Heves Megyei Népújság, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-17 / 65. szám

FÉRFIDIVAT Uj divatú Vékony csíkozású alkalmi mg. hosszított gallérral. A férfiingdivatról számot adó külföldi lapok szerint megszűnt a fehér szín egyed­uralma! Alkalomra ugyan most is legelegánsabb a fe­hér. de ismét divatos szín a pasztellkék, a halványzöld, a világoshússzín. Az úi divat szerint öltözködő férfiak al­kalmi öltözékhez szolid csí­kozásé ingeket viselnek, spor­tos öltözékhez markáns csí- kozásúakat. Változott a gallér fazonja is: az eddigi 4—5 cm helyett a spicc 10—11 cm hosszú. A sportos ingek is hosszított spiccel készülnek, legombol­Sportos ing. hosszított. le­gombolható gallérral. Hanza jeligére: Felesé­gem súlyos vérszegény­ségben szenved. Lehet-e segíteni rajta, érhet-e el eredményt házi gyógy­szerekkel, mit lehet re­mélni például a nyers máj fogyasztásától? Az országban a legtöbb he­lyen (Egerben, a megyei kór­házban is) működnek olyan központok, ahol a vérsze­génység különböző formáit vizsgálják, nyilvántartják és folyamatosan kezelik is. A betegeket időnként berende­lik, ellátják gyógyszerekkel, tanácsokkal, s így életüket óvják, egészségüket védik. A sok évvel ezelőtt halálosnak mondott betegségek ma már gyógyíthatók. Például az úgynevezett „vészes vérsze­génység” ma már nem tar­tozik a gyógyíthatatlan be­tegségek közé. Hogy valamelyik fajta vér- szegénység súlyos, vagy gyó­gyítható, azt nem lehet csu­pán a panaszok felsorolása után eldönteni. Ehhez meg­^Virdg.m^oít A sBobamövényete a tavasz közeledtével általában fej­lődésnek indulnak, de a leg­gondosabb ápolás mellett is előfordul, hogy némelyik nem. Ennek oka rendszerint az, hogy a gyökerek a cse­rép földjét teljesen behá­lózzák és nincs biztosítva a növény tápanyag-ellátása a továbbfejlődéshez. Átültetés­sel siethetünk a növény se­gítségére. mégpedig a tava­szi időben. Az új cserép csupán né­hány centivel legyen na­gyobb a réginél. Ha használt, alaposan súroljuk ki forró vízzel, az újat szintén itas­suk át tiszta vízzel. Az alján tevő oyüásta feltétlenül he­férfiingek ható megoldással. Alapanya­guk igen változatos, például síma egyszínű, vagy csíkos, kockás szövet. A ragasztott gallért változatlanul használ­ják világszerte. Hanem a hosszú hajjal ná­lunk is baj lesz, ha divatba jön a magas inggallér. A leg­újabb divat szerint ugyanis a gallér 7—8 cm, vagyis jó­val magasabb, mint a hagyo­mányos és a magas ingnyak lobogó sörényeik alatt nem érvényesül. Kísérletképpen, kis szériá­Hazai tavaszi újdonság: műszáílas sporting, merevített gallérral. ban nálunk is készül férfi­ing hosszított spiccel, ma­gas gallérral. Ha a vásárlók­nak megtetszik az új fazonú ing, sok ezres széria is ké­szülhet belőle. Finomabb, vagy erőteljesebb csíkozású ing viszont már kapható az üzletekben. Ami az alapanyagokat ille­ti. külföldön is a könnyen kezelhető szintetikus, vagy szintetikus szállal kevert anyagokat használják. Az élen még mindig a praktikus hurkolt porőz CLevegőző) nylon áll, mivel ennél job­bat még mindig nem tudtak előállítani. Ez az egyetlen anyag, amát nem kell va­salná és gyorsan szárad. A. S. felelő vizsgálatra van szük­ség. Panaszával forduljon feltétlen kezelőorvosához, mert a vérszegénységet csak orvos tudja pontosan megál­lapítani. A nyers máj fogyasztása ál­talában jó a vérszegénység ellen, mert a májkészítmé­nyekben és a nyers májban vannak olyan anyagok, ame­lyek a vérképzést elősegítik. De mint a fentiekből is kitűnik, a gyógykezelést nem lehet házilag meghatározni. Segítenek a máj-, a B—12 vitamin-injekciók és más gyógyszerek, de^eltétlen or­vosi utasítás alapján kell használni őket. B. L.