Heves Megyei Népújság, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-25 / 121. szám

Népi ellenőrök as építőkről I VízbCII áll I Afrika szabad less! Gyors fejlődés- néhány rendellenesség Mennyi lakásra vaa szük­ség az idén és a következő években? Sokra. Ezzel az egyetlen szóval válaszolha­tunk és nincs szükség arra, hogy adatokat gyújtsunk, ki­mutatásokat idézzünk. A la­kásigények egy ideig megelő­zik a lehetőségeket A jogos óhajoknak határt szab az, hogy nincs elegendő építő­anyag, tervezői és kivitelezői kapacitás és pénzzel sem bő­velkedünk. Mégis. 1968-at az építés évének nevezhetjük. Nagy ütemben dolgoznak Vi- sontán. Kiskörén, üzemeket építenek Gyöngyösön és Eger­ben. Heves megyében éven­te több mint egymilliárd fo­rint az építőipar- teljesítése. A harmadik ötéves terv célkitűzései szükségessé tet­ték. a Minisztertanács pedig határozatot hozott rá. hogy az építőipart gyors ütemben fej­leszteni kell. Heves megyé­ben eleget tettek-e a határo­zatnak? Hol tart építőipa­runk és milyen mértékű fej­lődés várható? Ezt vizsgálták a népi ellenőrök és észrevé­teleiket javaslataikat a vál­lalatok vezetőivel kibővített NEB-tilésem vitatták meg. 200 sxáxalékoa növekedés Sokszor bírálták megyénk építőiparát, hogy sürgős és fontos munkákat nem tudtak elvállalni és a szerződésbe foglalt kötelezettségeknek is késedelmesen tettek eleget. A Heves megyei Állami Építő­ipari Vállalat és a Tanácsi Építőipari és Épületszerelő Vállalat a harmadik ötéves terv időszakára a korábban elért termelésnek 200 száza­lékos növekedését tűzte célul maga elé és az első két évre előirányzott termelést mind­két vállalat lényegesen túltel­jesítette. 696 lakás sorsa Az elmúlt évben az állami építőipari vállalat 412. a ta­nácsi építőipar 84 lakást épí­tett. Ez kevesebb mint az eredeti terv, de a módosított terveket teljesítették. Bizta­tó. hogy az idén mindkét vál­lalat több lakást akar építeni mint tavaly. A tárgyalásokat és a szerződéskötéseket még nem fejezték be. Az építő­ipar vállalja a feladatokat, azt mondják, hogy 696 lakás sorsa nem rajtuk múlik. Sokszor gondot okoz. hogy betonacélt, hengerelt árut és különböző vasszerkezeteket nem tudnak idejében és kel­lő mennyiségiben beszerezni. A korszerűbb építési módok alkalmazásának (s gátat szab az anyaghiány. Nagyobb figyelmei a gyárépítésre A közvéleményt elsősor­ban a lakásépítkezések ér­deklik. mégis nem lehet elég­gé hangsúlyozni, a gyárépit- kezések fontosságát. Az Egyesült Izzó gyöngyösi gyá­rában 20 millió forintos épít­kezést kezdett az állami építő­ipar, de a késedelmes tervké­szítés és létesítményhiány miatt csak 11,6 millió forint volt az év végi teljesítés, a Vörös Csillag Traktorgyár­ban sem halad kielégítően a munka. Az elmúlt évben a tanácsi építők 127 munkahelyük kö­zül 87-et határidő előtt. 40-et pedig határidőre adtak át Nem dicsekedhetnek hasonló sikerrel az állami építőipar dolgozói. Egyetértünk a népi ellenőrök véleményével: a ta­nácsi építők a rendelkezé­sükre álló. viszonylag kisebb erőt jobban megszervezték, rugalmasabban, nagyobb ered­ménnyel dolgoztak, mint az állami építőipar. Az is igaz, hogy az állami építőipar az elmúlt évben termelésének 30 százalékát, a tanácsi építők pedig teljes termelésüket sza­badon szerződték le. A sza­bad vállalások kedvezőek voltak a beruházás előkészí­tésére, az építtető és a kivi­telező jobb együttműködésé­re. Ax őssxpontosítás elengedhetetlen Bizonyára a kivitelezőik is levonták azt. a tanulságot, hogy nem megfelelő a terme­lés koncentrációja. Vállalati és népgazdasági szempontból is kedvezőtlen, ha nagyobb mértékben növekszik a mun­kahelyek száma, mint a ter­melési érték. A kivitelezők erről sok esetben nem tehet­nek. de arról igen, ha év közben erejükön felül vál­lalnak munkát. Meg kell ta­nulni nemet is mondani. Az állami építőipari vál­lalat 1966-ban 65 munkát kezdett el. 1967-ben 92-t. Emiatt tavaly építkezéseik­nek csak 57 százalékát tudták határidőre átadni és néhány munka korábbi befe­jezése nem tudta ellensúlyoz­ni a késedelemből származó hátrányokat. Az egyedi nagy beruházá­sokon megyén kívüli építő­ipari vállalatok dolgoznak. Az új mechanizmus első egy­két évében nem kell számí­tani a reális építési igények lényeges növekedésére. Me­gyénk építőipara gyorsan fejlődött, tehát a feladato­kat meg tudja oldani. Most arra van szükség, hogy az építőipari vállalatok és szö­vetkezetek gyorsan és rugal­masan alkalmazkodjanak az igényekhez. Vizsgálják fe­lül. korszerűsítsék szerveze­tüket, a gépek, a munkaidő jobb kihasználásával, ered­ményesebb üzemszervezéssel az építők még jobbban se­gíthetik közös céljaink meg­valósítását F. U. a hortobágyi búza Egész tavasszal alig esett 10—15 milliméter eső a Hor­tobágyon. s szinte kőkemény- nyé szikkadt a szikes fehér­föld. Hetek óta öntözéssel enyhítik a csapadékhiányt Elsősorban a kalászosokra és a kapásokra juttatják el a „gyorssegélyt”. Eddig 4000 holdat öntöztek meg. A Hor­tobágyi Állami Gazdaságban is már csak az öntözés ment­heti meg a termést. Nagy csatornákból vezetik a vizet az asztalegyenes táblákra, ahol a most vízben álló bú­zák szép haragoszöldek. Az Afrikai Egységszervezet, megalakulásakor, IS Sírban elhatározta, hogy minden év május 25-én megtartja egy* ségdemonstrációját „Afrika felszabadulásának napja” né« ven. Amióta ez a határozat Addisz Abeoában megszülő* tett, az Afrika felszabadulásának napja harci riadó. Azé a gondolatot fejezi ki, hogy az afrikai népek egysége nél* kül egész Afrika nem szabadulthat fel. Jelenleg Portugál-Guinea. Angola és Mocambique az a hídfőállás, amelyet az imperialisták minden áron tarta­ni akarnak. Ez a magyarázata annak, hogy Salazar hatá­sos támogatást kap német, francia, angol, olasz, amerikai, svéd, svájci, dél-afrikai, rhodesiai sót japán tőkés csopor­toktól. Hiába kap azonban Salazar támogatást Dél-Afrlka és Rhodesia apartheid-politikusaitól, hiába tart fegyverben 250 zer katonát afrikai gyarmatbirodalmában, növekvő erővel fejlődik a népi ellenállás. A küzdelem tart. Afrika elnyomott népei nem állnak egyedül: Támogatják őket mindenekelőtt a szocialista or­szágok. A Teheránban nemrég megtartott „emberi jogok konferenciája” szintén állást foglalt mellettük. A földke­rekség lakóinak már csupán egy százaléka él gyarmati sorban. Ennek is meg kell szűnnie! Afrika felszabadulá­sának napja erre figyelmeztet. F. M. Eger legnagyobb, legkorszerűbb étterme: A PLATÁN Mint Rómában conclave füstjei zésére, legalább úgy •vártak az egriek arra, hogy mikor kezd működni az 1200 adagos étterem és eszpresszó kombinát kéménye. Pontosan egy évet kellett erre várni... De már készen áll, sőt az Észak-magyarországi Üzemi Vendéglátóipari Vállalat dol­gozói megkezdték a próba- üzemelést. Felfű tötték a ka­zánokat, lehűtötték a hűtő­kamrákat és a hatalmas üs­tökben és lábasokban meg­főzték az első ebédet — öt­száz adagot. Vendéget még nem fogad­nak. Amint Tóth László igaz­gató — aki otthonosan érzi már magát a folyosólabirin­tusokban és a vendégek szá­Több mint kétmilliárd forint — találmányokból Amikor az Országos Talál­mányi Hivatalhoz beérkezett találmányi bejelentéseket négy évre visszamenően számszerűleg vizsgáljuk, ak­kor határozott emelkedést lá­tunk. 1964-ben 2046, 1965-ben 2358. 1966-ban 2663, 1967-ben pedig 2831 bejelentés érke­zett. Ebből 1964-ben 719-et, 1965-ben 770-et, 1966-ban 800^at és 1967-ben 927-et fo­gadtak el. I •.! h »ríj A szabadalmakat csopor­tosíthatjuk tulajdonos sze­rint; ebből látható, hogy a szabadalmak 17 százaléka egyéni tulajdonban, míg 83 százaléka szolgálati-vállalati tulajdonban volt. Az Orszá­gos Találmányi Hivatalhoz beérkezett és megadott sza­badalmak közül 45 százalék volt a belföldi és 55 százalék a külföldi szabadalom. Ha iparágak szerint érté­kelünk. a vegyészet — mint egyik leggyorsabban fejlődő ágazat — az elfogadott sza­badalmak egybarmadát mondhatja magáénak, a má­sodik helyet — több mint tíz- százalékos részesedéssel — az elektrotechnika foglalja el. Vállalataink közül a leg­több szabadalmat a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Ter­mékek Gyára szerezte — szám szerint 19-et. Utána kö­vetkezik az Egyesült Izzó­lámpa és Villamossági Rt. 14 szabadalommal, harmadik he­lyen pedig az Egyesült Gyógy­szer- és Tápszergyár 10 sza­badalommal. A kutatóintézetek között első helyet az MTA Központi Fizikai Kutató Intézet fog­lalja el — 12 szabadalommal. mára láthatatlan helyiségek között — elmondta, egy hetet szántak arra. hogy minden berendezést kipróbáljanak, a tervezési hibákat az ünnepé­lyes megnyitóig korrigálják. A konyha addig főként üze­mek számára főz. Két bejárata van; egyik) a strandról, másik pedig az új lakótelepről. Az első helyi­ség a terasz, 250 ülőhellyel. A hatalmas fedett terem három oldala üvegből van. a negyedik — a konyha felőli — foglalja magában a presz- szó-pultot, az ízléses fabur­kolat mögött két „bajusz” rendszerű ön ki szolgáló-tálaló, rejtett világítótestek sorakoz­nak a menyezeten. Bár ide ötszáz ülőhelyet terveztek, csak kétszáz széket állítottak az asztalok mellé és egy élő- fallal; virágokkal és örök­zöld növényekkel választot­ták el a presszót az étterem­től. Itt nyolcvan vendég tud leülni. Ügy tervezik, hogy ha kevesebb a vendég, akkor az asztaloknál vesznek fel ren­delést, de a cfcúcsforgalmú napokon az önkiszolgáló rendszer alapján egyszerre két tálalóból mindenki ma­gával viszi a kiválasztott éte­lét. Néhány asztalt minden alkalommal fenntartanak az ülövendégek számára, ahol mindig kiszolgálnak. A konyhán már „teljes az üzem”. Rajcsovics Sándomé, — akit már sokan ismernek kitűnő főztjéről a városban — gőzölgő kondérok, sercegő lábasok között irányítja a nagy munkát. Sokat segít a gőzelszívó berendezés, a ga- lusikaszaggató gép. „Fritu” gyorssütő, villanysütők, vil­lanyzsámolyok és minden olyan gép, ami a legkorsze­rűbb konyhák felszerelésé­hez tartozik. Az előkészítők csak ablakon keresztül „érintkeznék” a konyhával, oda pedig külön folyosóról, a gazdasági bejáraton lehet be­jutni. Súlyos tervezési hibának tartják viszont, hogy a zöld- áruraktái-ban kapott helyet a melegvizes tartály... A konyha specialitása a kétsze­mélyes „Platán-tál”. A re­ceptben ez áll: „Srtésborda párizsinak sütve, vesepecse­nye roston, sertésmáj rántva vegyes savanyúság, hasáb- burgonya...” A tésztafélék közül min­dennap lesz „házi turóscsú- sza”, „barátfüle”, és „burgo­nyás nudli”. Eger legnagyobb és legkor­szerűbb éttermére a napok­ban szerelik fel a neonfelira­tot: „Platán Étterem”. „Ke­resztelőjére” június 1-én ke­rül sor és ezzel megoldódik a strand és az új lakótelep régi problémája. (pilisy) interjú ^Misivel Évente ezren nézik meg Ahol Mátyás király és Kinizsi Pál patkoltatott Verpeléten található az or­szág egyetlen szabadtéri ko­vácsmúzeuma. A szájhagyo­mány szerint a régi kovács­műhelyben — amely ma a múzeum — egykor Mátyás király és Kinizsi Pál is meg- patkoltatta lovait. Mind a két esethez érdekes legenda is fűződik. Amikor Mátyás király át­hajtatott Verpeléten, egy Ko­vács István nevű bűbájos ko­vácsmester rákiáltott a lo­vakra s mind a négy lábuk­ról leesett a patkó. így aztán a királynak meg kellett áll­nia. Kinizsi Pál is patkolta­tott, s amikor megkérdezte a kovácstól, hogy mi az ára, az azt mondta, hogy egy tal­lér Kinizsi odaadta a pénzt, de a nagy erejű kovács meg- fogla# és könnyedén ketté­törte. Ez nem tallér — mond­ta. Erre Kinizsi a műhely fá­zisról levett egy patkót s ő is kettétörte. De ez sem patkó — jegyezte meg; A szabadtéri múzeumot megnyitása óta minden év­ben mintegy ezer látogató kereste fel. Jártak már Fran­ciaországból, Venezuelából, Finnországból, Romániából, Csehszlovákiából, Bulgáriá­ból is a hazai vendégek mel­letti Az idén is több turista­csoport látogatott el a híres kovácsműhelybe, főképpen Szilvásváradról és Egerből. Leginkább a „szakmai” kö­zönségnek, a kovácsoknak, lakatosoknak, esztergályosok­nak tetszik a múzeum. Nem is véletlen ez, hiszen a régi kovácsszerszámok mind he­lyet kaptak a szabadtéri mú­zeumban. Látogatók mindig vannak a műhelyben. De talán többen is lennének, ha néhány is­mertető, népszerűsítő kiad­vány még jobban felhívná rá a figyelmet A gyermeknap al­kalmából interjút ké­szítettem Bogyó Mi­hály tizenhárom éves „gyermekfoglalkozá- sú”-val. 