért mi készpénznek vesszük, és Egerbe várjuk a film bemutatóját. (már Íctí.sz) Amikor ezeket a sorokat írom, talán már újabb szívműté st hajtottak végre; eredményes kutatás fo 'jik egy orvosi laboratóriumban a rák eile li gyógyszer előállítására; fellőtték a Kozmosz nem is tudom hányadikat; meghalt félmii ló ember és született egymillió; megházasolott tízmillió és elvált tizenegy. Amikor ezeket a sorokat írom. diplomaták ráncolják r homlokukat, hogy új és jobb megoldást találjanak a békés kibonta- kozásra; nyolcvan remekmű született versben, hetvennégy regényben, harminckettő filmben és egy remekmű drámában, talán éppen magyarban; most zuhant le egy repülőgép és mo't szállt fel egy másik; most töltötte ki valrki az öttalálatos lottószelvényét és most viszi fel valaki a kéttalála- tosért járó pénzt... ... most, amikor ezeket a sorokat írom. Ennyi minden térténik, de nekem persze egv pkézláb ötlet nem jut az eszembe. Hacsak "z nem, ahogy amikor ezeket a sorokat írtam: éppen ezeket a sorokat írtam. Na, de esemény ez?! (—ó) 4z első légyottok órái sokkal inkább a harag, mint a szerelem szavai közt teltek. Igen mélyen, igen keserve- ,sen érezték, milyen alávalóan viselkednek, s meg kellett nyugtatniuk háborgó lelkiismeretüket. Nagy igyekezettel bizonygatták egymásnak, hogy éauvresy nevetséges és undorító. Mintha nevetségessege felmentette volna őket, ha ugyan egyáltalán nevetséges .volt. De ha olyan szörnyű világban, élünk, amelyben a bizalom merő ostobaság, akkor ez a csupa szív ember ostoba volt, hiszen az orra előtt, saját házában csalták meg. .Ostoba volt, mert hitt a feleségében és a barátjában. Nem sejtett semmit, s nap mint nap dicsérte az észét, hogy sikerült, itt tartania, lekötnie Trémorelt. Fúnek-fának hajtogatta a nevezetes mondatot: ?• — Roppant boldog vagyok! .. Való igaz, Berthe a kétszínű cselekedetek egész tárházát merítette ki, hogy fenntartsa ezt a derűs tévhitet. Ó, aki azelőtt szeszélyes, ideges, akaratos volt, las- ; san ként szelíd lett, mint az angyal, s engedelmessége már .az önmegtagadás határát súrolta. Viszonyának további sorsa férjétől függött, és mindent megtett, hogy a gyanú árnyéka se férjen ehhez az .együgyű biztonságérzethez. A házasságtörő asszonyok szörnyű adóját fizette, akiket a szorongás, a pillanatonként beléjük hasító félelem a szerelem legszégyentelje- sebb, leggy alázatosabb tettetésére kényszeríti. Egyébként annyira óvatosak voltai^. hogy — noha ez nagy ritkaság! — környezetükben senki nem sejtett semmit. De Berthe nem volt boldog. Ez a szerelem semmit sem adott a várt mennyei örömöktől. Azt remélte, hogy a fellegekbe ragadják, s közben a földön maradt, és minduntalan beleütközött egy rettegésben, hazugságban töltött élet köznapi' nyomorú- .ságaiba. Talán észrevette, hogy ő főként a bosszút jelenti Hector számára, hogy főként az aljasul irigyelt barát elcsábított feleségét szgreti benne. És ráadásul féltékeny is volt! Hónapok teltek el, és azt sem tudta elérni, hogy Tré- morel szakítson miss Fancyval. Valahányszor rászánta magát, hogy felvesse ezt a számára city megalázó kéx> dóst, rpindig ugyanazt a talán óvatos és megfontolt, de minden bizonnyal sértő és bosszantó választ kapta: — Kérem, Berthe, gondolja meg, hogy miss Fancy a mi biztonságunk. Közben azonban Hector törte a fejét, hogy szabadulhatna meg Jennytől. A vállalkozás nehézségekbe ütközött. Szegény lány meglehetősen nyomorba süllyedt, szí- vősabb lett, mint a repkény, s kétségbeesetten kapaszkodott Hector ba. Gyakran rendezett jeleneteket, azt mondta, Hector már