Heves Megyei Népújság, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-19 / 116. szám

A hnártól Bánkúiig Megyen a Bükkken a turista — étlen-szomjcxn cipeli a „cókmókját" A vasárnapok mostanában kellemes kirándulóidővel le­pik meg a turistákat, termé- szetkedvelőket, kirándulókat, akik a város kőrengetegéből szabadulva a Bükk hangula­tos — vadregényes sziklái, domboldalai, hús, virágos rétjei felé irányítják autó­juk kormánykerekét. vagy turistacipőbe szorított lábai- keit). Kísérjük él őket autóval, gyalogosan vagy csak gon­dolatban, hogy a Bükk szép­ségei mellett mit találnák, mit igényelnek és miben szenvednek hiányt hosszú út­jaikon hét végi pihenőiken. Ifi jártunk .. . de nem ittunk** Atág érünk a város szélé­hez, örömmel látni az autós kemping tetszetős faházait, •hová már megérkeztek az első vendégek. Almár felé az úttörővasút mentén visz •z út, s milyen kellemes ér­zés tudni, hogy ezzel az al­kalmatossággal el lehet jut­ói az Almár-völgybe, sőt. azon túl is. Annál kellemesebb meglepetés éri a kirándulót, amikor az egriek kedvenc hét­végi pihenőhelyére érkezik. Amely csak volt! Az elképzelések szerint ezt • környéket nagyon remekül lehetett volna berendezni a város zöldövezetének, üdülő­helyének, kirándulók hétvégi paradicsomának. Különösen azért, mert az év második felében egyre több üzem tér át a 44 órás munkahétre és ezzel megnövekedik az igény a könnyen elérhető, hangu­latos. jó levegőjű hétvégi ki­rándulóhelyek iránt. mint amilyen Almár is volt. Sajnos, Almár ez idő sze­rint nemigen tud eleget ten­ni ezeknek az igényeknek. A völgyet olyan tar kopaszra vágták, hogy legfeljebb csak a bogarak találnak menedé­ket a tűző napsütés elöl. Ta­valy ilyenkor kirándulók szá­zai lepték el, úttörők tábo­roztak a paták mellett, főis­kolások majálisoztak. au­tósok. gyalogosok táboroz­ták. kirándultak, napoztak és hűsöltek a fák alatt. A fák kivágásával minden hangula­tát elvesztette ez a festőd völgy. Hangulatát is... vendégeit is. Mert aki vállalja, hogy a lepusztított völgyben sütteti magát a nappal, a patakon kívül nem talál más felfrissü- lési lehetőséget A turistaház ajtaja bezárva, rajta papír­lap: ..Büfé megszűnt”. Utá­na: „Éz a ház eladó!” Alatta a turisták bejegyzései: „Itt jártunk, de nem ittunk ... csolódtunk...” és sok-sok aláírás azok részéről, akik re­mélték. hogy enni-, innivalói találnak Almár és a környék egyetlen turistaházában. Most bezárták és ahogy volt gondnokától megtudtuk, az ' egriek, turisták számára nem is nyílik ki többé. Az egé­szet eladjak valamelyik üzemnek. Akkor aztán mehetnek to­vább a turisták Szarvaskőig. De ajánljuk: jól tariszny ózzák jel magukat• Szarvaskőn ugyanis az egyetlen büfé kimondottan a helyi igényekhez alkalmazko­dik. Még az autóbusz beérke­zése előtt bezár, délután ket­tőig ezen a környéken pa­takvíznél és könyörület-en- ni valón ál mást nem kap itt az átutazó, a turista. Legfel­jebb az vigasztalhatja: hogy a várhoz már járható út vezet és korlátok védik a könnyelműsködőket a lezuha­nástól. De azt hisszük, mindez ke­vés ahhoz, hogy nyugodt lelki ismerettel csábítsuk er UpniiirSm, május 19„ vasárnap refelé e mostoha viszonyok­hoz fel nem készült vendége­ket. természetbarátokat. Ugyanis, ha tíz óra után ve­tődnek erre a tájra, a legkö­zelebbi — tardosi — turista- házban is hiába kopogtatnak. Ugyanis itt reggel 7-től 10- ig tartanák nyitva hivatalo­san és délután 3-ig zárva a turistaház. Szédeleghet a tu­rista a hegyekben enni- és in­nivaló híján, ha csak meg nem szánják és „roló mö­gött” ki nem szolgálják. Pe­dig ennek a turistaháznak az ellátása igen jó — a meleg ételek kivételével. Jéghideg sör, hűsítő italok, konzervék, felvágottak várják az átuta­zókat és még egy jó hír: nem zárják be, nem adják el üze­mi üdülőnek, mint ahogy Ko­rábban hallottuk. Bár ma­radna így — de még rugal­masabb nyitvatartással. hogy délelőtt 10-től 3-ig is felke­reshessék a vendégek ezt a hangulatos szép turistaházat. Az almári turistaházat el­adásra kínálják... a tardosi még pillanatnyilag a közé... da e Teiekesy menedékház már elkelt. Ottjártunkkor egy idős ember kérlelte éppen a gondnoknőt egy üveg sör ere­jéig — hiába. Meg kellett elégednie azzal a válasszal, hogy a Teiekesy turistaház nincs többé9 16 személyes üzemi üdülő lett belőle, hangulatos bár­ral. remek ellátással. Nagyon sokat költöttek rá ... nagyon szép. kényelmes. De... vala­hogy mégsem tetszett már annyira, amikor az öreg tu­rista szomjasan indult to­vább, azt morogva, hogy év­tizedek óta mindig talált ő itt enyhét adó italokat, mi­előtt nekivágott vódna a Bükk rengetegének Helyette is kérezzük: talán lehetne megoldást találni, hogy az át­utazó turistáknak hűsítőkkel, cigarettával, hideg ételekké] szolgáljanak itt. még ha vál­lalati üdülő lett is a Tele- kesyből. Méltóbb lenne a híréhez kedveltségéhez. Szilvásváradra már érde­mesebb elmenni... a kényel­mesebb turistáknak. A falu­si kisvendéglőben, cukrász­dában nagy a választék, bár a legtöbb asztalon ott díszel­gett a tábla: „Foglalt”. A gyönyörű környezetben levő SZOT-üdülőbe azonban a leg­kíváncsibb, légszomj asabb tu_ risták sem juthatnak be ká­véra, frissítőre. Csak a „pléhcsárdában” újíthatják fel étel- és italkészletüket. Ha enélküi indulnak el a Sza_ lajka-völgybe, úgy keserve­sen csalódnak. A pisztráng­sütő illata hiába csábít, a hal­hoz csak külön engedéllyel lehet hozzájutni. A „Villa Negra” az előző hírekkel szemben nem nyitotta meg kapuit a turisták előtt Ma­radt vállalati vendégfogadó. A Szalajkában sok turistá­val találkoztunk. Több szá­zan voltak a Nagyréten, sza­lonnát sütöttek, labdáztak és egy zajos, népes társaság vi­dáman sörözött Az egymásra rakott ládák mágnesként vonzották a tu­ristákat Mi is oda igyekez­tünk, ám a csoport egyik tag­ja sajnálkozva tárta szét ke- zőt: a sor a miénk, nem eladót — Szolnokról jöttünk, két autóbusszal — válaszolta ér­deklődésünkre — Képzelje hogy jártunk!.., Mivel ta­valy se tudtunk itt sört és bambit kaDni. felraktunk 4C0 üveggel. Erre azt mondja a sofőr: vagy leszállónk öten. vagy nem hozza el a sört, — mert túlhaladtuk a súlyt, Nagy nehezen tudtuk ráven­ni. mégis induljunk el. útköz­ben majd leisszuk a többletet A Szalajkába enélküi nem szabad jönni, mert szomjan gebedhet az ember — sum­23 éven át golyót hordott a szívében mázta a régi tanulságot a szolnoki vendég. Megkínáltak a messziről hozott jéghideg, patakban hű­tött sörből, miközben azon meditáltunk: milyen jó len­ne ezeken a népes kiránduló- helyeken — Szalajka Barát­rést stb. — a mozgóárusítást megszervezni, hogy ne kell­jen más országrészekből sör­rel, bambival érkezniük az autóbuszoknak, ha jól akar­ják itt magukat érezni a ki­rándulók. Az autósoknak sakkal ke­vesebb ilyesféle gondja akad a Bükkben. Kifizetik a dí­jat az erdei úthasználatért, behúzódnak egy szép tisztás­ra. a csomagtartóból minden jó előkerül, ők az abszolút önkiszolgálók. Tudják, hogy másra nem számíthatnak, s miután meg­tehetik. a csomagtartóbaji magukkal hozzák a család étel- és italszükségletét egy vagy két napra. Sokkal nehezebb helyzet­ben van a gyalogos turista, aki a hátán viszi a Bükkbe „cókmókját”, hiszen ha ezt nem teszi, nagyon kevés he­lyen talál jó ellátásra, külö­nösen a Bükk tetején, Felsötárkányban, Síkfőkú. ton, Várkútan és Bánkúton kedvezőbb a helyzet . Bár ezek a vendéglátó helyek is veszedelmesen növik ki ru­hájukat. az igényeket. És az sem lehetetlen, hogy egy­szer ezek is „árverésre” ke­rülnek. hiszen turistaházat fenntartani olcsó árakkal, tá­vol a lakott helyektől, nem a legkifizetődőbb üzlet Ezért kerülhetnek egymás után dobra” a maradék tu- ristaházak. menedékhelyek, s veszik meg vállalatok üdü­lőnek. ahova ..idegen”, át­utazó, turista nem teheti be a lábát. Jó lenne, ha ezt a folyama­tot meg lehe'ne állítani, sőt, fordítani raita ha jó gazdá­ját lehetne találni a Bükk Heves megvei részének is. Legalább olyan iót. mint a szomszédban találtunk, mert a borsodi oldal ellátásban, gyarapodásban pontosan az ellenkezője a miénknek. Jó .lenne tanulni a saját kárunkon... és az ő káru­kon! Mert a hevesi oldalra rán- duló turista csak akkor ehe­ti a „cókmókját”, — ha a víztől az ennivalóig — becses hátán cipeli hegyen-völgyön át. Kovács Endre — Nézze csak ezt meg... Nyikolaj Malinovszkij pro­fesszor, a Klinikai és Kísér­leti Sebészeti Intézet szívse­bészeti osztályának vezetője kis dobozt vesz elő az íróasz­tal fiókjából. Kinyitom a dobozt és egy puskagolyót látok benne. Hitetlenkedve kérdem a professzortól: — ön ezt valakinek a szí­véből operálta ki? — Igen. Egy élő ember szívéből, aki 23 éven át hordta magában ezt az ólom­darabot. S ezek után hadd meséljek önnek e történet hőséről, Leonyid Belozersz- kijról. A történet 23 évvel ezelőtt kezdődött. 1945 tavaszán a szovjet hadsereg rohamra indult Berlin ellen. Elkese­redett harcok dúltak a fa­siszta Németország fővárosá­nak utcáin. Leonyid Belo- zerszkij főhadnagy, egy gé­pesített felderítőosztag pa­rancsnoka, április 24-én reg­gel elindult alegysége harc­körletébe. Útközben a teher­gépkocsi ellenséges géppus­kák tűzébe került. A gépko­csivezető súlyosan megsebe­sült, s a motor használhatat­lanná vált. Belozerszkij erős ütést érzett a bal felső kar­jában, s vér öntötte el a zub­bonya ujjút. De az adott pil­lanatban nem sokat törődhe­tett a sebével, be kellett ér­nie egy ideiglenes kötéssel. Csak két nap múlva volt annyi ideje, hogy felkeresse az egészségügyi részleget. Ott megállapították, hogy a golyó megakadt a vállában, ezért műtétre van szükség. A főhadnagy azonban hallani sem akart róla, hogy kórház­ba menjen. Belozerszkij, aki azelőtt aspiráns volt Moszk­vában, s rögtön a háború elején önként jelentkezett a frontra, most, a végső győze­lem előtt nem akart megvál­ni alegységétől. A seb lassan begyógyult, hamarosan a kötést is levet­ték Belozerszkij válláról. Fájdalmat egyáltalán nem érzett, karját rendesen tud­ta használni. Miután lesze­relt, visszatért Moszkvába, régi munkahelyére. Jelenleg a Nyomdagépkísérleti Inté­zet esvik részlegének vezetőbe Közben kilenc év telt el a háború befejezése óta, s Be- lezerszkij meg is feledkezett egykori sebesüléséről. 1954- ben egy röntgenfelvétel so­rán az orvosok idegen testet fedeztek fel Belozerszkij szí­vében. Ekkor neki is eszébe jutott 1945 áprilisában tör­tént sebesülése. 1965-ben azután nyugtala­nító tünetek jelentkeztek. Gyakran fájdalmat érzett a szíve táján, légszomj kínoz­ta s rendellenessé vált az ér­verése. Közérzete rosszabbo­dott. Február elején felke­reste a Klinikai és Kísérleti Sebészeti Intézetet, ahol ala­pos kivizsgálásnak vetették N. Malinovszkij professzor megmutatja betegének, Leo­nyid Belozerszkij mérnöknek a szivéből kioperált golyót. (G. Korabelnyikov felvétele) alá. Itt megállapították, hogy a golyó a jobb szívkamra közelében, a szívizomban he­lyezkedik el. A műtétet gondosan előké­szítették. Belezerszkijt elal­tatták, majd a professzor felnyitotta a beteg mellka­sát. Gondosan megvizsgálta a szívburkot, és csodálkozva vonta fel a szemöldökét. A szívburkon nyoma sem voltv semmiféle sérülésnek, vagy összenövésnek. Hogyan ke­rült hát akkor a golyó a jobb szívkamra falába? Ezen a helyen a szövet elvékonyo­dott, zsírhártya rakódott rá és kissé kidudorodott. Ez okozta a fájdalmat. A pro­fesszor óvatosan kivette az ólomdarabot, amely most itt fekszik a tenyeremen. Hogyan került hát a golyó a beteg szívébe? — Ez a legérdekesebb az egészben, — mondja a pro­fesszor. — 1945 áprilisában, a sebesüléskor a golyó átha­tolt a kar szövetén és a vé­na falán is. Innen a vérke- rintés vitte tovább a szívbe, ahol megakadt a szívizom­ban. — És most mi van a be­teggel? Belozerszkij mérnök hamarosan felépül, — mond­ja mosolyogva Malinovszkij professzor, — és elhagyja a klinikát. A golyó pedig, ame­lyet 23 éven át hordott a szívében, egyik dísze lesz klinikánk gyűjteményének, M. Bagrejeva (Centr erpress — APN) Lakás egy 700 éves templom szentélyében A közelmúltban olvashat­tuk: vidékieknek a fővárost övező falvakba áramlása olyan nagyméretű, hogy he­lyenként istállókat, lépc'ső- házrekeszeket alakítanak át családok lakássá. Jó néhány különös otthon­nal azonban fővárosunkban is találkozhatunk. Az ötve­nes években, amikor a kö­zépkori budavári vízvezeték — Hunyadi János úti kör­nyék — aknájának régészeti feltárására került sor, a föld alatti akna egyik sza­kaszából (amelyet egy világ­háborús bomba szakított be) egy. ott kényelmesen beren­dezkedett ..csőlakót” kellett kitelepíteni. Akadtak lakói a budai várbarlangnak is. A közelmúltban költözött ki az egyik budai templom het­ven méter magas tornyából egy fiatalember, a toronyőr. aki a víztelen és fűthetetien, 15 emelet