Heves Megyei Népújság, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-20 / 67. szám
A tudom Any és a T***u n. Amíg az éltető víz a földekre Lerajzolják AZ ILLATOT Mossák az „importpiszkot" Mi legyen a sampon neve ? Látogatás a KERMi-ben Az átlagember számára rendkívül egyszerűnek látszik az Öntözés. Nem kell hozzá semmi különleges, csak a vizet el kell juttatni a földre s máris jelentősen megnövekszik a terméshozam, A valóságban azonban már korántsem ilyen egyszerű az öntözés megvalósítása. Mert a víz nemcsak hasznot hoz, hanem — helytelenül felhasználva — hatalmas károkat is okozhat. Amerikai szakemberek az 1930-as években Iránban több százezer holdon öntöző telepeket hoztak létre. Nem számoltak azonban a talaj minőségével s a kezdetben gazdagon termő földek néhány évtized alatt teljesen elszikesedtek, használhatatlanná váltak. A kiskörei vízlépcső és az öntözőrendszerek kialakítása éppen ezért nagy tudományos felkészültséggel, alapossággal folyik. Az előmunkálatok már másfél esztendeje megkezdődtek. a felmérések, a különböző elemző számítások és a kísérletek azonban még ma is nagy ütemben folynak. A Tisza vidéki Mezőgazdaságfejlesztési Iroda irányításával több egyetem és a kutató- intézetek egész sora dolgozik azon, hegy a víz valóban éltető és ne romboló legyen. Kik öntözhetnek ? I Az építkezés első ütemében (1975-ig) mintegy 120 ezer holdon válik lehetővé az öntözés. Felmerült a kérdés — hol valósuljanak meg az öntözőtelepek és melyek legyenek azok a termelőszövetkezetek, amelyek élvezhetik a víz kedvező hatását Az alapos. elemző munkára jellemző, hogy ezt a kérdést nem a minisztériumok, főhatóságok döntötték eL hanem az illetékes megyei tanácsok, vízügyi igazgatóságok — a termelőszövetkezetekkel folytatott beszélgetések után — tettek javaslatot az öntözőtelepek elhelyezésére és a közös gazdaságokra, összesen 178 termelőszövetkezet jelentette ben létrehoznak egy úgynevezett mintaüzemet. Heves megyében — nyilvánvalóan — a kiskörei Vörös Hajnalra esett a választás. A mintaüzemekben elsősorban azt tanulmányozzák majd a szakemberek. hogy milyen nagyságú és összetételű beruházásokra. milyen termelésszerkezeti változásokra, milyen gépekre és milyen növényekre van szükség ahhoz, hogy az öntözés valóban jövedelmező lehessen. A mintaüzemek tapasztalatai így nagy segítséget adnak a többi közös gazdaságnak. Kisajátítás Ahhoz tehát, hogy a víz valóban hasznot hozóvá váljék, rendkívül sokoldalú, a vállalatok, intézmények, egyetemek. kutatóintézetek összehangolt munkájára van szükség. Az is lényeges, hogy a nagy, népgazdasági érdekeken belül minden szövetkezet megtalálja a maga 'érdekeit s ne jusson esetleg hátjut rányos helyzetbe. Megyénkben több közös gazdaság földterülete csökken a 127 négyzetkilométer nagyságú tárolótér megépítése következtében. A területcsökkenés nehézségeket okoz a gazdálkodásban s joggal vetődik fel a kártérítés kérdése. A közeljövőben — a Mezőgazdasági és Élemezésügyi Minisztérium, valamint a Ti- szavidéki Mezőgazdaságfejlesztési Iroda alapos felmérő munkája nyomán — végleges döntés születik a közös gazdaságok kártalanításáról. Annyit azonban már ma is el lehet mondoni, hogy a kártalanítás nemcsak a kisajátított földterületek értékének megtérítését célozza, hanem arra is irányul, hogy pótolja a kiesett üzemi kapacitást és az embereknek hosszú időkre biztosítsa a munkalehetőséget. A kisajátítás kérdése természetesen csak egy kis része az átfogó, koplex munkának, de egyben mutatja azt is, hogy a nagy tra vekben hangsúlyt kapnak a kis részletek is. Kapóst Levente Ilyen a nagymosás laboratóriumi körülmények között: egy lezárt, henger alakú edénybe előzőleg vizet, mosószert és gumigolyókat tesznek, s azt megforgatják. A mosnivalót egy Svájcból importált szövetdarabocska szolgáltatja, amelyet előzőleg gondos munkával bepiszkítottak, szaknyelven „stand- dard-piszkossá” tettek. Ez a szövetdarab tartalmazza mindazokat a szennyeződéseket. amelyek nagyvárosban a mosnivalót érhetik. A világon mindenütt ilyen anyaggal végzik a kísérleteket, Így a magyar mosóporok minőségét könnyű összehasonlítani a külföldiek hatásfokával... A garanciaidőn túl... Ezt az ellenőrzést, mint annyi más vizsgálatot, a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet végzi, amelynek elsőrendű feladata a fogyasztók éredekeinek védelme. Az új gazdaságirányítási rendszer ennek az intézetnek a munkáját is befolyásolja. Eddig minden kereskedelmi forgalomba kerülő termék prototípusát meg kellett vizsgálni, most csak a fix és maximált árkategóriába tartozó cikkeket ellenőrzik. Ez a könnyebbség — amint az intézet titkárságának vezetője, Tolmár Tamás elmondotta — nem sérti a fogyasztók érdekeit, mivel alkalmat ad a piac lehetőségeinek jobb kihasználására. Forgalomba hozhat például a kereskedelem egy gyengébb minőségű szövetet is. ha ezt a szövet minőségi lapján és természetesen az árban is érzékelteti. Felügyeleti szervük, a Belkereskedelmi Minisztérium most dolgozza ki az új irányelveket, amelyek megfelelő módon megadják a kereskedelemnek a nagyobb haszon érdekében történő kockázatvállalás lehetőségét. így például mód van arra, hogy egy üzlet a gyártó vállalat által megadott időn túl is garanciát vállaljon a nála vásárolt termékért. Jó ha tudja a vásárló: ha elégedetlen az áru minőségével. s a bolt nem ismeri el a panaszt, akkor a kérdéses cikk ide, a KERMI laboratóriumába kerül. Ha az intézet döntésével sem értenek egyet, akkor már polgári bíróság hatáskörébe tartozik a felülvizsgálat. , — A gyakorlat azonban az, hogy a fogyasztók megbíznak a KERMI objektivitásában — összegezi a titkár a tapasztalatokat. Malacka vagy Foxi Maxi? Egyaránt hasznosak, érdekesek az intézet laboratóriumában folyó vizsgálatok. Élelmiszerektől a padlókefélő gépig szinte minden új terméket vizsgálnak. 'Ojabban például csaknem hetenként jelentkezik a vegyipar egy-egy újfajta mosószerrel. — Az említett próbamosások eredménye általában kedvező — tájékoztat dr. Hoffmann Istvánná osztályvezető, s mindjárt meg is mutatja az ULTRA „család” egyik új tagja, az Ultra-Daisy mosószer vizsgálati lapját. A kartonon 17 ellenőrzési szempont szerepel, ezek összességéből alakulhat csak ki a végső értékelés. Egyre divatosabbak az aerosol-rendszerű csomagolású vegyi készítmények. Most vizsgálják például a borotválkozó férfiak leendő kedvencét, amely gombnyomás- re kész habot bocsát ki magából. Szórófejes kivitelben kívánnak a piacra küldeni ezüstfestéket is, amely pillanatok alatt egyenletesen lefesti a kályhacsöveket. Kedves műanyagfigurába csomagolják majd az újfajta gyermeksampont. Ezt a hajmosószert a laboratóriumi vizsgálatok mindenben megfelelőnek találták, csafc a neve nem nyerte el tetszésüket. A gyár „Malacka” néven kívánja forgalomba hozni, 6k viszont a Foxi Maxi nevet ajánlanák inkább. Egy időben sok panasz volt arra. hogy a mosdószappa- ' nők nem eléggé illatosak. A KERMI munkatársai újabban érdekes módszerrel ellenőrzik ezt a fontos jellemzőt. Mérik az anyag ultra- ibonya-sugárzását. s ezekből az adatokból egy olyan görbét kapnak, amely a szakembereknek annyit jelent, mintha lerajzolnák az illatot... A fogyasztó tájékoztatása Egy emelettel feljebb olyan laboratóriumot találunk, amelyben presszógép sistereg, s az asztalon különféle cigarettacsomagok láthatók. Itt a kávé és a cigaretta minőségét ellenőrzik, ötféle új kubai cigarettát tanulmányoznak a laboránsok, s ahogy mondják a délután összeülő „szívási bizottság” mond majd végső véleményt róluk. Hamarosan az üzletekbe Kerül két új magyar cigaretta, a füstszűrös BNV és az enyhén mentolos Fitol. amelyet „Fecske-típusú” cigarettának tartanak, s bizonyára elnyeri majd a dohányosok tetszését, ha állandó lesz a minősége. A KERMI laboratóriumaiban nemcsak az új termékeket ellenőrzik, kötelessegsze- rűen szúrópróba-vizsgálatoknak vetik alá a sorozatban gyártott cikkeket is. Feladata az intézetnek a fogyasztók állandó tájékoztatása is, hiszen reklám mellett a fogyasztót így is tájékoztatni kell. " B. B. 1. Érdekes: én is pontosan azokat a betűket használom, mi nt Móricz, vagy Krúdy... és mire sorba rakom őket, már mégsem ugyanazok. Becsapnának a betűk? ★ Az irás olyan kényszer, amelyet ha elismernek, íróvá avat, ha kinevetnek érte — kezelhetetlen betegség. ★ — írjon nekem valamit... Mindegy, hogy mit, hisz mi az magának... — Kérem, ha elmegy egy sebészhez és kivágat valamit vele, mindegy, hogy mit, mert mi az — neki— ★ Az olvasáshoz mindenki ért, az íráshoz már kevesebben, az alkotáshoz a legkevesebben. ★ A gondolatok közléséhez elengedhetetlen — a gondolat. ★ A siker még nem ponyva és a ponyva még nem siker. (—ó) Következik: az angol A soknyelvű ember... be igényét az öntözésre és véglegesen 74 termelőszövetkezet jelentkezését fogadták el. Megyénk 10 jelentkező közös gazdaságából 8 kapta meg a jogot az öntözésre. Milyen alapon történt a kiválasztás? Ez több tényezőtől függőt Figyelembe vették a természeti és köz- gazdasági adottságokat és főképpen azt, hogy milyen idő szükséges a gazdaságos öntözés alapvető feltételednek megteremtéséhez. Fő a gazdaságosság A kiválasztott gazdaságokban komplex üzemfejlesztési terv készül .A terv alapján a szövetkezeteknek az öntözés bevezetéséig el kel- érni a szárazgazdálkodás maximumát, hiszen öntözn. csak akkor gazdaságos, ha a termésátlagot másként már nem lehet fokozni. A komplex tervben egyébként helye': kap minden olyan fontos tényező, amely a jobb gazdálkodáshoz hozzájárul. Az öntözés bevezetése előtt, _ de legalább azzal egy időben megtörténik a szövetkezetekben a vízrendezés is. ami rendkívül jelentés, hiszen a Tisza melletti közös gazdasá- gokn: k az ár- és be'.v'zekke. nagyon sok gondjuk volt. A tapasztalatok szerzéséhe nagymértékben hozzájárul bogy mindem érintett megyéAz Egri Dohánygyárban, ahol megismerkedtünk, egy francia szerelő mellett tol- mácskodott. Csak úgy pásból” fordította a magyart franciára, a franciát magyarra. Beleértve a leghosszabb, a magyarul is nehezen mondható, érthető műszaki elnevezéseket, szakkifejezéseket is. Beszédét hallgatva többen meg is jegyezték: „Ez a Laios bácsi született francia.” — Pedig született ma- gj«r vagyok. Rákospalotán születtem, Párizsban jártam iskolába. Pesten mentem nyugdíjba, s Egerbe jöttem pihenni™. — Mikor és hogy került Franciaországba? — Édesapám kalauzmesterséggel foglalkozott, nyolcán voltunk testvérek, a család, a rokonság nagy része Párizsban élt. Tizenkét éves koromban kivittek magukhoz. Párizsban kezdtem tanulni, s a háború miatt vidéki iskolában fejeztem be tanulmányaimat. Geológiát és műszaki ismereteket tanultam. — Innen tehát a francia nyelvtudása... — Igen, „eredeti” franciát tanulhattam. Az iskola befejezése után éveken keresztül a Renault és a Citroen autógyárakban dolgoztam. 1932-ben hazajöttem édesanyámat meglátogatni, és már nem is mentem vissza. Azóta sem jártam Franciaországban. — Ezután hogyan alakult élete, sorsa? •— Előbb egy francia cég budapesti üzeme alkalmazott, aztán jött a háború, a hadifogság. A háború után az Ikarus gyárba kerültem. Nem kis öröm, büszkeség számomra, hogy én is ott „bábáskodhattam” a felszabadulás utáni első Ikarus megszületésénél. Később a budapesti gázkészülékeket gyártó vállalatnál dolgoztam, onnan mentem nyugdíiba. A feleségem egri, s így kerültem ebbe a nagyon szép váSzámát sem tudja a sok kitüntetésnek, elismerésnek, amelyeket a hosszú évtizedek alatt munkájára kapott. Rendkívül művelt, szerény, csendes ember. Sohasem hagyta, hogy a sors dacoljon vele. Sohasem szerette a nagy nevetést, és a kemény fogcsi- korgatást. Két keze munkáját mindennél előbbre helyezte, s sohasem kérkedett még szellemi kincsével..; — Tulajdonképpen hány nyelvet beszél, Lajos bácsi? — Hát ezt már a feleségem is megkérdezte néhányszor, s mindig azt válaszoltam, hogy még nem számoltam össze. No, ez csak vicc. Korántsem tudok én annyi nyelvet, hogy ne tudnám a számát. A franciát, az olaszt perfekt beszélem, de értem és beszélem a német, a latin, a román nyelvet is. Most következik az angol. Szeretném megtanulni, menne is, csak a kiejtés miatt társalgó partnerre lenne szükség. Nem panaszkodhatott!, elég ió nyelvérzékem van, és nagyon szívesen foglalkozom az idegen nyelvekkel... — Bizonyára sértést követnénk el, ha elhallgatnánk a geológiát. Hiszen a kőzetek, az ásványok, az ősmaradványok kutatására, a természet világának megismerésére legalább annyi időt, fáradságot fordít még ma is, mint nyelvtudásának bővítésére, gyarapítására... — Ük* ciMwedélyem « természet. A tardosi sporttáborban négy vitrin őrzi a különböző gyűjtéseimet: kőzeteket, ásványokat, ősmaradványokat. Hátizsákká!, kalapáccsal, vésővel járom a világot, a magyar tájakat, s ez a szenvedélyem vezetett Romániába, Csehszlovákiába is. Száz és száz fénykép, nagyon sok album őrzi utazásaim emlékeit, eredményeit Sokkal több ez, mint hobby.. — A dohánygyárral hogy került kapcsolatba? — Hallottam, hogy olasz német, francia gépek érkeznek a gyárba, s levél útján felajánlottam nyelvtudásomat. Nemsokára jöttek is értem, hívtak, megérkezett a francia szerelő. Éppen most kaptam tőle levelet Párizsból. Köszöni a sok együtt töltött kellemes órát, és írja, hogy nejének rendkívül tetszett a feleségem á!tal készített s küldött töltött káposzta. Gondoltam már arra is, hogy felkeresem az Idegenforgalmi Hivatalt, a múzeumot. Hátha szükség lenne rám... Ahány nyelvet tud, annyi ember. Ha ez a mondás szó szerint, mennyiségileg is igaz lenne, akkor minden bizonynyal szűknek bizonvulna Kerti Latos bácsi Frank Tivadar út 6. szám alatti egri lakása. Mert D°rf“kt t'vtia a franciát, a7 olaszt. érti, beszéli a románt, a latint, a németet és ren-'n-ára az angol* is „fújja” majd. Koós József