-nek üzenem, hogy a veszettséggel már több eset­ben foglalkozott a lap más cikkekben. Erre nem térünk vissza. ★ Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy közérdeklő­désre számot tartó kérdésük­re úgy is válaszolunk, ha ne­vük mellett feltüntetik a kí­vánt jeligét. Dr. Háziorvos lyezzünk dombon! cserépda­rabkát. amely biztosítja a fe­lesleges víz kicsorgását. Fö­lötte a vékony vízelvezető ré­teg, homok, vagy kavics le­gyen. de felhasználható erre a célra összetört tégla is. Erre helyezzük a megfelelő virágföldet, amelyet erdei földből és jó humuszos kerti­földből. komposztból kever­hetünk. Még jobb. ha virág­kertészetben, vagy virágbolt­ban kész keveréket vásáro­lunk. A növényt óvatosan kiüt­jük a régi cserépből, hogy meg ne sérüljön. Általában a földlabdával együtt ültet­jük át. Előbb azonban alapo­san vizsgáljuk meg a gyöke­reiket. Amennyiben rohadt fQeeejfiteJk GOMBÁS PALACSINTA Forró zsírba petrezselymet dobunk, majd néhány másod­perc múlva tisztított, vágott sampinyongombát. Megsóz­zuk, pároljuk. Amikor puha, levesszük a tűzről. A megtöl­tendő palacsinta mennyisége szerint 3—4 tojást ütünk hoz­zá, kicsit megborsozzuk, megtöltjük vele a palacsin­tákat. Tűzálló tálon, szorosan egymás mellé rakva, tejföllel lelocsoljuk és pirosra sütjük. JUHTÚRÓS LANGOS 40 deka lisztből az ismert módon krumplis lányost csi­nálunk. Kissé vékonyabbra dolgozzuk ki a szokottnál, forró zsírban kisütjük, ügyel­ve arra, hogy ki ne szárad­jon. 25 deka fiss juhtúrót egyenletesen, simán szétte­rítve elosztunk a lányosokon, meglocsoljuk egy deci tejfel­lel. Gyorsan félbehajtogatjuk, kissé összenyomkodjuk, hogy ne nyíljék ki és a töltelék egyenletesen oszoljon el ben­ne, tűzálló tálon vagy zo­máncozott tepsin 5—10 perc­re betesszük a sütőbe, hogy jól összemelegedjék. Melegen, teával, ízletes vacsora. LEKVÁROS OMLETT Három tojás fehérjét ke­mény habbá verünk, majd hozzákeverünk 9 deka por­cukrot, késhegynyi vaníliás cukrot, vagy citromhajat. Utána a három tojás sárgá­ját, majd kilenc deka lisztet rakunk bele, állandó keverés mellett. Vajjal kikent pala­csintasütőben egyenletesen eligazítva, középmeleg sütő­ben sütjük. Sütés közben az omlett szép magasra feljön, fogvájóval nézzük meg, hogy átsült-e a közepe is. Arany­sárgára kell sütnünk. Ha kész, megkenjük baracklek­várral, majd összehajtva meleg tálra tálaljuk, tete­jét vaníliás cukorral meg­hintjük. gyökérszálat találunk, vagy savanyú földszagot érzünk, a földet rázzuk ki a gyökerek közül, a rohadt, korhadt, be­teg gyökérszálakat távolítsuk el (esetleg vízben átmoshat­juk), s úgy ültessük a friss földbe. A gyökémyak az át­ültetés után is azonos szin­ten legyein, mint a régi cse­répben volt. A földlabdával átültetett növény köré a friss földet ujjunkkal, vagy erre készített pálcával nyomkod­juk le. Átültetés után csak mérsékelten öntözzük a nő­vérkéket. különösen akkor, ha a gyökereket erősebben megbolygattuk, és 8—10 na­pig tartsuk félámyékos he­lyen. A szobanövények átültetése Közlekedési gondok az NDK nagyvárosaiban Mint a világon mindenütt, az NDK-ban is egyre nö­vekvő forgalommal számol­nak. Előzetes becslések sze­rint például 1990-ig meghá­romszorozódik a magángép­kocsik ma is jelentős száma. A városok fejlődése és a növekvő forgalom sürgős intézkedéseket követel. A régi utcák kiszélesítése, újak építése, körforgalmi utak rendszere, amely a távol­sági forgalmat a városköz­pontokon kívülre tereli, mindez segítséget jelent ugyan, de még a személyszál­lítás problémáját sem oldja meg, — pedig az csak egy része a szállítási feladatok­nak. A forgalom sűrűsödése egyre több veszélyforrást je­lent és növekvő mértékben terheli az emberek idegzetét, ugyanakkor a torlódások kö­vetkeztében állandóan csök­ken a forgalom sebessége a városközpontokban. S bár az úthálózat fejlesztése érdeké­ben mindent elkövetnek, a szakemberek felismerték, yXv • •••: < Wí1' A 800 méteres magasüt egy része Drezda új forgalmi rendszerének. Az út teljes hossza 1,8 kilométer lesz és az év végéig elkészül. A két — egymástól elválasztott — útvo­nalon óránként több ezer jármű haladhat át. (Foto: Panorama DDE) Lézersugár a híradástechnikában A moszkvai egyetem egyik épületében a gyorslift hama­rosan felvisz bennünket a kí­vánt magasságba. Innen — a Lenin-hegyről — messzire le­het látni. A Zubovszkij téren magasodó automatikus tele­fonközpont épületével — a Luzsnyiki Stadion, a klinikák, a lakótelepek felett öt kilomé­ter hosszan — fénysugár köti össze azt a helyet, ahol ál­lunk. Két lézersugár segítségé­vel beszélgetnek mindazok az előfizetők, akiknek tele­fonszáma 13-9 és 4-6 számok­kal kezdődik. Mielőtt ide jöt­tünk volna, az egyetem hali­jából kipróbáltuk az összeköt­tetést. Soha ilyen tisztán — recsegések, áthallások nélkül — még nem folytattunk be­szélgetést. A membrán tisztán visszaadta a hangsúlyt is. A vékony, — alig három gyuíaszál vastagságú — fény­sugár a moduláló berendezés­be kerül, és fókuszáló len­cséken halad keresztül. Egy pillanatra megszakítjuk a su­gár útját. A kézen tűzpiros folt. Ha újból elvesszük a kezünket, a sugár tovább vi­szi a kedves, vidám és néha szomorú híreket Ilyen előzmények után lá­togattuk meg ezt az intéze­tet, ahol a Lenin- ás Nobel­díjas professzorok, Bászov és Prohorov dolgoznak. Itt szü­lettek meg az első gázlázerek, ezeket követték hamarosan a kristály- és félvezető lázerek. A gáz — csakúgy mint a kristály és a félvezető lázer — nagy lehetőséget biztosított a fénysugár felhasználására. Ma már elképzelhetetlen a navigáció, a kohászat, a szeiz­mológia, az asztronómia, az űrhajózás fejlesztése, — a mé­rőműszerekről nem is beszel­ve — lézersugár nélkül. Az első szovjet híradás- technikai lázer-közvetítővo- nalat a Postaügyi Miniszté­rium Tudományos Kutató In­tézetének laboratóriumában dolgozták ki. Velük egy idő­ben a leningrádi kutatók is sikeres kísérletet folytatlak. A leningrádi ködös légköri viszonyok között lézersugár­ral képeket továbbítottak másfél kilométeres távolság­Mindemellett a lézersugár­összeköttetés még nem telje­sen megbízható. Egyelőre csak kombináltan alkalmaz­hatják, huzalokkal, vagy rá­dióhullámokkal létesített összeköttetéssel. Megoldásra váró, a tökéletes beren­dezés megalkotása, az összekötettetés távolságának növelése, a légköri jelenségek hatásának kiküszöbölése. Az időjárás talán az első számú számú ellenség. A fel­hők, a köd, a füst, a külön­böző gázok, mind-mind gyen­gítik az összeköttetés haté­konyságát. Minél közelebb lé­tesül a kapcsolat a Föld fel­színéhez, annál több a zava­ró körülmény. Háromezer méteres magasságban egy köbméter levegőben mintegy száz szilárd testecske találha­tó, a Föld felszínén pedig több mint százezer, amely egyik legfőbb akadálya a lé­zersugárnak. A kutatók véleménye sze­rint lehetőség van arra, hogy bármilyen időjárási