Heves Megyei Népújság, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-31 / 126. szám
Ipari aktívaülés Egerben í (Folytatás az 1. oldalról) f sabb, mint egy évvel ko;• rabban és a fogyasztói ' árak átlagosan 1—1,5 l százalékkal csökkentek. Áremelkedés elsősorban azoknál a cikkeknél tapasztalható, ahol a kereslet és a kínálat nincs megfelelő egyensúlyban, eltér egymástól. A tanácskozás részvevői tájékoztatást és elemzést hallottak a jövedelemszabályozás új rendjéről, az anyagi érdekeltség jelentőségéről, a műszaki fejlesztés és a beruházások összefüggéseiről, valamint több gazidasági kérdésiről. A pártszervezeteit munkájáról Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a párt- szervezet többsége és vezető testületéi megértették a gazdaságirányítás új rendszerének lényegét, az új módon jelentkező követelményéket és feladatokat. Az üzemi pártszervezeteknek fontos szerepük van az új mechanizmus eddigi sikereiben, de nem mindenütt világos a pártszervezet helye, szerepe és feladatai az új helyzetben. Helyenként nem tudják megfelelően összeegyeztetni a gazdasági vezetők növekvő önállóságát a pártszervezetek gazdaságszervező feladataival. Az üzemi pártmunkában nem kap még megfej lelő helyet a közgazdasági eszközök, kategóriák fel- használása. A megyei pártbizottság 1968. január 25-én határozatot hozott megyénk főbb gazdaságpolitikai feladataira. Ez a határozat továbbra is időszerű és érvényes. Az elhangzott referátum néhány aktuális feladatra utalt. A pártszervezetek a társadalompolitikai és gazdaságpolitikai célokra, az új mechanizmus megfelelő kibontakoztatására fordítsák figyelmüket. Továbbra is elsőrendű követelmény az idei, valamint a harmadik ötéves terv előirányzatainak maradéktalan teljesítése. A pártszervezetek tanulmányozzák. ellenőrizzék és segítsék a jövedelmezőség és a termelékenység kellő mértékű növekedését. Kísérjék figyelemmel a műszaki fejlesztést, a termékek korszerűségét, a minőséget és a változó piaci igényeket. Részletes elemzés után a pártbizottságnak az a véleménye, hogy az év hátralévő feladatai nagyok. Ezeknek a követelményeknek csak akkor tudunk megfelelni, ha az eddigi lendülettel és gondos, alapos munkával iparkodunk célkxtűaésieink megvalósítására. A hozzászólások Kallós Józsefi a visomtai Gagarin Hőerőmű Vállalat igazgatója tájékoztatta a tanácskozás részvevőit, hogy a bánya idei beruházási terve 407 millió, az erőműé 1,3 milliárd forint. Ilyen összegű beruházás egy év alatt még egyik erőműnél sem fordult elő. Sok gondot okoz, hogy az új termelői árakban, a tervezők, a beruházók és a kivitelezők együttműködésében még nem minden esetben érvényesült az új mechanizmus szelleme. Mázán Sándor, a Beruházási Bank igazgatója országos és megyei adatokkal, a közelmúlt tapasztalataiból vázolta beruházási politikánk célkitűzéseit. Lényegesen több a beruházási igényi mint amennyit teljesíteni lehet. Papp Béla, a Mátraaljl Szénbányák pártbizottságának titkára igazolta, hogy üzemeiknél is tapasztalják a termelékenység növelésének nehézségeit, ezek a gondok gondos piackutatással, jó szervezéssel és korszerű vezetési módszerekkel lényegesen csökkenthetők, vagy leküzdhetők. Jenes Pál. a Finommechanikai és Vasipari