Heves Megyei Népújság, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-26 / 97. szám
Ellenőrzés és információ SE jelent ma nagyobb veszélyt: az-e, hogy a gazdasági vezetőik, élve a nagyobb hatáskörrel, önállósággal mintegy „kicsúsznak” a pártéi társadalmi szervek ellenőrzése alól, avagy az. hogy tartva az esetleges összeütközésektől. továbbra sem mernek önállóan dönteni, felelősséget vállalni. Nyilván ez utóbbi veszély a nagyobb. Azért is. mert a gazdasági vezetők a múltban hozzászoktak a gyámkodáshoz, és azért is. mert a nagyobb önállóság és döntési jog magától értetődően kockázatot lelent. Már maga ez a tény is mutatja: a pártszervezeteknek a tazda- sági munkát ellenőrző tevékenysége akkor helyes az új gazdasági irányítási rendszerben, ha nem gyámkodás jellegű. ha önálló, a felelősséggel számoló és azzal szembenéző cselekvésre, a maximális eredményeket ígérő feladatok vállalására ösztönöz. Magától értetődően következik ebből, hogy a pártszervezeteknek a gazdasági munkát ellenőrző tevékenysége nem jelenthet beavatkozást a termelőmunka mindennapos részletproblémáiba. Ez ugyanis eleve korlátozná az önállóságot és a gyors, felelős döntéseket, amelyek olyannyira fontos jellemzői a gazdaságirányítás új rendszerének. De milyen legyein akkor az ellenőrzés? A termelőmunka, a gazdasági tevékenység alapvető kérdéseire, lényeges összefüggéseire | kell irányulnia és nem a részletekre. Azt jelenti ez. hogy a pártszervezet ne figyeljen fel a mindennapos munka során felmerülő jelenségekre? Korántsem. Ez változatlanul fontos eleme az ellenőrző munkának. De ennél fontosabb azt vizsgálni: milyen lényeges problémák húzódnak meg az egyes „köznapi” jelenségek mögött, milyen nagyobb összefüggéseket jeleznek azok. Ha ugyanis a pártszervezetek a naponta százszámra felmerülő problémák vizsgálatára, ellenőrzésére összpontosítanák erejüket, idejük, lehetőségük sem lenne arra. hogy áttekinthessék a lényeges folyamatokat. Nem a gyakoriság, a „meny- nyiség” fémjelzi tehát a hozzáértő. alapos ellenőrző munkát. hanem sokkal inkább az: mire és milyen mélységre terjed az ellenőrzés? A lényeges, a termelés sorsát döntően befolyásoló kérdésekre-e. avagy a kevésbé fontos, az üzem életét, a termelés sorsát csak másod- harmadlagosan meghatározó problémákra. Ahhoz azonban. hogy lényeges dolgokba beleszóljon a pártszervezet, hogy ellenőrizni tudja: menynyiben állnak összhangban a gazdasági vezetés tervei, céljai a párt politikájával, a népgazdasági érdekkel, az üzemi kollektíva érdekével, s milyen határig merítik ki a tervek a rendelkezésre álló lehetőségeket — mindehhez arra van szükség, hogy a pártszervezetek hozzáértő, kíméletlenül őszinte, alapos elemzésre támaszkodjanak, Az ellenőrzés egyik lényeges formája a beszámoltatás Előzetes elemzés, tájékozottság híján azonban a beszámoltatás legfeljebb rögtönzött információt nyújt a -párt- szervezeteknek. S hogy helyenként jelentkeznek ennek a tünetei, példaként idézzük az egyik vállalat műhelyének esetét. Arról panaszkodtak itt a dolgozók, hogy a munkaversenyben szépen elindított új brigádokat az üzemvezető, úgymond, „szétszórta”. Tudomására jutott a panasz a pártbizottság titkárának, s beszélt az üzemvezetővel. Az pedig elmondta: kénytelen volt így cselekedni, mert új feladatokat kaptak, szigorú határidővel, s ahhoz, hogy azt eredményesen végrehajtsák, neki össze kellett gyűjtenie a legjobb munkásokat, kiemelve őket a nem kis fáradsággal megszervezett brigádokból. „Ha nem hagyják jóvá a döntésemet, adja írásban nekem a pártbizottság, hogy magára vállalja a felelősséget a gyártmány sorsáért.” Igaza volt a gazdasági vezetőnek? Feltétlenül. Csakhogy — és itt történt mulasztás a .gazdasági vezető részéről — a végrehajtás közben már egyáltalán nem