Heves Megyei Népújság, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-07 / 82. szám

Hasznost háztartási eszközök anyáéból készült habverő. Tejszínt és mindenfajta kré­met fele annyi idő alatt ké­szíthetünk el vele. mint a ha­gyományos habverővel. Azt hiszem, nincs olyan háziasz- szonv. akinek ne okozott vol­na bosszúságot a kifutó tej. A dupla falú tejforraló. ame­lyet háromféle méretben le­het kapni. biztosítja, hogy nem ég oda. s nem fut ki be­lőle a folyadék. Mellette nyugodtan dolgozhat a házi­asszony. mert sípolva jelzi, ha a tej felforrt benne. Érdemes felfigyelni az újabb típusú, úgynevezett baionett-záras kuktára is. Egyszerre négyféle ételt le­het benne főzni. Ha nem kuktában főzünk, akkor azo­kat a modem vonalú, vastag falú. a meleget jól tartó fő­zőedényeket ajánlhatjuk, amelyek tálalásra is alkal­masak. A svéd és angol gyártmányú, formára, minő­ségre is kitűnő evőeszközök szintén figyelmet érdemel­nek. A késgamilűrához élező is tartozik, s a kenyérvágó­tól a sajt- és hagy maszelete­lőig mindenfajta kést megta­lálhatunk közöttük. A mo­dem konyhában a mosogató dézsa is legyen műanyagból; jól bírja a forró vizet is. e most kapható. Végül egy apróság: a háztartási boltok­ban már mindenütt kapható az alumínium edényeket va­lóban ragyogó fényesre tisz­tító f émforgács; *. I. Receptek 1 paraj és a sóska Aa őssaei vetett oaraj (spenót), *3 átterelő eóstea a legkorábban szedhető tavaszi főzaléktélénk. Bokán bizony nem nagyon sze­retik. nem sokra becsülik eze­ket a zöldfőzelékeket. Pedig a paral — főként szerven kötésű vastartaüma, vitaminjai, fehérjéi, levélzöldje miatt — egyik leg­értékesebb zöldföae&éüdink. A ha­sonló értékes tápanyagokat tar­talmazó sóskánál: csupán magas savtattalma csökkenti kissé a táplálkozási értékét Sajnos, az ételeik készítésénél a legtöbb háziasszony nagyon pa­zarlóan bánik ezekkel a zöldség­félékkel; a szárak lecsíp kedésé­vel, például a tápanyagoknak több mint a negyedét is eldob­ják. Táplálkozási szempontból az a helyes, ha ezeket a leveles fözeléknövényeket a szárával együtt használjuk fel. S ha máT ragaszkodunk az alőfőzéshez, ak­kor csak kevés, gyengén sós, forró vízbe dobjuk a zöld nö­vényt es 5 percnél semmi esetre sem főzzük tovább. Ezzel csök­kentjük a tápanyagok kioldódá­sát. de még így is ajánlatos a fő­zővizet a berántás utáni fel- eresztéshez felhasználni. A fűző­ié mellett tejjel, tejfellel, tojás­sal történő feleresztéssel. besűrí­téssel tehetjük még táplálóbbá e zöldségféléből készült étexeket. Néhány recept a belőlük készült ételekhez. PARAJFŐZELÉK: Egy kiló megmosott, előfőzött parajt, tejben áztatott 1—2 zsem­lével szitán áttörünk, világos rántással berántjuk, sóval, bors­sal Ízesítjük, a saját levéve! és tejjel feleresztve feflforaljuk. Ha a tűzről levettük, még 2 tojás sárgájával besűrítjük, vagy tü­körtojással (bundáskenyérrel) tá­laljuk. VITAMIN-PARAJ: Egy kiló parajt kevés, gyengén sós, forró vízbe dobunk, amely­ben pár perc alatt összeesik. Le­szűrjük és pár deka habosra for- rósított vajban megforgatva rá­ütünk 2 tojássárgáját, megsóz­zuk, könnyedén összekeverjük éc melegen tálaljuk. Hús mellé sült burgonyával köreiként, de külön fogyasztva is nagyon finom, bitóid ízű”, vitamlndús étel. PARAJFASIRT: Fél kiló főtt burgonyát és egy kiló parajt szitán áttörünk. Ösz- szekeverjük 2 egész tojással. G—8 dekányi zsemlemorzsával, sóval, borssal ízesítve lapos pogácsákat formálunk belőle, s tojásba, mor­zsába mártva, forró zsírban ki­sütjük. Ktűnő feltét, vagy köret. HIDEG SÓSKÁM ART AS: Fél kiló apróra vágott sóskát forró zsíron addig párolunk, ami-' szétfő. Kevés liszttel meghlntv« vízzel feleresztjük, felforraljuk és 2—S kanál tejföllel elkeverjük A tűzről levett sóskához ezután állandó keverés mellett hozzá­adjuk 2 tojás cukorral simára ke­reti sárgáját, majd amikor félis kihűlt, óvatosan hozzávegyítjük a kemény habiát is. Kihűtve tá­laljuk. SÓSKAKRÉMLEVES: A kevés vízben puhára fűzött sóskát szitán áttörjük, kevés liszttel elkevert 1—2 deci tejföl­lel elkeverjük, majd tejjel és a főzőlével feleresztve, sóval, cu­korral Ízesítjük. A tűzről levett leveshez óvatosan hozzákeverünk 1—2 tojás sárgáját. Pirított zsem- lekockával tálaljuk. (Ugyanígy készíthetünk parajlevest Is). —...­_____ Mt t. Az edényboltok, az áruhá­zak háztartási, műszaki rész­legeiben. a kirakatokban gyakran akad olyan árucikk, amelyeket a háziasszonyok szívesen vásárolnak meg munkájuk megkönnyítéséire. Gyakran megyünk el azon­ban a kirakatok, vagy a pol­cokra halmozott árukat néze­getve úgy. hogy észre sem vesszük az újdonságokat, vagy az éppen már nem is újdonságnak számító hasz­nos háztartási eszközöket. Néhány ilyen háztartási esz­közre szeretnénk felhívni a figyelmet. ( Kis helyen elfér és sokkal könnyebben, szebben vasal­hatjuk a ruhát, ha van egy szétnyitható, állványos va­salódeszkánk. A porszívónál lényegesen olcsóbb az a né­met gyártmányú szőnyegke­félő. amely még a cémaszá- lat is felszedi a padozatról. A háztartási eszközök kö­zül nagyon, praktikus a mű­Az „örök" divat = a kosztüm (Két párizsi modell) Á kosztüm a nők talán legkedveltebb ruhadarabja, mert mindéül alkalomra, minden időszakban a lefí- praktikusabban használható és csinos. Váltakozó kabát­hosszal. az egészen rövid, csí­pőig érőtől az úgynevezett háromnegyedes hosszig, a klasszikus vonalú angolostól, a sportoson át a franciás al­kalmi kiskosztümökig min­den változata divatos ezen a tavaszon is. A kosztüm — a nők eigyik leginkább „időálló” divatja. A nagy francia di­vatcégek tavaszi kollekciójá­ban is nagy számmal szere­pelnek különböző kosztümök. Mutatóban közülök kettő. nyújtott szabásvonala kosz­tümöt a párizsi „Calcutta” diva ti: áz mutatta be. Az ci­hái olóan elegáns kosztüm — amint a divatház ajánlja — piros, vagy fehér gyapjúból, vagy panama anyagból is nagyon szép. Hozzá fehér kesztyűt, fehér lapos sarkú cipőt viselnek. rOü£áQmmJ£ Ámpolnás növényeink A tél rendszerint elöregí- ti a különben igénytelen, há­lás ámpolnás szobanövé­nyeinket. amelyeknek egyik legismertebb képviselője a Braziliából származó „plety­ka” (Tradescantia). Népi ne­vét valószínűleg tulajdonsá­gától kapta, gyorsan terebé­lyesedő és egész éven át dug­ványozással szaporítható. Zöldlevelű változata mellett többféle színes, tarkán csíko­zott levelű változata is telter­jedt. A hajtásvések eldugványo- zásával fiatalíthatjuk meg a télen felkopaszodott növé­nyeket is. A 6—10 centis dug­ványokból általában 8—12- tőt (nagyobb cserépbe töb­bet) ültessünk. Szobahőmér- sékl 'ten rendszeresen öntóz- vel (meggyökeresedve is ked­veli a sok vizet! hamarosan mutatós, szép növény lesz «előle. Ampol nasaerűea le­csüngő hajtásaival polcra, vagy falra erősített cserép­tartóba elhelyezve mutatós dísze a lakásnak. Szereti a világos helyét, de a naptól óvjuk. — mert különösen a színes levelűek — elvesztik szénen színeződő tulaidon- ságaikat. A csokros inda. vagy zöl­dike néven ismert Klorofi- tum is a mindent tűrő szoba­növények közé tartozik. Hosszú, zöld leveleinek egyes változatát hosszanti sárgás- fehér csík díszíti. Indaszerű lelógó szárain hozza apró fe­hér virágait, amelyeken az anyanövényhez hasonló sár­iak fejlődnek, s szinte körbe­fogják a cserepet. A sárj haj­tásokról szaporítható. Porha- nyós. tápdús földet, bőséges öntözést, világos helyet kí­ván. de a napot nem szereti. Félárnyékos, hűvös helyen is nevelhető. _____ ___ 1. ) Ezt a hordó gyapjúból készült, zsebpatnikkal díszí­tett. enyhén karcsúsított, 2.) A kosztümök sorában rangosak a „Coco” Chanel párizsi divattervező sajátosan elegáns vonalú kosztümjei. Ez a fehér gyapjú és arany­színű brokátszálból szőtt, al­kalmi . esti kiskosztüm ezt a vonalat képviseli. Hozzá aranyszínű cipőt visel a ma- neken. (MTI Külföldi Képszolgálat képe.) II „nagy Ieiielőséi©li "jdt jásiya" Syntax 1. miniatűr szovjet elektronikus gép. a progra­mozás során elkövetett hibákat automatikusan jelzi. (MTI Külföldi Képszolgálat) Berg szovjet akadémikus nevezte így a kibernetikát, az emberi haladás szempontjá­ból rendkívül nagy jelentősé­gű tudományágat. Ma mar mintegy 1200 tudományágat tartanák nyilván, de bizo­nyos, hogy számuk a követ­kező évtizedekben még to­vább növekszik. Ezek soka­ságából a kibernetika külön­leges rangra emelkedik. Az általa nyújtott alapokon ugyani« együtt dolgozhat a híradástechnikus, a matema­tikus. a fizikus, a kémikus, az orvos és a biológus — hogy csak _ „eaiontosabbakat em­lítsük. Mi a kibernetika? „Divatos” dolog a kiberne­tikára hivatkozni, ha a mo­dem tudományos problémák útvesztőjébe tévedünk. Pedig e tudományág feladata jól meghatározható. A kiberne­tika — mint ismeretes — az elektronikus számológépek és egyéb, az elektronikát fel­használó, bonyolult automa­tikus berendezések építésé­vel. tökéletesítésével és gya­korlati alkalmazásával fog­lalkozik. A kibernetika fejlődésében nagy szerepe volt az élő szer­vezet és az automatikák mű­ködésében felfedezhető ha­sonlóságok vizsgálatának. A visszacsatolás jelenségét (a szerszámok és gépek folya­matosan szabályozott műkö­dését a változásodnak megfe­lelően) matematikailag elő­ször műszaki modelleken vizsgálták, az élő szerveze­tekben is fontos szerepet be­töltő jelenség alapján. Más­részt a memória fogalmát az emberi emlékezőképességről vi tték át az elektronikus szá­mítógépekre. Egyszerű alapműveletekké! A kibernetika elméleti és gyakorlati fejlesztésének leg­látványosabb eredményei a számítógépek. Bonyolult mű­ködésüket, a tudomány szol­gálatába állításukat egy gon-, dolat-sorrai világíthatjuk meg. Az ember élete minden pil­lanatban információkat (ér­tesüléseket. jelzéseket) észlel és értelmez, az érzékszervek közvetítésével, az agy tévé kenység révén. A cél az. hogy az ember olyan gépeket ál­lítson maga helyett, amelyek az értesüléseket feldolgozzák. Az