körül­mények között 35, derült éj­szakákon pedig több mint 100 km távolságra létesítse­nek lézersugár- öss zskö t teté- seket. A jelenlegi legjobb megol­dást a tv-reléláncokhoz ha­sonló hálózat kiépítése bizto­síthatja. Ez a módszer ter­mészetesen nagy anyagi áldo­zatokat követel, de a gazda­sági szakértők számításai sze­rint — még nagy távalságok esetéin is — megtérülnek a ráfordított költségei^ hogy ezzel egymagában nem lehet megoldani a városi közlekedés speciális problé­máit. Az egyetlen kiút: föld­alatti vasutak, illetve gyors­. forgalmú magasvasutak épí­tése. Átmeneti megoldás, amíg az ilyen jellegű forgal­mi hálózatot kiépítik, a je­lenlegi villamosvasutaknak a városközponton átvezető sza­kaszát a föld alá kell süly- lyeszteni. Ilyen megoldást terveznek például a közeljö­vőben Drezdában. A számítások azt is kimu­tatták, hogy földalatti vas­utak építése csak egymillió­nál nagyobb lélekszámú vá­rosban gazdaságos. Általános szabály persze nem állítha­tó fel; minden városban a helyi adottságok és lehető­ségek döntik el, hol építse­nek utat és hol vasutat, hol építkezzenek a föld alatt és hol a föld felett. Halléban, Drezdában és Kari Marx Stadtban magasutakat épí­tenek a gépjárműforgalom számára. A berlini Alexan- derplatznál pedig hosszú föld alatti alagutakba terelik az autóforgalmat. A halak is szenvednek a lármától A halakra nemcsak a ta­vak és folyók szennyeződése gyakorol káros hatást, hanem a zaj is. Különösen a motor­csónakok lármája zavarja a kelleténél jobban a vizek la­kóit. Erre a megállapításra jutott vizsgálatai során a hamburgi Szövetségi Halá­szati Kutató Intézet halfo­gástechnikai részlege. Meg­állapították a zajnak azt a mértékét, amelynél a halak ehhez még hozzá tudnak szokni. Ez a „zajhozzászoká- si határ” 110—115 phon kö­zött Ingadozik. A hal nem tudja elviselni az ennél erő­sebb zajt. A motorcsónakok által okozott lárma viszont 130 phon erősségű. Uj kiköti épül Várnánál A bolgár minisztertanács jóváhagyta Nyugat-Várna ki­kötő építési tervét. Ezt meg­előzően már elfogadta a mi­nisztertanács és Várna város és Devnya falu közötti hajó­zási csatorna építésére vonat­kozó előterjesztését. Az épít­kezések rövidesen megindul­nak. hogy a hajóik 1971-ben már egészen a Devnya 'öl- gyéig közlekedhessenek, ahol nagy vegyipari- és cement­művek, valamint más ipar- vállalatok működnek. Az előzetes vizsgálatok megállapították, hogy a csa­torna. illetve az 1980-ig elő­irányzott iparfejlesztést te­kintetbe véve. a nyugat-vár­nai kikötő építése teheti egyedül lehetővé a szállítási igényeik kielégítését. Az épít­kezés során az egész rakodó­partot átalakítják, így ele­gendő^ hely lesz a megfeleli kikötői raktárak, vasútvona­lak létesítésére. A tengert® való jelentős távolság elle­nére — 22 kilométerre VáiS nától — a nyugat-vámaj ki­kötő üzemi költsége 27 szá­zalékkal alacsonyabb leszj mint a tengerparton. Kedve­ző lehetőségeket kínál a kü-’ lönböző szállítási módok, mint a tengeri út vasút, au­tó, futószalag, függőpály» fejlesztésére és kombinálásá­ra. A nyugat-várnai kikötő lé­tesítésével Várna nemcsak a legnagyobb bolgár kikötővé válik, nemcsak a devnyai ipari komplexum szállítási problémáit oldja meg, de nagy lehetőségeket nyújt tranzitszállítmányok továb­bítására is Ennek különösen nagy a jelentősége, ha figye­lembe vesszük a történelmi dunai utat és a Giurgiutól a Barátság-hídon és Russen át Várnába vezető utat. (BIB) NfiniiLtSn 7 1968. március 17», vasárai/ a. &

Next

/
Thumbnails
Contents