magas lakásáról csak fájó szívvel mondott le. Most a főváros műemlé­ki hatósága előtt fekszik egy festőművész kérelme: az elhagyott, s újra meg újra feltört ferenchalmi kápolnát kéri — műteremlakásnak. Még különösebb otthona van egy fiatal, kisgyermekes há­zaspárnak a II.. Budakeszi út egyik házikójában. Ezen a telken valaha, az 1300 kö­rül épített úgynevezett buda- szentlőrinci pálos kolostor állt. 1526 őszén a törökök a földdel tették egyen­lővé a felégetett. ha­talmas kolostort. Am szen­télyének alapfalai megmarad­tak — (többi kövét jórészt Budakeszi házaiba építet­ték be) —. s a szentély- romra a telek múlt századi tulajdonosa. Bugát Pál. a hí­res orvos, eevem plot es kis nyárilakot emelt. E vitvi"ó földszintjén — tehát a 663 éves templomszentélyben — talált most otthonra az em­lített fiatal házaspár, párhó­napos gyermekével; HA MÉM ÓS/.IME A FÉRJ férfiak ég nők SZERELEM ÉS HÍZASSÍf* rv ▼▼▼▼▼▼▼ T- T T r T T T T 1 összesen kétszer csi­nálta. Az első alka­lommal elvesztette a sapkáját, másodszor pedig hängigere lett’. MINTAFÉRJ ÉS RÖRTÖA Egy szónokképző tanfolyamon az egyik részvevőnek meg kell tartania első előadá­sát. Témát szabadon választhat. Elhatároz­za, hogy a szerelemről beszél. Nem akarja azonban, hogy a fele­sége kinevesse és ezért azt mondja neki, hogy a vitorlázás lesz elő­adásának témája. Másnap reggel az asszonyt felhívja egűik barátnője, aki ugyan­csak részt vett a tan­folyamon. „Ragyogóan beszélt a férjed teg­nap. Igazán látszott, hogy szakember ezen •t területen", „Komolyan mondod? tJedig eddig még csak Ezután egy pilla­natig elgondolkozott, majd felkiáltott: „Egyet mondok azon­ban nektek: ennek az­tán rögtön vége lesz mihelyt kikerülök eb­ből az átkozott bör­tönből”. „A SELEJT BOSSZÚJA” ön gyártmányainakr „Ezek nem az én gyermekeim. Vala­mennyien reklamá­ciók. HŰSÉGES FELESÉG „Igazi mintaférj va­gyok — mesélte egy férfi barátainak. — Nem dohányzom, nem iszom,, hűséges vagyok a feleségemhez, nem megyek a kocsmába, és nem megyek labdarú­gó-mérkőzésekre sem. Este S-ra ágyban va­gyok és hajnalhasa­dáskor felkelek, s el­végzem a munkám”. kodó asszonyt, gyorsí­tott, hirtelen fékezett majd cikk-cakkban ve­zetett. Hiába! Nyolc kilométer után abba kellett hagynia próbál­kozásait. mert kifo­gyott a benzin. Felesége hűsége azonban annyira meg­hatotta. hogy úgy dön­tött, kitart mellette. A napokban mégis pénz- büntetésre ítélték utas­sá veszélyes szállítása miatt. NŐI LOGIKA Egy fogamzásgátló szert készítő üzem tu­lajdonosát meglátogat­ja a barátja. Mihelyt a vendég belép a ház­ba, hat vidám gyermek ugrik a nyakába. „Hat gyermeke van? De hiszen ez nem va­lami rendek reklám az Az angol John Rig­bynek rendkívül hűsé­ges felesége volt. Ami­kor egy ízben észre­vette, hogy férje egy másik nőhöz indul ko­csiján randevúra, fel­ugrott az ütközőre és belekapaszkodott a ko­csi ajtajába. A férj mindent elkövetett, hogy lerázza a ragasz­— Mama, miért szidtad meg minden ok nélkül a papát? — kérdezte anyjától kis­lánya. — Tudod, most ki kell porolni a szőnye­geket. S ha a papa dühös rám, akkor sokf kai jobban kiveri 4 szőnyeget,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents