Heves Megyei Népújság, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-20 / 92. szám
A iiiígT^bei! elsőként s A szocialista munka gyárát avatják Selypen Nem mindennapi eseményre készülnek mostanában a Selypi Cementműben, ugyanis — mint hírül hozták az országos vállalat váci központjából — 10 gyár igyekezetéből, a tatabányaiakkal folytatott versenyfutásból, kitűnő teljesítménnyel a Heves megyei üzemek dolgozói kerültek ki győztesen. így az iparágban — s egyben szőkébb pátriánkban is — elsőként Selypnek ítélték oda a megtisztelő címet: a cementmű „A szocialista munka gyára” lett S nem véletlen, hogy az eredményes munka jutalmát — éppen a munka jéles ünnepén, május elsején adják majd át. A kettős ünnep előtt — ml lenne aktuálisabb? — a tavalyi esztendőről beszélgetünk a selypiekket — Mi van a kitüntetés mögött? —. A múlt évi összefogás —> válaszolja egyszerűen Pásztor Miklós főmérnök. — Mint a korábbi években, természetesen tavaly is bizonyítani akartuk, hogy szükség van még az öreg selypi gyárra. Sokat segített, hogy idejekorán megismertük a feladatainkat, így felmérhettük erőforrásainkat, megbeszélhettük „a részelést”. Szocialista brigádjaink csupa olyan felajánlást tettek, amelyek ösz- szefüggtek közös gondjaink megoldásával, terveink sikeres valóra váltásával. Valamiféle védnökséget vállaltak a műszaki fejlesztés felett, jobbnál jobb ötletekkel, ösz- szasen 20 hasznosítható újítással tették gazdaságosabbá a termelést. Zavartalanul folytathattuk kísérleteinket a hazánkban még viszonylag mindig újdonságnak számító tűzálló cement nagyobb tömegű előállítására, a belőle készült betonfélék felhasználási területének megismerésére, termékeinkben több hagyományos keverékanyagot olcsóbbakkal tudtunk helyettesíteni. Egész sor berendezésünket korszerűsítettük, a korábbinál lényegesen tökéletesebbek lettek malmaink, üzembe helyeztük a nyersliszt-ho- mogenizálót, s így egyenletesebb anyagellátást biztosítottunk a kemencékhez, teljes egészében gépesítettük a gyáron belüli anyagmozgatást, „megfiatalítottuk” karbantartó műhelyünk szerszámait. Felére csökkentettük a nagyjavítás idejét, lehetővé tettük, hogy egyik termék készítéséről a korábbiaknál gyorsabban átállhassunk egy másikra, ha a piaci kereslet éppen így kívánja Mindezek következtében az eredetileg tervezett 65 helyett 68 ezer tonna cementet gyártottunk tavaly, több mint négyezer tonnával növeltük a jövedelmezőbb exportot, a hazai megrendelők mellett a csehszlovákokkal, osztrákokkal, németekkel, jugoszlávok- kaű, albánokkal és bolgárokkal erősítettük meg üzleti kancsolatainkat. Fekete Dezső szb-titkár egy kis füzetet keres elő, s emlékeztetőül abból idézi a vállalati verseny követelményeit. Ahogy halad pontról pontra, a „kerekasztal-beszél- getés” részvevői, a főmérnök, a számviteli vezető, a „ter- ves” úgy válaszolnak egy-egy újabb adattal. Kiderül, hogy az elmondottak mellett számottevő költségmegtakarítást értek el a selypiek, csupán a villamos energián 115 ezer forintot „spóroltak”, s hogy a MÁV-val, a felnémeti és a dorogi bányákkal irányvonatos szállításra kötöttek szerződést, ötödére csökkentették a kocsiálláspént is. Részint értékesítéssel, részint pedig selejtezéssel szüntették a felesleges készleteket, — s amire különösen büszke!?: minőségi reklamáció miatt cementjeikért nem fizettek kötbért, bírságot! A szocialista munka gyárában azonban — nyilván nemcsak a termeléssel való mindenképpen! törődést, hanem az embert is tekintették. A szakszervezeti titkár mondja: — Erőnkből telhetőén javítottuk a munkakörülményeket, gondoltunk az utánpótlásra, törzsgárdánk erősítésére is, amikor félszáz ipari tanuló részére korszerű, jól felszerelt tanműhelyt Létesítettünk. Munkavédelmi őrjáratokat szerveztünk a baleseti veszélyforrások felderítésére és megszüntetésére, így a megelőző évinél kevesebben sérültek meg. Javítottuk a szociális ellátást, új fürdőt építettünk, valamivel kényelmesebbek lettek az öltözőhelyiségek. Lehetővé tettük a szakmai, politikai fejlődést, így a gyári létszámnak majdnem a fele tanulhatott valamilyen formában... Egyszóval: iparkodtunk. S mint bizonygatták a „kerek asztal” körül és az üzemekben: ezután még jobban igyekeznek. Mert „A szocialista munka gyára” cím — minden eddiginél jobban kötelezi őket! Igyóni) — Szeretsz? —- Szeretlek... — De mindig is szeretni fogsz majd? — Én mindig is szeretni foglak majd... — És a csokidat is mindig is nekem adod? — A csokimat is mindig is neked adom, ha te ideadod a kakaódat... — Odaadom mindig is... És ezzel, mint a májusi orgombokor, virágba borult az óvodai szerelem, ★ Senki sem tagadhatja, fejlett ország vagyunk. Egyforma és jelentős összeget fordítunk tudósok és a táncdalénekesek képzésére. (-ŐJ I Baleseti stalisrtíte S.O.S. — a vasiparhól A könnyelműség, a felelőtlenség — az egyéni és a „hivatali” mulasztások — változatlanul rongálják az emberek egészségét, tizedelik a munkanapokat. Megyénkben még mindig sok a baleset, s miattuk — a termelésből kiesett műszak. Munkahelyeinkről az első negyedévben összesen 20 466 elveszett műszakot jelentettek, ez jóval több, mint a korábbi év hasonló időszakában — jóllehet a három napon túl gyógyuló sérülések száma a tavalyihoz képest valamelyest csökkent. Szembeötlően romlott a helyzet az állami gazdaságokban, különösen pedig az erdőgazdaságokban, valamint a vasiparban. A KAEV 10. számú egri gyáregységének statisztikája azt bizonyítja, hogy a zsúfolt üzemrészekben hovatovább lehetetlen veszélytelenül dolgozni, ezért gyorsítani kellene az új gyár építését. Az apci Qualität Könnyüfémipari Feldolgozó Vállalat balesetei arra figyelmeztetnek, hogy a termelőmunkával párhuzamosan végzett beruházás, gyárépítés fokozottabb óvatosságot igényelne, a Mátravidéki Hőerőműben pedig a rakodásoknál kellene az eddigieknél jobban vigyázni, — mivel a sérüléseknek mintegy 70 százaléka az anyagmozgatásnál történt, egy-egy gondatlan mozdulat miatti megcsúszásból következett. Jelentősen csökkent a balesetek száma az építőknél, a vasutasoknál és a Mátraalji Szénbányáknál, — ám különösen ez utóbbi munkahelyeken az ezernél több kieseit munkanap még változatlanul nagyon soknak mondható. f-ni) * e Összefogás - magasabb szinten Nem nagy múltra tekintenek vissza a termelőszövetkezetek területi szövetségei, de máris sok érdekes kezdeményezés, eredmény kísérte munkájukat. Kezdetben még csak arra törekedtek, hogy megyén leiül összehangolják a közös gazdaságok termelési, értékesítési tevékenységét, s különösen a szerződéskötéseknél tettek jó szolgálatot. Azonnal jelezték. hogy a dohány fel- vásárlási ára nincs arányban a termelési költségekkel és a szövetkezetek számára ilyen feltételek mellett nem kifizetődő a termesztése. Rövidesen döntés született ez ügyben, felemelték a szabolcsi dohány felvásárlási árát és a szövetkezetek azóta mind nagyobb területre kötnek szerződést. Sokat segítettek abban is, hogy a termelőszövetkezetek egyenrangú partnerként ülhessenek le a tárgyalóasztalhoz, a konzervgyárak és felvásárló vállalatok képviselőivel. A megye két területi szövetsége ugyanis a tárgyalások előtt megállapodott abban, hogy milyen álláspontot képviseljenek, hogy a közös gazdaságok ne szenvedjenek hátrámyt a szerződés megkötésénél. Ösztönözték arra is a szövetkezeteket. hogy a szomszédos községekben dolgozó közös gazdaságokkal együtt oldják meg a zöldségek és más termények értékesítését. Közösen vágjanak bele egy-egy nagyobb beruházásba. építkezésbe. Ezek a törekvések sikerrel jártak, sok megtakarítást hoztak a termelőszövetkezeteknek, hogy közösen oldják meg termelési, értékesítési gondjaikat. Eddig ez az összefogás nagyon ritka esetben lépte túl a megye határait. Leginkább az Eger-^-Gyöngyös vidéki és a Dél-Heves megyei Területi Szövetség hangolta össze elképzeléseit s alakított ki egy- egy kérdésben közös álláspontot. Az új követelményeknek megfelelően azonban ez mar kevésnek bizonyult. Most úgy tervezik, hogy egy-egy fontos értékesítési probléma megoldásában akcióegységre lépnek a környező megyék területt szövetségeivel is. Teszik ezt azért, hogy a gyárak és felvásárló vállalatok ne tudják „kijátszani” egyik, vagy másik megye közös gazdaságait azzal, hogy más feltételekkel veszik meg termékeit s azzal igyekeznek „megfogni őket”, ha Hevesben nem adják olcsón a zöldséget, akkor megveszik Szolnok, vagy más megyéktől. Most egy-egy nagyobb konzervgyár, feldolgozó üzem körzetében levő termelőszövetkezetek érdekeit közösen védelmezik a Heves. Szolnok és más megyében működő területi szövetségek. Ezzel a magasabb szintű összefogással kapcsolatban helyeslő véleményeket hállhattunk az érdekelt szövetkezetekben. Ám az ipar részéről elhangzott olyan aggodalom is. hogy hátha ez a nagy területre kiterjedő összefogás valamiféle véd. és dacszövetséggé válik és visszájára fordítja a korábbi helyzetet: a szövetkezetek diktálnak majd. hogy mennyiért, mikor és milyen módon adják el árujukat. Akik azonban ez ügyben ismerik a területi szövetségek és a közös gazdaságok véleményét, elképzelését, feleslegesnek tartják ezt az aggodat. mat s bíznak abban, hogy ilyesmi nem vet árnyékot erre a szélesebb körű, hasznosnak ígérkező összefogásra. K. E. • i Üzemlátogatás és tanácsülés Mielőtt az érdemi tárgyalást megkezdték volna, az érintett üzemeket keresték fel tegnap délelőtt a Gyöngyösi Városi Tanács tagjai. Az így szerzett személyes tapasztalatok alapján, a tények ismeretében tudtak állást foglalni a jelentős napirendi kérdésben, amely az Egyesült Izzó, a Kitérőgyártó Üzem és a KAEV dolgozóinak szociális, egészségügyi és kulturális ellátottságát ölelte fel. Ebéd után kezdődött meg a tanácskozás a városi művelődési ház nagytermében, amelyen részt vett Harmati Sándor, a MÁV vezérigazgató-helyettese, Czinder Lajos, a KAEV vezérigazgatója, Kálmán József, az Egyesült Izzó szociális és személyzeti igazgatója. Amint dr. Hollő Béla vb- elnök az összefoglalójában is hangsúlyozta, ennek a tanácskozásnak legfőbb feladata az volt, hogy elvileg egyetért- senek az érintett gazdasági egységek magasabb vezetői a városi tanács törekvéseivel: az igényeknek megfelelő mértékben gondoskodni az üzemek dolgozóiról, összefogással megteremteni szociális és kulturális ellátásuk anyagi és tárgyi feltételeit. Ilyen szempontból is eredményes volt a Gyöngyösi Városi Tanács tegnapi ülése. Öntözés... öntözés... öntözés... Előrejelző szolgálat a Tisza völgyében — 300 millió köbméier víz a földekre — Száraz nyarat várhatunk A mezőgazdasási öntözés időszerű kérdéseiről országos tanácskozást reendezett a MÉM termelésfejlesztési főosztálya Szolnokon, ahol Hevestől Csongrádié sok vízügyi, tanácsi, gazdasági szakember vett részt. A tanácskozás célja az volt. hogy a közvélemény figyelmét a Tisza völgyében lévő vízkészlet optimális hasznosítására fordítsa, hi- ■ szén a csapadékban szegény körzetekben elsőrangú helye és szerepe lesz. különösen az idén. az öntözéses gazdálkodásnak. Nagy fontosságú az öntözés megoldása, hiszen az elmúlt hatvan év átlagához viszonyítva az utóbbi fél év alatt csaknem 100 milliméterrel kevesebb csapadék hullott a Tisza völgyében. Emellett a téli hónapok átlag hőmérséklete is csaknem egy fokkal magasabb volt a korábbiaknál. így a növekvő párolgás miatt jelentősen megcsappant a talaj i magyar nővényncmesftők legújabb eredményei A martonvásári kutatóknak sikerült kinemeslteniük egy új árpafaj lát, egy termékeny hazai és egy rezisz- +ens külföldi fajta keresztezésével. A növény ellenálló a lisztharmattal szemben és már gyakorlati termesztésben van. Európában az utóbbi időben lépett fel az ame- rikából szármáz» kékpenész dohánybetegség, amely évente országosan több millió forintos kárt okoz. Az MTA genetikai intézetében kikísérletezett új dohánytörzs közömbös ezzel a gombás betegséggel szemben.^ Ki nemesítettek olyan szőlőfajtákat is, amelyek ellenállók a lisztharmattal, a filoxé- riával és a fagyveszéllyel szemben. Ezek elsősorban étkezési szőlők. (MTI) van veled, — Mi öregem? — Szúr az ólda lám. Megyek Kocsor- dihoz. Neki mindig van egy tucat tablettája. — Ezért ne fáradj hozzá. Nekem is Palika a nadráqzsebben — Ugyan, neked az Neked van annyi, mint ne- semmiség. Hamar ki. Hol szúr? végy be valamit. — Hm... milyen szép i$ ez, hogy így gyóyyítgatjuk egymást. — Ügy ám, testvéries. — Mutasd csak azt a sárga drazsét. Ez még jót mi? tehet. — Nem tudom, de — Jó tett helyébe még ma kipróbálom. — Itt. Tapogasd — De mi az ördö- jót várj. Ide aüss: ne- — Hogyan? meg. göt? kém is van egy csomó — Frontátvonulás — Minek? Nesze, — Talán abból amit ilyesmim a nadrág- van. ilyenkor ez az szopogass el ebből nekem adtál. zsebben. Mindig fel- utálatos fráter, ez a néhányat, utána ku- — Ne hülyéskedj, iratok néhány gyógy- Kocsordi szédeleg. és tya bajod lesz. azt sem tudom, mi- szert, jó az, ha kéznél mindent bevesz, amit — Hű, most meg a re... szóval izé... van. Rá se ránts erre kínálnak neki. fejem kezd hasogat- mire beveszem, már a kis rosszullétre, — Csakugyan unni. el is múlhat. kapd be hamar ezt ni. dók egy alak. — Tessék, kapd be — Mindenkinek Nyugodtan vedd be. — Megyek, és beezt a drazsét. doktora vagy. csak öregem. Ha én mon- adom neki. Majd pont magadon nem dóm. így, rendben is meglátjuk, mi lesz tudnál segíteni? van. vele. — Arról van szó, — És körülbelül — És ha megárt hogy ez az izé... ez mikor hat? neki ez a sárga vaa tabletta nekem — Nem tudom pon- cak? nem tett jót. tosan. mert én még — Legfeljebb majd — Akkor miért ad- nem használtam, De elmegy az orvoshoz, tad be nekem?. mondják, nagyon jó, . ... íL J» el— Ez mi? — A hasogatás len. Halálbiztos. — Lenyeltem. Hanem, te . • ■ mitől sápadtál el? — Fogalmam sincs . . Rosszukét kerülget. nedvességkészlete. Az előjelekből az idén az egész Tisza völgyében száraz periódus várható, amely azt jelenti, hogy az eddiginél is nagyobb gondot kell az idén fordítani az öntözés fejlesztésére. A mezőgazdasági öntözés fejlesztésére eddig már öt- milliárd forintot költött az állam s ez a nagy beruházás évről évre szépen kamatozott. hiszen az öntözött területek minden holdjáról az állami gazdaságok 5.8, a tsz-ek 4.8 mázsa gabonaegy- ségnek megfelelő többlettermést értek el. Az öntözés műszaki, agrotechnikai feltételei azonban korántsem voltak mindenütt kedvezőek, ezért az utóbbi években a rizs és egyéb kultúrnövények öntözése is stagnált. A Közép-Tisza vidékén ebben az évben százezer ka- tasztrális hold mezőgazdasági terület öntözésére készülnek fel. 75 ezer hold terület folyamatos vízellátására máris megkötötték a szerződést a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok. Tekintettel arra. hogy a számítások szerint kevés lesz a nyári csapadék, a Vízügyi Tudományos Intézet segítségével megszervezik a öntözési előrejelző szolgálatot. A mérések alapján tíznaponként tájékoztatják a mező- gazdasági üzemeket az öntözés szükségességéről. Az úi követelményeknek megfelelően a Vízügyi Igazgatóságok a nyári időszakra kialakítják az öntözőgéoek szervizszolgálatának hálózatát. hogy gyorsan kijavíthassák a szivattyúkat, úszóműveket. Szerves része lesz idei tevékenység'-'knek a szaktanácsadó szolgálat életre hívása is. de a vízügyi szakemberek maximális műszaki és agronómiái szolgáltatást is nvúitanak. A vízügyi szolgálat és a mezővezdasáei iiz»mek kapcsolatában az id^n úiszerű lesz. hoev a másodrercen- ként eev köbméternél alacsonyabb teljesítményű szivattyúkat és úszóműveket megvásárolhatják a termelő- szövetkezetek. Hat gazdaság már élt is ezzel a lehetőséggel. hiszen helyzetüket azzal is megkönnyítették. hogy ezeket a berendezéséket részletekben fizethetik ki. Szükség szerint a termelő- szövetkezetek és vízügyi társulások részére javításhoz értő szakembereket és t>. „>r- vizszoleálatot is biztosítani :, s nagy gondot fordítanak arra. hogy a vízszolgáltatásban fennakadás ne legyen A Tisza völgyében — zömmel a folyó középső szakaszán — 300 millió köbméter öntözővíz továbbítására készültek fel. Tekintettel arra. hogy a nyári időszakban a folyó vízkészlete is alaposan megcsappan, havonta precíz vízmérleget készítenek. s ennek alapján alakítják ki a helyes vízgazdálkodást. A tanácskozás részvevői hangsúlyozták, hogy az idén minden eddiginél fontosabb feladat az öntözésre való jó felkészülés. Égetően szükséges. hogy már most minden társulás, termelőszövetkezet, állami gazdaság megtegye a szükséges intézkedéseket a növények csapadékellátására. A tél és a tavasz igen száraz volt. ezért máris gyors ütemben folyik az előkészület. sőt ió néhány helyen már öntözik a tavaszi vetéseket, takarmánvféléket és kertészeti növényeket. Az öntözés dandárjának kezdete várhatóan máius közepe lesz. A vízügyi szervek ettől az időponttól kezdve már teljes szivattvú-parkkal ..rajtolnak”, hiszen minden nap, minden hét késedelem százezrekben mérhető veszteséget okozhat egy-egy gazdaságnak. Endrész Sándor 1868. április 20., szombat
