Heves Megyei Népújság, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-10 / 108. szám

Szociologmi módszerek a pártmimkában s,Divatból” avagy más ókok Matliiász nyomdokain folytán hódít tért mindin­kább a pártmunkában a szo­ciológiai módszerek alkal­mazása? Mert hogy tért hó­dít. ez kétségtelen. Mind gyakrabban vitatnak meg párt-végrehajtóbizottsági és pártbizottsági üléseken szo­ciológiai igénnyel előkészí­tett írásos anyagokat. Mintegy másfél évvel ez­előtt került kezembe a buda­pesti pártbizottságon egy ilyen jelentés a fővárosi mun­kásság szociális helyzetéről, majd nem sokkal utána gon­dos kötésben több szocioló­gia) felmérés, amelyeket a gyári pártbizottságok felké­résére és azok közreműködé­sével készítettek el hozzáér­tő szakemberek. Azóta is pgyre-másra találkozunk olyan törekvésekkel, amelyek a pártmunkát szociológiai felmérésekkel segítik, vo­natkozzanak a vizsgálatok a termelésre, vagy az egyes dolgozó rétegek anyagi, kul­turális helyzetére, vagy ép­pen az őket foglalkoztató el­vi. politikai kérdésekre. Mos­tanában például több megyé­ben, városban vizsgálják a pártbizottságok: melyek az első, mérhető hatásai a gaz­dasági reformnak az egyes rétegeknél az árszínvonal alakulása, a politikai hangu­lat tekintetében, s melyek a reformmal kapcsolatos főbb, gazdasági, termelési problé­mák A tapasztalat szerint nem elégszenek meg az álta­lános jellemzéssel, tények­ből. adatokból, sok száz, sőt, több ezer dolgozóval folyta­tott beszélgetésekből vonják le a következete léseket. Ezzel már ki is monduk: feltétlenül helyeselhető tö­rekvésről van szó. Miért hát a bevezetőben megfogalmazott, némi kétséget ébresztő meg­fogalmazás: „divatból” hó­dít-e tért a szociológia a pár lmunkéban? Azért, mert valóban divat ma sok terüle­ten a kérdőívek segítségével folytatott vizsgálódás, ame­lyet sokan már önmagában is szociológiának tartanak, holott a szociológiai kutatás­nak a kérdőív csak egyik módszere. Eleve óvnunk kell tehát attól, hogy a kérdőíves vizsgálódást túlzásba vigyük a pártmunkában és attól is, hogy azt már önmagában is szociológiának tekintsük. A napokban kerül a kezembe egy középiskola alapszervi titkárának kiküldött kérdőív, amelyen az általában konk­réten fogalmazott kérdések között ilyenek is szerepel­nek: „Milyen az alapszervezet szervezeti ereje? Milyen a pártrendezvények légköre?” Az ilyen kérdések aligha al­kalmasak arra, hogy a vála­szokból a felsőbb pártszervek megbízható képet kapjanak arról, valójában milyen sze- i repet is tölt be az iskolában a sióban forgó pártszervezet. • Azon túl tehát, hogy a kér­dőív nem az egyedül üdvözí- ! tő módszer a szociológiában, 1 a kérdések rossz megfogalma. í zása használhatatlan vagy Ä főváros legforgalmasabb terein, útvonalain magasba ívelő oszlopokon a BNV kör alakú emblémái, neonfelíra­tok jelzik, hogy egy hét múl­va. május 17-én nyílik a Bu­dapesti Nemzetközi Vásár. A vásárváros területén is í minden jel arra utal, hogy közeledik a nyitás időpontja. Teherautó-karavánok hozzák a kiállításra szánt árut. Meg­érkezett az autókiállítás anyaga is: a nemzetközi au- tóbemutatokra ezúttal na­gyobb számban jelentkeztek kiállítók, és kétszer annyi területet vesznek igénybe, mint az előző években Egy héttel a BNV nyitása előtt megkezdte működését a vásár új telefonközpontja, amely működő kiállítási tárgynak is tekinthető. A Be- loiannlsz-gyár Crossbar- rendszerű központja 140 fő­vonallal és 600 mellékvonal­lal rendelkezik, B©kapcsola­tié lyt élen válaszokat szül, torz képet fest a valóságról. Gondoljuk el: milyen nagy felelősséget jelent következ­tetéseket levonni, mi több, feladatokat meghatározni egy-egy kérdőíves közvéle­mény-kutatás. felmérés alap­ján. Ha megbízhatatlanok a válaszok, vagy torz arányo­kat tükröznek a vizsgálódás­ra kiválasztott területek (le­gyen szó üzemekről, terme­lőszövetkezetekről, vagy a dolgozók egye» rétegeiről) torzak, helytelenek lesznek a következtetéseink, s ennek megfelelően nem tudjuk he­lyes irányba megszabni a fel­adatokat sem. Mindezzel nem elriasztani akarunk a szociológiai mó4- szerek alkalmazásától a párt­munkában. hanem figyel­meztetni: a szociológiai ta­nulmány. alkalmazása félké­szültséget. hozzáértést kíván. Helyesebb tehát először ma­gát a szociológiát tanulmá­nyozni, mint előkészület nél­kül alkalmazni. A pártbizott­ságoknak módjukban áll megtalálni és bevonni a mun­kába olyan szakembereiket, akik nemcsak a megvizsgá­lásra kijelölt problémakörben jártasak, hanem magában a szociológiai tudományokban is. Mert lehet, hogy egy mér­nök kiválóan ismeri a maga szakterületét, de nem ért a szociológiához és megfordít­va: valaki jó ismerője a szo­ciológia tudományának, de nem ismeri a vizsgálandó szakterületet. A vizsgálatokat vezető, irányító személyek kiválasztása tehát igen nagy körültekintést kíván. Szólnunk kell egy másik problémáról is. A szociológiai jellegű vizsgálódásokat nein óéinak, hanem eszköznek kell tekintenünk a pártmun­kában. S erre azért is figyel­meztetnünk kell, mert nincs veszélyesebb dolog annál, minthogy valaki kérdéseket gyárt az íróasztal mellett, az­után íróasztal mellett feldol­gozza. értékeli a válaszokat, s azt hiszi, az élet, a valóság bontakozott ki előtte a maga teljességében, sokszínűségé­ben. Először is: a pártmun­kát sohasem pótolhatják a kérdőívek, az írásos válaszok, mert az nem regisztráló, ha­nem élő. eleven, alakító erő. Másodszor: a pártmunkában mégha szociológiai eszközök­kel is — jórészt tudatbeli, politikai felfogásokat, nézete­ket, változásokat vizsgálunk, s ezek megismeréséhez nem elégséges az írásos válasz. Harmadsorban: semmiféle kérdőív alapján végzett elem­zés sem pótolja az élet, a va­lóság ismeretét. A szocioló­giai vizsgálódás különben sem csupán adatok gyűjtését, elemzését jelenti. Szociológiai igénnyel lehet vizsgálatot vé­gezni élőszóban is, a dolgo­zók véleményének megisme­résével. A* persze minden­képpen hasznos, ha már ezt megelőzően rendelkezésünk­re állnak írásos anyagok, akár felismerések is, hiszen így szélesíteni tudjuk a meg­sához 16 000 méter kábelt fektettek le, három cső-pár- rendszerf építettek ki, ebbtn helyezték el párhuzamosan a telefonkábeleken kívül a hangosbemondó és a tűzjelző vezetékeit is. A vásár főterén már kez­denek kibontakozni a látvá­nyosságok: a főkapun érke­zők elször egy új fogadósai­ra tekintenek. Ez tulajdon­képpen emblémákkal díszí­tett, neonnal megvilágított vasszerkezetű állvány. A fő­téren a magyar gazdasági életben nagy szerepet játszó alumíniumipar jelképe he­lyezkedik el; az alumínium­csövekből ö&szehegesztett 8 méter magas kompozíció alatt „bolyonghatnak” majd a sétálók. A csövek belülről világítják meg, és a fénycsó­vák a szökőkút esti világítá­sával együttesen érdekes lát­ványt nyújtanak majd. ismerés körét, s jobban tud- jut elérni a célt, ami a párt­munkának valójában a lé­nyege, az értelme: hatni, ala­kítani a mindennapi munká­ban. az emberek felfogásában a párt politikájának, céljai­nak megfelelően. Tegyünk különbséget — és a pártmunka és a szociológia vonatkozásában ez az egyik legfőbb tanulság — módszer és módszer között kkor. ami­kor a tudatbeli változásokat, a politikai véleményeket, „légkört” akarjuk megismer­ni, s amikor termelési prob­lémáikról vagy az egyes réte­gek anyagi, kulturális felté­teleiről