Heves Megyei Népújság, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-06 / 55. szám
Ahogy tetszik Shakespeare-bemutatő az egri Gárdonyi Géza Színházban Az Ahogy tetszik színház a javából, méghozzá jókedvű és boldogságéit ígérő színház. Itt semmit sem kell tragikusan vennünk. Az egyik herceg száműzi a másikat, de az jól érzi magát az ar- derenes-i erdőben nemes barátai között. Akkor sem szomorodik el, amikor az erdei élet általa magasztalt boldogsága megszűnik és a sors meglepő fordulata folytán vissza kell térnie hatalmába, á hercegi udvarba. Rosalinda gyűlölt lesz a hatalmat és vagyont bitorló Frigyes herceg előtt, de nem esik kétségbe, mert a bitorló lánya. Céiia inkább öt választja apja helyett és együtt mennek az Ardennes-ekbe. a kor romantikus divatja szerint meg ízlelni a pásztoréletet az erdei levegő minden szépségét. A iátéik első percében minden balul áll a nekünk rokonszenves hősökre nézve, de a vers, a bölcselkedés, a szavakkal, tetteikkel és az egvn'iá&nak rendelt emberekkel folyó kedves játék csak a jó véghez, az emberi boldogsághoz vezethet. Akármennyire rakoncátlanul halad is játék és a jambusojt árja a befejezéshez, a végén a szerző mindent megmagyaráz: ha az emberi élet a halálban úgyis mindig és mindenkinél befejezetlennek látszik, hadd legyen hát a játék — incselkedés és kiní- vás ez a természet ellen! — kerek és befejezett egész. Ezt az Erzsébet-kori pásztorjátékot Shakespeare úgy hangszereli színpadra, hogy a játék évődését és báját bölcselkedéssel ötvözi. Lengyel György, a darab Já- Kzai-díias vendégrendezője szemmel láthatólag arra törekszik hőseinél, hogy a szerelem örök önzését a Rosalinda és Orlando közöttit, vagy a Silvlus és Phoebe közöttit úgy mutassa be, mintha ez a iáiték egy kiapadhatatlan forrásból, az ötletek és kedveskedések véglet nem érő láncolatából állna s csak azért, mert a szerelmes epekedés találékonnyá teszi az embert. Ebben a látszatban segít a vers is a rendezőnek, változatosságot hoz Shakespeare magányt dicsérő bölcselkedése is és az a természetszeretet amely az erdő mélyén a valódi pásztorokat az ide csak kirándulni jövő nemesekkel egy csokorba köszemüvegék mellett a iam- busok kissé ünnepélyes lejtése zavaró kontrasztot jelent. Az sem egészen téves megállapítás, hogy a hősök némelyike túlságosan súlyosnak veszi szerepét és megfeledkezik a játék könnyedségének szükségességéről. Az is. igaz. hogy egy nőiesebb Rosalinda mellett egy markánsabb OAandó, az udvari bolond Próbakő mellett egy fanyarságában éfltesebb Jacques kedvezőbb egyensúlyt biztosíthatna ennék a játéknak. De egy mindenképpen biztos: a vers zenéje nem lepheti el a szavaknak és mondatoknak azt a hangsúlyát. sodrását, amely a játékot elevenné, szárnyaiévá, magasra törővé tudja serkenteni Shakespeare-nél. * A mondatok lendületét sóit helyütt megtöri, megakasztja a fontoskodó lassítás, vagy az a cezúra, amely alkalmatlan helyen tépi szét az egybetartozó gondolatokat. Ha Shakespeare ezt a finom szövésű. vidám játékot két oldalról is. Próbakővel és Jac- ques-kal körbef ilozofál tatja, szándéka szerint így egész a játék. Nem lehet szünetjelet tenni Próbakő után és Phoebe elé. Jacques és Rosalinda közé. az egész ígv egy nagy áradása a boldogság utáni vágynak. A színjáték — a játék maga, a kosztümök, a zene így. a mondott szöveggel együtt nem tud teljes élményt adni, mert ez az előadás a szöveg szárnyalásával és a harmonikus játékkal marad a közönség adósa — vitathatatlan részletértékei ellenére is. Margittau Ági Rosalíndája egy sokoldalú és tehetséges drámai színésznő alakítása, akitől a naív és nőies álmodozás, szerelemben, a vágyódásban való télies feloldódás önfeledt játékként nem várható. Ö akarja ezt a boldogságot, küzd érte és nem elébe megy. így is a játék egyik erősségének bizonyul Célia szerepében Péva Ibolya pontosan azt a derűs, kislányos hangot üti meg. amit e vidám históriánál természetesnek tartunk. Mozdulatai nem érnek véget határozott befejezésekkel. de hajlonganak, mint a iambus, amely dalolni és nevetni inivitálja a játékost. Gonda Györgynek Orlando alakjában egy angolba ojtott Toldi. Miklósit kell életre keltenie. A feladat, amire vállalkozik. nem hoz teljes sikert mert ebben a szemérmes szerelmi hancúrozásban nem tud feloldódni, csak helyzeteket old meg, szöveget mond és nem érezzük játékán az átélést, száján a szavak, szemein a fények, mozdulatain az indulatok ritmusát. Náday Pál a másik biztos hordozója ennek a játéknak. Hangvételében ő áll legközelebb a rendező elképzeléséhez. a modem ruhák mellé ő hozza a mai beszéd ritmusát a legtisztábban, s az ő filozofálására oda is figyelünk: érti és megérteti a shakespeare-i szöveget. Csíkos Sándor a magányos erdei filozófus gondolatait némi bátortalansággal árulja el. mintha nem lenne előtte hitele a figurának. Káldy Nóra Phoebe-je talpraesett shakespeare-i alak, míg Silvius szerepében Somhegyi György rusztikusságát nem mindig érezzük helyénvalónak. A fiatal korosztályú főhősök mellett egy sor érett epizódszerepben találja örömét a közönség. Somló Ferenc, Koppány Miklós, a Füzessy Ottó helyett beugró Csiszár András, Dariday Róbert, Pa- láncz Ferenc, Virág Ilona, Gyarmathy Ferenc, Heréd y Gyula. Borhy Gergely. Szili János és Kiss Jenő adják meg egy-egy jelenet, vagy kép tónusát Kalmár Katalin díszletei és jelmezei a rendező modern törekvéseit szolgálják, bár egységes elgondolás és stüus nem fogja egybe Rosalinda ruháit vagy Célia. Phoebe és Juci kosztümjeit A díszlet a kis méretű színpadon is tágas teret enged a játéknak és a képzeletnek. Farkas Ferenc zenéje az előadás lírai hangulatát erősíti. Ha nem is a legsúlyosabb veretű drámák egyikével s nem is hibáktól mentes előadásban, az egri színház ebben az évben áldoz a klasszikusoknak, mert őket játszani nemcsak kötelesség, hanem igényadta program is. Farkas András Világpremier Hétfőn Londonban, Erzsébet királynő jelenlétében mutatták be Zeffireli színes filmjét: a Rómeó és Júlia legújabb változatát. Az angol —olasz koprodukcióban, Rómában forgatott film csaknem teljesen követi Shakespeare drámáját, ám a rendező a vivási jelenetek natura- lisztikus felfogásával és a szerelmi jelenetek erotikus beállításával próbálta „korszerűsíteni” a klasszikus történetet. Ellenérzést keltett ‘ némely túljátszott jelenet érzelgőssége is. A premier előtti sajtóbemutatón részt vett újságírók azonban többségükben elismeréssel fogadták a filmet. Egy gyerek elveszett Késő este volt, amikor az apa hazaért. Felesége és gyermekei szorongó szívvel várták: józan lesz-e, vagy az italtól mámoros fejjel megint rájuk támad. Ahogy annyiszor előfordult már. Bújtak előle kamrába, meg disznóólba is. Legutóbb a feleségét verte meg. Az orvos mintegy negyven szíjcsapás nyomát számolta meg az asszony felső testén. ★ Nyolcat mutatott az óra, amikor nyilt az ajtó. Ott állt a férfi az ajtónyílásban, bizonytalanul, ingadozva. Körülnézett, számba vette azokat, akik hozzátartoznának vér szerint. Az egyik fiút nem látta. A gyereknek délután az iskolába kellett volna mennie, de a pajtásai nem látták. Hol a gyerek? Senki sem tudja. A szomszédban, az ismerősöknél nem találták. Majd csak előjön valahonnan, abban oíz- tak. Legkésőbb vacsorára. Az apa kiadta ‘a parancsot: menjenek a gyereket megkeresni. 0 pedig befeküdt az ágyba, mert lehúzta a feje. ★ Este tíz óra. A család sorra vesz minden létező helyet, ahol feltételezik, hogy az elcsavargott gyerek megfordulhatott. Eredménytelenül. A hideg egyre élesebb, a hegyekből jövő szél bebújik a ruhájuk alá. Az apa alszik otthon. Mélyen, az italtól kábullan. Az utcák kihaltak. Ök mennek, egyre reménytelenebből, egyre kétségbeesettebben. Hol lehet az elcsavargott gyerek? Hová húzódhatott be éjszakára a fagy elől? És mi lesz, ha nélküle mennek haza? Az apa nekiesik, félelméből fakadt dühét rajtuk vezeti le. Haza merjenek menni? Nem lenne jobb valahová bekéredzkedniük éjszakára és csak reggel, amikor már az apa is tiszta fejjel tud mérlegelni, visszatérni az otthonukba? Éjfélre járt az idő, amikor a reménytelennek tűnő kutatást abbahagyták. Az apa aludt otthon. ★ Világos reggel volt, amikor két ember megtalálta az elveszett gyereket az óvoda kertjében. Ott feküdt a szemétdombon, eszméletlenül, félig megfagyva. Rázták, költögették, a gyerek meg se moccant. Az életét annak köszönhette, hogy a szemétdombra feküdt le. Az abból párolgó meleg akadályozta meg, hogy életének pislákoló lángja kialudjon. Még így is súlyosan lehűlt állapotban szállították be a kórházba. ★ Az apa többször volt már elvonókúrán, önszántából is. hatósági intézkedésre is. Éppen a családja miatt, hiszen a gyermekek testileg és lelkileg is sokat szenvedtek. Hónapokon keresztül kü- lönváltan éltek a család tagjai. Abban bíztak, hogy a férfi jobb belátásra jut: megembereli magát, mértéket fog tudni tartani. Ügy tűnt, reményük valóra válik. Aztán kezdődött minden elölről. A szesz erősebbnek bizonyult minden szándéknál. A bíróság korábban már kétszer ítélte el az aipát. 1959- ben ifjúság elleni bűntett, 1960-ban lopás miatt. Tavaly decemberben, amikor a feleségét szíjjal megverte, ismét a bíróság elé került Ékkőt már nyolohónapi börtönre ítélték. vr Danyi Ferencet, aki Gyön- gyössolymoson lakik, a bíróság most ifjúság elleni bűntettben marasztalta el. Az ítélet: nyolchónapi szabadságvesztés. amit szigorított börtönben kell letöltenie, és feltételes szabadságra nem bocsátható. (g. molnár) ,,Forradalmi ifjúsági napok99 A 2. forradalmi ifjúsági napok politikai, kulturális és sportrendezvényeiről, eseményeiről tájékoztatták az újságírókat kedden a Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottságának székhazában. Az ifjúsági napok programja egységbe foglalja a tavaszi történelmi évfordulók — március 15, március 21 és április 4 megünneplését. Az ünnepi program keretében rendezik meg a bányászfiatalok országos tanácskozását Tatabányán, március 12-én. Emléktűz gyullad ki 14-én Tokajhe- gyen az 1848-as szabadság- harc tiszteletére. A forradalmi ifjúsági napok megnyitó ünnepségét március 15-én tartják Pécsett. u v ír V vVWWi/wv vi, teVV/W'VWVv f A rendező modem geometriai formákra vetíti puritán díszleteit, stilizáltan modern ruhákba öltözteti hőseit, feszesebbre húzza a szöveget Shakespeare eredetijénél, gitárt penget a játék indításánál. egyszóval mindent elkövet az adott körülmények között, hogy Shakespeare víg.játékából eay modem hangvételű vígjáték legyen, csaknem pódiumszerű köz- vetlenségben — s valahogy mégsem az. Talán nem alaptalan az az érzésünk, hogy a modern kosztümök, műanyag Magyar népzenekutató Indiában Víg Rudolf, az Akadémia népzenekutató csoportjának tudományos munkatársa, kilenc éve tanulmányozza a hazai cigányok népzenéiét. Hosszabb gyűjtő utakat tett a Szovjetunióban és Romániában is. — India a népzenei hagyomány gazdagságát kínálja a kutatónak — mondja Víg Rudolf —, s ez ideig jóformán senki sem vizsgálta népzenéjét. Az én célom a hazai cigányzene és az indiai népzene közötti összefüggések kutatása volt. Kint tartózkodásom alatt kilenc állam te- rületén jártam. • ____ « W iiiüsőg 1968. március &* szerda 61. Azonnal felugrott és Galambra vetette magát. Négyöt bokszütés ült mindkét részről, és Galamb látta, hogy emberére talált. Mintha pöröllyel sújtották volna fejbe, olyan súlyos volt Pen- croft ökle. Magde ijedten húzódott a szoba sarkába, és öklét a szájába gyömöszölte, hogy ne sikoltson. Vadul csapkodtak. Egy ütés állón találta Galambot. Hát- ratántorodott, azután fejjel Pencroft gyomrának szaladt, majd rávetette magát és két kézzel verte az arcát. Mindketten vérbe borultan tépték, csapkodták egymást. Most előkerült egy rohamkés ... Magde halkan felsi- koltott... Galamb hátraug- rik, de hiába. Pencroft döf. Megragadta a csuklóját. Dulakodnak ... Ha az amerikai kiszabadítja kezét a rohamkéssel, akkor vége... Galamb bal öklével alulról felcsap a gengszter áliára... Ez hátraszédül. Ugyanaz az ököl még egyszer lecsap, és egy rúgás.« Pencroft már támolyog, és a csuklóját még mindig nem bírja kiszabadítani. Galamb bal ökle most már mint valami gép, nyugodtan, pontosan lecsap még egyszer... orrán, száján vagy álián találja ellenfelét, és Pencroft lehanyatlik... Nem mozdulj Galamb lihegve néz a leányra: — Azt hiszem — mondta —, átmenetileg lezártuk ezt a nézeteltérést... Most elsősorban kötözzük meg az emberünket és tegyük félre a kritikus időre... Az nem árthat... Mialatt beszélt, máris letépte egy csomagról a kötelet és összekötözte Pencroft kezét, lábát, jó szorosan, betömte a száját, és az ágy alá gurította. — El van intézve. Mehetünk. Majd ide küldöm Trop- pauert, mert előjegyezte magát néhány ütésre ... — Csak most vette észre, hogy a nő rosszull éttel küzd. Gyengéden átölelte a vállát. — Csak nem idegesíti ez a hercehurca? — Ne higgye, hogy gyenge vagyok. De annyi minden történt, és ez az éghajlat... Még nekem is szörnyű ... Pedig itt nőttem fel Afrikában. — Még akkor is sok egy nőnek. Hát kérem, most szépen szót fogad nekem és a lázadás idejére lefekszik pihenni... — Megbolondult? — mondta csodálkozva, mert Galamb úgy beszélt a lázadásról, mint valami jelentéktelen incidensről. Hiszen lehet, hogy mindenkit lemészárolnak, és ... — Ugyan, kérem... — legyintett mosolyogva, miközben gyorsan rendbe hozta magát kissé —, az egész ügyet hamarosan elintézzük. Nem értem, hogy lehet mindent így felfújni. Majd elütjük valami tréfával a lázadást ... Ezek kedves fiúk, csak telebeszélte a tejüket néhány csirkefogó. Azokat felpofozzuk és kész... Az is lehet, hogy elmarad a lázadás ... És kérem, ha nem találkoznánk többé... — Mondja... Miért akar maga mindenáron meghalni? Ha tolakodásnak tartja a kérdésemet, ne feleljen. Galamb elkomolyodott. Hogy megfeledkezett erről... Pedig sürgős lenne a tízezer dollár otthon. De most már úgyis mindegy. — Mademoiselle Russel... Sajnos, ez olyan pillanat, amikor kénytelen vagyok gondolkozni. Eddig vidám voltam. Csak az életemről volt szó. Most komoly a helyzet.. Halálom esetén egy biztosító gondoskodott volna az anyámról és a húgomról. Egyet közlök most magával: Ha előfordult olykor» hogy szerettem volna életben maradni és kissé idegenkedtem a halál gondolatától, az olyankor volt, ha a maga megboldogult, de bájos személye kísértett a sivatagban. Usvanis az á gyanúm, hogy csúnyán beleszerettem magába. Hallgattak. Kazánszerű forróság izzott körülöttük, és egy arab portyázó a közeli táborban torokhangon énekelt valami artikulátlan melódiát. A hatalmas dongó legyek tömege vastagon zsongott mindenfelé. Sivár élettelen, sajgó meleg... És mégis, ahogy összenéztek egy percre, mosoly vonult át az arcukon, és Galamb magához ölelte Magde-t — Ha rájönne az óra nyitjára — súgta a lány szelíden hozzábújva —■, akkor nagyon ... gazdag lenne.:. Egymillió frankot is könnyén kaphat... Nincs meghatározó értéke. A Russel-féle térkép annyit ér, amennyit a megtalálója kíván érte. Ha tudná a titkát... — Az óra a maga öröksége... Ha tudnám is a titkát ... Csak nem képzeli, hogy elfogadnám a naga pénzét? Legfeljebb — motyogta zavartan —, ha megosztanánk ... De azt Is csak úgy, hogy az egész... kettőnké lenne... Szóval, ha a pénz a családban maradna... Magde odahajtotta a fejét Galamb vállára, és ez megsimogatta. így álltak. Mindketten arra gondoltak, hogy olyasmiről beszélnek, ami nincs: az őrá titka megoldhatatlan. Az ágy alatt recs- csent valami. Pencroft magához tért, de moccani sem tudott ... A konyha kertjéből felhallatszott, amint egy dézsa vizet önt ki valaki. Álltak egymással szemben. A forró délutáni csöndben most messze hangzóan egy lövés dörrent — Kezdődik! Öltözzön arab suhancnak, akkor biztonságban van ... Nekem rohanni kell. — De... Gyorsan magához ölelte a lányt, megcsókolta és elro* hant (Folytatjuk.)