Vállalat igazgatója a tanácsi vállalatok nehézségéről, anyagbeszerzési, bérezési és szociális ellátottságának hátrányairól szólt. Marsai Ferdinánd. a MátOrvosok + műszerek - gyógyítás Nagy érdeklődés kísérte az Orvosi Műszerkereskedelmi Vállalat és a Medicor művek gyöngyösi bemutatóját, amit nagyon stílusosan a Bugát Pál Kórázban rendeztek meg. Előbb Sándor Pált. a Medicor osztályvezetőjét kérdeztük meg: mi a célja a bemutatónak? — Tájékoztatni akarjuk mindenek előtt a kóráz orvosait és többi dolgozóját is — kaptuk a választ. — Maguk lássák, milyen újabb eszközök segíthetik a munkájukat, a gyógyítást. Ezért olyan műszereket mutatunk be, amelyek közül nem egy prototípus vagy a null-széria darabja. — Vándorkiállításról van szó? — Igen. Voltunk Hatvanban, onnan jöttünk Gyöngyösre, majd Miskolcra megyünk. A mi vállalatunk főként exportál, de lehetővé akarjuk tenni a hazai gyógyintézeteknek is, hogy ugyanazokat a műszereket beszerezhessék, amiket külföldre is szállítunk. Ebben az ügyletben már az OMKER az érdekelt. Szöl- lősi Béláné az áruforgalmi csoport vezetője, ő a legilletékesebb ebben a kérdésben. — Megvásárolhatók a bemutatott műszerek? — Igen. A szerződést rögtön meg is köthetjük. Hadd említsem meg, bár a hatvani kórház egészen új intézmény, felszerelése modern, mégis sok olyan műszert láthattak az ott dolgozó orvosok ezen a kiállításon, amikkel a kórház nem rendelkezik. A gyöngyösi szakorvosok is elismerően szóltak a kiállított műszerekről. Az osztály- vezető főorvosok már azt is megállapították, mit látnának szívesen az osztályukon. Különösen az asszisztensek, az ápolók kíváncsiskodtak egy-egy műszer előtt, mint amilyen az automatikus vérsejtszámláló, a szülésnél használható fájdalom- csökkentő, a hordozható lélegeztető készülék, hogy csak néhányat soroljunk fel; — Melyiket választaná ki a kórház vezetője? — kérdeztük meg dr. Fejes István igazgató-főorvostól. — Én inkább azt mondanám mintegy százötvenezer forint kellene ahhoz, hogy az osztályvezető-főorvosok igényeit kielégíthessük a most látott műszerekből. — Milyen újdonságokkal találkoztak itt az orvosok? — Meglepő újdonsággal eggyel sem. Mindegyik készüléket ismerjük, tudjuk, hogy gyártják azokat, legfeljebb még testközelben nem voltunk mindegyikkel. Van nekünk is olyan műszerünk, ami a most bemutatottnál jobb, nagyobb teljesítményű, de a látott műszerek jó része korszerűbb, frissebb, mint a miénk. Nem arról van szó, hogy ezek nélkül a gyógyítás nem folyhat éppen olyan eredményesen, mint eddig, hanem arról, hogy ezeknek a készülékeknek a segítségével gyorsabban, a beteg rövi- debb ideig tartó zaklatásával tudjuk a munkánkat végezni. Végső soron a gyógyítást szolgálják ezek a műszerek, az kétségtelen. Mégha csak az időtényezőt ragadjuk ki sorból, akkor is így igaz. Láttunk tehát egy kiállítást, aminek célját, hasznát sikerét a legilletékesebbek mondták el. És tegyük hozzá: ez a kiállítás is a gazdasági irányítás reformjának a következménye. Reform nélkül nem igen utaztak volna ezek a műszerek sem Hatvanba. sem Gyöngyösre. Jellemző körülmény ez is. (gmf) ravidéki Fémművek főkönyvelője elmondta, hogy a M ETESZ elnöksége hogyan kívánja segíteni a megye ipari vezetőinek tapasztalat- cseréjét és a jó módszerek elterjesztését Konkrét példákat sorolt azokról az ellent- mon dásokról, hogy a külkereskedelmi vállalatok és a termelő üzemek érdeke nem mindig esik egybe és ez sérti a népgazdaság érdekét. Szűcs Lajos, az apci Quartal Vállalat gazdasági igazgatóhelyettese a műszaki fejlesztés és a termelékenység megfelelő növelése nélkül a béreket csak a felhalmozás terhére, vagy az infláció veszélyével lehetne növelni. A vállalati források és a korszerűsítések jelentőségére hívta fel a figyelmet. Kóczo Imre, a Finomsze- relvénygyár vezérigazgatója szóvá tette, hogy az alapanyagának magasak, ezért nem lehet egyelőre olcsóbb a háztartási hűtőgépek motorja, pedig ezt kívánná a lakosság, de a gyár érdeke is. Kiss József, a MÁV hatvani csomópont pártbizottságának titkára, a közlekedés problémáiról, a pártszervezetek szerepéről és az új mechanizmus körülményei között követendő módszereiről szólt. Ballal László, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője részletesen kifejtette. hogy gazdasági életünk sajátságos, átmeneti korszakát éli. Ezt részben a gazdaságirányítási reform, másrészt az élet rohamos fejlődése okozza. Mindebből az a feladat hárul ránk, hogy jobban, korszerűbben szervezzük meg a munkánkat Egyetértett Heves megye gazdasági életének elemzésével és azt országos adatokkal, több következtetéssel és munkamódszer-tapasztalattal egészítette ki; . Az elhangzott kérdésekre és észrevételekre Barta Alajos válaszait, majd a tanácskozás összefoglalójaként Hazai Béla elmondta, hogy az aktfvaórtekezlet 'megoldotta feladatát A tanácskozást a bizalom és az önbizalom jellemezte. A felszólalók kellő körül teld ütéssel elemezték a politikai, társadalmi és a gazdasági helyzetet. Az új mechanizmus jó eszmei-politikai előkészítéséért a megyei párt-vb nevében köszönetét mondott az üzemi pártszervezeteknek. Az új mechanizmus kezdeti tapasztalatai biztatóak, de feladataink szaporodnak. Közös összefogással a nagyobb követelményeknek is eleget tehetünk, mert a legfontosabb tárgyi és személyi feltételekkel rendelkezünk. <F. L.) Teljesen letörten érkezett haza külföldi útjáról: — Valami baj ért talán a vámnál? — kérdeztem kaján tapintattal, de lemondóan legyintett. — Ugyan. Bár az lett volna. Még az lett volna a legkevesebb. Képzeld el, megismerkedtem egy gyönyörű, mit gyönyörű? .. utolérhetetlen szépségű leánnyal. Gyönyörű termet, utólér hetetlen mosoly, lenyűgözően bájos hang, ajkáról úgy csoboglak a szavak, mint hegyi patak vize az erdők ölén. Kezemben a dán—magyar társalgási szótár ...6 beszél hozzám... én beszélek hozzá, csak beszélek, beszélek, s úgy forognak az ujjaim között a lapok, mintha zsonglőr lennék ... Aztán hirtelen, váratlanul legyint karcsúan formas kezével, gúnyos mosolyra húzza az ennivaló ajkát és gazellalábain lo- valibeg... — Megsértetted valamivel? — Dehogy. Egy szót sem tudott dánul. Norvég volt. Most éppen egy norvég—rrngyar társalgási szótárt keresek, de nem kapok. Pedig milyen szép is az a norvég nyelv... (—6) Űj szervezeti és működési szabályzat a vállalatoknál A KGM Igazgatási Főosztályától kapott tájékoztatás szerint a tárcához tartozó vállalatoknál, intézetekben megkezdődött az ügyrend kidolgozása, egyes helyeken azonban ez a fontos munka nem halad kellő ütemben. A korszerű vállalati ügyrend pontosan körülhatárolja a vállalati szervek, a vezetők és a dolgozók feladatait és jogait. Az ügyrendben mindenütt tisztázni kell, hogy milyen döntésekben tartja fenn magának a jogot a vezérigazgató, s melyeket ruház át helyetteseire, vagy hogy milyen jogokkal rendelkezik és miért felelős egy-egy részleg vezetője. A helyi szak- szervezetek jogai is megnőttek, ezért szükséges, hogy rögzítsék a vállalati vezetők és a helyi szakszervezet együttműködésének, a szak- szervezeti véleményezési és vétójog gyakorlatai alkalmazásának formáit. (MTI) A hal mellett a és a pióca is hasznot hoz A poroszlói Május 1 Halászati Termelőszövetkezet nem kevesebb, mint 1650 kataszt- rális hold víztükör gazdája. Zömét ennek a Tisza teszi ki. de két tógazdasággal is rendelkezik a szövetkezet — Mennyi halat fognak isi évente? — Átlagosan 7—800 mázsát — mondja Kiss Ferenc, a termelőszövetkezet elnöke, akit tréfásan gazdának is neveznék. — Persze, a halászat sok mindentől függ. s csak év végén derül ki, hogy teljesítettük-e a tervet. — Hová jut el a poroszlói hal? — Miskolcra. Füzesabonyba. Kaiba, Nagyvisnyóra, Sarudra, Tiszafüredre — hogy néhány helyet említsek. A ponty, csuka, keszeg mellett most már újdonságot is szállít a szövetkezet a tiszaderzsi holtágban az amur nevű növényevő halat tenyésztik. Az újfajta hal húsa ízletes és bizonyára keresett cikké válik, ha még jobban megismerik a vásárlók. — A hal mellett még mással is foglalkozunk — tájékoztat az elnök. Évente mintegy 35 mázsa békacombot szállítunk Egerbe. A Vörös Rák halászcsárda, a Park Szálló is vásárol tőlünk, de legjobban a háziasszonyok keresik a piacon a különleges csemegét. — Máshol nem vásárolnak békát? — Nem. Ügy látszik egyedül Egerben divat, a béka, máshonnan még nem kértek tőlünk. — A pióca? — A legkülönösebb árunk valóban a pióca. Az országban a ml halászati szövetkezetünk az egyedüli, amelyik piócaíogással fog'alkozik. A MÁV AD-dal kötöttünk szerződést. c évente mintegy 5—6 mázsát vásárolnak tőlünk. A bel- és külföldi kórházakba szállítják őket. — Milyen különleges árujuk van még? — Lenne még egy —a rák. Ezt is tudnánk szállítani, de sehonnan sem kérnek tőlünk. Ügy látszik, a rák már kiment a divatból. — Mit terveznek az idén? — A halászat mellett egy* re nagyobb lehetőségei nit vannak arra is. hogy a szövetkezet is létesítsen eladó, vagy halsütő helyeket. Néhány napja Tiszafüreden felállítottunk egy keszegsütőt, naponta harminc kiló hal fogy él. Számításunk valószínűleg beválik, később meg nagyobb lesz a forgalom. A közeljövőben Mezőkövesden szeretnénk keszegsütőt és egv eladóhe- lyet létesíteni. Tárgyalások folynak arról is. hogy a Sástónál építünk egy valóban ha- lászos jellegű halászcsárdát — Eger? — Már régóta szerettünk volna Egerben egy „halkombinátot” létrehozni. Halat is árultunk volna, keszeget is sütöttünk volna. Eddig nem kaptuk meg rá az engedélyt Talán az el kivetkezendő éveikben ez is sikerül. — Megéri-e manapság halásznak lenni? — Erre inkább ők tudnának válaszolni. De nem egy közülük 40—50 ezer *000401 is megkeresett az elmúlt évben, (kaposi) Árpád és a vasbógni A vásárlók régi panasza, hogy a hazai gyártmányú vasbógni rossz is, drága is, és alig lehet kapni. Munkatársunk most a vasbógni nyomába eredt. Elsőként a Vaskeres- kedelmi Szakbolt Hálózat helybeli fiókvezetőjének, Kremola Vi- dornak tettük fel a kérdést: miért rossz, drága és kevés a vasbógni? Kremola elko- morodva válaszolt: — A vasbógnival valóban problémák vannak. Ez bizony elsősorban nekünk, kereskedelmi dolgozóknak okoz gondot, hiszen a fogyasztók folyton nyaggatnak miatta bennünket. Pedig mi aztán igazán ártatlanok vagyunk! Mi kiváló, olcsó és rengeteg vasbógnit rendelünk, viszont a gyár vacak, drága és kevés vasbógnit szállít. Nyomban felkerestük hát az Első Magyar Vasközszükségleti Cikkeket Gyártó Ipartelepek igazgatóját, Sanda Pongrácot. — Valóban problémák vannak — válaszolt elkeseredetten Sanda igazgató. — Ámde a vasbógni szerkezetének legfontosabb alkatrészét, a karnl- bert a Finomszerkezeti Müvektől kapjuk, de ennek a minősége pocsék, már a tavaszi napsütéstől kilágyul és menten behorpad. A tetejébe azok ott egy horribilis árat buliztak ki maguknak, és állítom, azért szállítják a rendelt mennyiség negyedrészét, hogy mesterséges hiányt támasszanak a magas ár miatt. Irány: a Finomszerkezeti Művek. Hübele Balázs igazgató összeráncolta a homlokát. — A karniberrel valóban problémák vannak. De erről még a Herkó páter is inkább tehet, mint mi. A kar- nibert nyolc finom acélcsavar tartaná össze, ha a csavarok minősége megfelelne a követelményeknek. Nos, ez acél? Ez kérem, lavórbádog! Részünkről hiába minden jóakarat. És tudja, mi az ára egy ilyen nyomorult álcsavarnak? A kész vasbógni nem ér annyit, mint ezek a karnibercsava- rok! A felelőst keresse az Acélcsavargyárban! Maszlagi Dömötör igazgató elpirult mérgében: — Az említett acélolyan puha, hogy ha rászáll a légy, beleragad a lába. Azt képzeli, hogy revolveresztergapadon vágjuk rá a menetet? Szó sincs róla, ezt az anyag nem bírni ki. Kézimunkával, húros sodrógépen biggyesztjük rá a menetet, amin egyébként tyúkhúsleIm *=^DFflElÓS csavarokkal botrányok vannak. Ez pedig a XIV. számú Vaskohászati Üzem bűne. Onnét kapjuk az anyagot, amiből mi a csavarokat készítjük. Az az anyag csak elvileg hasonlít a vashoz. Az vesbe való csigatésztát szoktak készíteni. Ha meg akarja találni a felelőst a vasbógniért, nem kell messzire mennie: forduljon a XIV. számú Vaskohászati Üzemhez! Fordultunk. Tohonya Gerő igazgató megértőén bólogatott: — A vasbógniba való karnibert összetartó acélcsavarok vasalapanyagának minőségével valóban problémák vannak. Ezt mi egy olyan vasból készítjük, amihez az ércet a szomszédos Lik- ker-bányáról kapjuk. Maga még ilyen hitvány ércet nem is látott! Nem is hasonlít az érchez, inkább olyan, mint a vízben áztatott prézli. Szeretném én látni azt a vas- kohászati szakembert, aki ebből a szemétből különb anyagot tudna kiolvasztani! De a felelőst nyilván gyerekjáték lesz megtalálni ott, Likkerbányán. Rigolya Richárd, a likkerbányai igazgató nem is csodálkozott, hogy felkerestük. — A likkerbányai érccel valóban problémák vannak. Ilyen silány érc nincs még egy Európában. Tudja, micsoda ércek vannak a Ruhr-vidéken? Most mondja meg. hát Áriád apánknak pont idf kellett jönnie honfoa lalni?l a j.