kívánunk tájéko­zódni. Az előbbieknél nyilván kisebb mértékben és na­gyobb körültekintéssel kell al­kalmaznunk a szociológia] vizsgálódás módszereit, csu­pán segédeszköznek tekintve, kiegészítésül arra, hogy ily módon js ellenőrizzük azokat a tapasztalatokat, amelyeket az életről, az élettel szoros kapcsolatot tartva szereztünk. Az utóbbiaknál viszont két­ségkívül tágabb lehetőség nyílik az adatgyűjtés és elem­zés módszerének alkalmazá­sára. Nemcsak, hogy van létjo­gosultsága tehát a pártmun­kában a szociológiának, el­lenkezőleg: mind szélesebb körben kell azt alkalmaz­nunk. Nem azért, mintha most fedeztük volna fel, ha­nem azért, mert most értek meg a feltételek az alkalma­zására. Két, okból is: a párt egész politikája — s a leg­jobb példa erre a gazdaság- irányítás új rendszere — a tudományos felismeréseken, a gazdaság, a társadalom fejlő­dése törvényeinek alapos is­meretén nyugszik, ezekből in­dul ki, ezeken alapszik. Tu­dományossá kell tehát tenni a pártmunkát is. s ennek egyik eszköze — mint a va­lóság megismerésének egyik fontos módszere — a szocio­lógia. A másik ok: régen el­múltak azok az Idők, amikor csupán az élet „napos oldala” érdekelt bennünket, amikor annál jobb volt egy jelentés, minél inkább megszépítette a tényeket. Ismerni akarjuk a valóságot, mert csak így tudják megvalósítani azt céljainknak megfelelően. Le­hetőség. igény és szükséges­ség is tehát a szociológia be­törése a pártmunkába. S ha elkerüljük azokat a veszélye­ket. amelyeket a hozzá nem értés, a túlbuzgóság vagy ép­pen a szociológiával kapcso­latos illúziók kelthetnek, s amelyeket a fentiekben igye­keztünk vázolni — a szocioló. gia tudománya, módszerei­nek alkalmazása a pártmun­ka hatékony segítőjévé vál­hat. Amikor arra kértem dr. Csizmadia József szőlészt, tu­dományos kutatót, hogy éle­téről, munkájáról beszélges­sünk. egy halványzöld dosz- sziét adott a kezembe. Ebben minden benne van — mondta —. ennél többet nem tudok, de azt hiszem, nem is lehet mondani. Ahogy ránéztem a dosszié címére: Rezisztens szőlőfajta- jelöltek — egy pillanatra meglepődtem. Aztán igazat adtam. Egy kutató életét mi jellemezhetné jobban, mint az az iratköteg. amelyben rö­vid, tömör mondatokkal ösz- sze van foglalva kutatásai­nak. munkájának eredménye. Dr. Csizmadia József pon­tosan húsz évvel ezelőtt kezd­te meg nemesítő munkáját a Szőlészeti Kutató Intézet eg­ri telepén. Nagy feladattal bízták meg: rezisztens szőlő­fajták előállításával. Hogy miért ezt a feladatot kapta, arra egyetlen adat is fényes bizonyítékul szolgál. Ha­zánkban ma mintegy 423 ezer holdon termelnek szőlőt, s ebből 90 ezer holdon di­rekt termőt. Az elmúlt évtize. dekben szinte hiábavalónak bizonyultak a harcok a no- vával. r más direikt termő fajtákkal szemben, egyre In­kább elszaporodtak a szőlők­ben. S hogy kivágásuk, lecse­rélésük még ma sem halad kellő ütemben — ezt bizo­nyítja a meglevő 90 ezer hold. A kérdés megoldása — a „rókaízű” bort adó szőlők ki­vágása, s helyettük nemes fajták telepítése — azonban csak látszólag egyszerű. A csapadékos vidékeken. fő­ként a Dunántúlon ugyanis nem véletlenül terjedt el a nova. A direkt termő szőlők rendkívül ellenállóak a pero- noszpóiával, filoxérával szemben és viszonylag kevés gondozással i® biztois ter­mést adnak. A nemesebb faj­ták nem nagyon élnek meg az ilyen vidékeken. Csizmadia József tehát ezért kapta a feladatot, hogy olyan fajtákat nemesítsen, amelyek ellenállóak. mint a direkt termők, ugyanakkor élvezetes. ízletes szőlőt, bort adjanak. A munka nem volt köny- nyű. Először is megfelelő egyedeket kellett keresni, majd az egyedeket különféle fajtákkal keresztezni. A ne­mesítés sikerrel járt. az Eger és az Egri csillagok csoport­ba sorolt új fajták közül né­hány beváltotta az előzetes reményeket. Sőt, meg is ha­ladta. Mert nemcsak ellenál­ló lett és jóízű szőlőt adott, hanem kiváló termést is. Azt is mondhatnánk, hogy ha­zánkban szinte egyedülálló termést. És nemcsak a kísér­leti parcellákon, hanem több száz holdon is. Erdőtelken például tavaly az Eger 2 el­nevezésű fajta több mint 140 mázsás holdankénti átlagter­mést adott és a must cukor­foka is jónak bizonyult. De volt olyan tábla is, amelyről holdanként 190 mázsa szőlőt szüreteltek. A nemesítési munka leg­nagyobb elismerése talán az volt — emlékszik vissza Csíz. madia József —. amikor Zala megyében az egyik kísérleti telepről az összes oltványt ellopták egy éjszaka. Másngp már a kertekben, háztájikban virítottak. A direkt termők egyik „fellegvárában” alig Május 25-én az új vasúti A nyomdában már készül­nek a vaskos menetrend-f.-'1- zetek — május 2S-től életbe lép a MÁV 1968—69-es ÚJ vasúti menetrendje A nemzetközi forgalomban több változás is történik má­jus 25-től. Ilyen például, hogy a Balaton—Jadran ex­pressz és a budapest—rijekal gyorsvonatok helyett Budai­pest-Keleti pályaudvar— Dombóvár—Gyékényes—Ri­jeka között új nemzetközi gyorsvonatpár közlekedik. Ezzel a szerelvénnyel szállít­ják egész éven át a Moszkva —Róma, a Budapest—Róma, valamint a Varsó—Zágráb és a Prága—Rijeka közvetlen kocsik utasait. Néhány vál­tozás várható még a Cseh­szlovákia—Magyarország kö­zötti vasúti forgalomban is. A belföldi utaknál főként a városközi összeköttetések gyorsítására és a távolsági utasforgalom javítására töre­keditek a menetrend készítői. Érdekesség például, hogy a ja­lehet ennél nagyobb dicséret Az ember azt gondolja, hogy a szőlész, a nemesítő, akinek munkáját siker ko­ronázza, — elégedett ember. A valóságban mégsem így van ez. Csizmadia József ta­lán most vívja legnagyobb harcát. Mert nem elég egy új fajtát előállítani, azt el is kell fogadtatni. Amíg nincs meg a hivatalos elismerés, addig az új szőlő csak fajtajelölt. S a zöldszínü dosszién egyelőre még csak ez áll: rezisztens szőlőfajtajelöltek. Néhány borversenyen, ami­kor a zsűri tagjai nem tud­ták előre, hogy milyen bort ízlelnek, magasra értékelték a rezisztens fajtákból készült borokat. Amikor később meg­tudták. valahogy elpárolgott a lelkesedésük, bizalmatlanok­ká váltak. Csizmadia Józsefet manap­ság nagyon nehéz megtalál­ni. Szinte állandóan útban van. Szakmai bemutatókra, tapasztalatcserékre jár s emellett még a nemesítő munka ezernyi gondjával, ba­jával küszködik. Tudja, érzi, hogy az új fajták jók, értéke­sek. És szeretné, ha minél előbb, minél nagyobb terüle­ten kerülnének a direkt ter­mők helyébe. Csizmadia Jó­zsef tehát nem elégedett em­ber. Ez azonban nem azzal jár. hogy feladja a küzdel­met. Hittel, lelkesedéssel har­col a nemesebb fajtákért — mint annak idején Mathiász és a többi híres magyar gző- lőmemesítő. lép életbe menetrend lenlag Budapest-Keäeti pá­lyaudvar—Miskolc—Sátoral­jaújhely között közlekedő Lillafüred expressz május végétől Sátoraljaújhely he­lyett Nyíregyházáig közieke-; dlk, s a villamos vontatásé új gyorsvonatpár 30 perccel gyorsabban teszi meg az utat Budapest és Szeged között is csökken a menetidő, hiszen valamennyi gyors- és távol­sági személyvonatot Diesel­mozdonyok vontatnak majd. A szegedi idegenforgalmi és ipari érdekek figyelembevéte­lével új közvetlen gyorsvo­nat-összeköttetést létesítenek Miskolc—Nyíregyháza—Deb­recen—Szolnok—Cegléd út­irányon át Szegedre. Ezzel * vonattal jelentős iparvidéke­ket fűznek szorosabbra. Az előzetes értesülések szerint » szombathelyi és a zalaeger­szegi gyors- és távolsági sze­mélyvonatokat motor- illetve Diesel-mozdonyok Juttatják el a fővárosba^ Ugyancsak Diesel- vagy motorvontatás­sal közlekedik a Balaton déli partján egész évben vala­mennyi gyors- és távolsági személyvonat. Ezzel a intéz­kedéssel jelentősen csökken a gőzmozdonyok száma, s ez­által csöndesebb, tisztább lesz a Balaton partja; Nagy gondot fordítottak a munkásvonatok helyzetének javítására. A Budapest— Szolnok—Mátészalka vonalon közlekedő gőzvontatású mun­kásvonatokat megszűntetik helyettük Budapest Józsefvá­ros—Füzesabony—Debrecen útvonalon Mátészalkára új munkásvonat összeköttetést létesítenek. Az új vonat nagy előnye, hogy Budapesttől Fü­zesabonyig villamos vonta­tással közlekedik, így az uta­sok egy órával korábban ér­kezhetnek Mátészalkára. Az 1968—69-évi menet­rendben bővítik az ingavo­natok számát Nyíregyháza— Záhony, Székesfehérvár—Fo­nyód, Szentes—Hódmezővá­sárhely, Szentes—Csongrád, Szolnok—Mezőtúr, Békéscsa­ba—Orosháza vonalakon köz­lekednek majd ilyen ingajá­ratok a közlekedés gyorsítása és egyszerűsítése érdekében. _____________________K. L 1968. májút IO« péntek Egy héttel a nyitás előtt a SNV-n Faragó Jenő _ HEPP. VAOtMIPP tfípp.. hipp.:! akarom mondani hip­pi hurrá! Mert már nekünk is van, sőt vannak hippljeink, a már régen meglévő heppjeink mellett. Bevallom ószintén, komoly aggodalom­mal szemléltem a kö­rülöttem sétáló, loho­ló világot: mi lesz1 Igen, mi lesz: ver­seny a Nyugattal, s közben a Nyugat az egy lőre eső hippiter­melésben úgy meg­előz bennünket, hogy mire mi is rádllunk a két lábon járó mo- csok-kiábrándultság- rongy nagyüzemi gyártására, már is­mét és újfent évekkel maradunk le tőlük. Hippik Ameriká­ban, hippik Angliá­ban, hippik Svédor­szágban, de bezzeg nálunk... nos, ná­lunk még nincsenek. Tudom, kisország va­gyunk, nem telik ne­künk annyi rongyra és szappantalanságra, nem futja oly nagy­számú hippire, hogy méltán büszkélked­hessünk a nagyvilág előtt, nemcsak hur­rázni' tudunk, de hip­pizni'is. És amint így, le­tört en szédelegtem az élet országútján, szid­va fajtámat, amely nem rest derűsen és elégedetten vigyorog­ni, enni, dolgozni, mosdani, undorítóan rendesen öltözködni, egy újság ríme vá­gott a szemembe. El­olvastam egyszer, kétszer és még egy­szer és megnyugod­tam, sőt, boldogság Öntőit el, sőt hipp... hipp hurrázni kezd­tem, mert van már nálunk is, akadt már nálunk is, aki hippi. Dagadt kebellel vonultam tovább, mir-már indulókat akarván harsogni, amikor is földbe gyö­keredzett a lábam: de mi is az a hippi? Két lábon járó illa­tos MÉH-raktár. Am ilyen könnyen ezt a dolgot elintézni nem lehet. Az igazi hippi az nem lakik sehol, az igazi hippinek nincs családja, vagy ha van, hát az kita­gadja őt, vagy 6 leta­gadja azt... AZ igazi hippi rongyai alatt puhítja a tegnapelőtt kunyerált száraz ke­nyeret és dolgozni csak nagyon muszáj­ból és nagyon rövid ideig dolgozik.., (Ezzel lenne még a legkevesebb baj.) De kérem, milyen hippi az, aki otthon, a fürdőszobában ölti fel maskaráját, mi­után vállfán beojtasr tóttá a szekrénybe az öltönyét? Milyen hip­pi az, kérem, aki mi­előtt jól beebédel el­kezd hippizni, illető­leg hisztizni, mert jó édes anyukája ki­rántotta a húst, pe­dig tudhatná, hogy 6 csak párizsiasan sze­reti? És milyen hip­pi az, aki jól kivilág- fájdalmazta magát a hippigyülekezetben, máris hipp-hopp fel­ugrik egy autóbuszra, vagy egy villamosra és máris otthon te­rem, hogy le ne ma­radjon a vacsoráról, meg az esti krimiről a tévében? Hippi ez, kérem, magyar módra. Hepp ez csak és nem hipp. (egri) Kapóst Levente

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents