Heves Megyei Népújság, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-27 / 98. szám
Melléküzemág és előrelátás Ritkán lehet manapság olyan termelőszövetkezeti vehetővel találkozni, akit valamilyen tormában ne érdekelne, vagy ne érintene a melléküzemági tevékenység. Van, aiki örömmel beszél arról, hogy ők már megtalálták, a megoldást, télen is tudják a szövetkezeti tagokat foglalkoztatni és emellett nem is fizetnek rá a melléküzemre. Mások azon töprengnek, hogy náluk vajon mit is lehetne csinálni, hiszen az ő szövetkezetükben nincsen se kőbánya, se mészégető kemence. A tény aiz, hogy egyre több termelőszövetkezet létesít jól jövedelmező melléküzemet, amely biztosítja egyes termékeik feldolgozását és hozzásegít a megfelő értékesítéshez. A jó példák mellett azonban sajnos olyanok is akadnak, amelyek feltétlenül elgondolkozásra késztetnek. . Egy-két évvel ezelőtt például majdnem minden közös gazdaság a savanyítóüzemben látott fantáziát és a végén annyi volt a savanyúság, hogy el sem tudták adni. Ez a példa is azt bizonyítja, hogy a melléküzemági tevékenység megvalósítása előtt alapos, elemző számításokat, piackutatást szükséges végezni, A múltkoriban a gyöngyösi és az egri járás termelőszövetkezeteinek területi szövetségi ülésén az egyik felszólaló arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagyobb beruházást igénylő melléküzemek létrehozásánál a szövetkezetek ne csupán a jelenlegi helyzetet és árakat vegyék figyelembe. Mert előfordulhat, hogy egy több millió forint értékű szövetkezeti borfeldolgozó üzem egyszerűen kénytelen lesz leállni azért, mert mondjuk az állami pincegazdaság olcsóbban elvégzi a feldolgozást, palackozást. Egyre többet lehet arról is hallani, hogy néhány élelmes, bár- kétes múltú budapesti ügynök „jövedelmező' kapcsolatot létesít valamelyik termelőszövetkezettel. Olcsón beszereznek elavult gépeket és a közös gazdaságban megindul a gomb, cipőfűző vagy ruhafogas gyártása. A szövetkezetek melléküzemági tevékenysége nincs ugyan korlátozva, de az elsődleges feltétlenül a mezőgazdasági termelés. Ebből következően célszerűbb a szövetkezeteknek ha olyan melléküzemet létesítenek amelyekben a saját maguk által termelt termékeket dolgozzák fel, mintsem ruhafogas-gyártásra rendezkedjenek be. Az elmúlt hónapok példái arra is figyelmeztetnek, hogy a szövetkezetek válogassák meg, kivel társulnak. Sokkal helyesebb, ha termelőszövetkezeti társulások születnek és nem vámol meg egy-egy ügynök, vagy maszek kisiparos néhány közös gazdaságot A mezőgazdaság fejlesztése és a célszerű, gazdaságos melléküzemági tevékenységek megvalósítása az egész társadalom érdeke. A rendeletek, törvények, intézkedések különböző engedményekkel is elősegítik a mezőgazdasági termelés fejlődését A kimondottan ipari, vendéglátóipari melléküzemágak esetében azonban ezek a kedvezmények már csak mérsékeltebben vagy egyáltalán nem jelentkeznek. Az ilyen jellegű melléküzemeknél már nagy figyelmet szükséges a jövedelemadóra is fordítani. Nem is beszélve az alapos piackutatásról, az egyes termékek elhelyezési lehetőségei rőL A melléküzemágak egyre nagyobb szerepet töltenek be a közös gazdaságok életében. Jelentőségüket ma már nem Is lehet vitatni. De szerepüket csak akkor tölthetik be igazán, ha nem tolakszanak a mezőgazdasági termelés elé, nem lépik túl az észszerűség határát, nem veszélyeztetik helytelen beruházásokkal a szövetkezet gazdasági helyzetét. Ahhoz, hogy mindez így legyen, már a tervezésnél alapos munkára, előrelátásra van szükség. (kaposi) ^Yc#i Érdekes. A főnőkének ezt mondja: — De kedves igazgató elvtárs, nehéz nekem ez a feladat, utóvégre nem vagyok mai gyerek, hiszen már negyvenéves vagyok, kérem. Egy csinos és fiatal nőnek: — De arany katicabogaram, hiszen még csal: negyven vagyok... Hát nem érdekes? ★ — Igazán furcsa vagy és férfiatlan. Születésnapom van, s egyszerűen megfeledkezel rólam ... — Szamár vagy, szívem. Egy férfi, ha férfi, a te korodban már illemből sem szokta megünnepelni felesége születésnapját. ★ A legszebb házassági évforduló az első és a huszonötödik. Az első telve optimizmussal, a huszonötödik bölcs belenyugvással. ★ — Tudnál engem szeretni? » kérdi a nő a férfitől... — Igen. Nagyon. — Akkor is, ha a feleséged lertnék? — kérdi a nő, mert ravasz és bölcs is egyben. (—ó) Nyolc óra a gép mellett Ezt a gépet etetni kell. Szakadatlanul, megállás nélkül. Zsarnok gép. Nem hagy egy lélegzet nyi szünetet Nem követelődzik, nem kiabál, csak kattog, monoton egyhangúsággal, őrölve az időt és az idegeket. Ezt a gépet szabályos időközökben, másodpercnyi pontossággal kell etetni. Mohón falja be a papírlapokat, mintha csámcsogna, úgy zör- dül egyet, aztán visszaadja az előbbi falatot. Csak most már vonadkákat, rubrikákat festett fel a vékony lapra. Elnyeli, visszaadja a lapo- i kát. Aztán megint elnyeli, megint visszaadja. Nyolc órán keresztül, néhány má- , sód perces periódusokban, i Az egyik kezével behelyezi a papírt, a másikkal kiveszi. Mint a programozott automata, úgy jár a két i keze. A gép ütemére, a gép | parancsára. j Konok gép, érzéketlen gép, könyörtelen gép. Uralkodik a munkás fölött. Parancsol. I Vagy — segít? Gyorsan, 1 frissen mozdul, rengeteg erőfeszítéstől kíméli meg az embert. Csak vidáman, ügyesen kell irányítani. Egy könnyed mozdulat és már szabályos vonalkák barázdálják az előbb még üres papírlapot. Ez igen, megy mint a karikacsapás. Csak ülni kell a gép előtt és két kezével apró íveket húzni a levegőben. Reggel hétkor, a műszak kezdetén is másként látja a gépet, és délután három óra felé, a műszak letelte előtt is másként. Könyörtelen gép? Ügyes gép? Gép. Helyette dolgozik, ő csak ellátja munkával. De a nyolc óra hosszú idő. A mozdulat az elmúlt hét év alatt már úgy beléidegző- dött, hogy oda sem kell figyelnie. Két keze szinte automatikusán lendül. Milliméterre ismeri a megteendő út minden részletét. Ehhez a munkához nem kell szellemi erőfeszítés, ehhez nem kell koncentrálni, egyszerűen csak ott kell lenni a gép mellett. És...? Gondolatait nem köti le semmi. Szabadon kószálhat, ábrándozhat is, terveket készíthet, felidézhet tegnapi és régebbi eseményeket is. Mintha két ember élne benne. Egy — a gép mellett és egy a géptől függetlenül, szabadon, kötetlen lehetőségekkel. Mit is keli elintéznie, ha vége lesz a műszaknak? Persze, megvásárolja a kenyeret, vesz egy fél kiló citromot is. Az anyósa még mondott valamit. No, mindegy, majd eszébe jut később. Van még idő három óráig. Bencinek meg kell venni a nadrágot. Együtt tartják a születés- és névnapját, ö egy nadrágot vesz neki. A háromszáz forintot már félretette. Nem váltja ki a bérletét most a buszra, hanem majd később, ha Bencl is megkapja a fizetését. Milyen jó, hogy kosztra, lakasra, fűtésre nem kell költeniük semmit. Az anyósáék gondoskodnak róluk. Minden keresetüket felhasználják arra, amire akarják. Ezzel segítenek rajtuk Benci szüléd; Elóg hálás nekik ezért az áldozatkészségükért? Mindig olyan kedves az anyósához, az apósához, amennyire megérdemlik? Igen, igyekszik olyan lenni. Még a hétszáz forint adósságot kell kifizetni, aztán...! Aztán gyűjthetnek a lakásra. A saját lakásukra. Be kél! költözni a városba. Gyöngyös mégiscsak más, mint az a község, ahol egy fél éve él. Oda ment férjhez. Gyöngyösön nem tudtak volna, lakáshoz jutni. A szüleinél sem férhettek volna el. Sokan vannak a kis lakásban. Hét gyerek... Hét gyerek! Nekik hány gyerekük lesz? A jövő hónapban megveszi azt a fekete ruhát a fehér csipkedíszítéssel, amiről, olyan régóta álmodik. Kellene hozzá egy cipő is, egy kalap is. Táskája van, a fehér köpeny is nagyon jól illik majd a ruhához. Eiegáns lesz. Felmennek Pestre. Még soha nem volt igazi színházban. Benci annyit meséit már róla, milyen az — egy A Központi Fizikai Kutató Intézet atomreaktora a rekonstrukció befejezése óta ismét teljes kapacitással dolgozik. Képünkön: a reaktor vezérlőterme. (MTI foto — Manek Antal felvétele) GONDOK a szövetkezeti szolgáltatóházak körül A nyáron lesz két éve, hogy Erdőtelken átadták rendeltetésének a káli ktsz új korszerűen berendezett szolgáltatóházát A szövetkezetiek nagy reményeket fűztek hozzá. úgy vélték, hogy már maga a — községben mindeddig szokatlan — kulturált környezet, a szemre tetszetős épület és takaros műhelyei is felkeltik a falubeliek érdeklődését. a megelégedésre végzett munka pedig a későbbiekben még inkább növeli az üzletfelek táborát. Időközben azonban szertefoszlottak az elképzelések s a ktsz odáig jutott, hogy — árulja a szolgáltatóházat. Már ez is meglepő, hát még az. hogy: az épület nem kell senkinek! No, de — kérdezhetjük most már kíváncsian — mi történhetett két esztendő alatt? Több helyen is kerestük a válaszokat. Kálban Nagy András, a helyi szövetkezet elnöke nagyon egyszerűen azt felelte, hogy a ház tulajdonjogát teljességgel értelmetlen dolog lenne megtartani, mivel az épülethez már úgyszólván semmi közük. igazi színház! Nagy bordó függönnyel, csillogó díszekkel, jól öltözött emberekkel, akiket meg lehet bámulni. És a színészek. Ott mozognak, beszélnek, énekelnek, táncolnak néhány méterre tőle. Nem a képernyőn, hanem a valóságban is láthatja majd őket. Milyenek lesznek ilyen közelből? Mennyit mesélhet majd a társainak, ha hétfőn újra táplálkoznak itt, az üzemben. És elmennek valahová vacsorázni. Még soha sem volt egy igazi, fényes étteremben. Jaj, de érdekes lesz. Sokba kerül majd? No és? Időnként ennyit Igazán megengedhetnek maguknak. Utóvégre ketten több mint háromezret keresnek. Ha meglesz a lakás, talán szövetkezeti, egy ezrest minden hónapban félre tud majd tenni. Autóra Autó? Egy Trabant. Nekik az tökéletesen elegendő lesz. Mehetnek vele a rokonokhoz, a Balatonra és akár külföldre is. Előbb a rokonokhoz. Be kell mu- tani a Trabantot. Irtó jó lesz. Benci vezet, ő rácsodálkozik az elsuhanó fákra, hanyatt dől az ülésen, ha akar, rágyújt és futnak a kilométerek. Milyen jó arra gondolni, mi lesz néhány év múlva. Most sem elégedetlenkedik. Nincs oka panaszra. Benci minden kívánságát teljesíti. Megszokta már, hogy Benci hallgat rá. Mi lesz, ha egyszer Benci is akar valamit, ha egyszer Benci kezdi el őt irányítani? Mert nem minden férj olyan, mint Benci. Tegnap leget más-más szövetkezetekhez csatolták, a káliak egyetlen laikatosműhelyét pedig később azért kellett megszüntetni bezárni (a helyiség ma is üresen áll), mert: munkájára nem tartottak igényt a községben. így csak a gondok maradtak, az állag- megóvás költségei s ráadásként január elsejétől még az ötszázalékos eszközlekötési járulék fizetésének kötelezettsége is. Ez utóbbi 19 ezer forint, s ebből a jelenlegi két bérlő — az egri és a füzesabonyi szövetkezet — ösz- szesen valami tízezer forintot térít A hiányzó összeg, ha mégoly kicsi is, csak a kállakat nyomja, ennek a szövetkezetnek a jövedelmét csökkenti. S bizony még ilyen kilencezer forintos tételt is számon kémek a közgyűléseken...! Ezek után igazán érthető, ha a Kál és Vidéke Vegyes Ktsz mindenáron szabadulná akar erdőtelki szolgáltatóházától. S a Füzesabony és Vidéke Javító-Szolgáltató Ktsz- ben is megmagyarázták, hogy nekik sem lenne kifizetődő, ha a bérlőből tulajdonossá lépnének élő, mivel a cipészműhelyük iránt is kevesebb az érdeklődés mint régebben. A részleg korántsem tudna is hallhatta. Mi történt a kolléganőjével?!... Benci még soha nem ivott annyit, hogy részegen jött volna haza. Egy szava sem lehet a sorsa ellen. Nem is panaszkodik. Ha a többiek elkezdik, ő csak hallgat. Mit mondjon? Dicsekedjen Boncivei? Á, az nagyon furcsa lenne ilyen helyzetben. Jól élnek; Hogy ez a monoton munka a könyörtelen gép mellett .;.? Meg lehet szokni, ö már megszokta. Nem is kíván más munkát magának egyelőre. A két keze már szinte tőle függetlenül mozdul. Mennyi az idő? Már nem sok van hátra. Érzi a fáradtságot, a többiek is. Ilyenkor szokták elkezdeni a vicceket, a „Hallottad már?” kezdetű apró pletykálkodásokat. Mert agyon kell ütni azt a fél órát még. Ez a legnehezebb. Aztán holnap kezdődik megint minden élőiről. De addig is van még egy este — otthon. Bencivel. Megnézik a tv-t. Mi lesz a műsor ma este? Még mindig nem jut az eszébe, hogy a kenyéren és a citromon kívül mit kell hazavinnie. Csak eszébe jusson. A gép mozdul, kattog, etetni kell a papírlapokkal. Mint hét év óta minden nap és még éveken át. Meddig? Megszokta már. Már megszokta? G. Molnár Ferenc olyan jövedelemre szert tenni. hogy abból fedezhetnék a szóban forgó eszközlekötési járulékot — s még maradna is valami a munkabér mellett. Az egri Technolux Ktsz — a másik bérlő — is hasonló indoklással zárkózik «1 a vásárlás előtt. Több szövetkezeti vezetővel is beszélgettünk ezek után. s kiderült, hogy Átány- ban sem jobb a helyzet — a szolgáltatóház itt a hevesieké, s a két bérlő ugyancsak egri, füzesabonyi — s lassacs- kán mindenütt valamiféle nyűggé, teherré válik a szolgáltatóház. A téma — mondta Takács József, a KISZÖV iparfejlesztési csoportvezetője — hovatovább országos gond lesz s mielőbb általános megoldást sürget! Ma már ott tartanak a szövetkezetek, hogy — az idézett, meglehetősen magas eszközlekötési járulék fizetése miatt — egyenesen idegenkednek, félnek az emlegetett épületektől, jóllehet, ezeket annak idején jobbára ingyen kapták s ezután is hasonló kedvezménnyel jutnak hozzá. Erről pedig annál is inkább érdemes most szót ejteni, mivel jelenleg újabb szolgáltatóházat építenek Hevesen, egy másikat pedig Egerbe terveznek s így megyénkben már hétre emelkedik a számuk. Különösebb kedvet még az eszközlekötési járulék eltörlése sem adna a szövetkezeteknek az újabb próbálkozásra. Sokan úgy látják, hogy zsákutcába futott a javításszolgáltatás, egyre kevesebb a „kuncsaft", kifizetődőbb a készáru-termelés. De nem zárhatjuk be a javítóműhelyeket, fodrász- vagy ruhaszalonokat. mert „romlott az üzlet”. Helyette inkább annak a gondolatával kellene foglalkozni, hogy miként lehetne vonzóbbá tenni az elárvult részlegeket, milyen ötletesebb, újabb fogásokkal lehetne esetleg visszaszerezni a lakosság bizalmát, kedvét. hogyan lehetne versenyezni a magán-kisiparosokkal esetleg — uram bocsá’ — a kontárokkal. Mert a szolgáltatásokra még igenis szükség van. szükség lesz, ezután is — főleg ha a műhelyek mesterei is úgy iparkodnak. Az erdőtelki példa igazolhatja, hogy ha egy-egy ilyen létesítmény tervezését korábban nem előzi meg alapos piackutatás, a vállalkozás könnyen csődbe juthat. Mert kiderült, hogy elsősorban ez az erdőtelki szolgáltatóház áruba bocsátásának legfőbb oka — nem pedig a zsákutcába jutott javítás-szolgáltatás. Gyóni Gyula MnmU, 3 1968. április 27., szombat A szakosítás során ugyanis a cipész- és a fodrásziész131 Jen a társadalmi haladásért* a népek szabadságáért, a békéért küzdő kommunista testvérpártok egysébe!