kívánatos vitát simán elkerülhette volna, ha döntéséről, annak okairól kellő időben tájékoztatja a pártszervezetet. Valószínű, hogy ezzel nemcsak az egyetértést kaphatta volna meg, hanem azt az erkölcsi támogatást is, amely lényegesen megköny- nyítheti egy ilyen kényes intézkedés végrehajtását. Az ellenőrzés nem egyszerűen számonkérés, hanem közvetlen és közvetett segítés is. Nyilvánvaló ez, ha arra gondolunk, mi mindennel kell párosulnia egy-egy beszámoltatásnak. Egy sor gazdasági feladat kerülhet tervbe ilyenkor, amelyek végrehajtásában, az emberi vonatkozásokat illetően, a párt- szervezet is részt vállal. Az ellenőrző és a mindennapos politikai munka tehát egymástól elválaszthatatlan feladatok. A pártszervezetnek akkor van igazában politikai és erkölcsi alapja a beszámoltatásra, a számonkérésre, ha a gazdasági vezetők mindennapos erőfeszítéseihez hozzáadta a magáét, ha a pártmunka eszközeivel valóban segített az eredményes végrehajtásban. (F. J.) Keserves két óra gyöngyösi autóbusz-pályaudvaron Mindig rajongó olvasója vagyok az apróhirdetéseknek. Nem, tévednek, nem a házassági hirdetéseket olvasom, mert miért érdekelne engem a házasság, a fuldokló sem lelkesedik a vízért. Az álláshirdetések sem jelentik kedvenc műfajomat, nem rendelkezem több éves gomblyuktervezői tanfolyammal, sőt még a járművek hirdetése sem érdekel különösebben, hiszen Alfa Rómeót tizenötezerért, csak igényesnek, úgysem hirdetnek. Ami leginkább leköti a figyelmemet, az « „vegyes hirdetés”, ahol a fosztott tolitól, a stílbútorig, a síkköszörűgéptől a kitömött gulipánig mindent olvashat az ember, mindent felajánlanak, minden megvehető. Ám még semmit sem vettem. Egyetlen vágyam van, hogy egyszer ezt olvashassam: „Kleinspitzenpumpen csakis igényesnek sürgősen eladó". Ezt az izét megvenném rohanvást Mert mi lehet ez? Vagy nincs is ilyen? Amilyen pechem van.~ (—<5) Megérkezett az esti busz a Mátrából, az utasok bőröndjeik, csomagjaik súlya alatt görnyedezve sorakoztak be a váróterembe, s izgatottan betűzgették a menetrendet. — Két óra múlva indul tovább a busz — állapították meg. s rögtön csomagmegőrző hely után néztek. Mivel erre semmiféle utalást nem lehetett találni, odaömlesztették csomagjaikat az egyetlen világos ablak elé. — Szeretnénk két órára... — még végig sem mondhatták, a bent ülő hölgy közbevágott: — Sajnos csomagmegőrzés nincs. Zárunk. Mindez este fél nyolc táján történt, de az utasok nem adták fel a reményt. Libasorban vonultak a forgalmi iroda felé, abban reménykedve, hátha megkönyörülnek rajtuk, s befogadják csomagjaikat. — Ez nem csomagmegőrző! — mondta a másik asszonyság, aki egyben el is állta a bejáratot, nehogy a csomagot cipelő utasok bejuthassanak. — De ha esetleg megkérnénk valakit a forgalomtól... — Nincs itt már senki a főnökök közül, láthatja. hogy sötét az iroda. Az iroda valóban sötét volt, ám a kintről beszűrődő fényben látszottak az asztalnál ülő egyenruhás emberek. Az utasok nem értették a helyzetet. Az utolsó busz éjszaka 11 óra körül indul a gyöngyösi pályaudvarról. A forgalmi iroda már hét óra körül sötét, bent ülnek, de bejutni hozzájuk lehetetlen. Mit tehettek az utasok? Egy része ráült bőröndjeire, s ott koplalta ki a másfél-két órát, más része viszont, fogva nehéz terhét, elindult a város felé, hogy valamelyik vendéglőben, cukrászdában, vagy ismerősénél szabaduljon meg csomagjaitól a busz indulásáig. Mert bármilyen keserves volt a csomag- hurcolászás. mégiscsak elérkezett az indulás ideje. A befutó autóbusz ajtajához odaröhant az embertömeg. A kalauz ingerülten kiabált. — Nem értem ezeket. Négyen vannak és mégis így tolakodnak. (Ügy látszik, azt a 20— 30 többi utast már nem látta, aki szintén ott reménykedett a feljutásban.) Már aki tudta, hogy hová megy a busz. Mert volt aki megkérdezte. — Ott a tábla, nézze meg... magának is van szeme — válaszolta a kalauz, holott az embergyűvltől közelébe se lehetett jutni a gépkocsi oldalán lógó táblának. Azért sikerült feljutni, s amikor a gépkocsivezető beindította a motort, láttuk hogy egymás után gyúlnak ki a lámpák a forgalmi irodában, s megelevenedik az addig sötétben lapuló helyiség. Most már ugyanis nem kellett tartani attól, hogy felvilágosításért, vagy csomagra egörzésért zaklatják a személyzetet, hisz elindult az utolsó egri busz Is. Az utasok ' özött akadtak némelyek, akiknek olyan aggályaik támadtak, hogy taláyi itt, Gyöngyösön elfelejtették megmondani a személyzetnek, hogy nem az utasok vannak a MÁVAUT-ért, hanem fordítva. De az is lehet, hogy mindezt megmondták, csak egynéhány közlekedési dolgozónak nem jutott még el a füléig. Jó lenne esetleg hangosabban is megismételni... K. E. Az erdők kutatói Az erdők ma már többnyire elvesztették őserdő jellegüket. Nem jelentenek az emberek számára érintetlen, szűz természetet — nagyon is az emberek befolyása alá kerültek. Ma már nem elég. ha egy erdő szép és kellemes feirándulóhelv. elsődleges célia. hogy minél több felhasználható faanyagot adjon. Ehhez észerű gazdálkodásra és alapos kutatómunkára van szükség. Mátrafüreden. az Erdészeti Tudományos Intézet Északi-középhegységi Kísérleti Állomásán térkép jelzi, hogy milyen területre terjed ki az állomás kutatómun- káia. — Hozzánk tartozik az egész Északi-Középhegység — mondia Ott János, az állomás helyettes vezetője. Ez több. mint egymillió hektár, amelynek közel harminc százaléka erdő. — Milyen kutatásokat végeznek? — Az állomás elsősorban a földrajzi táj jellegéből adódó sajátos kutatási feladatok megoldásával foglalkozik. Ezek a feladatok természetesen beleépülnek az országos tématervbe. Kutatásaink jelentős része az er••• a történtek után. »• Miután a rádió könnyűzenei adásában több ízben is megkérdezték tőlem, hogy „Mit várhatsz még a történtek után?’’ és rögtön nyomatékosan hozzátették még egyszer, minden félreértést kerülendően, hogy a ..... történtek után”, úgy érzem hát, kötelességem válaszolni a most már kétségkívül hozzám intézett kérdésre. Teszem ezt velem született jólne- veltségem, — mintsem kóros válaszkényszerem miatt és teszem ezt azért is. mert jó néhány ideges és álmatlan éjszakám volt a „történtek után”. Utóvégre az ember soha scm tudhatja ... Jár-kel az élet országúján. virágok és töi i- sek, rózsák és liliomok között, esetleg mellényül és felszisszen, ez tövis volt, esetleg újból mellényül és nem szisszen fel. e- volt a liliom — ilyenkor szokott lenni a „történtek után”, amit a rádió több ízben és már kissé ingerülten megkérdezett tőlem. Nos: mit várhatok én a történtek után?! Becsületszavamra kijelentem, tisztelt zenei műfaj, nem történtek történtek, s így miután a történtek nem történ- telc meg — az most teljesen mindegy, hogy mennyiben sajnálom ezt és mennyiben nem — úgy vélem, síhanyagolható mindez, ami utána történhetne, pontosabban, amit, várni merészeltem volna én. Ha nincs előzmény, nincs utózmány sem, ha nem történt semmi, teljesen lényegtelen, hogy utána mi jön. mert a semmit általában semmi sem szokta követni, miután a követés csak a valami sajátja. A valami után történik valami, ami után aztán már több joggal tehették volna fel a kérdést nekem, hogy mit várok a történtek után, amelyek — nem győzöm ezt hangsúlyozni — soha nem történtek meg. Be sem vallanám! Most. miután úgy érzem. sikerült tisztázni, hogy szó sem lehet sem a történtek előttijéről, sem az utánijáról, úgy érezm, eljutottam a kérdés lényegéhez. hogy „mit várhatok én még..Kérem, én még nagyon sok mindent várhatok. Vagyok annyira fiatal még, hogy — mit szól hozzá bárki! — történteket is várhassak, sőt sok történteket is. várni szabad. Csak ne ott. ahol mindenki látja az embert. Várhatok még természetesen előmenetelt a munkámban. hírnevet és dicsőséget, a mostani arány fordítottját: több barátot és kevesebb ellenséget. Várhatom, hogy a kormány küldöttséggel képviselteti magát nálam és könyörgi a feleségemtől: engedje meg, hogy én legyek a magyar állam hawaii kiküldötte, különös tekintettel a hüla-hula tánc bemutató tanulmányozására. Mellesleg: az lenne a sikeres diplomácia, ha ezt si~ kerülne a kormánynak feleségem meggyőzésén keresztül megvalósítani. Na és természetesen várhatok még a meg nem történt történtek után viszonylag hosszú életet, hogy gyakran és sikeresen tudjak válaszolni a hozzám intézett kérdésekre... Hogy mit mondanak, kérem? Hogy gzt nem is tőlem kérdezték? Akkor tekintsék válaszomat semmisnek, bár megmondom, jólesik azért az embernek elmondania már végre egyszer, a naQV nyilvánosság előtt: mit is vár. Történtek előtt, után, vagy anélkül. Hát elmondtam. történjen, ami történik. (egri) dőgazdálko- dással függ össze, másrészt az erdőt, mint biológiai tényezőt is vizsgáljuk. A kutatások kifejezetten gyakorlati jellegűek. — Hány kutató dolgozik az állomáson ? — Nyolc. A többiek pedig segítik a kutatók munkáját. — Milyen témákon dolgoznak? ■— Munkánk rendkívül szerteágazó. Nekünk is több fő témánk van. Ilyen például az erdészeti vízgazdálkodási kutatás. Vizsgáljuk az erdők vízháztartását, az erózió hatását és azt. hogy miképpen lehet a legjobban védekezni az erózió ellen. Kutatásunk célja az olyan korszerű erdőgazdálkodás kialakítása, amely sikeresen csökkenti és visszaszorítja a talairomboló erők hatását. — Rendkívül jelentős az erdők termőképességének jobb kihasználása. Vizsgálataink arra irányulnak, hogy miképpen lehet minél több értékes faanyaghoz jutni. Ennek egyik módja a gyorsan növő fafaiták telepítése. Különösen a fenyőfa érdekes nálunk. hiszen ebből van a legnagyobb hiány. Éppen ezért most. mintegy 30 ezer. az NSZK-ból származó fenyőfát ültetünk el a kísérleti parcellákba. A legjobbakat később tovább szaporítjuk és elültetjük erdőinkbe. — Az úi gazdasági mechanizmusban még inkább szükség van arra. hogy a tudomány közelebb kerüljön a gyakorlathoz. Miképpen valósul ez meg? — Mint említettem már. kutatásaink olyan jellegűek, hogy minél lobban segítsék az erdőgazdaságok munkáját. Éppen ezért egyik legfőbb témakörünk a leggazdaságosabb technológiák kidolgozása. Vonatkozik ez. a leitős területek gépi erdősítésére és művelésére, a vegyszeres növényirtás gépesítésére. valamint a fakitermelés, faanyagmozgatás komplex gépesítésére és munka- szervezésére egyaránt. Az új Űjvári Ferencné kutató a talaj nitrogén* tartalmát vizsgálja. (Foto: Kiss Béla) mechanizmusból következően — most először — olvan komplex üzemszervezési kutatást, tervezést is kell végeznünk, amely biztosítja. hogy egy adott gazdaságban a különböző ágazatok közötti összhang a leghelyesebben. leggazdaságosabban valósul meg. S mivel minden munkához szükség van az emberre, ezért legújabban munkaegészségtani kutatásokat is végzünk. Megvizsgáljuk, hogy a különböző erdei munkákhoz mennyi kalóriára van szükség. miképpen alakul a munkák folyamán az anyagcsere. melyik munkafolyamatnál vannak a dolgozók esetleg túlterhelve, mennyi pihenés szükséges. — A kutatások milyen összhangban vannak egymással? — Az egyes kutatók munkája összekapcsolódik, kiegészíti egymást. Ez már abból is adódik, hogy a kutatók nem csupán egy-egy témát vizsgálnak, hanem többet is. Az erdők kutatói érdekes, szén munkát végeznek. Olyan munkát, amelyből a természetnek, az embernek is haszna származik. Kaposi Levente 1968. április 26., péntek Éljen a hősiesen harcoló, testvéri vietnami nép 1
