Heves Megyei Népújság, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-05 / 54. szám
Tulajdonosként |Jözvélemény-kutatás, statisztikai nélkül az új adatgyűjtés is biztosan állíthatjuk, hogy mostanában mechanizmusról bszéltek legtöbbet az emberek. Vannak, akik szerint az embereket kizárólag az foglalkoztatja, hogy mennyi lesz a kereset és mire futja belőle. Hallani ilyen véleményt gyári vezetőktől és termelőszövetkezetiektől, állami gazdaságiaktól egyaránt Szerencsére nincs szükség példák felsorakoztatására ahhoz, hogy bárki meggyőződjék ennek a véleménynek a felületességéről. Hiszen bál-melyik ipari vagy mezőgazdasági üzemben bőven lehet bizonyítékokat találni arra, hogy az emberek túlnyomó többsége szivén viseli kisebb közösségének, s az egész népnek az érdekeit is. Ha nem így volna, ha csak a maguk boldogulásával törődnének, akkor sem az iparban, sem a mezőgazdaságban nem lehetnénk tanúi kötelességen felül, önzetlenül végzett munkának Márpedig ilyenre szép számmal van példa, bizonyságául annak, hogy a dolgozók túlnyomó többsége világosan látja most is: minden előbbre vivő tervünk megvalósításának legfőbb feltétele a jó munka, a gazdaságos termelés. Minden egyéb csak ezután következik. S aki gondolkozásában felcseréli a sorrendet, vagy másból Indul ki, az téved és csalódik. Sohasem lesz olyan világ, hogy béreket, munkakörülményeket, szociális ellátást lehet tartósan Javítani, s árakat mérsékelni a termelési eredmények növelése, a költségek csökkentése nélkül. Tévedés lenne azt gondolni, hogy az űj gazdaságirányítási rendszerrel kapcsolatban oly sokszor emlegetett önállóság csak az Irányító beosztásúak megnövekedett hatáskörét és egyben felelősségét jelenti. A munkások és a parasztok millióinak ezentúl még több alkalmuk lesz meggyőződni arról, hogy az eddiginél közvetlenebbül és érdemlegesen szólhatnak bele a gyár, az Özem, a szövetkezet, a vállalat ügyeibe. Hnyagiakban nem lettünk gazdagabbak január elsejével, de azok lehetünk, ha komolyan vesszük, hogy minden, valamennyire Is fontos ügyet a dolgozók minél szélesebb rétegével kell megtárgyalni. De nemcsak tes- sék-lássék módon, mert a formalizmus a demokrácia halála. G. P. A m Apai örökség Milliós többlet — elégedetlenséggel AKÁRHOGYAN közelítünk az eredményekhez, mindenképpen arra a megállapításra juthatunk, hogy a Mát- ravidéki Építő- és Szakipari Ktsz dolgozói nagyon elégedettek lehetnek önmagukkal, munkájukkal, sikereikkel. A valóságban azonban mégsem ez a hangulat uralkodott a ktsz szombaton megtartott, évzáró küldöttközgyűlésén. Több mint hárommillióval termeltek többet, mint amennyit terveztek? Igen, és még ezt is keveslik. Növekedett a termelékenység, az egy főre jutó termelés, a létszámún is kevesebb volt a megengedettnél? Igen, de miért nem lehetett -még fokozottabb az eredmény? Majdnem négymillió forint a szövetkezeti nyereség? Igen, nagyon szép, de miért nem lett több? A szokatlan elégedetlenség nagyon indokolttá válik, mihelyt a rugóit, kiindulási alapját keressük meg. Mert a lehetőségeit a ktsz nem használta ki maradéktalanul. Ezt a szövetkezet vezetőségnek beszámolója, de a hozzászólások is rendre így állapították meg. Furcsa ellentmondásra hívták fel a figyelmet Mégpedig arra, hogy az építőipari részleg, amelyik termelési értékben, termelékenységben egyaránt előbbre lépett az 1966-os évhez viszonyítva, veszteségesen dolgozott. Több mint egy félmillió forint náluk a „ráfizetés”. Magyarán: ha ez a részleg nem lenne, a ktsz egy félmillióval nagyobb nyereséget tudhatna a magáénak. Ez a látszat Mi az oka a veszteségnek? Akad több is. Nem megfelelő a bérezés. Kevés a segédmunkás, ezért a hiány a kisegítő munkaerőből 120 fő. Kirívó példaként: egy tizenkét tagú kőművesbrigádban még mutatóban sem található segédmunkás. Milyen veszteséget okoz ez a körülmény? Nincs minden rendben a szervezettséggel szem. Magyarázatot ugyan erre is találhatunk: év közben kellett átállniuk, olyan jól előkészített munkákat levenni a napirendről, amik hitelhiány miatt maradtak el, és sürgősen gondoskodni- más munkáról. amit viszont már nem lehetett az időhiány miatt Jenőén előkészítenek Érdekes az is. hogy a kö- toűvesek sok olyan munkát végeznek el a villany- és vízvezeték-szerelők után, amiknek értéke a szakipariaknál, a költsége pedig a kőműveseknél csapódik le. Indokolatlanul hátrányt okoz az egyiknek, jogtalan előnyt biztosít a másiknak. A VITA TEHAT valóságos problémák körül mozgott, azt célozva, hogy a megoldás módját találhassák meg. Az ilyen, tényekre épülő elemzésnek a haszna nem maradhat el, csak ez a módszer alkalmas a további fejlődés biztosítására. A Mátravidékl Építő- és Szakipari Ktsz dolgozói az utóbbi években már azzal hívták fel a figyelmet magukra, hogy mindig előbbre léptek; úgy tűnik, ez a folyamat most még gyorsulni is fog. Mert rendelkeznek az ehhhez szükséges erővel, képességgel és akarattal. (gmf) Az asztaltánaság végig- besajflt már az időjárástól az influenzajárványig minden szokványos témát, amikor fiatal barátunk azzal hozakodott elő; mit szólunk hozzá — örökölt Most is arra isznak... és még jó néhányszor majd. Az örökség nem volt szerény. Nagyszülei mór érvekkel korábban nevére íratták a házat amely városi porta lévén, értékben megközelíti a kétszáz forintot Gratulálunk, aztán rád tünk a témánál, ki milyen apai örökséggel indult a világba, vagy milyenre számíthat — En az életemet köszönhetem az örökségnek, lyet apám rámhagyott Így kezdte társaságunk testes, ősz hajú tagja, aki Jelenleg az egyik állami gazdaság üzemvezetője. Azt mondta apám, útra valóul: mindig nézz a szemébe annak, akivel beszélsz, akár dicsér, akár bánt téged. Nos, évekkel ezelőtt 62 egyik segédmunkás azt ki ál tóttá rám. hogy besúgó vagyok, én juttattam őt börtönbe ... és rajta kívül sok embert Elképesztett a vád és jő néhány percig néztünk farkasszemet, a kérdésemre, mintha megbabonázta volna a nézésem, bevallotta az igazat: társaival betörtek a raktárba, azért jutottak a rács mögé. Megmenekültem. — Az én örökségem — vette át a szót tőle a fiatal mérnök — a következőkből állt; amikor először Indultam munkába, apám a konyhában megállított Azt mondta: „Mosd meg a kezed, fiam!!" Mondom neki. hogy már megmostam, mine ő: „Azért csak mosd meg még egyszer!” Eleget tettem a fura kívánságnak, aztán a világosság felé tartotta a kezemet és így szólt: „No fiam maradjon mindig ilyen tiszte a kezed... az életben ... a munkában... mindenhol..." És mesélték sorban az asztaltársaság tagjai, fiatalok és idősek, ki milyen atyai örökséggel Indult neki az életnek és nem sikerült egyöntetű vélemény; kialakítani, hogy vajon a kétszázezer forintos ház, vagy az erkölcsi örökség jelenti-e a fiák életében a hasznosabb vezérlő kezet. Bár a többség mintha inkább az utóbbiakat tartotta volna szebb, hasznosabb örökségnek. K. El Usenet Visontára a IDŐ éves gyár küldi a 1UU megawattos turbinákat Késik ? Aem késik ? □ Hitelt adnak a kétszázasra □ Lengyelek érdeklődnek egy még nagyobb gép iránt Bánhida után Vfsonta is kap Szalai Lászlóék 100 me- eavattos gőzturbináiból, amelyekről a budapesti Láng Gépgyárban a közelgő 100 éves jubileum mellett jó ideié a legtöbbet beszélnek. Az áramfejlesztők elkészítése a külső Váci úti üzemekben az idei legnagyobb feladatot jelenti. Ami a fővárosban megrendelés. megbízás, nálunk. Heves megyében egyelőre újdonság. érdekesség: mindeddig nem büszkélkedhettünk ilyenekkel. Vajon ezután dicsekedhetünk-e? Röviddel ezelőtt, hogy Angyalföldre látogattunk. Ko- moróczy László fődiszpécser biztatott bennünket: munkájuk során felhasználták a bánhidai tapasztalatokat, így a Gyöngyösi Hőerőmű számára már az első gépnél tökéletesebbeket küldenek. Aztán ■ m Édes munka . •. A nyuszik húsvétkor rendhagyóvá válnak, ugyanis a szokások szerint ilyenkor szép tojásokat tojnak. De ebben is rendhagyóak, mert a tojások a csokoládé ízének valahány válfajával szédítik meg az ínyenc fogyasztót... Az atomkorban már nem csoda, hogy a húsvéti nyuszi elsősorban a csokigyárakban lát napvilágot, s ha igaz, ott is tojja a csoki- tojásokat. E felelősségteljes tevékenységet minőségileg ellenőrizni kell, s azt hiszem, ez a legszimpatikusabb meo! A Szerencsi Csokoládégyár képen látható meósa például W vagon húsvéti édesség minőségi ellenőrzésében vesz részt. — Édes munka.., (MTI foto — Kovács László felvétele) Crdetnes ultizni Egyre többen látogatunk el külországokba, hogy megtekintsük a nevezetességeket, s felvásároljuk a bazárokat. Természetesen akadnak olyanak i*. akiket csak a nevezetességek érdekelnek, mert amit vásárolnak, azt itthon úgyis eladják. Ilyenkor mondjuk: érdemes külföldi re utazni, az út költsége megtérül... Magam is beléptem a külföldre látogató túristák táborába. Megkaptam az útlevelet egész Európára, sőt a 70 dollárt is. Gondolkoztam, hova menjek. Terveimben csupán az olaszországi, svájci, franciaországi, portugáliai, angliai, benelux, németországi és ausztriai utazás maradt. A többit elhagytam. De a kisördög azt súgta, ha futja időmből, felugróin Skandináviába is. Az előkészületek során beszereztem hat rúd téliszalámit, 40 doboz májkonzervet, s egy kétszemélyes sátrat. Csak ezt kaptam a kö'csörtzcben. Az élelemre mindösz- sze ezer forintot költöttem, kettőezer-kettőért kiváltottam a valutát, újabb kettőezerért a vasútjegyét, s ha hozzá számítom az útlevél árát. az egész nem került többe, mint egy nagyképemyős tv. Első utam Velencébe nyian üldögéltek délelőtt a presszóban, mint nálunk Pesten. Ott is közkedvelt foglalkozás az anyagbeszerzés. Esténként fáradtan feleültem le sátramban, amit jobb híján a Vatikán mellett, a Ca- pitolium falánál állítottam fel. Az olaszok vezetett. Mondhatom, ott több a víz, mint nálunk otthon a pincében. Csodálatos Velence, még gondolában is ültem. Rómában napokig jártam a nevezetességeket. A Via Vene lón legalább anymondták is: „Egy vétkező jött megtisztulásért Rómába”. Ma is töprengek, honnan tudták ezek az első negyedévi selejtszázalékomat? Szóval, fáradtan pihentem a kényelmes sátorban, magamba szívtam az ókori élet levegőjét, valamint a romlásnak induló májkrém szagát. Felkerekedtem hát, és átrán- dúltam Svájcba. Azonnal megkerestem a svájci hírességeket. A Doxa igen pontosan jár a karomon. Ennyi elég Svájcból — gondoltam, — irány Párizs, Európa fővárosa. A vonaton egy román születésű, olasz nevű, Franciaországban élő spanyollal hozott össze a sors. Beszélgettünk. ö tudott spanyolul románul, olaszul, németül, franciául. Én csak magyarul. Kicsit nehezteltem rá, ha már ennyi nyelvet beszél, miért nem tanult meg magyarul. Végre megpillantottam Párizst. Kérem, ott mennyi csinos nő van! Ragyogó kirakatok, tele árúval, nagyszerű hidak, alattuk a csőlakókkal. Megérkezésem után azon gondolkoztam, hol is verjem fel sátram-. Végül úgy döntöttem, hogy úriemberként szállodai szobát bérelek, hadd lássák Párizsban, Így utazik egy magyar. Első dolgom lett volna mosdani, de mosdót nem találtam a szállodában. Azt mondták. menjek fürdőbe, a párizsiak többsége is így tisztálkodik. Elmentem s megtisztulva indultam a fertőbe, a lokálnegyedbe. Rögtön az első bárba betértem. Kifizettem a beugrót, aztán rendeltem valami italt is. Nem akarom szaporítani a szót, reggel, mikor rendeztem a szállodai szobát és a cehet, rövid számvetés után úgy döntöttem, nemcsak Skandináviába nem utazom, hanem Spanyolországot, Portugáliát, Angliát, s a Benelux államokat itt kihagyom. Hazautaztam. A gyárban nagy ovációval fogadtak. Megkérdezték, miért jöttem haza a tervezett időnél hamarabb. Az igazat nem mondhattam, időjárásra, honvágyra és új exportgyártmányainkra hivatkoztam. Művezetőm meghatódott ezen. Azt mondta, hogy rám sem ismer, hiába, mennyi tapasztalatot lehet szerezni egy ilyen utazáson Megkomolyodtál, fiam. tette még hozzá. Büszkén léptem a büfébe, vettem öt deka töpörtyűt, a hó végéig ezt eszem. Horváth István elmondta még. hogy a generátor nélkül 22 méter hasa- szú és hozzávetőlegesen félezer tonna súlyú óriások egyikének tavaly áprilisban kezdett munkái már a befejezéshez közelednek. A mértékadó darabokkal már végeztek. jelenleg a belső szerelések mellett néhány alkatrész készítésének utolsó üteménél tartanak Az úgynevezett „pincei rész” pedig iantfár óta a visontai építkezés területén van s jó két hete utána utazott eev csapat Láng gyári ember is. Elárulták .hogy a minőség mellett ez alkalommal különösen fontosnak tekintik a határidőt is. Azt szeretnék, ha a századik születésnap központi, április 26-i ünneplése előtt megtarthatnák az első turbina melegpróbáit. forgatását s a május elsejei felvonuláson bejelenthetnék a budapestieknek, az országnak. hogy a 100 megawattos eépóriás már útban van a legnagyobb magyar hőerőmű felé. Nem ^ehetett azonban titokban tartani azt hogy jelenleg még nem bízik mindenki a sikerben. Jócskán akadnak borúlátók, lenn az - üzemekben úgy vélik, hogy a menet közben előfordult kisebb-nagyobb belső csúszásokat” aligha lehet ilyen rövid idő alatt elfeledtetni. Csupán valami hallatlanul nagy összefogás, igyekezet művelhet ..csodát". Sokat várnak a KMP megalakulásának 50. évfordulóját köszöntő munkaversenytől, így — ha túlságosan nem Is hangoztatják — remélik, hogy a hátralevő hetekben kiköszörülik a csorbát. Ami egyébként még a 100 megawattos gőzturbinákat illeti. a második is elkészül őszre. Jóllehet, hogy a rendkívül nehéz feladatok — például a sok szerszámot, készüléket igénylő s a kivitelezéshez szükséges ötvözött anvagok miatt különös gondot, figyelmet követelő lapátok — miatt lassabban haladnak, az első Párhuzamos kapcsolás idejére jövő tavaszra behoznak minden lemaradást Különben — újságolták — a svájci. BBC-licenc alapján hozzáfogtak a 200-as turbinához is. Egyrészt elvégezték a különféle szerkesztési azonosításokat s a néhány rajz kivételével már teljes egészében rendelkezésre álló tervdokumentáció alapján kiadták a különféle műheiyutasi- tásokat. A diósgyőri Lenin Kohászati Művekben legyártották a famintákat s a leg- lénveaesebb acélöntvénveket is. Hazánk legnagyobb turbi- náia 1970. márciusára készül el. 1970 ugyan még meglehetősen messzi van. ám az ER- BE-vel máris a hatalmas áramfejlesztő áráról tárgyalnak. Ez is egy érdekesség: a Láng Gépgyár hitelbe adja á berendezést Szállításkor egyelőre a termelési költségeknek csupán mintegy 80 százalékát kéri a „csúszó ár” megtérítésére, a számla teljes rendezésére csak a kedvező üzemi tapasztalatok után kerül sor. A iubilá’ó gvár ezzel nemcsak az ERBE-nek, hanem magának a 200 megawattos turbinának Is hitelez... Még csak készülnek a százasok. alighogy hozzáfogtak a kétszázashoz —. de már egy naevobbról érdeklődnek. A közelmúltban lengyel műszaki küldöttség, kormánydelegáció lárt a Láng Gépgyárban. s 500 megawattos turbinákkal kapcsolatosan szóba hozott egv esetleges kooperációt. Merthogy a ’öv" az Igazán nagy tejlesftményű energiatermelő -gépeké .. (gyón!) MpniiLtSa 3 1968. március 5„ kedd