nem ugyanaz az ember, megváltozott. És szomorú volt, sírt. szeme kivörösödött. # Egy este, miután szeretője órákig várakoztatta, duh- rohamában különös fenyegetésekkel rontott rá: _Szeretőd van — mondta —, tudom, bizonyítékom va n rá. Vigyázz! Ha elhagysz, rajta töltöm ki a bosszúmat, s elhiheted, hogy akkor nem leszek tekintettel sen- kire! Trémorel gróf elkövette azt a hibát, hogy rá se hederített miss Fancy szavaira, bár ezek siettették kettejük ,,Lassan elviselhetetlen lesz ez a nő — gondolta Sector —, ha egyszer nem jövök el, képes utánam jönni Val- feuülube, és förtelmes botrányt csapni.” Így aztán, Berthe sóhajaitól és könnyeitől is ösztökélve, összeszedte bátorságát, s azzal az elhatározással ment Corbeilba. hogv mindenáron szakít a lánnyal. Minden elképzelhető óvintézkedést megtett, jó okokat, hihető ürügyeket keresett, mielőtt bejelentette szándékát. — Nézd. Jenny, legvünk okosak — mondta —, ne találkozzunk egy ideig. Tudod, hogy tönkrementem, csak egy házasság segíthet rajtam. Hector iszonyú dühkitörést. velőtrázó sikolyokat, idearohamot, áiuldozást várt. Semmi. Legnagyobb elképedésére miss Fancy nem szólt egy szót sem. Csak fehérebb lett. mint a fal. örökké piros ajka elhalványult, nagy szemét nem is vér, hanem epe öntötte el. — Tehát — mondta, s visszafojtott dühében összeszorította fogát —. tehát megházasodsz... — Sajnos, meg kell tennem, — felelte Hector álszent sóhajjal —, gondold meg, hogy az utóbbi időben csak úgy tudtam segíteni rajtad, hogy a barátomtól kértem pénzt. Nem lesz örökké nyitva az erszénye. Miss Fancy kézen fogta Hectort, s az ablakhoz húzta, a világosságra. Mélyen a szemébe nézett, mintha makacs tekintetétől megremegne az igazság, s lassan, szótagolva mondta: — Ugye, tényleg azért hagysz el, hogy megházasodhass? Hector kiszabadította egyik kezét, és szivére tette: — Esküszöm a becsületemre — jelentette ki; — Akkor el kell hinnem. Jenny visszament a szoba közepére. A tükör elé állt, felvette kalapját, bájosan eligazította szalagjait, nyugodtan, mintha mi sem történt volna. Mikor útra készen állott, ismét odament Trémorelhez: — Utoljára kérdem — mondta, meg akarta keményíteni hangját, de szeme ragyogott a majd kicsorduló köny- nyektől, s ez rácáfolt a határozott szavakra —, utoljára kérdem. Hector, tényleg vége van? — így kell lennie. Jenny legyintett, Hector nem vette észre, a lány arca gonosz kifejezést öltött, ajkai gúnyos válaszra nyíltak, de máris meggondolta magát. Egy pillanatra eltűnődött. — Elmegyek, Hector — mondta aztán. — Ha valóban azért hagysz el, hogy megházasodj, többé nem is hallasz rólam. — Ugyan, gyermekem, remélem, hogy jó barátod maradok. — Jó, jó. De ha nem, ha igazam van, s szeretődért hagysz el. akkor jusson eszedbe, amit mondok: halál fia va^v. s az a nő elveszett. Kinyitotta az ajtót, Hector meg akarta fogni a kezét, de ő ellökte magától. — Isten áldjon! Hector az ablakhoz szaladt, hogy lássa, valóban el- távozik-e. Igen, beletörődött, végigment az állomás felé vezető úton. „Ez bizony nehezen ment — gondolta Trémorel _* ha Qpm is annyira, mint hittem. Igazán rendes lány volt ez a Jenny.” 16. Mikor Trémorel gróf határozott házassági tervekről beszélt miss Fancynak. csak félig hazudott, Ugyanis valóban szóba került a házasság, s ha a dolgok még nem is voltak olyan előrehaladott állapotban, mint mondta, az előzetes tárgyalások mindenesetre gyors és kedvező eredményt ígértek. Az ötlet Sauyresytól származott, aki jobban áhította, mint valaha, hogy megkoronázza életmentő és újjáteremtő tevékenységét. (Folytatjuk)
