Heves Megyei Népújság, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-02 / 78. szám
' ,-a». Mem fulladt anarchiába a fsz-ek önállósága A régi és új elvek keményen összecsaptak a tervkészítéseknél — de győzött az új A zárszámadó közgyűlések után, a figyelem afelé farfordult, hogy miként alapozzák meg az idei sikereket, hogy a nagyobb önállósággal élve, olyan tervek készülhessenek, amelyek figyelembe veszik az új gazdasági mechanizmus lehetőségeit, és a korszerű, agró- és zootechni- kai módszereik felhasználásával több árut, nágyobb jövedelmet adjanak. A tervezés első mozzanatai a vezetőségnél Indultak, ám, hamar kiszivárgott, hogy milyen elképzelések, javaslatok születtek, milyen tétre akarják feltenni a szövetkezeti tagság földjét, munkáját, jövőjét. így tehát már a tervtárgyaló közgyűlések előtt az első szá mú köz téma vol t a tagságnál, hogy miből menynyit vetnek, milyen elgondolások vannak az öntözésre, építkezésre, hol létesítenek melléküzemágat, kőbányát, nyitnak-« üzletet, zöldségpa- vilomt, mennyi műtrágyát használnak, és sertéshizlalást vállalnak-e, vagy inkább a baromfinevelést választják. Es amint az első hírek kiszivárogtak, rögtön kezdődött a vita, amelyben rendkívül élesen csap még mar napság is össze, a régi és az új gazdálkodás szemlélete. Néhol — élve azzal a lehetőséggel, hogy a szövetkezet azt termel, amit alkar — arra próbálják rászorítani a vezetőket, hogy térjenek vissza a régi gazdálkodási formára, ne adjanak pénzt öntözésre, műtrágyára, gépekre, s nagyapáik módján termeljenek. Máshol higgadtan mérlegelik a helyi lehetőségeket, és merészen nekivágnak ez új gazdálkodási módszereknek. Melyik a jellemzőbb? Szerecsére az utóbbi. Ahogy Urbán Imre, a Dél- Heves megyei Tsz-szo vétség titkára összegezte az idei terv- készítés tanulságait. Jóval nagyobb felelősséggel láttak ehhez a munkához a közös gazdaságok, mint a korábbi években. Ahogy mondotta: bízik abban, hogy az idei tervek, amelyek nem felsőbb szervek sugallatára, hanem a szövetkezet lehetőségeit figyelembe véve készültek. nem irattárba kerülő papírok lesznek. de olyan dokumentumok, amelyeket néhány hónap alatt szinte rongyosra olvasnak a szövetkezeti gazdák és vezetők. Ami az önállóságot Illeti, mint mondotta, ez nem fulladt anarchiába. A szövetkezetek az idén is megtermelik azt a búzát, húst. zöldséget, takarmányt, amely a népgazdaságnak szükséges. Legtöbbet szerződésre.., bár keresik azokat a lehetőségeket is, amelyekkel a fennmaradó árut szabadpiacon értékesíthetik. Gondosan mérlegelik, hogy érdemes-e és hol érdemes öntözni, milyen távolságra hasznos szállítani a terményt, és milyen búzafajtákat érdemes termeszteni. A tervkészítés időszaka a régi és az új gazdálkodási szemlélet harca, s ebben a a józan számítások, gondos mérlegelések mellett felüti fejét az ósdi szem élet, a demagóg vélekedés is. Ennek egyik kirívó példája, hogy Egerben arról kell vitatkozni, érdemes-e város termelőszövetkezetnek zöld séget termeszteni, nag\ kertészetet fenntartani? Ráadásul olyan helyen hangoztatták azt, hogy „megesz bennünket a kertészet” ahol három holdnyi terület sem jut egy szövetkezeti családra, ahol két és fél száz nő jelentkezik munkáért. Amikor a megye más részein meghallották ezt, szinte nem akartak hinni a fülüknek. Zagyvaszántón Töltés ly Ako» főmezőgazdása saját példájukkal bizonyította, mennyire tarthatatlan ez a maradi szemlélet, hiszen ők 130 hold kertészetükből hárommillió forint Jövedelemhez jutottak. A hevest Rákóczi Tsz-ben azzal érveltek, hogy ha nekik megéri a borsodi üzemekbe, városokba vinni a zöldséget, hogyne érné az meg olyan szövetkezetnek, amely a megyeszékhely „szájában” fekszik. Az érvelést mi is megtold- hatnánk azzal, hogy az említett szövetkezet az előző évben területének 10 százalékán — amely kertészet volt — nagyobb értékű árut termelt. mint a fennmaradó 90 százalékon. Az viszont igaz, hogy nem lehet sikeres kertészkedés, nék bebizonyítani, hogy nemcsak a csányl dinnyések országos hírűek. de a csányi dinnye is újból az lesz. A faluban ugyanis elterjedt az a nézet, hogy a határ „ki van diny- nyézve”, azért nem lehet otthon görög- és sárgadinnyét termelni. Most új fajtákkal kísérleteznek, hogy bebizonyítsák ennek az ellenkezőjét. Addig azonban amíg ez nem sikerül, a szövetkezet tervében valóban kevés diny- nye termesztése szerepel. A vita e napokban is tovább tart, s az összecsapás helyenkint kíméletlen. Az új és a régi vívja a harcát a falvakban, amely természetes velejárója a tervkészítésnek, hiszen az egész évi munka megalapozásáról, sikerére!, van szó. Mindenesetre biztató, hogy a józan számításokra alapozott vélemények, javaslatok kerekednek felü ezekben a szóosattákban, s nem a felsőbb Instrukciók, de az érvek, a valóság számai, tényei szabják meg a közös gazdaságok ided terveit. Megnyugtató ezt így összegezni. Kovács Endre ha eleve rossz magot vetnek; ha elhanyagolják a munkát, a vegyszerezést, ha még a megtermelt árut sem szedik le, hanem veszni hagyják. Remélhetőleg ez a vita nem a kertészetet ellenzők győzelmével végződik, hiszen ez a közös gazdaságot olyan lehetőségtől fosztaná meg, amellyel kéve» ■zü'vetkezst rendelkezik a megyében. Az, hogy a szövetkezeti tagság egy része aggodalmaskodik az idei terveknél, érthető. Saját jövedelmüket, jövőjüket féltik, és szeretnének biztosítékot kapni, hogy a vezetők által ismertetett tervek megalapozottak. Zagyva- szántón is magyarázatra kényszerítették a főkönyvelőt: bizonyítsa be, hogy a majdnem kétmillió forintos beruházás, amellyel a sertés- tenyésztést akarják megalapozni, korszerűvé tenni, kifizetődő lesz és olyan sikereket érhetnek el vele mint a tejnél, ahol minimális gépesítéssel, Jóval a megyei átlag fölé emelték a termelést Az aggodalmakra legjobb válasz az elméleti és gyakorlati bizonyítás. Ezt tesEik most a tervkészítés időszakában az elméleti vitáknál, később a földeken. A felaőtár- kányiak például szakítottak az őszi árpa-termesztéssel. mert gazdaságtalannak bizonyult, a csányiak azt szeretFelszámol'ák a csúf településeket Az építésügyi és városfejlesztési minisztérium a kormány múlt évi határozatának megfelelően kidolgozta a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolásának Irányelveit. Ezek szerint a tanácsoknak sürgősségi sorrendet keil meghatározniuk a felszámolandó telepek lebontására, a lakók elhelyezését szolgáló kedvezményes lakásépítési akció lebonyolítására. A ren delkezésre álló erőforrásoknak több mint a felét elsősorban a városok, illetve a városiasodó és üdülőjellegű községek belterületét, az elsőrendű főútvonalaik és vasúti fővonalak környékét és az idegenforgalmi jelentőség’.; külterületeket elcsúfító tele- nek sürgős megszüntetésére kell fordítani. A telepek felszámolását a kedvezményes lakóházépítési akcióhoz rendelkezésre álló központi hitelkeretből és a helyi erőforrásokból épülő új lakásokkal, továbbá lakásvagy lakóházvásárlással és a megüresedő, illetve az új tanácsi lakások felhasználásával kell segíteni. A tanácsoknak a sürgősségi sorrendben előrevett, kiemelt területeken a lebontatnád telepek lakóinak munkáltatóitól is segítséget kell kérniük. (MTI) Vigyázzunk a gyermekekre! Heves megyében 1907-ben 32 gyermek bal eset történt. Húsz gyalogos és 12 kerékpározó gyermek sérült meg. Ebből sz egyszerű adatból is kitűnik, bogy a gyermekbalesetek száma gyakori. Különösen kora tavasszal és vakációban fenyegeti sok veszély a gyermekeket. Akik felületesen olvassák a gyermekbalcsetekröl szóló jelentéseket, úgy vélik: érthető, hiszen a járművek száma évről évre gyarapodik. Ez utóbbi Igaz, de nem szabad, hogy a járművek sokasodása a balesetek számát növelje és főleg nem nyugodhatunk bele a gyermekbalesetek számának növekedésébe. Nem lehet véletlen az, hogy a kisebb, értelmileg még alacsonyabb fejlődési fokon álló gyermekeket éri leggyakrabban baleset és ez főleg az Iskolai szünetben következik be, amikor a pedagógusok felügyelete alól, az iskola kötöitebb életéből kikerülnek a gyerekek. Igaz, hogy a szülőt el- foglaja a kenyérkereset kötelezettsége, nem ügyelhet állandóan gyermekére, de az Is igaz, hogy sok szülő nem tanítja meg gyermekét a helyes közlekedés szabályaira, nem magyarázza meg, hogy az utcán és az úttesten mit szabad és mit nem. Tehát mi felnőttek is felelősek vagyunk a gyermekbalesetekért, A gyermek nem Ismeri a veszélyt, nem tudja felfogni tettének következményeit, hiszen nem rendelkezik tapasztalattal, hajlamos a könnyelműségre, sőt vakmerőségre is. ŰJ kerékpárjával örömében rohan, vagy bizonytalan billegő mozdulatokkal halad a legforgalmasabb úton is és sokszor a lába még nem éri el a pedált. Cj rollert kapott a kicsi. Versenyezni akar a gépkocsival és súlyos baleset érheti. Hányszor előfor dúl, hogy álló jármű előtt akar átfutni a gyermek az úttesten és féktávol ságo belül ugrik a gépkocsi elé vagy az úttesten hirtelen Irányt változtatva kerül súlyos veszélybe. Gyakori jelenség az Is, hogy a forgalmas úttest mellett vagy éppen az útesten fociznak a gyerekek és a játék hevében megfeledkeznek arról, hogy az úttestre gurult labdáért rohanni veszélyes. A törött karok, lábak, súlyos gyermekbalesetek figyelmeztetnek bennünket: szülők, felnőttek jobban vigyázzunk a gyermekekre! Heves megyei Közlekedési és Balesetvédelmi Tanács Gazdagodott az ország Hódmezővásárhelyen jelépült az Alföldi Porcelángyár, amelynek korszerűen felszerelt műhelyeiből évente 6 ezer tonna fürdőszoba-berendezés — közötte a képen is"látható mosdókagylók sora — kerül az új lakásokba. Csalnak az Italboltban A furfangos kisiparos Mit tesz a tanács állandó bizottsága? A Hatvani Járási Tanács ipari, kereskedelmi ée kommunális állandó bizottsága védi a vásárlók érdekeit, Többször ellenőrizték az italboltokat. és az ellenőrzött egységek mintegy felében súlycsonkítást állapítottak meg. Előfordult, hogy 9 centiliteres pohárban mérték a deci pálinkát. A következetes ellenőrzés hatására az utóbbi időben már kevesebb szabálytalanság tapasztalható az italboltokban. A járási tanács mellett működő állandó bizottság ellenőrizte a jogtalan ipar gyakorlását, de ezzel egyidejűleg a lakosság jobb ellátását szolgálta azzal, bogy indokolt esetben üzemben dolgozó munkásoknak másodállásként javasolta az iparengedély megadását. Az állandó bizottság felhívta az illetéKi mit hisz? Az újságok szinte naponta írnak hiszékeny emberekről. Olvastam, egy középkorú úr, hamisított takarékbetétkönyv diszkrét felmutatásával, közel két és fél millió forintot inkasszált be hiszékeny áldozataitól. Elhitték, hogy autót szerez nekik. Olvastam művelt, okos nőkről, akik boldogan nyújtották át kis vagyonkájukat a bárdolatlan és primitív házasságszédelgőnek. Olvastam másokról, akik éveken át de- generait ál-mérnökhöz hordták a pénzüket, hogy az majd házat épít részükre a Rózsadombon. Olvastam továbbá öregekről, akik alvilági alakokkal kötöttek eltartási szerződést. stb- stb... Sűrűn olvasok ilyenekről és nem értem a dolgot. Hol van Pesten ez a rengeteg hiszékeny ember? Hogyan lehet, hogy én még soha, egyetlen egy- gyel sem akadtam ösz- sze? Sőt, személyes tapasztalataim szerint honfitársaim kifejezetten gyanakvó természetűek, tamáskodók. Talán bennem van a hiba? Másnak mindenki mindent elhisz, nekem az igazat sem? Ijedten veszem észre, hogy míg ezen a rejtélyen töprengtem, a villamos már a Rákóczi téri megállóhoz éri. Sietve, utolsónak lódulok az ajtóhoz, lábam már a lépcsőn, amikor a kalauznő utánam szól: — Szabad a jegyet? — Kezelve! — kiáltom ércesen. — Ezt már ismerjük! — legyint, és megy befelé. Talán a napfoltok is közrejátszottak, de hirtelen elöntött a pulykaméreg. Visszakapaszkodtam a peronra, előhalisztam a hetijegyemet, a kalauznő után loholtam. — Tessék! — dugtam az orra alá, — Itt a szerda és itt a lyuk! Rám nézett, vállat vont, hátat fordított. Látszott rajta, hogy mindettől függetlenül tői futhattam vissza, mert szemből nem jött kocsi, persze elkéstem, és természetesen a főnökkel találkoztam a folyosón. — Hát töltöttük ezt a szép délelőttöt? — érdeklődött nyájasan, és én kiolvastam a szeme gvan a véleménye a magamfajta elszánt lógósokról. Közben a villamos vitt bennünket tovább, a Baross utcámébSl, Hogy úgysem hiszi el az igazat. — Indiából — nyeltem nagyot —, Indiából megérkezett Zoli bácsi. Külön repülő géppel. Tessék elképzelni, hozott nekem két bengáli tigrtsköly- kőtl — t gazán? — csillan; fel a tekintete. — Ké; tigriskölyköt? Ez kedves. Ide figyeljen! Minek magának kettő? Az egyiket átvenném. A gyerekeknek. Természetesen nem kívánom ingyen. Itt egy százas előlegnek. Rendben? Tessék! Azt, hogy egy megállóval tovább utaztam, nem hitte volna el. A tigrist elhitte! Holnap majd behozom a borotvaecsetemet, és azt mondom, hogy a két kis fenevad, szakszerű ellenőrzés hiányában, teljesen felfalta egymást. csak ez maradt belőlük, de a százast hagyja csak nálam, rövidesen újak érkeznek, Sőt, kifizetheti a teljes árat. így biztos lehet benne, hogy/meg. kapja. Kürti András kés szervek figyelmét arra. hogy egy budapesti kisiparos sokkal több vaskaput és kerítést szállít a járás területére. mint amennyi pénztárkönyvében és adóbevallásában szerepel. A vizsgálat nyomán megindult az eljárás. Az állandó bizottság felhívta a figyelmet, hogy a községekben elhanyagolják a vízlevezető árkok tisztítását és az észszerű védelem minimális lehetőségeit sem használják ki. Ennek alapján a szakigazgatási szervek megtették a szükséges intézkedéseket és ez is hozzájárult ahhoz, hogy a hatvani járásban az idén kevesebb belvízkár volt. A Hatvani Járási Tanács mellett működő ipari, kereskedelmi és kommunális bizottság szorosabbra akarja fűzni kapcsolatát a szakigazgatási osztályokkal és a többi bizottsággal, mert így munkájuk javítását és a lakosság érdekeinek fokozottabb védelmét szolgálják. Bányászati kutató Munkaterületét és szerve» setét is Jelentős mértékben átalakította egyik legnagyobb tudományos intézményünk, a Bányászati Kutató Intézeti Ezzel ahhoz a változáshoa igyekszik alkalmazkodni, amely a szénbányászat meny- nyiségi csökkenésétől a mátrai új érclelőhelyek felfedezésén át, egészen a bauxit- és szénhidrogénkitermelés gyors, ütemű fejlődéséig a bányászat számos területén bekövetkezett. Mmüimn 1968. április 2„ kedd
