Heves Megyei Népújság, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-08 / 106. szám
Ke maid elhallgattak a fegyverek Megszervezik a személyzeti munkát a termelőszövetkezetekben Azon a vasárnap délelőtt Le He Min szavai után. lángok csaptak föl az egri népkert csendet, békét, nyugalmat sugárzó gesztenyefái alól. Sírás, tűz. jajveszékelés verődött vissza az ágakról, a levelekről. A szavak megremegtették a lábakat, megsá- pították az arcokat', meggyorsították a szívek dobbanását, ökölbe szorították a kezeket ... A véletlen, amely azon a vasárnap délelőtt összehozott Le He Minnel, a Magyarországon tanuló vietnami egyetemistával. fájó. vérző sebeket hagyott az emlékekben. a megrázó történetek nyomán még ma is lángok csapdoesák a csendet, a békét. a nyugalmat sugárzó egri gesztenyefákat... — Az én szüleim parasztok voltak. Szegény, egyszerű parasztok. Egy Ids faluban éltek. nem messze a demarkációs vonaltól. Három évvel ezelőtt haltak meg. Három évvel ezelőtt ölték meg apámat. anyámat az amerikaiak. Vandál, barbár, brutális módon. Ahogyan még az állatokat sem szabad megölni... — Otthon a faluban, vagy o harctéren történi? — A faluban. Rájuk törtek. Kegyetlen módon vallatták apámat. Azt mondták néki: ha megmondja, merre vannak a partizánok, gazdag embert csinálnak belőle. Apám szája zárva maradt Erre kivágták a nyelvét, levágták az egyik fülét aztán agyonlőtték. Anyám se vallott. Inkább meghalt. Felgyújtották a házunkat, majd amikor porrá égett, azonnal ölő méreggel szórták be a házunk helyét. így pusztítottálc el apámat, anyámat. így mészárolták le szüléimét. És ki tudja, hány ember halt még meg ágy, mint apám, anyám. Borzalom ez és rettenet. De vége lesz, egyszer nálunk is béke lesz. Nem halunk meg mindnyájan, ha kell. százszor is újraszületünk. Győzni fogunk, biztos győzni fogunk. Mert mii vagyunk az erősebbek Sok vér folyt már az én hazám földjén, mégsem haltunk meg mindanv- nyian. Most sem fogunk. Töb. ben vagyunk, mint bárki gondolná. Többen, mert a békét többen szeretik, mint a háborút. A békét többen védik. mint a háborút. Már csak ezért, sem veszthetünk... — Hogyan, kitől tudtad meg szüleid halálát? — Egy évvel ezelőtt otthon jártam. Földijeimtől hallottam. Meg a többi szörnyűséget is. Az amerikaiak, akik civilizált, kultúremiber- nek tartják magukat, a középkori gyilkosoktól is jobban értenek az öléshez, a mészárláshoz. A rokonom egyéves gyerekét is megölték. Hogyan? Keresztülszúrtak egy szuronyt a szívén. Szurony az egyéves gyerek szívében... ki tudna ezekre szavakat találni? Én nem ismerek ilyen szavakat. Az amerikai tisztek tíz levágott partizán fülért magasabb rangba lépnek, de olyanok is vannak közöttük, akik a szívet. a májat, a vesét gyűjtik. Mosolyogva ölnek, szabdalják fel az élő embereket. Szenvedünk. Igen, sokan szenvednek most hazámban . De nem halunk bele. A fájdalomban nem vagyunk egyedül: az igazságot, a bókét szerető emberiség velünk kiáltja: Ne’ Ne! Legyen, vége már! Némuljanak el a fegyverek! Nem tudom mikor, de eljön ez az idő. Biztos vagyok ebben, hiszem, hogy eljön. S akkor majd behegesztjük a sebeket. Felneveljük az árvákat. kenyeret adunk a rokkantaknak. az egykarú, az egylábú testvéreknek. Hazám nem hal meg, sokan, sokszor próbálták már elpusztítani, de mindig győzött. Hazám ismét vérezik, de ék A lebombázott gyárak. Iskolák, kórházak helyett újak épültek a dzsungelekben. Vérzünk. de sebeink begyógyulnak... — Valóban úgy van, ahogy mondtad: a békét szerető emberiség veletek van, s veletek vagyunk — Felmérhetetlen segítség. Erezzük: ez nem adomány, nem megszánás, hanem er ág kézfogás, igazi testvéri segítségadás. Majd ha vége lesz a harcnak, a háborúnak, majd megköszönjük, majd megháláljuk. Azoknak, akik nem hagytak cserben, akik mellénk álltak, akik fegyvert gyógyszert, vért, kenyeret, bátorságot, erőt adtak harcunkhoz. .. — Hogy érzed magad nálunk, Magyarországon? — Mintha itt lenne mellettem az anyám, meg áz apám. Mintha fognák a kezemet és örömmel, féltő, bátorító tekintetekkel követnék lépeseimet. Mintha itt születtem volna, mintha mindenki apám. anyám, testvérem lenne... — Az egyetem? A tanulás? — Nagyon szigorúak a magyar professzorok és rendkí■ ■ 9 vül nagy tudású orvosok. Félévkor 4,1 volt az átlagom. Ez már a jó eredmények közé tartozik. Nagyon sokat tanulok. Reggeltől estig bent vagyok az egyetemen. Minden alkalmat, lehetőséget kihasználok. hogy tudásomat gyarapítsam, hogy minél jobban megismerjem az ember szervezetét, a különböző kór- ökozókat, betegségeket. s azok gyógyítását. Otthon nagy szükség lesz az itt szerzett tudásra. Sokan véreznek, sokan betegek, sokan várják a gyógyítást, a gyógyulást... — Az évfolyamtársak? — Igazi barátok. Megosztják velem idejüket, segítenek, támogatnak. A szilvesztert pécsi, a karácsonyt diósgyőri hallgatótársamnál töltöttem. Nagyon-nagyon remélem, hogy eljön majd az idő, s lesz rá mód és lehetőség, hogy otthon, az én hazámban majd visszaadhatom ezt a rendkívül szívélyes*, se- | ráti. magyar vendéglátást. j — Ha befejezted az < egyetemet? — Azonnal hazamegyek. Haza, Vietnamiba. Ott akarok tenni a többiek között. Gyógyítani, tanítaná, s ha kell, harcolni. ■— Először jársz Egerben? •— Nem, Most vagyok itt harmadszor. Kedves kis város. Sokat hallottam, olvastam róla. Elolvastam az Egri csillagokat is. Látod, az egrieket se tudták legyőzni, pedig mennyivel többen voltak a támadok, a törökök. Hidd el, mi sem halunk meg, mi is győzünk, mi is megvédj ük országunkat. És ha egyszer élhallgatnak a fegyverek, ha béke lesz otthon, nálunk is, ha majd behegesztjük a sebeket, eltüntetjük a romokat, s visszaadjuk a mosolyt az arcoknak, akkor majd mi is sétálni megyünk vasárnap, akkor majd mi is kiülünk napozni. pihenni a parkba, akkor majd mi is ültetünk ilyen szép fákat, mint ezek itt, mellettünk. Sétálunk, pihenünk, beszélgetünk, s gondolatban százszor éft százszor megszorítjuk a kezeiteket, amellyel felkaroltatok, a magatokhoz szorítottatok... Koós József FIGYELEMRE MÉLTÓ intézkedés jelent meg a Magyar Közlöny 35. számában: a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendeletben szabályozta a termelőszövetkezeti személyzeti munkát. A mezőgazdasági üzemek belső életét jól ismerő emberek körében köztudomású, hogy mostanáig nem volt általános érvényű jogszabály, a szövetkezeti vezetők és irányító szakemberek személyzeti nyilvántartásáról. A rendelet kimondja, hogy a termelőszövetkezetek, a szövetkezeti csoportok, a társulások és a tsz-ek területi szövetségének vezető testületéi felelősek a személyzeti munka elvének érvényesítéséért, az üzemi vezetők kiválasztásáért, munkájuk és magatartásuk alapján történő minősítésükért, érdem szerinti anyagi és erkölcsi megbecsülésükért, politikai és szakmai képzettségük fokozásáért. A személyzeti munka gyakorlati végrehajtása az elnök, vagy az igazgató, illetve — a területi szövetségek esetében — a titkár feladata- A vezetőt a személyzeti feladatok ellátásában választott vezetőség által megbízott személyzeti ügyintéző segíti. A termelőszövetkezetekben a személyzeti munkával megbízott személy csak szövetkezeti tag lehet. RÉSZLETESEN FELSOROLJA a rendelet a személyzeti munka során elvégzendő feladatokat is: a vezetésre megfelelő személyek kiválasztása, a szakemberek oktatási, nevelési terveinek elkészítése és megvalósítása; a kezdő fiatal szakemberekkel való tervszerű foglalkozás; a minősítések elkészítése, a kitüntetések, jutalmazások előkészítése; a személyzeti nyilvántartások vezetése és végül az erkölcsi bizonyítvány beszerzéséhez kötött munkakörök betöltésével összefüggő feladatok ellátása. Ugyancsak intézkedik a rendelet arról, hogy mely tisztségek betöltéséhez szükséges a büntetlen előéletet igazoló erkölcsi bizonyítvány. Ezek a következők: az elnök, az elnökhelyettes. az igazgató, igazgatóhelyettes, az ellenőrző bizottság elnöke, a főmezőgazdász és a főkönyvelő, a személyzeti ügyintéző, az állatorvos és a jogtanácsos, jogügyi előadó, az üzemgazdász, a különféle gazdálkodási egységek vezetői, az állandó árusítóhelyek vezetői, az áruforgalmi ügyintéző, valamint a raktáros, magtáros, pénztáros és anyagbeszerző- A felsoroltakon kívül a termelőszövetkezet vezetősége más munkakörök betöltését is kötheti erkölcsi bizonyítványhoz. INTÉZKEDIK A RENDELET a szövetkezeti gazdaságok és szervek vezető beosztású dolgozóinak minősítéséről is. A többi között kimondja, hogy például a termelő- szövetkezet elnökét — az illetékes társadalmi és tanácsi szervek előzetes véleményének figyelembevételével —a vezetőség minősíti. A minősítés elkészítéséről a járási tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik. E minősítések röviden fogalmazott szövegben időről időre Írás ban rögzítik egy-egy vezető fejlődését, munkájának értékelt, fogyatékosságait, emberi erényeit és gyengéit Természetesen a minősítés csak akkor érvényes, ha as érintett személy azt elolvassa, aláírásával igazolja, hogy azzal egyetért, illetve észre- vételeit a minősítésre réve«' zeti- A rendelet azt is kimondja: az érdekelteknek — akiről a minősítés szól — le hetővé kell tenni, hogy személyzeti anyagába betekintsen. A személyzeti munkát szabályozó mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszteri rendelet április 24-én lépett hatályba és úgy intézkedik, hogy a termelőszövetkezeti gazdaságokban, illetve a tsz-ek területi szövetségeiben a személyzeti nyilvántartást ez év december 31-ig, az újonnan alakuló szervezeteknél pedig a megalakulástól számított 3 hónapon belül kell összeállítani. H. F Vőrosheresstes világnap Egy háromszoros Nobel-díjast ünnepelünk ma. A Nemzetközi Vöröskeresztet. A Nobel Békedijjal először 1917-ben, majd 44-ben, és legutóbb öt esztendővel ezelőtt. 1963-ban tüntették ki. Május 8.: Vöröskeresztes világnap. Ez a sebeket gyógyító, a népek közötti békéért, megértésért munkálkodó világszervezet 105 évvel ezelőtt. május 8-án alakult meg, Genf ben. Ma a Föld minden táján a vöröskeresztes mozgalom tagjai a megalapítóról, a svájci Henri Dunant- ról emlékeznek meg. Az egyszerű svájci polgár akkor azért fáradozott a szervezet létrehozásán, hogy a bajba jutottakon, a háborúk okozta szenvedéseken, az elemi csapásoktól szenvedő embereken segítsen. A humánus gondolat, a segítségre valló felhívás termőtalajba hullott: a Vöröskereszt állandóan fejlődő mozgalommá vált. amelyről minden évben újat és újat lehet mondani, munkásságáról beszámolni. 1950-ben még csak 67 nemzeti társaság működött, 95 milliós taglétszámmal, az idén pedig, ha számadást akarunk készíteni, altkor már így jelenthetjük: 109-re emelkedett a nemzeti társaságok száma, és ezzel a mozgalom több mint 210 millió embert fog össze. A háború áldozatainak védelmét szolgáló Genfi Egyezményhez 1949 óta 125 kormány csatlakozott. Dunant életében a Vöröskereszt legfontosabb feladata ft háborúk okozta szenvedés enyhítése volt. Nemcsak a segítség anyagi ereje növekedett, eszméje is izmos fává terebélyesedett: a béke ügyét is. a jó szándékú emberek összefogását is szolgálja. A múlt évi hágai kerekasztal-konferencián olyan javaslat {* elhangzott, hogy a háborús konfliktus esetén az érintett országok vőröskeresztes vezetői, a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőivel együtt, azonnal üljenek össze a békés megoldás előmozdítására. A Magyar Vöröskereszt az elmúlt két évtized alatt is mindig arra törekedett, hogy ez a mozgalom ne elégedjen meg a jótékonykodás szerepkörével. Lépjen tovább, az igazi humanizmus szószólója legyen. Nemcsak azért, mert mindenkinek szüksége lehet a segélyszervezetre, hanem, mert a Vöröskeresztnek is szüksége van az áldozatkész emberek újabb és újabb millióira, csak így tudja szolgálni a béke és az emberiség javát, (K gy.) ram tapasztalható, hogy egyesek tisztán szakmai, közgazdasági kérdésként kezelik a gazdasági mechanizmus reformját, szem elől tévesztik a reformintézkedések politikád jellegét és hatását, megfeledkeznek a politika elsőbbségéről szóló lenini tétéi konkrét alkalmazásáról. Az új gazdasági mechanizmus propagandájában erre a témára az eddigieknél is nagyobb figyelmet szükséges fordítani. Az értelmiség körében is tapasztalható az az egyoldalú szemlélet, amely szerint az új gazdasági mechanizmus a gazdasági és társadalmi élet minden ellentmondásét feloldja, ellentmondásmentes fejlődésnek teremti meg az alapját Ez a koncepció valóságos csodaszert lát az új gazdálkodási rendszerben. Nem fordítottunk elég figyelmet annak megvilágítására, hogy ellentmondások nélküli fejlődés elképzelhetetlen. Számolnunk kell azzal, hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetésének időszakában különböző ellentmondások érvényesülnek, amelyek megszabják az átmeneti időszak sajátosságait. Az értelmiség szűk rétegénél tapasztalható bizonyos fokú érdektelenség és nemtörődömség az új gazdasági mechanizmussal szemben. Ez főleg azokra az értelmiségi rétegekre vonatkozik, amelyek közvetlenül nem érdekeltek az új gazdálkodási rendszer előkészítésében. Ez a passzív magatartás, amely nem jellemző az értelmiség egészére, kedvezőtlen hatást gyakorol a dolgozó tömegek egy részére is, ezért nem hagyható szó nélkül. Minden feltétel megvan ahhoz, hogy értelmiségünk minden rétegét felsorakoztassuk az új gazdasági mechanizmus mellett. Megyénkben az értelmiség szervezettsége megfelelő. Az értelmiségi párttagok aránya mind a párttagság, mind pedig az egész értelmiség relációjában kielégítő. Ebben a vonatkozásban az átlagosnál jobb a vezető beosztásban dolgozó értelmiség és a pedagógusok körében. Az értelmiség túlnyomó része szakszervezeti tag. A szakszervezeti tisztség- viselők mintegy 30 százaléka értelmiségi megyénkben. A fiatal értelmiség egy része aktívan részt vesz a KISZ-munkájában. Ezen a területen még sok kihasználatlan lehetőséggel rendelkezünk. Az értelmiség jelentős része tagja a Tu“ dományos Ismeretterjesztő Társulatnak. A TIT-tagok száma meghaladja ács ezer- egyszáz főt. A tudományos ismeretterjesztő munkában a főszerepet a pedagógusok játsz- szák. Megyénkben nagy számú műszaki és agrárértelmiségí tevékenykedik a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének különböző tagegyesületeiben. Növekszik a Hazafias Népfront és a nőtanács területén tevékenykedő értelmiségiek száma. A vázolt szervezeti keretek alkalmasak arra, hogy eljussunk az értelmiség minden rétegéhez és növeljük politikai aktivitását; Megyénk értelmisége ideológiai vonatkozásban még meglehetősen heterogén. Az értelmiség eszmei fejlődésének alapvető tendenciája a szocialista ideológia uralkodóvá válása. Ezt bizonyítja többek között az a körülmény, hogy az értelmiségiek növekvő számban és megfelelő arányban vesznek részt a pártoktatás káderképző tanfolyamain, egyre többen végeznek rendszeres propaganda- és tömegpolitikai munkát, népszerűsítik a a szocialista ideológiát. A marxista-leninista esti egyetemet eddig 398 fő végezte el és jelenleg 267 értelmiségi tanul a pártoktatásnak ezen a szintjén; A megyében dolgozó propagandisták 64 százaléka értelmiségi. Az egészében véve pozitív irányú fejlődés mellett megyénkben a szocialista ideológiával ellentétes eszmeáramlatok is érvényesülnek az értelmiség körében. Mindez visszatükrözi a jelenlegi helyzet sajátosságait mind a belső fejlődés, mind pedig a nemzetközi viszonyok alakulása szempontjából. Az ideológiai élet néhány területén célszerű bemutatni az értelmiség eszmei fejlődésének sajátos vonásait. A megyei tapasztalatok alapján a következőket lehet megállapítani. Az értelmiség többségének szemlélete a társadalmi tulajdon Igenlése irányában fejlődik. A magántulajdonosi szemlélet és a kispolgári gondolkodás egyre szűkebb területre korlátozódik, de még mindig jelentős számú értelmiségire jellemző. Ennek tipikus megnyilvánulása az anyagiasság, a kapzsiság, a karrierizmus, az önzés, a szubjektivizmus és más kispolgári jelenség. Az értelmiségi munka egyik fő területe a jövőben b a magántulajdonosi szemlélet és a kispolgári gondolkodás elleni következetes küzdelem. A z értelmiség nagy része a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus talaján áll. Ez elsősorban az ön tudatosabb értelmiségi rétegekre vonatkozik. A burzsoá nacionalizmus és sovinizmus egyre talajtalanabbá válik az értelmiség körében is. De megyénkben nacionalista és soviniszta nézetek egyes értelmiségi rétegekben elevenen élnek. Ennek megnyilvánulási módjai a Nyugat-imádat, az irredentizmus, a szovjetéi lenesség, a nemzeti gőg és ehhez hasonló tényezők. Az értelmiségi munka tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy az eszmék frontján az egyik fő ellenségünk a burzsoá nacionalizmus és sovinizmus, amely összeférhetetlen a szocialista ideológiával és különösen a feszült nemzetközi helyzetben jelent fokozott veszélyt A szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus szellemének elmélyítésére, kiszélesítésére irányuló nevelőmunka hatékonyságának növelésével szükséges fokozni a nacionalizmus és a sovinizmus elleni harcot. Az értelmiség körében egyre nagyobb tért hódít a tudományos világnézet Megyénk értelmiségének nagyobbik része elsajátította a marxista-leninista világnézet alapjait, annak szellemében él és dolgozik; A tudományos világnézet növekvő térhódításának tendenciája azonban nem feledtetheti, hogy ezen a területen is vannak negatív tapasztalataink. Helyenként komoly szakmai műveltséggel rendelkező értelmiségi rétegek körében is akadnak olyanok, akik idealistai, vagy éppenséggel vallásos világnézettel rendelkeznek. A modem tudományok eredményeire épülő tudományos világnézet terjesztése az értelmiségi munka egyik állandó és nélkülözhetetlen feladata. Az értelmiség élénken érdeklődik az " irodalom és művészet kérdései iránt. Az irodaiam és művészet időszerű problémáival foglalkozó pártdokumentumok megfelelő visszhangra találtak az értelmiség körében. Az értelmiség többsége helyesli azt a kultúrpolitikai elvet és gyakorlatot* amely szerint támogatásban részesít tjük a nagy tömegekhez szóló szocialista és egyéb humanista alkotásokat; helyet adunk a politikailag, eszmeileg nem ellenséges törekvéseknek, amelyek szűk szakmai rétegekhez szólnak: elutasítjuk és ki rekesztjük kulturális életünkből a politikailag ellenséges, antihuma- nista vagy a közerkölcsöt sértő megnyilvánulásokat. Elszigetelt módon a sznobizmus és a polgári dekadencia nyomai megyénkben is megtalálhatók. Elsősorban a kispolgári értelmiségi rétegekre hatással van az egzisztencializmus. Ezek ellen az eddigieknél hatékonyabb küzdelemre van szükség. Ennek érdekében emelni kell az értelmiség körében folyó ideológiai munka színvonalát; Az értelmiség nélkülözhetetlen szerepet játszik a szocialista társadalom teljes felépítésében. Az élet minden területén fontos tudatosságának és aktivitásának növelése. Arra van szükség, hogy az értelmiség minden rétege legyen a szocializmus meggyőződése* híve, alkotó energiáját a társadalmi haladás érdekében minél teljesebben kibontakoztassa. Az eddigieknél is következetesebben célszerű érvényesíteni a szocialista nemzeti egység politikáját. Fejleszteni és mélyíteni kell a szocialista demokráciát. Az értelmiség jelentős helyet foglal ei az új gazdasági mechanizmusban. A tömegpolitikai munka egyik alapvető rendeltetése, hogy sokoldalúan és konkrétan világítsa meg az új gazdálkodási rendszer célkitűzései^ adjon választ a még meg nem értett, vagy félreértett kérdésekre. A jövőben is biztosítani kell, hogy az értelmiség egyértelműen éa határozottan álljon ki az új gazdaságirányítási rendszer mellett. Az értelmiségi munkában biztosítani kell a párt gazdaságpolitikájának következetes érvényesítését. Megyénk értelmisége előtt az a feladat 1 * áll, hogy szocialista szellemben nevelje a dolgozó tömegeket, erősítse népünk eszmei és erkölcsi egységét a tudományos világnézet hatékony terjesztésével, a szocialista erkölcs normáinak népszerűsítésével. Értelmiségünk — alkotómunkája mellett — elsősorban népnevelő feladatának teljesítésével járult- hozzá a szocializmus teljes felépítéséhez.
