Heves Megyei Népújság, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-25 / 96. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLTETEK! ARA: 10 FILLÉR XIX évfolyam, 9«. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 196S. április 25., csütörtök A detki asszonyok és a szomszédos tsz-vezetők gyűrűjében. Kedves vendégeink, Kádár Jánosnak, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága első titká­rának vezetésével, tegnap programjuknak megfelelően a detki Szabadság Termelő- szövetkezet meglátogatására indultak a reggeli órákban. A küldöttséggel tartott Ja­kab Sándor, a Központi Bi­zottság agitációs és propa­gandaosztályának vezetője, Háry Béla, a Központi Bi­zottság párt- és tömegszer­vezeti osztályának helyettes vezetője, Oláh György, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP Heves megyei Bi­zottságának első titkára, Bíró József, a megyei tanács vb- elnöke, Tamás László, a me­gyei pártbizottság titkára, va­lamint megyei, járási veze­tők és a környékbeli terme­lőszövetkezetek elnökei, párt­titkárai, a . szomszédos falvak párt- és állami vezetői. Amint a kocsisor befordult Detkre, a kapukból, ablakok­ból barátsággal köszöntötték a delegációt. A termelőszö­vetkezet portája előtt pedig Szabó Imre országgyűlési képviselő, a detki Szabadság Tsz elnöke, a közös gazda­ság és a falu lakossága ne­vében méltatta meleg sza­vakkal e látogatás jelentősé­gét, s öntötte szavakba azt a tiszteletet, megbecsülést, amelyet a párt első titkára iránt éreznek a termelőszö­vetkezeti gazdák, a falu la­kói. A szívás fogadtatásnak ezek csak az első pillanatai, mozzanatai voltak, mert Ká­dár elvtárs alig győzte fogad­ni a sok-sok gratulációt, kö­szöntést, jókívánságot, vi­rágcsokrot és úttörő-nyakken­dőt. Szinte csak méterről mé­terre tudott előbbre jutni az ünneplő detkiek gyűrűjében. Az asszonyok nemcsak őt él­jenezték, de mindinkább ki­hallatszott az örömkiáltások közül: „Éljen a béke”, és a jókívánságok is rendszerint ezekkel a szavakkal végződ­tek. olyan holdak is, amelyek 25 mázsán felül adtak. Jelentő­sen növekedett a termésátlag árpából, cukorrépából, kuko­ricából és borsóból is. El­mondotta a tsz elnöke azt is, hogyan érték el ezeket az eredményeket. Már 1963-ban hozzáfogtak a gazdálkodás gépesítéséhez, és a mellett egyre nagyobb helyet kapott a kemizálás is, jelen­leg négy mázsa műtrágyát és nem kevés szerves trágyát használnak fel holdanként Jelentősen fejlődött az állat- tenyésztésük is, amely egyik legjövedelmezőbb ága gazda­ságuknak, s évente mintegy négymillió forintot ad. Hízó­állat-exportjuk egyre növek­szik, és az eddigi eredmények arra jogosítják, biztatják őket, hogy még fokozottab­ban foglalkozzanak állatte­nyésztéssel. Említésre méltó a szőlészet fejlődése, a ker­tészetben is termékeik ki­lencven százalékát exportra szállítják, a paprika negy­venezer, a paradicsom har­mincezer forintot jad holdan­ként. * Az elmúlt évben mind a közös vagyon, mind a tagság jövedelme jelentősen gyara­podott. 1960-ban három és fél millió, jelenleg pedig 29 milliós értéket mondhat ma­gáénak a tsz tagsága, 1967- ben 70 forint volt az egy munkaegység értéke, úgy­hogy hárommillió forintot tartalékoltak is. Ez munka­egységenként 30 forintnak felel meg. Ezután Sípos János, a szö­vetkezet párttitkára tájékoz­tatta a vendégeket a község, Családias látogatás II ötben Igazán családias volt a fo­gadtatás. A várakozó asszo­nyok közül idős, fejkendős nénike lépett Kádár elvtárs elé, majd amikor megölelte, ezt mondta neki: — Sok egészséget, boldog­ságot, fiam. A férfiak is ezt kívánták Kádár eivtársnak, és azt, hogy maradjon még sok ereje ahhoz, hogy a békéért minél többet tehessen. „Legnehezebb”, de talán legemlékezetesebb útja volt ez Kádár elvtársnak, a szö­vetkezeti központ kapujától a fehér terített asztalokig, ahol a szövetkezet vezetői­nek, tagjainak és a vendégek gyűrűjében részletesen meg­ismerhette a közös gazdaság múltját, jelenét, örömeit, gondjait. Szabó Imre. a detki Sza­badság Tsz elnöke, ország­gyűlési képviselő, meleg sza­vakkal köszöntötte a terme­lőszövetkezet és az egész köz­ség nevében a kedves vendé­geket, majd röviden tájékoz­tatta a m-~;elenteket irme- lőszövetkezetük múltjáról. Ezután a máról szólt a tsz elnöke. Jelenleg négyezer hold szántón gazdálkodnak, fő profiljuk a növényter­mesztés. A fejlődésre jellem­ző — említette meg többek között —, hogy 1967-ben ti­zennyolc és fél mázsa volt a búza átlagtermése, de voltak A konyhákéi »észét előtt egy csokor virág és egy üdvözlő csók Bohács Györgynek sok boldog névnapot, családjának Jó egészséget kívánt Kádár elvtárs. a termelőszövetkezet politi­kai munkájáról, s külön megdicsérte a detki asszo­nyokat szorgalmas munkáju­kért, amellyel. az elmúlt esz­tendőben a járási pártbizott­ság ivámdorzászlaját is el­nyerték. i Kádár János elvtárs meg­köszönte a szíves fogadta­tást. Elmondotta, hogy jó hír­ből már ismeri a detki Sza­badság Termelőszövetkezetet és örömmel látogatott él ide. Elismerését fejezte ki a szor­galmas, lelkiismeretes mun­káért és sok sikert kívánt terveik megvalósításához. Ismerkedés a gazdaságai •— Nagyon barátságos nép a detki — ezzel summázta Kádár elvtárs első benyomá­sait, amikor az üdvözlő be­szédek és az első koccintás után elindult a szövetkezet vezetőivel, hogy megnézze a közös gazdaság két majorját és kertészetét. Az egyes üzemegységben Sípos Sándor állatgondozóval beszélgetett a jövedelemről, és örömmel hallottá, hogy'az idős ember harminchatezer forintot, keres a jószágok mellett. Az istálló végében az egyik táblánál Kádár elv­társ feltette a szemüvegét és elismerő szavakkal nyugtáz­ta, amit a tábláról olvasha­tott. hogy a Narancs neve­zetű tehén naponta 18 liter tejet ad, de nemsokára átad­ta a „pálmát” a Bimbónak, „aki” 23 literes napi teljesít­ményével igencsak tisztessé­ges hasznot hoz a szövetke­zetnek. Kádár elvtárs szólította is rögtön a riportereket, nézzék csak ezt a szép teljesítményt és azt a apró, remegő lábú borjút amely épp ezen a na­pon jött a világra. Szabó Imre, a szövetkezet elnöke, amíg az istállókat jártuk, arról tartott kiselő­adást: a jószágokat aszerint abrakolják, hogy melyik mennyire érdemes, miként fizeti vissza a gondoskodást, a takarmányt Valaki megjegyezte: — Még jó. hogy ez nem így van az embereknél, hiszen aki túl sokat lazít, vagy nem képes nagyobb teljesítmény­re, még koplalásra szorulna. özv. Róth Jánosáé, borjúr / gondozó is .bemutatta biro- . dítlmpt,- a tej házat, és öropj- . mel mondta el a kedves ven­dégnek, hogy majdnem négy- - száz-. munkaegységet szere* egy évben. Mint mondial . „Szívem fölött vittem haza a teli kupertát, majdnem tizen­négyezer forinttal... még 4 vejeim sem kerestek ennyit.* — Akkor hát maga nyu­godtan megütheti otthon a* asztalt, hisz,a legtöbbet karé. si a családban — tette hozzá Kádár elvtárs, mire Róthnn csendesen megjegyezte: — Dehogy ütöm... Inka b*, szétadom nekik a pénzt, ne* hogy úgy éljenek, mint é® valamikor, a nagy munka Után, amikor a Bökkönyi uraság öt, fertálypénzt fize­tett minden verítékünkért. Kijutva a szabad levegőre, Kádár elvtárs a szekér mel­lett abrakoló lovak felé . in­dult. bár Szabó < Imre, a szó* vetkezet elnöke tréfásan óvta ettől a vendéget, Mer.t min* mondotta: Márton bácsi! úgyse lehet meggyőzni a gó« pék hasznosságáról, amíg la« vat lát a detki határban. Az elnök gyanúja nem voif) alaptalan: Alács Márton bá­csi. a fogatos felidézte aa egyik szilvásváradi lovásver- senyt, amikor , odahívta ,az. el­nököt megmutatni neki: lám, mit érnek a lovak. Erre aztán az. elnök is retirált. — Valóban, a nagy tolon­gásban becsúszik a hiba, s a kipusztított lovakat nem mindig sikerül idejében pó­tolni a gépekkel. — Ezzel Kádár elvtárs is egyetértett« Márton bácsi nagy-nagy örö­mére. A sertések háza táját is meglátogatta a delegáció, miután meghallgata Szabó Imre tsz-elnök mentegetőzé­sét. hogy ezek olyan primitív ólak, de aztán, hogy azt is hozzátette, ezekből a házilag készített kutricákból ezernél is több hízót adtak át éven­te, minimális abrakfelhos»- nálással, másképp néztek a vendégek a nádtetős, fává* zas épületekre. (Folytatás a 3. oldalon) Kádár János: Hasznos találkozás volt Elutazott megyénkből a párt első titkára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents