Heves Megyei Népújság, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-31 / 77. szám

YILAO PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK: AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIX. évfolyam, 77. szám ARA: 1 FORINT íybs, március 31., vasarnap Húsz év az államosított «\arbao ★ A. bosszú hálójában ★ Szalonkavadászat ★ Irodalom — Művészet ★ •felek a Klóidról A törvény születése Az újságok, a rádió és a tv, mint mindig, most is vi­szonylag részletesen beszá­molt az országgyűlés üléssza­káról. Mégis az a benyomá­sunk, hogy mindenekelőtt j kellő tér és idő hiányában, aligha adhattak — adhattunk — teljesen hű képet arról a mind jobban erősödő demok­ratikus légkörről, amely a képviselőit tiszteletet érdem­lő, lelkiismeretes munkája és nem csekély bíráló, javaslat- tevő hajlandósága nyomán a parlamentben uralkodik. A szabálysértésekről szóló tör­vényjavaslat tárgyalása és a két legmagasabb igazságszol­gáltató fórum, a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfel­sőbb ügyész beszámoltatása, az elhangzott csaknem 30 képviselői felszólalás során rendkívül érzékletesen bon­takozott ki a felelősségteljes törvényhozói munka, ezúttal nem csupán a jogalkotás, hanem a jogellenőrzés terén is. Ha felidézzük a felszóla­lásokat, úgy tűnik, a pontos­ságra az alaposságra törek­vés az egyik legáltalánosabb vonásuk. Nem is annyira a jogászi precizitásra gondo­lunk. arai csupa a egyesek sajátja, hanem arra az ügy- szerető, a körülményeket és a jelenségeket kutató, s felet­tük mélyen eltűnődő lelkiis­meretességre. amely szinte minden felszólalásból kivi­láglott. Látnivaló volt. hogy . a képviselők mennyire átérzik az országban uralkodó szo­cialista törvényesség megőr­zésének és szüntelen erősíté­sének jelentőségét. Nemkü­lönben számtalan tennivaló fontosságát, ami ezzel együtt jár. Különös figyelmet érde­mel maga a törvény is. ame­lyet a képviselők most meg­szavaztak. Már az is felettébb örvendetes, hogy számotte­vően szélesíteni lehetett az előforduló rendellenes cse­lekmények között azoknak a körét, amelyek csupán sza­bálysértésnek minősülnek. S ezt is azzal a kétségtelen szándékkal, hogy a folyamat nem zárul le, hiszen ilyen módon tovább erősödhet a jogrend, a közbiztonság, s a növekvő bizalomból és mél­tányosságból a humánus szo­cialista törvénykezés tökéle­tesítésének sok újabb lehe­tősége fakad. Ritka alkalom, hogy az or­szággyűlés egyazon üléssza­kon tárgyalhat törvényt és azokat a jogállapotokat, ame­lyeket nem csekély részben törvények befolyásolnak. Bármilyen szélesen hömpöly­gőit is a tárgyalás folyama, nem csapott Id medréből . És rövidsége ellenére célratö­rőnek, hasznosnak bizonyult. Az említett körülmények, sok egyéb mellett, már ma­gukban is azzal a jogos re­ménnyel biztatnak, hogy e jogalkotók kisebb és a jogot gyakorlók sokkalta népesebb csoportjai egyaránt sok erőt, biztatást meríthetnek nem­csak a parlamenti munka eredményeiből, hanem an­nak módszereiből is. Ez pe­dig további biztosítékot nyújthat arra, hogy a szocia­lista jog és ■ törvény tisztele­te. következésképpen a jog­rend és a biztonság' az alko­tó munkának és a társadalmi fejlődésnek ez a fontos kö­zege és serkentője, tovább erősödik hazánkban, De Gaulle és Pompidou hazánkba látogat Fock lenő hazaérkezett Franciaországból A miniszterelnök nyilatkozata franciaországi látogatásáról Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke, franciaországi hivatalos látogatásáról kísé­retével együtt szombaton délután visszaérkezett Buda­pestre. Fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelentek Gáspár Sándor és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes el­nökei, Apró Antal, Fehér La­jos, dr. Ajtai Miklós, dr. Tí­már Mátyás, a Miniszterta­nács elnökhelyettesei, dr. Csanádi György, dr. Horgos Gyula, Illku Pál, Vályi Pé­ter, Veres József, a kormány tagjai, Mód Péter, a külügy- minisztér első helyettese. Ba- czoni Jenő, a külkereskedel­mi miniszter első helyettese, dr. Gál Tivadar, a Miniszter- tanács titkárságának veze­tője. Jelen volt a fogadtatásnál Michel Comhal, a Francia Köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője és a nagykövetség több tagja. ★ Fock Jenő megérkezésekor útja tapasztalatairól nyilat­kozott az MTI munkatársá­nak. — Hogyan foglalná össze Fock elvtárs benyomásait pá­rizsi, általában franciaországi tárgyalásairól? — Amikor elindultunk Bu­dapestről, azt mondtam, re­mélem, hogy hazatérésünk­kor eredményekről számol­hatok be. Reményeink valóra vál­tak, mert nem voltak megalapozatlanok. Az utóbbi évek egyre foko­zódó együttműködései, több magas szintű látogatás készí­tette elő mostani megbeszé­léseinket. — Ezeket a megbeszélése­ket mindenekelőtt az őszin­teség, a nyíltság jellemezte. Ebben a szellemben vitattuk meg a legkényesebb nemzet­közi kérdéseket is, és így al­kalmunk volt jobban megis­merni « megfelelően értékel­ni egymás álláspontját. — Nagy hatást tett rám De Gaulle elnök, akivel igen ta­nulságos eszmecserét folytat­tunk, elsősorban nemzetközi kérdésekről, ezen belül Eu­rópa mindkét országot köl­csönösen érdeklő problémái­ról. Értékesek voltak meg­beszéléseink Pompidou mi­niszterelnök úrral, Couve de Murville külügyminiszter úr­ral, s a francia kormány több más tagjával. Ezek a tárgya­lások baráti légkörben foly­tak, éppen úgy, mint munka­társaim megbeszélései. — Milyen nemzetközi kér­désekkel foglalkoztak a meg­beszéléseken, és hogyan vi­szonyuk egymáshoz a két or­szág magatartása? — Ami a nagy nemzetközi kérdéseket illeti, a közös köz­lemény jól kifejezi azokat a pontokat, amelyekben egyet­értünk. Magyarország és Franciaország egyaránt híve az európai országok kapcso­latai sokoldalú fejlődésének, s közösen tevékenyen kíván­ja ezt a folyamatot elősegí­I tent — Egyetértettünk a viet­nami háború, a közel-keleti helyzet veszélyességének megítélésében. Ami a kibon­takozást illeti, megállapít­hattuk, hogy álláspontjaink igen kö­zel állnak egymáshoz. Természetesen az európai kérdések egy részének meg­ítélésében vannak közöttünk bizonyos különbségek. Ezek azonban nem akadályoznak meg bennünket, hogy együtt­működjünk az európai biz­tonság megszilárdításában. — Milyen lehetőségek van­nak a gazdasági kapcsolatok javítására? — Gazdasági együttműkö­désünk továbbfejlesztésének mindenekelőtt az ipari koo­peráció adhat új lendületet Ebben a tekintetben komoly fordulatra van szükség. Az ipari kooperációra vonatko­zó javaslatainkat ismertettem a francia ipari, gazdasági és pénzügyi élet vezetői előtt s azt hiszem, joggal mondha­tom, hogy ezek érdeklődést keltettek. . Mi készek vagyunk » gazdasági, műszaki, tu­dományos kapcsolatok nagyarányú fejlesztésére, erre lehetőséget ad az új gazdasági mechanizmus, ami iránt igen nagy az érdeklő­dés Franciaországban. Bizo­nyára elősegíti az együttmű­ködést az az ipari, műszaki, tudományos vegyesbizottság, amelynek a létrehozásában megállapodtunk, s amely­nek rövidesen meg kell kez­denie munkáját. —Hogyan alakulnak a két ország vezetőinek személyes kapcsolatai? — Említettem már, hogy joggal tekinthetjük párizsi megbeszéléseinket fordulat­nak a két ország kapcsola­tainak történetében, új sza­kasz kezdetének is. A Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa és Minisztertanácsa ne­vében meghívtam magyarorszá­gi látogatásra De Gaulle tábornokot, a Francia Köztársaság elnökét, Pompidou miniszterelnök urat, akik a meghívást örömmel elfogadták. Remélem, hogy a meghívot­takat .minél hamarabb üdvö­zölhetjük hazánkban, ugyan­olyan vendégszeretettel és együttműködési készséggel, mint amilyennel ők fogad­tak minket, s folytathatjuk a most elkezdett megbeszélé­seket. Ami bennünket illet, min­dent meg fogunk tenni, hogy a magyar—francia kapcsola­tok új szakaszát minél ered­ményesebbé tegyük — fejezte be nyilatkozatát a Minisz­tertanács elnöke. Jubileumi ünnepségek Egerben A megye 165 népi ellenőrének adományoztak jubileumi emléklapot Hárman az alapító tagok közül. Balról: Batta Antal, Hamza Elemér és dr. Kiss Zoltán egri népi ellenőrök. (Foto: Kiss Béla) Jubileumi ünnepségen em­lékezett meg a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság — szombaton délelőtt Egerben, a megyei tanács épületének nagytanácstermében — a népi ellenőrzés fennállásának 10. évfordulójáról. Az elnök­ségben helyet foglalt Bíró József, a megyei tanács vb- elnöíke. Tamás László, a me­gyei pártbizottság titkára, Almási Endre, a Központi Né­pi Ellenőrzési Bizottság osz­tályvezetője, valamint Bartha Alajos, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője. A jubi­leumi ünnepséget Sebők Béla, a megyei NEB tagja nyitot­ta meg, majd a megyei NEB elnökhelyettese, Hartmann István mondott ünnepi beszé­det. — Az elmúlt 10 év során a megyei NEB mintegy 600 vizsigálatot végzett — mon­dotta. — S ezek Eltemették Gagarint és Szerjogint Szombaton eltemették Jurij Gagarint és Vlagyimir Szerjogint A gyászbeszédek elhangzásával eljöttek a búcsú utolsó pillanatai. A szovjet vezetők és az űrhajósok elhagyták a mauzóleum mellvédjét. Brezsnyev, Koszigin, Podgornij, Kiri­lenko, valamint a párt és kormány más vezetői, vállukra emelték a hamvakat tartalma­zó, virágokkal borított urnákat és elindultak a Kreml falához. Újból felhangzott a gyász­zene, majd tüzérségi össztűz dördült el és az urnákat elhelyezték a Kreml falába. Ebben a pillanatban az egész Szovjetunióban, Leningrádtól Vlagyivosztokig és Jakutiától Ka­zahsztánig egyperces hallgatással rótta le kegyeletét minden szovjet ember a halott hősök emléke előtt. Felhangzott a szovjet himnusz, majd a Vörös téren felsorakozott katonai egységek ünnepi díszmenetben vonultak el az elhunyt hősök hamvai előtt. ’ Képünkön: Gyászolók a Szovjet Hadsereg Központ) Házában, a ravatalnál. (Telelői© — MTI Külföldi Képszolgálat) a vizsgálatok kiterjed­tek a lakossági szolgálta­tások, az áruellátás, a munkásszállások, a sze­mélyszállítás, a 15 éves lakásfejlesztési terv vég­rehajtása, az ivó- és ipar! vízszolgáltatás helyzete kérdéseinek ellenőrzésé­re. Megvizsgálták a népi ellen­őrök a lakosság különböző panaszait, bejelentéseit, s szá­mos közérdekű kérdés vizsgá­lata során tettek hasznos in­tézkedéseket. javaslatokat. Ahoi a társadalmat, a közér­deket sértő és károsító jelen­séget. visszaélést, hibákat ta­pasztaltak, a jogszerű és tör­vényes felelőségrevonást is szorgalmazták. A népi ellenőrzés előtt állő legfontosabb . feladatokról szólva Hartman István a kö­vetkezőket mondotta: — A népi ellenőrzés olyan testület, amelyre a párt és a kormány min­denkor számíthat a szo­cializmust építő munká­ban, A népi ellenőrzés feladatait eddig is a párt és a kormány célkitűzései határozták . még, s a jövőben e határozatok végrehajtásáért kell tevé­kenykednünk. Ismertette az új gazdaság- irányítási rendszer megvaló­sításával kapcsolatos legszük­ségesebb teendőket, majd megköszönte a népi ellenőrök egy évtizedes munkáját. Tamás László, a megyéi pártbizottság titkára, a me­gyei párt- és a tanács végre­hajtó bizottsága nevében mon­dott köszönetét a 10 éves munkáért, méltatva a népi el­lenőrzést. mint a széles népi összefogás szervezetét. A me­gye gazdasági életének tevé­keny ellenőrzője a szervezet — mondotta. Az új gazdaság- irányítási rendszer több fel­adatot jelent; több munkát és fokozottabb helytállást kö­vetel. Szükség van a népi el­lenőrzésre, s a párt és a kor­mány csak azt kéri. végezzék munkájukat ezután is olya* magas fokú felelősségtudattal, olyan hasznossággal, mint ezt az eltelt egy évtized alatt tet­ték. Almási Endre, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság osztályvezetője a KNEB el­nöksége nevében fejezte kJ köszönetét és elismerését az eddig végzett önzetlen és ál­dozatkész munkáért. Végezetül Hartman Istyán a megye 165 népi ellenőrének adta át — munkájuk elisme­réséül — a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság kitünteti jubileumi emléklapját.

Next

/
Thumbnails
Contents