'ÉN: Kedves Misi, szeretettel köszöntelek a gyermeknap alkal­mából. MISI: Azt hiszi, ez elfeledteti, hogy egész évben milyen nehéz a helyzetem. ÉN: Ugyan, hogy mondhatsz ilyet? Ha te tudnád, hogy a mi időnkben... MISI: Ötös lemez! Első pont: maguk nem tanulhattak. ÉN: így van. Hon­nan tudod? MISI: Ezt hallom ál­landóan. A nagymama balett-táncos szeretett volna lenni, de nem tanulhatott. Ezért já­ratnak balettre. A ma­ma zongoraművésznő akart lenni, ezért já­ratnak külön zongorá­ra. A papa vívni szere­tett volna, de nem volt pénzük tőrre, Most nekem kell külön vivő- leckét vennem... ÉN: örülj neki. Bez­zeg, ha a szüleid an­nak idején tanulhat­tak volna... MIÉI: És most én hozzam be mindazt, amit ők a kapitaliz­musban elmulasztót tak? A papa azt akar­ja, hogy élsportoló le­gyek. A mama nőgyó­gyászt akar belőlem csinálni, a nagypapa azt tanácsolja, hogy le­gyek maszek, a néni­kém szerint leghelye­sebb, ha atomfizikus leszek... ÉN: Látod, Misikém, milyen szép dolog, hogy ennyi szép szak­ma között választ­hatsz. MISI: És akkor mi van, ha a gyerek, ne­tán munkás szeretne lenni? ÉN: Ezt mondd meg az apukádnak. MISI: Beszélhetek én annak. Egyre csak azt hajtogatja, hogy en­gem azért taníttat, hogy nekem már ne kelljen dolgoznom. Persze, ha ott van a főnöke, akkor azt ha­súd ja ... ÉN: Misi! Ne szem- telenkedj, mert kapsz egy akkora... MISI: Vigyázat! Gyermeknap van, in­kább olvasson Maka- renkót! Abból megta­nulhatja, hogyan kell nevelni. Az a baj, hogy ezek az öreg fejek el­felejtik, hogy egyszer ők is voltak fiatalok. Mondja csak, mit csi­nált a bácsi gyermek­korában? ÉN: Játszottam. Volt egy csapatunk... MISI: Galeri! ÉN: Nem galeri, csak csapat. Tízen vol­tunk és nagy harcban álltunk a szomszédos grund csapatával. MISI: Huliganizmus! ÉN: Ne szólj mindig közbe, mert... Az, tek. MISI: Hogyne. A szomszédos suli úttö­rőcsapatával, hogy ki gyűjt több rongyot. ÉN: Gyönyörű ját­szótereitek vannak. Tu­dod, hogy mi csúnya grundokon játszottunk? hogy vetélkedtünk, hogy ki az erősebb, ügyesebb, ki tud job­ban fára mászni, az még nem huliganiz­mus, Ti is vetélked­MISI: De ott leg­alább lehetett focizni és a csősz nem ordí- : ott, ha ráléptek a fú­ró. ÉN: Misikém, mi mer zítláb rugdostunk egy rongylabdát. Nyáron az összes ruhánk egy klottnadrág volt. MISI: Minket vi­szont kiöltöztetnek fe­hér zokniba és sötét­kék ruhába. ÉN: Mert szeretnek benneteket és azt akarják, hogy szépek legyetek. MISI: És hogy a szomszédokat megüsse a guta. De ha a ruhánk kicsit piszkos lesz, ak­kor a mamát üti meg. ÉN: Örülj, hogy szü­leid törődnek veled. MISI: Sokkal jobb dolga van a Klafáknak. Az apja, anyja nem ér rá vele törődni... ÉN: Élég szomorú dolog ez... MISI: A Klafáknak nem kell külön német­re, meg franciára jár­nia. A Klofák ehet hagymát is zsíros ke­nyérrel, nemcsak min dig kakaót. ÉN: Na, jól ván, kis­fiam. Most zárjuk le a beszélgetést. Még csak egyet mond) meg. Mit szeretnél gyermeknap­ra? MISI: Labdát rúgni a grundon, gombostű­vel halászni a patak­ban... Na, de ne ha­ragudjon, mennem kell. Ünnepség lesz. Kapunk kakaót, ma­zsolás kaláccsal. Lesz díszbeszéd, aztán ját­szadoznunk kell, hadd örüljenek drága jó szüleim. Egyszer egy évben megérdemlik..« Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents