Heves Megyei Népújság, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-14 / 88. szám
tidh y — thuujij Az étkezés életünk egyik fontos és szükséges mozzanata, nem közömbös, hogy milyen környezetben és körülmények között reggelizünk, ebédelünk, vacsorázunk. Az étvágyhoz természetesen jó étel szükséges. Befolyásolja az étvágyat azonban az is, eléggé étvágygerjesztő-e az étel tálalása. A tálaláshoz önmagában még nem elég a porcelántányér, az evőeszköz, pohár. Modern, ünnepélyes étkészlet, a porcelán egyszerű, sima vonalú, az evőeszköz rozsdamentes, s a térítőt színes, szalma alátétek helyettesítik. rí«**? sÜi Í -VAV*.V. . í mjt <*irM** fc « m->V» > ♦ ♦ ♦ * §£*<* ****** »♦<**<<*>**> K m»««*»****»*! /mV'* * Ntnox* n\ !<>>« fik -'»<'<>«■* kwVXXO <«.•«*< ******>»•' Az ízléses terítés fokozza az étvágyat, s a teríték egyik szemmel látható jele a kulturáltságnak is. Egy-egy háztartás asztali- edény-szükségletét a család létszámának, étkezési szokásainak megfelelően kell összeválogatni. Természetesen gondolni kell esetenként ellátogató vendégekre, rokonokra, barátokra is. Szerencsére az edény tervezők ma már azt is figyelembe veszik, hogy az edények kevesebb helyet foglaljanak el, többféle célra legyenek felhasználhatók. Az is jó, hogy nem- S csak készletekben, hanem darabonként is összeválogat- hatók az étkezéshez szükséges evőeszközök és tányérok. A korszerű terítési bernutaKékpettyes, falusias hanglatot idéző teás-, kávéskészlct- tóval egybekötött edénykiáltel, tányérokai, színes szőttes alátétekkel terített reggeli-, lításon készültek közölt kévagy vacsoraasztal. (Bohanek Miklós felv.) peink. Ul (jtlWD üLULCSKE jelige alatt írja egyik kedves olvasónk, hogy a Népújságban örömmel olvasta a méhméreggel való gyógyításról szóló cikkünket Ö maga is méhész és szokta alkalmazni magán és a hozzá fordulókon a méhcsípéssel való gyógyítást Amit a cikkben olvasott, azzal igazolva látja, hogy helyesen cselekedett Kénytelenek vagyunk figyelmeztetni kedves olvasónAz emberi szervezet az egészséges táplálkozáshoz nem nélkülözheti a nagy vitamintartalmú flriss zöldségféléket. Bár a nagyüzemi gazdaságok egyre több zöldségfélét termesztenek, vannak időszakok, amikor a friss zöldfélék beszerzése nehéz. Azok a házikert-tulajdonosok, akiknek lehetőségük van rá, sokat segíthetnek a család ellátásában, ha az egész évi főzelékmenynyi séget maguk temv'-ttik meg. Kiszámították, (s ez nemzetközileg is megállapított, elfogadott tény), hogy egy ember egész évi főzelékszük- ségletét — kivéve a burgonyát — 80—100 négyzetméteren meg lehet termelni. Természetesen csakis okos, célszerű beosztással, az egyes növények időben való vetésével, palántázásával. A tavaszi munkák megkezdésekor. ajánlatos a kertekre is »vetéstervet” készíteni. A legtöbbször kis méretű házikertekben kora tavasztól késő őszig jobban ki- használgatjuk a rendelkezésünkre álló területet, ha elő, köztes és utóveteménye- ket is termesztünk. Ezt különösen ott valósíthatjuk meg, ahol öntözésre is van lehetőség. Előveteményül a rövid tenyészidejű növények, pl. a hónaposretek, zöldhagyma, fejes saláta, korai kara ábé alkalmasak. Köztes termelésre lehetőleg eltérő nagyságú alakú és különböző érési idejű növényeket társítsunk. Például a sárgarépa és petrezselyem közé mákot, a korai karalábé és saláta kát, hogy amint a cikk is írja, egy orvostudományi akadémia belgyógyászati intézetében foglalkoztak ezzel a kérdéssel, szoros orvosi ellenőrzés mellett. Ez nem azt jelenti, hogy bárki, bárhol alkalmazhatja ezt a gyógymódot!! önmagát bárki kezelheti, ezt senkinek sem lehet megtiltani (legfeljebb figyelmeztetni az esetleges veszélyekre). De rendszeresen alkalmazni másokon méhcsí- pést „gyógyító” célzattal nem szabad!... Idézünk a cikkből: „A méhméreg minden közé dughagymát a bab és uborka közé csemegekukoricát stb. Utóterményül július, augusztus elején (szintén zöldfogyasztásra) rövid tenyészidejű zöldségféléket, borsót, babot, csemegeíenge- rit, őszi és téli retket, spenótot, sóskát, áttelelő salátát vethetünk. A gazdaságos területkihasználásra néhány példa: az áttelslő feies saláta és őszi vetésű spenót után május közepén paradicsomot, köztesként zellert, vagy paprikát ültethetünk. A zöldborsó után júliusban, őszi szedésre karfiol, kései kel, kései karalábé, közén kései fejes káposzta termelhető. Korai burgonya u‘án zöldbabot, és korai káposztafélét, majd ezek után augusztusban spenótot vethetünk. Vörös és fedi hagy ma -után őzi szedésre korai zöldfcrrsó ajánlható. Korai karalábé, kelkáposzta után a zöldbab csemegetengerivel jól kihasználja a területet. Az átteleiő saláta közé őszszel tavaszi zöldhagymának ültessünk dughagymát. A nyári retek- és paradicsomsorok között a hónapos retek mint szególynövény. sárgarépa- és petrczselyem- mag közé keverve mint korábban kelő sorje’ző növény szerepelhet. A felsorolt példákon kívül természetesen a család igényeinek megfelelően még sokféle összeállítás lehetséges. A zöldségeskert ilyen nagymérvű kihasználása természetesen csak akkor lesz eredményes, ha a tápanyag megfelelő utánpótlásáról is gondoskodunk. emberre másként hat. Egyesek könnyen elviselnek akár 200—300 méhcsípést is, másoknál viszont már egyetlen csípés hatására is légzési zavarok” stb.... léphetnek feL Az orvos előbb érzékenységi ! próbát végez és csak aztán j alkalmazza esetleg ezt a gyógymódot... Ügy gondoljuk, kedves olvasónk ebből megérti, hogy nem alkalmazhatja másokon a gyógymódot. ★ V. B„ kedves olvasónk kérdezi Egerből, hogy elmúlt-e már az influenza- járvány Heves megyében és mikor várható az újabb járvány? Az influenzajárvány Heves megyében már nem veszélyezteti a lakosságot. A kórházakban hozott rendszabályokat is megszüntették. Hogy mikor számíthatunk újabb járványra, arra senki sem tud pontosan felelni... ★ „Melegkiütés, vagy fertőzés” jeligére válaszoljuk: Ha címét is megírná kedves olvasónk, akkor levélben tájékoztatnánk a tennivalókról. ★ Jeligés levelekre válaszolunk, de csak akkor, ha a jeligén kívül nevét is és címét is közli a levélíró. Dr. Háziorvos Családi vitaminkertek A bárkatesftől az épületegységekig A vasbeton diadalát ja A XIX. század elején még világszerte kővel, téglával és fával építkeztek. A téglafalak hézagaiban azonban ekkor már helyenként vasszalagokat is elhelyeztek, amelyek szilárdabbá tették az építményt. Alighanem ez a megoldás tekinthető a vasbeton szerkezetek elődjének. A beton és a vas együttes alkalmazásának első eredményét az 1846. évi párizsi világkiállításom csodálhatták meg a látogatók. A francia Lambot olyan bárkatestet épített és mutatott be, melyet vasszalagokkal megerősített betomfalak határoltak. A világ első vasbetonkészítménvszabadalmát szilárd és tartós szerkezetet ad. Elkészítése minden más építkezési eljárásnál egyszerűbb és olcsóbb. Eleinte csak kisebb szerkezeti részeket, födémgerendákat, födémkockákat készítettek vasbetétes betonból. A múlt század kilencvenes éveiben egy francia mérnök szabadalma forradalmi fejlődést eredményezett. Az általa bevezetett új rendszer fő jellemzője, hogy az egyes szerkezeteket az összes szerkezetek egységes összefüggésében egy lesné kiképezve építik fel. Ma is ennek alapján építik korunk legtöbb vasbetonszerkezetét. Ahogy teltek az évtizedek, egyre jobban tökéletesedett, finomult a vasbeton kivitelezési technikája. 1917-től alkalmazzák a beton méehá- nikai tömörítését, úgynevezett vibrálását. Világszerte új zsaluzás! módszerek születtek, amelyek megkönnyítették a munkát. A nagy szilárdságú acéluk nyújtható- sága nem egyezett meg a betonéval: a kísérleti szerkezetek sorra megrepedlek. Hosszú évek munkája eredményeként végre arra a megoldásra jutottak, hogy a betonba helyezett acélszálakat a betonozás előtt: . neg kell feszíteni, a a betonnak a megfeszített szálakhoz kell kötődnie. így született meg a még sokkal nagyobb szilárdságú és teherbírású előfeszített vasbeton. Üj korszakot nyitott a rss- beton történetében az elöregyártás megvalósítása, ez tette lehetővé nagyüzemesítését. Az előregyártásnak egyik módja az, hogy épületelemeket állítanak elő a központi telephelyeken és ezekből a helyszínen összeszerelik az épületekét. A házgyárak érvnél tovább mennek, hiszen egész épületegységeket állítanak elő — a faleié- mekben az üvegezett ablakok. a csővezetékek stb. is benne vannak —, ami még jpbban megkönnyíti az építők helyszíni munkáját. Kétségtelen, hogy mindkét esetben előzetesen nagy beruházásokra, fokozottabb munka- szervezésre van szükség, de a megtakart tások mind időben, mind költségekben a fejlesztők elképzeléseit igazolják. — rövid hírek erre adta ki a francia állam. Jóllehet Lambot kapta az első szabadalmat. mégis Joseph Maniier-t tekintik 3 vasbetontechnika úttörőjének, A francia kertész először virágvályúival hívta fel magára a figyelmet, melyek betont cvs‘ébe vashálót helyezett el. Néhány év múlva már vasbeton csövek, tartályok, lemezek, majd lépcsők építésére kapott szabadalmat ezzel az új technikával. ö épített elsőként a világon 2000 köbméter űrtartalmú vasbeton víztartályt, valamint egy 16 méter nyílású hidat. Mindezt anélkül tette, hogy fogalma lett volna a szerkezetek szilárdsági méretezéséről. Nem sokkal később a mérnökök tudományos, matematikai alapokra helyezték az új szerkezet- építési módszert. A vasbetonstatika segítségével ezután már egymást követték a merész megoldások. Milyen egyszerű is való- lójában a vasbeton elkészítése: cementet vízzel és kaviccsal összekevernek s ezt az előre elkészített vas-„csont- váz” köré tömörítik. A siker titka, hogy a megszilárdult beton és a vas ugyanolyan mértékben tágul, illetve zsugorodik, hőmérsékletváltozás hatására. így egységes, ÍN Elsüllyedt városok A londoni Oceoanográfiai Intézet egyik munkatársa két hónapos kutatóútján megállapította, hogy a Pe- loponnészosz-félsziget partjai mentén 20 elsüllyedt város fekszik a tengerben. Ezek legtöbbje a klasszikus vagy későbbi korokból való, egy pedig, Elai>noniso6, i. e. 2000-ből. A szakembereket már régóta izgatta az a kérdés, miért nem találhatók városok az antik világból e görög félsziget partjain. Pelopannészosz-félsziget partja 1—4 métert süly- lyedt északról-déld irányban, ez az oka annak, hogy a part menti városok sem maradtak meg: a tenger felszíne alá süllyedtek. Három és fél méterrel a tenger felszíne alatt megtaláltak most Elaphonisos sziget közelében egy egész várost, amelyről eddig nem tudtak. A nyolc hektárnyi területen megmaradtak a házak, az utcák, a városfalak. A többi tizenkilenc városról még nem sikerült megállapítani, hogy mikor kerültek a víz alá.' Gnruló karosszék rokkantak részére Elektromos motorral hajtható karosszéket készítettek Svédországban. Sebessége sima területen 14 kilométer óránként. Súlypontja egészen lent van és ezáltal stabilitása biztonságos. Veszély esetén, vagy akkor, ha a vezető elveszti az uralmat a volán felett, automatikus fékrendszer leállítja a karos- széket A kellemes fzü ragasztó Nehezen tudunk felhagyni azzal a rossz szokással, hogy a borítékokat nyála- zás6al ragasztjuk le, vagy hogy a bélyegeket nyelvünkkel nedvesítjük meg. A szakemberek sóik országban azzal kedveskedtek a fogyasztóknak, hogy ízesítik a ragasztóanyagokat. Kömény-, eper- vagy vanillia-kivona- tot kevernek a ragasztóhoz, s azt kenik a borítékok zárólapjára, a bélyegek hátuljára. Több helyen már a ragasztószalagokon is alkalmazzák az ízesített ragasztóanyagot. Ezek után félő dolog, hogy azok is „rászoknak” a ragasztók „élvezetére”’, akik eddig a nedves szivacsot használták. Pókok és a zene Angol kutatók felfigyeltek arra, hogy a pókok érzékenyen reagálnak a másodpercenkénti 100—50 000 rezgésszámú hangokra. Különbséget tudnak termi az egyes hangfrekvenciák között. Ezt az is bizonyítja, hogy a pókevő denevér által kibocsátott ultrahang hatására hanyatt-homlok menekülnek, míg a rovarok által hallatott zümmögés frekvenciája tár fp r> d j; oz-a ^ koiat>oan megállapították: ha egy hangvillát a pókhálótól távol rezgésbe hoznak, a rovar mellső lábait a hang irányába nyútja. Ha viszont közel viszik a hangvillát, a pók rátámad a hangforrásra. A közelmúltban Angliában napvilágot látott egy tanulmány. mely ..hangszerenként! bontásban” elemzi a pókok viselkedését. Eszerint a húros hangszereket kedvelik leginkább a , .zeneértő” rovarok. ■ . A férfi kétszer olyan lobbanékony, mint ■ nő A férfiak hetenkint átja«, hatszor dühödnek fel, a nők háromszor. Ezt állapították meg Oregonban és Columbiában. egy amerikai orvosi egyesületben. A férflbe- csiilet védelmében viszont megállapították azt is, hogy a nők kitörésének hevességű sokkal nagyabb volt
