Heves Megyei Népújság, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-15 / 112. szám
XIX. évfolyam, 113. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN Acs NAPILAPJA 1968. május 15., szerda MELEG SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK LENGYEL BARÁTAINKAT! SERDECZNIE POZDRAWYAMY NASZYCH POLSKICH PRZYCAIÓL! ARA: 7# FITTÉT » ▼ilAg proletárjai, egye süljetek; Lennel -magyar l»arát«ág jgff úsz esztendeje, 1948. június 18-án írták alá Varsó““ ban a magyar—lengyel barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményt. A húsz évre kötött szerződés után most Budapesten látják el kézjegyükkel az új megállapodást a magyar és a lengyel állam vezetői. Az elmúlt húsz esztendő mindkét ország történelmében a szocialista építés vitathatatlan eredményeinek, s az ezzel együtt járó mély és pozitív társadalmi átalakulásoknak az időszaka volt. Mint minden nagy társadalmi- gazdasági-politikai mozgás, ez is hordozott a maga áramlásában tévedéseket, eredményezett megtorpanásokat, hozott válságokat. Az a politikai bázis azonban, amelyre a szocialista Magyarország és a szocialista Lengyelország együttműködése épül, töretlen és szilárd maradt, kiállta a fejlődés útján mutatkozó összes megpróbáltatásokat. Éhnek az a természetes magyarázata, hogy a húsz eszten- dőveJ ezelőtt megkötött magállapodás a két nép nemzeti érdekeinek és a szocialista internacionalizmus eszméinek teljes összhangján alapult. Alapvető jellegzetessége már ekkor az volt, hogy társadalmi-gazdasági területen a szocializmus felépítése; külpolitikailag a szocialista országok nagy családjával, mindenekelőtt a Szovjetunióval való testvéri együttműködés a magyar—lengyel kooperáció alapja. Ez az alapvetően helyes irányválasztás tette lehetővé. hogy az elmúlt húsz évben, az 1948-ban kötött egyezmény alapján, a két ország az államközi szerződések egész sorát köttette meg egymással, s politikai, gazdasági, személyi kapcsolatait oi.v szorosra fűzhette., mint a történelemben még soha. Ami a személyi kapcsolatokat Illeti, azok a két ország .-egyszerű embereinek” életében is,, kifejeződtek. Hire n például 1966-ban csaknem 400 ezejj’^rengyel vendég lépte át a magyar határt és mintegy 100 ezer magyar utazott lengyel országba. Magától értetődően a két ország közötti széle® körű kapcsolat messzemenően kifejeződött gazdasági együttműködésünk fejlődésében is. Különösen a KGST megalakulása óta helyeződtek elvileg is magasabb szintre a két ország gazdasági kapcsolatai, miközben a külkereskedelem fejlődése is állandóan növekvő eredményeket hozott. Csak 1958 óta például (amikor létrejött a lengyel— magyar állandó gazdasági együttműködés bizottsága) a két ország közötti árucsereforgalom, 3,3-szorosára nőtt Közben azonban az árucsere módszerén messze túlmutató, fejlettebb együttműködési formák is születtek. Létrejött például Hadex néven az első közös vállalkozás, amely magyar szabadalom alapján a sziléziai szénbányákban szenet termel a meddőhányókból. Magyar—lengyel—csehszlovák vállalkozásként indult az Intermetall vaskohászati együttműködési szervezet. (Ehhez később Bulgária, az NDK és a Szovjetunió is csatlakozott). 1967 végén hosszú lejáratú magyar—lengyel szállítmányi megállapodás jött létre, amely jelentősen megnövelte a lengyel kikötők szerepét a magyar külkereskedelem tengerentúli szállításainak lebonyolításában. E kiemelkedő megállapodásokkal párhuzamosan az iparban különleges termelési kapcsolatok is kialakultak magyar- és lengyel vállalatok tucatjai között. Bizonyos, különösen fontos gazdasági területeken (például a gépiparban, a könnyűiparban és a vegyiparban) speciális munkacsoportok irányítják az együttműködést. Mindez arról tanúskodik, hogy — noha számos területen még távolról sem használtuk ki a lehetőségeket — a két ország ül jutott gazdasági együttműködésében az árucsere szakaszán és mind nagyobb sikerrel alkalmazza a kooperáció fejlett formáit. Az elmúlt húsz év krónikája arról tanúskodik, hogy a magyar- lengyel barátsági egyezmény messzemenően •'•jesitette feladatát és minden lehetőség megvan arra, hogy megújítása után a két ország kapcsolatai még szorosabbá s gazdasági-politikai hatásukban még erőteljesebbekké váljanak.' Ezt a lehetőséget megerősíti, hogy nemcsak a kétoldalú államközi viszonylatokat illetően- hanem a nemzetközi élet és a nemzetközi munkásmozgalom valamennyi döntő kérdésében azonos a magyar és lengyel kormány álláspontja. Ez messzemenően kifejezésre juttatták az utóbbi hónapokban megerősödött magas szintű nemzetközi találkozók — néhány nappal a lengyel küldöttség érkezése előtt például a Moszkvában tartott tanácskozás, amelyen a Szovjetunió. Bulgária és az NDK legfelsőbb pártvezetői mellett Wladislaw Gomulka és Kádár János is részt vett. Húsz év mérlege, a sikernek és nehézségek reális értékelése világossá teszi mindkét szocialista ország, mindkét nép számára, hoev a megújult szerződés is akkor vezethet úi sikerekhez, ha a szocialista nemzetköziség és a legmélyebb nemzeti érdekek harmonikus egységének alapjára épül. Ebben a szellemben köszönti a magyar közvélemény a barátságunk új egyezményének aláírására hazánkba érkező lengyel párt- és kormányküldöttséget és „ovp'őit, Wladislaw Gomulka elvtársat, a LEMP Közpon- j ;f Bizottsága első titkárát és Jozef Cyrankiewicz elvtár- 1 sat, a minisztertanács elnökét. 1L S. De Gaulle Romániába érkezett Együttműködés a haladás és a béke érdekében BUKAREST (MTI): A zászlódíszbe öltözött repülőtéren a Francia Köztársaság elnökét és feleségét Nicolae Ceausescu, a Román Államtanács elnöke és felesége, Ion Gheorghe Maurer, a Román Minisztertanács elnöke és felesége fogadták. A nemzeti himnuszok és huszonegy ágyúlövés elhangzása után De Gaulle, Ceausescu kíséretében elvonult a díszszázad előtt. Nicolae Ceausescu és De Gaulle üdvözlő, illetve válaszbeszédet mondott. Üdvözlő beszédében Nico- leau Ceausescu kifejezte reményét, hogy De Gaulle látogatása során képet kap a román népnek a haladás a civilizáció útján kifejtett nagy erőfeszítéseiről, a RoA magyar országgyűlés küldöttsége Kállai Gyula vezetésével Belgiumba látogatott BRÜSSZEL: A Magyar Országgyűlés küldöttsége május 14-én megérkezett a brüsszeli ’'repülőtérre. A küldöttséget katonai díszőrség jelenlétében Paul Struye, a szenátus elnöké és AchiÉe. van Acker, a képviselőház elnöke, valamint a két ház tisztségviselői fogadták. Jelen volt Molnár László a Magyar Nép- köztársaság brüsszeli nagykövete. Kora délután a Kállai Gyula vezette küldöttség megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját, majd ezt követően megtekintette a szenátus és a képvisélőház épületét. ahol a két ház elnökei kalauzolták a vendégeket. Délután megkezdődtek a hivatalos megbeszélések a magyar parlamenti küldöttség és a belga parlament vezetői között. A tárgyaláson magyar részről Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, a delegáció vezetője, Horváth Károlyné, dr. Bene Zoltán és dr. Jálcái Loránd országgyűlési képviselő, belga részről Achille van Acker, a képviselőház elnöke, a képviselőház és a szenátus alelnökei és fontosabb tisztségviselői, valamint a két ház parlamenti pártcsoportjainak vezetői vettek részt. A megbeszélésen részt vett továbbá Molnár László hazánk briisz- szeli nagykövete is. Az esti órákban a küldöttség látogatást tett a brüsz- szeli városházán, álról a város vezetői fogadták őket. mániában végbemenő mélyreható gazdasági, politikai és társadalmi átalakulásokról, a román nép béketörekvéseiről. Rámutatott, a két népet összefűző hagyományos barátságra, s megelégedéssel állapította meg, hogy „ a román—francia együttműködés felfelé ível, a két ország, valamint a béke és a biztonság egyetemes ügye érdekében”. , De Gaulle válaszbeszédében kijelentette, hogy a francia nép mindig is barátjának tekintette a román népet. Hangsúlyozta, hogy Európa a béke és a haladás érdekében megkezdődött a nemzetek együttműködésének folyamata. Románia és Franciaországnak együtt kell működnie, hogy hozzájáruljon e nagy , európai ügyhöz — fűzte hozzá. BNV - 1%8 ★ Manézs a vitásuk ★ Mi az olcsóbb? ★ Mindennap ulaznuli A \ b»í*/ú hálójában Ja U u bo vsz It if in a i*$a SI a Varsói Szerződéből Jakubovszkij marsall a Pravda keddi számában cikket írt a Varsói Szerződés jelentőségéről, azzal kapcsolatban, hogy 13 évvel ezelőtt írták alá a szerződést. Cikkében hangsúlyozza, hogy az ötvenes évek közepének nemzetközi viszonyai között a Varsói Szerződés megkötése Békegyűlés Füzesabonyban A Füzesabonyi Gépjavító Állomásnál a szolidaritási hónap keretében kedden délután békegyűlést rendeztek, amelyen Oláh György, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára mondott beszédet. A gyűlésen a gépjavító állomás : az állami gazdaság dolgozói hitet téve a béke gondolata mellett, szolidaritásukat fejezték .i a szabadságáért, a békéért harcoló vietnami nép mellett, s tiltakoztak az USA agressziója eUen, Képünkön Oláh György elvtárs, a nagygyűlés szónoka. (Foto: Kiss Béla) történelmi szükségszerűség volt. A szerződés jelentőség^ abban állt és áll ma is, hogy lehetővé teszi a szocialista világrendszer védelmi erejének növelését. A szocialista országok nem kívánják a világ egymással szemben álló katonai csoportosulásokra oszlását, — folytatja a cikkíró. Amíg azonban az imperialista államok fokozzák katonai készülődésüket és fenyegetik a szocialista országokat, a Varsói Szerződés fennmarad és minden vonalon erősödni fog. A cikk a továbbiakban rámutat arra, hogy a szocialista testvérországOK liadse- regei között kialakult gyakorlat a csapatok és parancsnokságok összehangolt felkészülése. A katonai együttműködésben különösen fontos szerepet játszanak az együttes hadgyakorlatok, amelyek ékesszólóan kifejezésre juttatják a testvérországok népeinek és katonáinak megbonthatatlan barátságát. E népek jól tudják, hogy az együttes hadgyakorlatok az ő érdekeiket szolgálják. Az imperialista államok sajtója a közös hadgyakorlatokat ideológiai aknamunkára és rosszindulatú provokációra próbálja kihasználni — írja Jakubovszkij marsall. — Mi azonban kijelenthetjük, hogy az imperialista reakciósok minden fondorlatára kudarc vár. A cikk hangsúlyozza, hogy az imperialista államok ideológiai aknamunkája elleni harc, a különféle antimar- xista és szocialistaellenes elemek leleplezése, a szocialista országok népei és hadseregei között fennálló testveri barátság és együttműködés szakadatlan erősítése napjainkban elsőrendű jelentősé»
