Heves Megyei Népújság, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-08 / 57. szám

A mátraderecskei vasútál­lomás mellett háromágú kút áll, amelynek egyik csövéből vastag sugárban ömlik a víz. A szabadba. A gőzölgő és a sokféle oldott sótól, ásvány­tól szagló víz számára be­tonvályút készített az ember, dé már azt is tönkretette és mindent rombol, ami körü- : lőtte van. Elemi erővel löki ki magából kincsét a föld Meg kellene fékezni az ere­jét és erre a legmegfelelőbb megoldásként valamilyen hasznosítás kínálkozik..! ■ ■ ■ Mátraderecske vízben sze­gény község, mégis kihasz­nálatlan egy bővizű kút? — A kút nem a miénk — mondja némi nosztalgiával Forgó Miklós tanácselnök. — De a víz a község te- . rületén tör felszínre,.. 1— Ez igaz, csakhogy víz­jogi engedély nélkül nem nyúlhatunk hozzá. — A Központi Földhivatal­ban részt vettem egy érte­nének, hogy csővezetéket építsenek a két község kö­zött ... Bll „Építhetnénk strandfür­dőt.” Az ötlet szerzőjét nem ku­tatták. Széles körű társadal­mi összefogással kezdték a munkát. Az anyagiak meg­teremtésére a községi tanács az eddigi 200 forintos köz­ségfejlesztési' hozzájárulást háromszáz forintra emelte. Ezen felül készpénz- és tár­sadalmi munkafelajánlást is gyűjtöttek. Tízezer forintra számítottak és helyette het­venezret ajánlottak fel, majdnem hatvanezer forintot be is fizettek eddig. Tízezer társadalmi munkaórát vállal­tak magukra, hogy strandjuk legyen. A kőművesek, vízve­zeték-szerelők és más mes­teremberek ígéretet tettek, hogy addig dolgoznak, míg kész nem lesz a strand. A helyi téglagyárban bri­gádonként vállalkoztak, a községi KXSZ-fiatalok ezer munkaórát segítenek az épít­kezésnél. Az ígéretét igyekszik min­denki betartani. Naponta ki­jár, aki ráér, és rendezi a terepet, már kiásták a me­dence helyét! A gőzölgő víz mellett formálódik a táj: ala­pozzák a medencét, a fürdő­épületet. Itt az idén fürdő lesz.,. — Mi lesz, ha „elszökik” a víz? A községi tanács elnöke nem látja ilyen borúsnak a helyzetet. Bár tudja, hogy a kút sorsát a bányászati ér­dekek alapján szabják meg, mégsem beszéli le a község lakóit az építkezésről* — Egy évig megfigyelés alatt tartják a kutat Addig lesz vizünk, addig lesz időnk harcolni a vízért. Ha alul maradunk,.. Átmenetileg hideg vízben fürdünk. Az öt­letnek és áldozatkészségnek nincs határa itt, ahol a gyó­gyító víz szinte a kezünkben van. (pilisy) kezleten, amelyet a Recsk XI. számú fúrás, vagyis a bővizű kút hasznosítására hívtak össze. Elvi megállapodás jött létre, hogy az OÉÁV legké­sőbb — írásban — 1968. ja­nuár 21-ig nyilatkozik a kút átvételéről a Magyar Állami Földtani Intézetnek. Ennek alapján megkapjuk a víz hasznosításának jogát. Nem a kutat, hanem az abból ki­folyó vizet... De még ez a papír is várat magára. ■ ■ ■ A vizet érckutatók fakasz­tották. Tavaly novemberben Mátraderecske határában Látásmód (Kertész László rajza) flz Egri Táros» Tanács vh-üüsérSI jelenünk A . rr JOVO ◦ szakközépiskoláé Ötletbörze Tanácskozást tartanak az ifjúsági klubvezetők Tavaly hat ifjúsági klub nyerte el Heves megyében a kiváló címet. Az újabb nép­művelési évben harmincöt ifjúsági klub kollektívája pályázta meg a kitüntető cí­met. A kiváló ifjúsági klub­mozgalom részvevői számára a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya és a megyei KISZ-bizottság megszervezi a rendszeres tapasztalatcse­rét, a klubmozgalom idősze­rű kérdéseiről előadásokat, vitákat rendez a klubveze­tők számára. Tanácsokkal, ötletekkel se­gítik a klubvezetőket a szom­bat, vasárnap az egri Megyei Művelődési Házban megren­dezésre kerülő tanácskozá­son is. Előadásokon, minta­klubfoglalkozásokon kívül nagy érdeklődés előzi meg az j,ötletbörzét”. Az érdekes programra vasárnap délelőtt kerül sor, amikor valameny- nyi klubvezető elmondja öt­leteit, a klubban megvalósí­tott újdonságokat. A tanács­kozás részvevői színes koron­gokkal pontozzák a néhány percre korlátozott beszámo­lókat. Az Egri Városi Tanács csü­törtökön vb-ülésen tárgyalta meg Danes Lajos művelődési osztályvezető előterjesztése alapján a középfokú oktatás helyzetét és fejlesztésének irányelveit. A beszámoló foglalkozol' Eger középiskoláinak és ipari szakmunkásképzésének hely­zetével és jövőbeni lehetősé­geivel, a megvalósítandó kor­szerűbb oktatás tükrében. Az iskola, az élet és a ter­melés kapcsolatát vizsgálva megállapították, hogy az S+J-es oktatási formához nem volt meg a megfelelő társadalmi bázis, és több esetben hiányzott néhány személyi és tárgyi feltétel. Ezzel szemben a heti 2 órás gyakorlati foglalkozás job­ban bevált, mivel elsősorban olyan szakmákban biztosított a tanulóknak képzést, ame­lyeken (műszaki rajz. gyors- és gépírás. szabás-varrás) nagyobb az elhelyezkedési lehetőség. Az elmúlt tanév­ben a gimnáziumok 30 első osztálya közül 7-ben volt 5+1-es oktatás, 23-ban pe­dig 2 órás gyakorlati foglal­kozás. A jövő szakmunkásainak egy része a szakközépisko* Iákból kerül majd ki. mivel ez az oktatásforma biztosít­ja legeredményesebben az iskolának az élettel, a terme­léssel való kapcsolatát. Az első szakközépiskolásakat a 65—66-os tanévben bocsátot­ta útjára az egri Dobó István» Gimnázium és Szakközépis­kola .Az eredmények azt bi­zonyították, hogy az itt vég­zett tanulók elméleti és szakmai felkészültsége jó. A beszámoló megemlítet­te, hogy nem kielégítő min­den iskolában az oktatómun­ka eredményessége, a tanu­lók tudása. Megmutatkozik ez az egyetemi felvételiknél, is, ahol a tanulók egy része messze elmarad a középisko­lában adott értékeléstől. A pedagógusok egy része nem ismeri kellő mértékben az új dokumentumokat, és hiá­nyos a tanórákra való felké­szülésük. Egyre inkább szélesedik a tagozatos osztályok köre is. Főleg különböző nyelvi, va­lamint kémia—biológiai és matematika—fizikai tagoza­tok működnek. Mindehhez A vendég méltatlankodva szól: — De kérem, félórája is elmúlt, hogy kér­tem a liter bort és csak most hozza?! A pincér: — Elnézést, kedves vendég, de szüneteit a vízszolgáltatás. ★ Miről beszélhet két nő? Egy harmadik nőről. És miről beszélhet két férfi. Egy harmadikról. Nőről. ★ Májasban ki örül a hóvirágnak? ★ A beat-gitáros zokogva hajtogatta fejét a guillotine bárdja alá. Kegyetlenül sajnálta — a haját. nagy segítséget nyújtott . a debreceni Kossuth Lajos Tu­dományegyetem . Jelentős eredmények szület­tek a fizikai dolgozók gye­rekeinek segítésében is. Az elmúlt években rendszeresen tanfolyamokat szerveztek számukra, hogy jobban meg­állják a helyüket az egyete­mi felvételeknél. A beszámoló hiányolta, hogy nem mindig megfelelő az együttműködés, a középis­kolai nevelők