információfeldolgozó gé­pek olyan folyamatokkal fog­lalkoznak. amelyek felbont­hatók ismert alapműveletek sorozatára. Ha például az ember által meghatározott, a gépnek szóló utasítás bízó nyos adatokkal való össze­hasonlítást jelöl meg felada­tul, valójában a kivonás ne­vű számtani alapműveletet kell végeznie a gépnek. Az összehasonlítás tehát egysze­rű kivonás; az arányosítás osztás; két egymást követő lépés várható eredményének kiszámítása pedig össze­adás. Az ember tehát alap­műveletekre bontható mate­matikai feladat formájában megfogalmazza az utasításait, s a számítógép ennek alapján fantasztikus gyorsasággal .,cselekszik”, • n gép döntést hoz Az eredetileg „játékelmé­letnek” nevezett matematikai okoskodásból fejlesztették ki a kibernetikusok a „döntések elméletét”. A számítógépek ennek alkalmazásával „isme­rik fel” az írt betűkét, vagy­is „eldöntik”, hogy mi az, amit „látnak” és miként kö­vessék egymást az egyes moz­zanatok. idő- és fontossági sorrend szerint. Gondolkodnak-e a számiíétfépeH ? Biológiai szempontból a * gondolkodás eseménysoro­zatnak tekinthető, amely n* agyvelő különböző részei kő. zött lezajló információcsejrér bői áll. A jelenlegi számító­gépekkel mindazok a fel­adatok elvégezhetők, ahieiye- ket megfelelő szabályokba tudnak foglalni. Ám az em­beri agyvelő nemcsak k;gi- kai folyamatokra, hanem sej­tésekre is képes, amelyeknek ma még nincsenek kidolgo­zott formulái Gondolkodó számítógépekről tehát csak akkor .beszélhetnénk, ha sej­tésszerű kapcsolatok létesíté­sét is meg tudnánk oldani. Erre ma még nincs lehetőség és egyelőre nem is 'várható előrehaladás ebben a vonat­kozásban. «ff í" ff ■ rr w uj fejogep Az össz-szövetségi tudo­mányos kutatóintézet a mezőgazdaság villamosítá­sával foglalkozó konstruk­tőrei új fejőgépet szerkesz­tettek. A szerkezet hordozható, kis könnyű kocsira szerel­ték fel. Fejőpoharait gumi­burok fedi. amely a vákuu­mot biztosítja a fejes ide­jére. A készülékben a szük­séges ritkítást egy különle­ges szivattyú segítségéve’ valósítják meg. A „Volga fejőgépen a fe.iési folyama­tot három ütemre bontot­ták: szívásra, sűrítésre és szünetre. Termelékenység« a gyorsított ütemismétlődés- következtében majdnem húsz százalékkal nagyobb, mint a régebbi háromüte nű „AD-ZM” készüléké. Az új berendezést tej mé­rővel (két,, henger alakú, beosztással ellátott üveg­edény! szerelték fel, amely­nek segítségével könnyen megállapíthatják minden egyes tehén hozamát. A „Volga” használata egysze­rű: egy fejőnő egyidejűleg három készüléket kezelhet. A fejés időtartama 3-6 perc. A képen a „Volga” fejő­sén teifelfoeó kamrával. Ébresztő ké>zülék gépkocsikon Az egyik legsúlyosabb bal­eseti veszély a. gépkocsiveze­tő elalvása, ami különösen egyhangú útszakaszon fordul­hat elő. A szakemberek ér­dekes ébresztő készüléket kí­sérleteztek ki. Ä szerkezet lényege a kormánykerekra szerelt fémtárcsa, amely ab­ban a pillanatban, amint a gépkocsivezető keze a kor­mánykeréken elernyad, ára­mot szakít meg és . ezzel, két további készüléket hoz mű­ködésbe. Az egyik egy akusz­tikai figyelmeztető jelzést ad, a másik pedig kikapcsolja a gyújtást. Az előző hatására az elbóbiskoló gépkocsiveze­tő magához tér, a másodikra pedig a gépkocsi lefékeződik.

Next

/
Thumbnails
Contents