Heves Megyei Népújság, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-04 / 103. szám
Objektív mérce Nemzetközi békedíjasok r AZT TERMÉSZETESEN senki sem vitatja, hogy az új gazdasági mechanizmus körülményei között lehetnek vállalatok, amelyek nem a gazdálkodásuk javításával igyekeznek magasabb nyereséget elérni, hanem spekulációs manőverekkel. Az ilyen törekvések ellen valóban jó, ha már most felvesszük a küzdelmet és mindent elkövetünk — felhasználva a széles körű társadalmi ellenőrzést is —, hogy időben gátat vessünk a jogtalan, meg nem érdemelt haszonszerzésnek. Ma éppenséggel arra kell ösztönöznünk minden vállalati, szövetkezeti kollektívát — még ha ezt nem is tehetjük kockázat nélkül —■, hogy az adott lehetőségeket moz-: gékonyan kihasználva érjenek el minél nagyobb nyereséget, aminek eredményeként jusson több a társadalomnak és több a kollektívának is. Erre kell biztatnunk a vállalatokat még akkor is, ha tudjuk: a népgazdaság számára nem minden nyereségnövelés hasznos. Ez a megállapítás ellentmondásosnak tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy az érvényben levő jövedelemelvonási rendszer szinte automatikusan biztosítja az osztozkodást az elért nyereségen az állam és a vállalat között. Eszerint minél magasabb a vállalati nyereség, annál nagyobbak az állam adóbevételei, annál több forint kerül az állami költségvetésbe. Igen, ez valóban így van abban az esetben, ha a vállalat nagyobb nyeresége a magasabb színvonalú gazdálkodás, a kezdeményezés, jobb szervező munka, a gyors reagálás eredményeként keletkeznek. Viszont abban az esetben, ha a nagyobb nyereség nem a piaci lehetőségek jobb kihasználásából, a műszaki fejlesztés eredményeiből, az önköltség-csökkentésből, a termelés gazdaságosabb szerkezeti átalakításából ered, legfeljebb csak a vállalat számára jelent magasabb jövedelmet, de feltétlenül káros a társadalom számára; Másfél milliárd j lórin! vegyszeres növényvédelemre ! A vegyszerfelhasználás a mezőgazdaságban I960 óta megháromszorozódott és ez alatt a nyolc év alatt 600-ról 10 00Q-re nőtt a növényvédő gépek száma. Tavaly egy- ntilliárd forintot fordítottak a különböző kémiai termékek beszerzésére, idén ez az összeg meghaladja a másfél milliárd forintot. A szakemberek előtt egyáltalán nem látszik elérhetetlennek, hogy í 1973—75-re végérvényesen | megszűnjék a kézi növény- | ápolás és helyette által áno- 1 san elterjedjen a vegyszeres ! ...kapálás”. Az előfeltételek lényegében adottak: külföl- 1 dőn már előállították a Pa- i «raquat és a Diquat nevű új i vegyszert, amely mintfen nö- ! vényt kiirt és három napon belül elbomlik, tehát a vetés előtt közvetlenül felhasználható, mert miután megtette a magáét, nyomtalanul eltűnik. i Hasonló korszerű készítmények előállítása napirendre került a hazai iparban is. t A vegyszeres növényvédelem specialistáinak egy javaslata: miután nagy hatású vegyületekről van szó, el kell rendelni, hogy két év múlva a 3 keresztes mérgekkel csak jól képzett szakemberek dolgozhassanak — technikusok vagy mérnökök felügyelete mellett. így javítani lehetne a vegyszer-felhasználás gazdaságosságát is ami jelenleg — elsősorban a megfelelő képzettség hiánya Apiatt — nem mindig kieléIfctő. Ugyanis az ilyen módon megszerzett, meg nem érdemelt nyereség, még ha egy jelentős részét az állam el is vonja, mivel nem áll mögötte tényleges gazdasági teljesítményt, megtermelt termék, létrehozott érték, a társadalom megsarcolását jelenti. A SZOCIALISTA társadalom csak azt a nyereségnövekedést fogadhatja és ismerheti el, amely mögött valóságos teljesítmény áll. Csak az a kollektíva vehet el többet a társadalom által létrehozott értékből, amely arányosan gyarapította is azt Az ilyen értelemben növelt nyereség a vállalati munka minden elemét érinti. Eredményesnek nyilvánvalóan az olyan vállalat tevékenységét tekinthetjük, amely a termelés megszervezése során figyelembe veszi a változó népgazdasági szükségleteket, a fogyasztók folyamatosan bővülő, átalakuló igényeit, ezekhez alkalmazkodva, valóságos szükségleteket kielégítő termékeket gyárt, a lehetőség szerinti legkisebb költségráfordítással. Az ily módon elért eredményeknek tükrözniük kell a vállalati nyereségben, s adott árak mellett meg kell, hogy határozzák annak nagyságát. Ha viszont az vállalatok nyeresége attól függ, hogy a kollektíva mennyire tudja tevékenységét szervezetté tenni, mennyire ismeri fel a szükségleteket, hogy reagál a piac jelzéseire, mennyire törekszik tartalékait feltárni és felhasználni, mennyire takarékoskodik a rábízott eszközökkel, beleértve a termelési eszközöket és a munkaerőt is, akkor ebben az esetben a népgazdaság számára is kívánatos a vállalatok érdekeltségét a nyereséghez kapcsolni, a vállalatokat a magasabb nyereség elérésére ösztönözni. EZEN AZ ALAPON minél nagyobb a nyereség tömege, annál magasabb lehet a vállalati dolgozók személyi jövedelmének átlagos színvonala és annál nagyobb a vállalat fejlesztési lehetőséAz év eleji árváltozás a vegyi, háztartási és kozmetikai cikkek túlnyomó többségénél árcsökkentést jelentett. A kereskedelem arra törekedett, hogy az árcsökkenés az egyes termékcsoportokon belül a teljes választékra kiterjedjen. A vegyicikk-keres- kedelemben végrehajtott ármérséklés az évi összforga- lomra számítva mintegy 430 —500 millió forintra tehető. A vásárlókat még mindig élénken foglalkoztatja, lesz-e megfelelő utánpótlás a leszállított árú cikkekből, s tartós marad-e az árcsökkenés? Az első negyedévi forgalom tapasztalata alapján, s a második negyedévi árufedezet ismeretében, megnyugtató a kereskedelem válasza. A vegyicikk-kereskedelem az első negyedévben mintegy 18—20 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le, mint a tavalyi azonos időszakban. Az árcsökkenést tartósnak ítéli meg a kereskedelem, sőt jó néhány cikknél újabb csökkenést is végrehajtottak, még olcsóbb lett például az Unimo folyékony mosószer, a TIP 67. mosogatószer stb. A második negyedévi várható további forgalomnövekedésre a kereskedelem az iparral egyetértésben jól felkészült. Egyebek között mosogatószerből 35 százalékkal, mosószerekből 15 százalékkal, pipereszappanból 15 százalékkal több áll rendelkezésre, mint tavaly. Finom kefeárukból mintegy 7 millió forint értékű importot várnak, többségében leszállított árú cikkeket. A tavalyinál 20 százalékkal több festék, ge. Ily módon azok a vállalatok fejlődnek a leggyorsabban, ott a legmagasabb a személyi jövedelem, ahol a legmagasabb a nyereség, ahol a legjobbn dolgozik a vállalati kollektíva. Az állam és a vállalat közötti osztozkodás mértéke hosszabb időszakra rögzített, a vállalati célokra felhasználható nyereségrész, de az állam részesedése is a vállalati tevékenység eredményességétől függ. Jelenleg népgazdasági méretekben a vállalatok a termelésben felhasznált saját álló- és forgóeszközeik minden 100 Ft-ja után átlagosan 7,5 forint nyereséget számolnak, amiből — az érvényben levő szabályok szerint — 4,— Ft jut az államnak, a többi a vállalatnál marad. A vállalatot illető 3,5 Ft-ból kb. 2,— Ft jut fejlesztésre és 1,5 Ft a dolgozók részesedése. Ez a néhány adat számszerűen is bizonyítja, hogy a vállalati nyereség minden forintja, minden fillérje kollektív célokat szolgál. Dr. Dankovits László Az Idea tavaszt általában a hőmérsékleti rendellenességek jellemzik. A normál keménységű januárt hosszan tartó enyhe február és március követte, és a jó idő április elején szokatlanul nyárias nappali hőmérséklettel folytatódott. A hőmétrő higanyszála több napon át még árnyékban is elérte az 20—26 Celsius fokot. Ennek hatásaképpen a korai fakadású gyümölcsfák csakhamar virágzásnak indultak. De a szőlők rügyei is majdnem kifakadtak. Az április 10-én beköszöntő éjjeli és hajnali fagyok a virágzó gyümölcsfákban érzékeny károkat okoztak, sőt, a korai fakadású szőlőket is több helyütt érte némi fagykár. A szőlők zöme azonban egri klímánk alatt a hosszan tartó fagyhullámot mégis viszonylag 80 százalékkal több Vílupál padlólakk kerül forgalomba. A tájékoztatón bejelentették, hogy autószifon-készü- lékből és patronból ki tudják elégíteni az igényeket, az idén mintegy 300 000 készüléket hoznak forgalomba. (MTI) A páncélteremben A Marxizmust—Leninizmus Intézetének moszkvai archívumát ma már valamennyi ország kommunistái ismerik. Ügy tekintenek rá, mint közös vagyonra és kincsestárra. 1967. nyarán, amikor a tudományos kommunizmus megalapítóinak emlékeit őrző archívum-részlegben jártam, az archívum legfőbb őrének, I. M. Mironovának asztalán hatalmas katalógust láttam. Megkértem, mutassa meg az utolsó bejegyzést. A 7000-et megközelítő sorszám alatt ez állt: „Marx levele Perczelhez. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ajándéka”. Megjegyzés: „a kézirat kitűnő állapotban van Az „1. számú gyűjteménynek” 1. számú leltárában Marx és Engels kéziratai vannak (illetve fotókópiák, ha az eredeti kézirat hiányzik). Az archívumból hiányzó eredeti kéziratok fotóne- gatívjait is páncéltermekben őrzik, Az eredeti kéáratoAprilis 26-án és 27-én tartotta ülését Szkobelcin akadémikus elnökletével Moszkvában a Nemzetközi Lenin- békedíjat odaítélő bizottság, hogy határozatot hozzon: a béke fenntartásáért és megszilárdításáért vívott harcban épségben átvészelte. A Szőlészeti Kutató Intézet egri kísérleti telepén észlelt megfigyelések szerint 1952-ben és 1962-ben voltak rendkívüli májusi fagyok. A szőlő különösen azért érzékeny a tavaszi fagyokkal szemben, mert a hagyományos telepítésű szőlők termő- területe közel helyezkedik el a talajhoz. Az újab- bi szőlőtelepítéseknél, a magas kordonművelésnél a termőfelület a talajtól már 120 —130 centiméterre helyezkedik el, így a tavaszi fagyokra kevésbé érzékeny. így volt ez az 1962-es májusi fagyok esetében is, amikor például a magas kordonművelésű leányka szőlőnek baja sem lett, ugyanakkor pedig a közvetlenül mellette lévő alacsony művelésű leánykák 15—30 százalékos fagykárt szenvedtek. Ez a különbség a két szint közötti egy Celsius fok különbségnek volt tulajdonítható, ami a szőlőnél már sokat jelent. A tavaszi fagyok ellen a hatásos védekezés nagyon nehéz és ritkán jár teljes eredménnyel Különösen akkor, ha a fagy nem sugárzó, hanem advektív vagy áramló fagy. A sugárzó faggyal ellentétben ugyanis az áramló fagy a légáramlattal jön és még a magasabb dombokon is áthatol. A tavaszi fagy bekövetkeztét és annak mérvét a meteorológiai műszerek elég pontosan előre jelzik. De a gyakorlati emberek a IV, rés* kát — minden lapocskát különleges kartonlemezek között tárolják. A gyűjtemény másik jegyzékén azok a dokumentumok szerepelnek, amelyek Marx és Engels tevékenységével függnek össze, de nem az ő tollúkból származnak: a hozzájuk írt levelek, a tevékenységükről szóló dokumentumok, a harcostársak visszaemlékezései, a titkos- rendőrség archívumából származó anyagok. Külön jegyzékekben regisztrálják azokat az intézet által megszerzett könyveket, újságokat, folyóiratokat, amelyeket Marx és Engels fölhasználtak munkájukhoz, vagy amelyekben kinyomtatták Írásaikat, vagy a szerzők életében megjelent műveik ritka kiadásait. Az „1. számú gyűjtemény” mellett foglal helyet a „2. számú gyűjtemény”, Leninnek, a marxi-engelsi mű zseniális folytatójának hagyatéka. Ez a gyűjtemény sokkal teljesebb, mint az előbbi, bár ebből is számos, eddig még edő nem került dokumentum hiányait szerzett kiváló érdemeiért kit tüntessenek ki. A határozat értelmében az 1967-re szóló Nemzetközi Le- nin-békedíjat Sík Endre, a Magyar Országos Béketanács elnöke, Romes Csandra (India), a Béke-világtanács főtitkára, Jean Eff el világhírű fagyot megelőző éghajlati jelenségekből (fokozatos lehűlés, estére tisztuló égbolt, stb.) is tudnak Ítélni. A kellő időben jó előkészített és megszervezett védekezéssel a mínusz 1,5—2,5 fokos fagyot füstöléssel még el lehet kerülni. De a három fagyfokot meghaladó fagyok esetében a védelem már egyre kilátástalanabb. Tapasztalataim szerint a szőlők komolyabb fagykárt mínusz 1,5—2 fagyhőmérsékletet elérő vagy meghaladó fagyok esetén szenvednek. Ennél kisebb fagyok csak az egészen zsenge és nedvességben még dúsabb, egészen fiatal hajtásoknak ártanak. A rendkívül meleg április vége, május eleje tehát — a múlt tapasztalatai alapján — sok veszélyt rejt magában. Az erősen felmelegedett 'talaj ugyanis a felette lévő levegőréteget felmelegíti és felszállásra készteti, s helyébe könnyebben behatolnak a hideg, sarkvidéki eredetű légtömegek. Így előidézői lehetnek a késő tavaszi, májusi fagyoknak. Ezt a sajnálatos megállapítást és tapasztalatot a meteorológusok ismerik és sajnos ezt igazolták az 1952. és 1962. évi májusi fagykárok is. Reméljük azonban, hogy a nemrég elvonult áprilisi fagyhullámat most májusban már nem követi újabb, Dr. I’só Andor tudományos kutató Az intézet archívumában olyan dokumentumokat is összegyűjtöttek, amelyeket Marx és Engels családjának tagjai, vagy az I. Interna- cionálén részt vett harcostársaik ajánlottak fel. Itt órák azokat a dokumentumokat, amelyekben visszatükröződik az egész világ forradalmi munkásmozgalmainak tevékenysége, a nagy francia forradalomtótí napjainkig. A Szovjet téri épületben a világ forradalmi mozgalmainak egész története megtalálható. Marx, Engels és Lenin műveit sokmilliós példányszámban adták ki. A szovjet Marx-kutatók nemcsak Marx és Engels kéziratainak legteljesebb archívumát gyűjtötték össze, nemcsak felkutatták azokat, hanem legfontosabb műveiket kinyomtatásra is előkészítették, amelyeket a tudományos kommunizmus megalapítói életükben nem tudtak publikálni. A többi között olyan alapvető alkotásokat, mint Marx és Engels „Német ideoírancia karikaturista, Nguyen Thi Dinh asszony, a DNFF Központi Bizottsága Elnökségének tagja, Jorge Zalamea Borda kolumbiai író és Joris Ivens holland filmrendező kapta. Képünkön balról jobbra: Jean Eff el, Sík Endre és Joris Ivens. Luca mérlege Lassan készült Luca széke, de úgy látszik, hogy a gyöngyösi vasútállomás javításra vitt hídmérlegére még n szólásmondásban oly gyakran emlegetett, híressé vált bútordarabnál Is sokkalta tovább keU várni... 1 — panaszkodnak keserű szavakkal a városi fuvaroztatók. Felháborodással vegye® türelmetlenségük teljességgel jogos, mivel az említett mérőeszköz hiánya rengeteg bosszúságot, ie- lentős veszteséget okoz a vállalatoknak. Jelenleg ugyanis két megoldás közül választhatnak s lényegében — egyik sem jobb, hasznosabb a máaHcnái. Ha a vasúton érkezett küldeményeket teljes bizalommal átveszik, előfordulhat, hogy a raktárba szállítva tetemes hiányt állapítanak meg. Más esetben pedig kénytelenek minden egyes vasúti kocsit jó kilomé ternyire, a MÉK bűtőbázáboz tolattatnl, itt mázsáltatni s utána újból visszahúzattatni az állomásra, esetenként több mint 400 forintért. A szállításvezetök. raktárno- kok egyaránt idegenkednek mindkét megoldástól — ám a szükség törvényt bont s Így valamelyik módszert mindenképpen kénytelenek választani. Ogy tűnik, mintha a vasút fL gyeimen kívül hagyná partnereinek kínlódását, naponkénti bosszúságát — jóllehet, az évek óta tartó üzleti kapcsolatot effélével inkább csak rontani lehet. Lehet gondolkodni: az említett hanyagsággal, figyelmetlenséggel érdemes-e tovább mérgesíteni a helyzetet, vagy ehelyett Inkább a szóban forgó hídmérleget kellene a legsürgősebben megjavítani.., ? (-ni) lógiája”, amely Engels szerint „a legvakmerőbb mű, amely valaha is német nyelven megjelent”: Egyebek közt a „Tőke” negyedik, befejező kötetét. Engels már gondolt a kiadására, de neki nem sikerült. Teljes kiadására először a Szovjetunióban került sor. Először a Szovjetunióban, 1925-ben jelent meg Engels befejezetlen munkája, „A természet dialektikája”. A könyv kéziratát a szovjet Marx-kutatók a szociáldemokraták berlini archívumában fedezték feL 1967-ben a Szovjetunióban másodszor adták ki Marx és Engels műveit, 39 kötetben. Több mint ezer, eddig nem publikált alkotásuk és levelük került a gyűjteményes kiadásba. Minden ilyen cikk vagy levél után ott áll a megjegyzés: „Első publikáció”. A tudományos kommunizmus megalapítóinak írásai — az emberiség szellemi életének nagy kincsei. És az a tény, hogy ezrek meg ezrek olvashatják a Marxizmus— Leninizmus Intézete Központi pártarchivumának jóvoltából, felbecsülhetetlen hozzájárulás az emberiség szellemi kincsének gyarapításához. A meleg nem Jó előjel Végleg elmult-e a fagy veszély? Tartós az árcsökkenés, megfelelő az ellátás vegyi, háztartási és kozmetikai cikkekből A Szovjet téri palota kincsei Marx Károly születésének 150* évfordulójára Úja AgranovszkiJ