és a szülők kö­zött. Nagyobb gondot, keli fordítani az. érzel mi nevelés­re is, és fokozni kell a tanuló­ifjúságban a nemzeti büsz­keség érzését, de éberen őr­ködni kell, azon, hogy ne nyerjenek teret bizonyos na- rionalista-savTniszta érzések. Jelentős segítséget ad majd ehhez a munkához a világ­nézetünk alapjai című tan­tárgy bevezetése is. Az ipari tanulóképzésről szólva megállapították, hogy 1970-ig évente mintegy fél- ezerrel növekszik majd az ide jelentkezették száma. több mint egy kilométer mé­w -VVWV WV'v lyen járt a fúró, amikor gáz­zal telített vízre bukkantak. A víz a felszínre tört, és az­óta percenként 500 liter öm­lik a csövön keresztül a sza­badba. A mélyből jött víz meleg volt és különös illata miatt a községi tanács vezetői mintát vettek, amelyet az Országos Közegészségügyi Intézetnél dr. Papp Szilárd és Hegyesi László vegyelem- zett. Kémiai összetételéről és használhatóságáról írták. ,jSok oldott sót tartalmaz, al­káli hydrocarbonátos, clori- dos, jódot, brómot és szulfi- tot tartalmazó szénsavas tér­in, álvíz, amelynek fluorid ion és bórsav tartalma is igen jelentékeny. Szabad szénsav­tartalma miatt vasra erőser. agresszív... A víz sem Ké­miai, sem bakteorológiai szempontból nem esik Ki­fogás alá.” A 38,5 Celsius-fokos vizet az orvosok megfelelőnek tartják reumatológiai és moz­gásszervi megbetegedések: kezelésére, sőt, fogszuvasodás ellen is védelmet nyújt. A vízért különös harc kez­dődött a recski ércbányában dolgozó recski és mátrade­recskei munkások között. Ki- • ki a községe számára kívánta kisajátítani a kutat. A recs­kiek még arra is képesek len­* ySmisäü '•68-, március 8., péntek R HOWARD: / REJTŐ J ENO/ íW- OftóG 63. — Mi történik itt? — kiál­totta Adrogopollusz a lépcső­lejáratnál. „Ez veszélyes em­ber. Hetek óta Pencrofttal meg a másikkal suttog” — villant át Galamb agyán. — Emberek — üvöltötte rémülten a görög —, nem szabad berúgni! Vége min­dennek, ha... Galamb tántorogva, mint­ha részeg lenne, eléje állt: — Mit beszélsz bele ... Gyere, igyál te is ... Majd éppen te fogsz parancsolni, mit képzelsz? Mi... nesze, igyál... A görög dühösen eltolta a poharat, mire Galamb fel­ordított: — Megütöttél! Ezért meg­öllek, te kutya! — És míg a görög csodálkozott, mert hiszen nem ütötte meg Ga­lambot, olyan rúgást kapott, hogy először hátraesett, az­után mintha szánkázna, le­csúszott a pincébe. Azonnal felugrott, de egy zúgó ököl úgy orron vágta, hogy elsöté­tedett előtte néhány másod­percig a világ. Galamb tud­ta, hogy a görög felboríthat mindent. A légionisták azt hitték, hogy szokványos verekedés­ről van szó. Röhögtek, és kiáltozva állták körül őket Adrogopollusz hirtelen el­kapta az ellenfelét. Galamb aggódva érezte, hogy túlerő­vel áll szemben: Adrogopol­lusz karjai mintha márvány­ból volnának. Máris kapott egy ütést alulról az állkap­csára, hogy elszédült, de vak­tában rögtön lesújtott egy horogütéssel, és szerencsésen talált. A görög megtántoro- dott egy pillanatra... Neki­hátrált a hordóknak, és ug­rásra készült. Szakállas arca rosszindulatú vigyorra tor­zult, és... Az egymásra halmozott hordók teteiéről, hogy, hogy nem. talán mert a nagy test od.adőlt, egy kisebb, kéthek- tós a fejére esett és kásává lapította a koponyáját... A katonák néhány másod­percig ámultán álltak. ... Troppauer ezalatt le­guggolt a naev hordók mö­gé, mert ha kitalálták, hogy ő billentette le Adrogopol­lusz felére a kétbektóst, ab­ból na"v hal lehet. — Most legalább ... meg­tanultad ... — utánozta a ré­szegek hanglát Galamb —. hogv parancsolgass a légió- nisjáknak ... Szájharmonikája rázendí­tett a kedvenc dalára. Énekeltek és ittak. Néme­lyik más edény híján a sap­kájával mérte a rumot. Senki sem törődött Hilde- brandttal és a corvée-val... Spoliansky, Troppauer, Min- küsz, Pilotte meg a többiek nem mertek inni. Hiszen ott ül Galamb a lépcsőn, har- monikázik, de az ölében egy nagy altiszti revolver. Fél hét volt és a század már elázott. Hihetetlenül nagy mennyiségű rumot it­tak ... ... Battista és Latouret megkötözve hevertek egy­más mellett. Körülbelül tisz­tában voltak a sorsukkal, hallották a veszett kurjonga- tást... Egyszer csak szép kettős sorban néhány kato­na jött feltűzött szuronnyal. Elől Troppauer és Pilotte egy-egy kályhacsőszerű láng­szóróval. Galamb vezette őket. Gyorsan elvágta mind­két altiszt kötelékét. Latou­ret felugrott — Nyomorult söpredék ... — Ha befejezte, öregem —■ mondta csendesen Galamb —, szóljon, mert még sok dolgunk van. Vagy nem vol­na kedve gorombáskodás he­lyett átvenni az őrjárat ve­zetését, és lefogni a lázadó­kat? Mialatt ezt mondta, mind­két altisztnek átadott egy- egy revolvert. — Mi ez? — kérdezte bu­tán Battista. — Ha nem kötözzük meg magukat az előbb, akkor ki­jöttek volna az udvarra nagyképűsködni, és a láza­dók mindkettőjüket megölik. Pedig szükségünk van két jó altisztre, ha egyik-másik kissé öregszik is már... — fordult Latou- ret-hez. — A lázadókat le­fegyvereztük, de ők nem tud­nak róla. Fel- feszítették a depót, kiitták a rumot és alig állnak a lábu­kon. — Ha ez igaz.. „ Harrin- court, akkor nem szégyellem magam... hogy néha sajnál­tam, amikor nyúzták ... Már alig állt a lábán egy- egy katona, amikor a nehéz léptek döngve közeledtek kintről. Az ajtóban megállt az őrjárat. Két lángszóró me­redt rájuk, ami magában véve elég ahhoz, hogy pil­lanatok alatt halálra pörköl­jön mindenkit a pincében. Szuronyok szegeződtek a lázadókra. Néhány részeg ámultán látta, hogy eltűnt a fegyvere. ... Tíz perc múlva lelaka­tolták a pince ajtaját, és a lázadók ott feküdtek a föl­dön, szorosan megkötözve ... A goumier-khez olyan hir­telen nyomultak be lövésre kész fegyverrel, hogy ezek nem is gondolhattak ellen­állásra. Gyorsan megkötözték őket. A húrom foglyot, akik nem csatlakoztak a lázadó csendőrökhöz, eloldozták. Ezek is fegyvert kaptak. Bé­nid Tongut még idejében ki­lépett a hátsó ablakon ... Az erőd egy elhagyatott részén felkapaszkodott a mellvédre. Kötél volt nála ... De nem számított arra, hogy egy ember a mellvédről órák óta figyeli... Valaki, akinek elintézetlen ügye volt az őrmesterrel. A hanyatló nap ferde szöge alatt hosszú árnyak terültek el a Köve­ken, amikor Bénid Tongut felért a lőrésekhez. Ä ho­mályból valaki melléje lé­pett és torkon ragadta. Bar­bizon könyörtelenül kemény vonásait pillantotta meg az őrmester egész közelről. — Egy percre, uram! — suttogta a korzikai. Bénid Tongut csak azt érezte, hogy belehasit egy sajgás a tarkójába. Aztán át­röpül a mellvéden, tizenöt méter magasból.5, {Folytatják}

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents