Heves Megyei Népújság, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-22 / 69. szám

KI JÁR jól, HA... EZ IS FESZTIVÁL? A nagy neveknek mindig volt és lesz varázsa. Ha a plakáton azt olvashat­ják az emberek, hogy Fónay Mártával, Ráthonyi Róbert- tel. Dobos Attilával, Komlós Jánossal találkozhatnak a műsorban, a vidéki város kö­zönsége nem szalasztja el ezt az alkalmat. Még a tv korában sem. (Vagy éppen ». tv korában?) ,-Ha az Országos Rendező Iroda ilyen gálarendezvényt szervez, nemcsak dicséretet érdemel, hanem felelősséget is vállal. Dicséretet azért, hogy egy vidéki város közön­ségének is színpadközeibe hoz egy sor kiváló művészt. Ritka alkalom ennyi híressé­get egy műsorban látni. Felelősséget vállal viszont az ŐRI azért, hogy a plakátok névsora az előadáskor sem lesz hiányos, és azért is, hogy az egyes számok méltóak lesz­nek a kitűnő előadókhoz. Mert az úgynevezett könnyű műfaj sem engedhet meg magának lazítást. Ennyi elmélkedés után szól­junk magáról a gyöngyösi rendezvényről, amely Ez is fesztivál címmel került szín­padra. A műsor szerkezete szá­molt a várhatóan vegyes ko­rú és érdeiklődésű közönség igényeiveL A középkorúak operettet, Heitai és Romhá- nyi-verseket. cágánydalokat és pikánsra fűszerezett hu­mort kaptak, a tizenévesek pedig beat-zenét De hogy senki sem marad­jon ki a sorból, nem hiány­zott a divatbemutató sem, sőt: a vetélkedőnek álcázott ktsz-, MÉH- és OFOTÉRT- propaganda sem. Ugyanis aki eltalálta, hogy a MÉH egy kiló rongyéit tíz forintot fi* zet — Zsoldos Imre trombita- széiója és Máthé Péter ének­száma között —. kapott ju­talmul egy hanglemezt Ügy látszik, a ronggyűjtós is hozzátartozik a fesztivál­hoz. Utóvégre Ez is feszti­vál! Vagy — mégsem...? Legyünk igazságosak: amit a művészek produkál tab, az hibátlan volt Kit említsünk? Fónay Márta pillanatok alatt magával ragadta a közönsé­get. Kovács Apollónia cigány­dalai talán szebben szóltak, mint a tv-ben. Ráthonyi Ró­bert éppen olyas komolyan .vette most is a humort, mint­ha valami reprezentatív elő­adáson lett volna. Puskás Sándor édeskésen szomor­kás dalai hibátlanok voltak. De azt már sajnáljuk, hogy népszerű filmszínészünk. Kovács István csupán két sókszor hallott Romhányi- versel állt ki. Ahogyan el­mondta, az jó volt, de fris­sebb anyagot várt tőle a kö­zönség. És ;— nem csak tőle. Nem nyerte meg a közön­ség tetszését Molnár Margit lozsersége sem. Ö csak a má­sodik előadásra futott be, de a divatbemutató alatt folyta­tott magánbeszélgetése és nevetgélése a színfalak mö­gött meghúzódó ismeretlen személlyel úgy tűnt mintha nem sokba venné a közönsé­get. Ilyen lazítást senki sem engedhet meg magának, még «sztrádműsorban sem. Még valamit. Lehet ugyan hivatkozni az influenzajár­ványra. bár most már ez nem hat valami meggyőzően, de a közönség elégedetlenkedik, ha Dobos Attila és Komlós A szégyen Ingmar Bergman svéd filmrendező új film fogatá- sáha kezdett. Újságíróknak elmondta, hogy'új művét a vietnami háború ihlette. A szégyen című, készülő Berg- man-film főszereplője ezúttal is állandó színésznője: Liv Ülmann. A forgatókönyvet ismét maga a rendező írta. Filmje forgatására a vietna­mi háború ösztönözte — mondotta. — „A fizikai és pszichikai erők által meg­alázott és a félelemtől űzött émbert akarom benne bemu­tatni.'’ János csak a plakáton szere­pel, a színpadon viszont nem. Ugyanis sokan csak az ő ked­vükért váltottak jegyet, mir.t ahogy mások — mondjuk — Ráthonyi kedvéért. Nem is akármilyen összegért: a leg­olcsóbb jegyért is több min húsz forintot kellett fizetni. Igaz, két zsúfolásig telt ház­ra futotta az érdeklődésből, de éppen ez a kiemelkedő ér­deklődés kötelezheti az ORI-t a szavahihetőségre. A játék szabályai szerint ugyan­is illett volna helyesbíteni a plakátokon a névsort. Sem­miféle üzleti fogás nem men­ti fel ez alól a rendező szer­vet. Ezek után is hangsúlyoz­zuk: elismerjük és aláhúz­zuk az Ez is fesztivál című műsor erényeit. Még a tizen­éveseknek szóló beat-részt is. És talán a pozitívumok fé­nye mélyítette el az árnyéko­kat, azokat az árnyékokat, amikre nagyon érzékenyen reagál a közönség, amiket el lehetet és el kellett volna ke­rülni. Reméljük, legközelebb már így lesz. G. Molnár F. Ilémisás 1968. március 23., péntek Bohóc a falon és A felrobbantott pokol Tavaszi „primSrök** a filmszínházakban Tizenkét ország csaknem negyven filmújdonságát tűzi „tavaszi primőrként” műso­rára a MOKÉP. Első játék­filmjével jelentkezik az is­mert rövidfilm-rendező, Mé­száros Márta. „Eltávozott nap” című filmjében főhős­ként, ezúttal prózai szerep­ben, Kovács Kati táncdal- énekesnő állt a kamera elé. A mozikba kerül Gaál István filmje, a „Keresztelő” is. Sándor Pál elsőfilmes rende­ző „Bohóc a falon” címmel a mai kamaszokról készített de­rűs hangú filmet. Bűnügyi történetet rendezett filmmé Bencsik Imre forgatókönyvé­ből Bácskai-Lauró István, a „Hamis Izabella” című kri­miben Pécsi Sándor, Iglódi István, Bujtor István és Pé­csén ke József játszik fősze­repet. Hamarosan láthatja a közönség a Makk Károly ren­dezte első magyar—román koprodukcióé filmet, a „Bo­londos vakációt”. A külföldi filmek közül áp­rilis első hetében tűzi műso­Nem, ezt nem bírom tovább. Megörülök. Olvasom az újságokban, hogy a nők isrjiet a hosszú haj divatjának hódolnak. Keserves csalódások árán, nem kevés idő alatt, meg­tanultam, hogy hátulról a nőt úgy ismerem meg, hogy rövid a haja, a férfit meg úgy, ha hosszú. Most mire belejöttem, új talány előtt állok majd: a két hosszú hajú közül melyik a nő? Egyetlen reményem van még, hogy a hosz- szú női hajdivat mellé felsorakozik a férfiak rövidhaj-divatja. Hajhaj, pontosabban, hajaj! Akkor visszatérünk oda, ahonnan elindul­tunk. És kezdődik minden elölről? Pontosbban hátulról? (—ó) rára a Corvin-mozi Szergej Bondarcsuk monumentális al­kotásának. a „Háború és bé­kédnek negyedik, befejező részét. „Pierre Bezuhov” al­címmel. Ugyancsak a Corvin mutatja be 70 milliméteres változatban a Kleopátrát; az amerikai film főszereplői: Elizabeth Taylor, Richard Burton és Rex Harrison. Egy tudós és egy gengszterbanda mulatságos párharcát mutat­ja be „A négyes labor őrült­je” című francia vígjáték, Pierre Brasseur főszereplésé­vel. A kémtörténetek paró­diáját „A legtitkosabb ügy­nök” című csehszlovák film képviseli. Mark Robson „Az elrabolt expresszvonat” című amerikai filmje a németek megszállta Olaszországba vi­szi el nézőit. Pietro Germi „Egy erkölcstelen férfi” című szatirikus vígjátékának cím­szerepét Ugo Tognazzi alakít­ja. A kémélhárítás kulissza- titkait tárja fel Lukinszkij, szovjet rendező „Felrobban­tott pokol” című műve. Lio­nel Rogosin, a világhírű do- kumen tűm fi lm-alkotó új mű­ve: „Szép idők, csodálatos idők!” Tanú kerestetik... Az olvasó még biztosan emlékszik a tv-ben néhány hete sugárzott riportra, amely az érdektelenségnek „állított emléket”. Neveze­tesen: világos nappal meg­vertek egy idős embert, és nem akadt senki, aki köz­beavatkozott volna, vagy .jelentette volna a rendőr­ségnek! A lelkilsmeretlen- ség hasonló jellegű pél­dáiért nem kell felutaznunk a fővárosba, sajnos talá­lunk ilyet megyénkben is. Magam is sokszor szemta­núja voltam eseteknek, hogy egy nyilvánvaló — és büntetendő! — eset vizsgá­latához nem akadt tanú! Korántsem azért, mert nem látták az esetet... Népe* tábor élvezte a rendkívüli látványosságot, azon típusú emberek, akik „szeretnek borzongani”, és akik rend­kívüli nagy tájékozottság­gal tudják elmesélni a ké­sőn jövőknek a történteket. Ám amikor arról volt szó, hogy tanú kellene a vizsgá­lathoz, hamar szétszéledt a tábor. Megkérdeztem egy ilyen „széledé” embert, hogy miért nem tanúskodik, hiszen látta az esetet, s val­lomásával megkönnyítené a rendőrség munkáját. A fele­let a szokásos volt: nyugod­tan akar élni, nincs szüksé­ge az izgalmakra, őrá ne haragudjon senki, hogy val­lomást tesz. Békében, nyugodtan akar­nak élni, Izgalmak nélkül... Ha az izgalmakat nem sze­retik, miért állnak oda csodálni a vérző sérültet? De nem is ez az igazi. A vizsgálatok célja minden esetben az. hogy a jogos és példás büntetéssel egyre ke­vesebb súlyos eset okozzon izgalmakat, hogy nyugod­tan élhessenek az emberek: ne zavarja a hétköznapok csendjét valamilyen súlyo­sabb baleset, vagy bűncse­lekmény. Ha nyugalomban akar élni ez az ember, miért nem tesz érte vala­mit? Ha behúnyja a sze­mét — elalszik a lelkiisme­ret?! Vajon — ha adott eset­ben — éppen ez az ember kerül bajba, nem várja ei. hogy segítséget nyújtsanak a körülötte lévők? Dehogy­nem! ... Milyen egyszerű valamit elvárni, mint valamit — megtenni!... (kálai) Is mer ke dós Selmeczi Tóth János felvétele olcsón — mondtam és varázsló, hókusz-póku■ 0 Szomorú hely... Egy­szobás udvari lakás, örök félhomály. A bú­torok legalább százéve­sek, csak a szú tartja őket össze. A lakás tu­lajdonosa öreg, kopott nénike, alig lehet fia­talabb bútorainál. Ami­kor megtudta, hogy ki vagyok, idegesen to­pogni kezdett... — Isten áldja, ked­veském ... Már na­gyon vá>rtam. Este Orion űrhajó lesz... Tudja, azt nagyon szeretem... Én már úgysem érem meg, hogy ilyen dol­gok legyenek... — Hol a beteg? — Beteg... Ilyen fiatal és máris beteg... — Hol a televízió? — Szedjen pirami- dont... Meg igyék sok herbateát... A félhomályban meg­kerestem a tévét Pok­róccal bugyolálta be gondos gazdája. A pok­róc alól egy múzeumi szörnyeteg bújt elő. Az első Orion ... — Előbb tudni sze­retném. hogy mibe ke­rül. Csak bele kell lesni a gépbe és egy poli- technikás is megálla­píthatja. hogy itt tel­jes generál kellene. — Mikor vette a gé­pet a néni? — A kisfiámtól kap­tam. ők újat vásárol­tak, ezt pedig nekem adták, pedig az állami ócskásnál 3 ezer forin­tot is kaphattak volna érte... * Egy tévészerelő naplójából — Ezt a fia mondta a néninek? — A fiam... ő tud­ja.., Nagy ember lett. Még titkárnője 1$ van és hozzám is kocsival szokott jönni. Szép fiú ... Hasonlít magára — A javítást a fia fizeti? — Nem terhelem ve­le... Két gyereke van..; Sok kell ne­kik. Jószerével az összes csövet ki kell cserélni, — mutat a néni egy falon függő képre, amelyen egy fehér ru­hás fiúcska, kezében gyertyával. az égre emeli tekintetét. a képcső sem húzza sokáig... — Azért én száz fo­rintot is rászánok, csak estére meglegyen. — Majd összehozzuk nekiestem a gépnek. A néni szóval tartott: — Nagyon szeretem a tévé-híradót is. Az ember már nem tud kimozdulni innen, né­ha hetek is eltelnek, míg valaki rám nyit­ja az ajtót. Tudni kell, hogy mi van a világ­ban. Maguk annyifelé járnak, mit mondanak, lesz háború? — Nem lesz, néni! — Az a fő, meg az egészség. Tudja, én mindig imádkozom a békéért, hogy sikerül­jön. Jaj, már a harma­dik csövet dobja ki... — Muszáj ... — De azért a rossza­kat is itthagyja... Hát­ha kell még valami­re ... Nem kerül sokba? Számolja már olcsón, kedveském... Nem le­szek hálátlan — mo­tyogta a nénike es egy tízest tett elém. — Tegye el. néni... Jobb helyen van az magánál... — Jaj de aranyos —- lelkendezett. — Akkor főzök magának egy kis finom herbateát... — Köszönöm ... Izé ... Tetszik tudni, nekünk nem szabad semmit sem elfogadnunk... — Tőlem ne féljen. Nyugodtan megihatja, én nem szólok senki­nek. Mit tehettem. Meg­főzte a teát és meg kellett innom. Leg­alább két konyakomba kerül, hogy elverjem az ízét — Na, nénike, most tessék figyelni — mondtam. Mini egy szóltam és megjelent a kép. A néni fogatlan szája kinyílt. Úgy ka­cagott, mint egy gye­rek, tapsolt örömé­ben ... Aztán elkomorult a néni: — Mondja meg, mi­vel tartozom.. — gombolta a bőrbukszá- ját. — Fizessenek a gaz­dagok, néni! — mond­tam. — Majd kifizet­tetem mással. Lehet, hogy éppen a nénike kisfiával, vagy egy hasonló drága gyer­mekkel. Engem ennyit még nem áldattak az isten­nel. Ha netán mégis lenne túlvilág, akkor a néni nekem ott kiimád­kozott egy proscénium- páholyt, öt minőségi angyallal. De jólesett éreznem. hogy ezúttal egy kis társadalmi igazságtalanságot egyenlítettem ki. — Akkor legalább még Pgy csésze teát fogadjon el... Na ne féljen, nem szólok sen­kinek. A nénike az ajtóból szólított vissza: — Jaj, kedveském ... Adja meg a címét, me,; a nevét. Magát már úgy megszoktam, hogy nem ix akarok, mással dolgoztatni. Ha valami baj lenne, csak magát hívom. Leírtam egy papír- szeletkére az egyik kol­legám címét. Neki sem árthat néha egy kis is­tennek tetsző cseleke­det ... ősz Ferenc Színházi világnap — a Magyar Rádióban A magyar rádiózás történe­tében szinte egyedülálló vál­lalkozással készül a rádió az idei színházi világnap meg­ünneplésére. Március 27-én 14 órától éjiéiig végig élő adásban adnak műsort a hallgatók kívánsága szerint. Ez annyit jelent, hogy az or. szág különböző részeiből, sőt akár külföldről is. telefonon jelenthetik be a hallgatók kí­vánságaikat az adás folya­mán a rádiónak: mit szeret­nének hallani. A kívánság- számokból „menet közbon” kerekedik ki rriaga a műsor, tekintettel a színházi világ­napra, elsősorban a hallga­tók színházzal kapcsolatos kívánságait elégítik ki. Este 19—23 óra között ugyanis összeköttetést teremtenek 29 színházzal. Ezek közül 18 magyar — fővárosi és vidéki — 11 pedig külföldi színház. A külföldi fővárosok közül kapcsolják Moszkvát. Lon­dont, Párizst. Varsót, Prágát, New York-ot, Berlint és Montreali. A műsor előkészítésében és bemutatásában több mir/ száz szerkesztő, riporter 4 technikai munkatárs vési. részt. (MíTj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents