Heves Megyei Népújság, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-14 / 37. szám
TANULMÁNY A NŐKRŐL Zenés magyar filmvígjáték Zsuzsa. Jolán és Éva (Polónyi Gyöngyi. Kiss M annyi és Ruttkai Éva) válóperes ügyvédhez taxiznak. Nem az iskolának — a tsz-nek tanul.«.! A finom élcelődéshez és a bonyolult női lélektanhoz egyformán értő író — Gyárfás Miklós — szövetkezett a filmvígjátókok egyik tekintélyes mesterével — Keleti Mártonnal —, aztán segítségül hívtak egy ismert zeneszerzőt és szövegírót — Fényes Szabolcsot és Szenes Ivánt —, hogy a fényüzés- számba menő szereposztással és Hildebrand István képeivel kutassák a nőd lélek rejtelmeit. Természetesen azért is, hogy jól és hasznosan szórakoztassanak másfél órán keresztül. A címet persze — Tanulmány a nőkről — nem kell túlságosan komolyan venni. Igaz, gyakran elhangzai<ak klasszikus tekintélyek véleményei is, maga a film tanulmány helyett megmarad a csevegésnél Csevegés a nőkről, a női lélek kifürkészhetetlen (vagy nagyon is kifürkészhető?!) gondolatairól. Mindezt lírával konaed’äval* szatírával és jó zenével váltakozva, mégpedig úgy, hogy mi közben a film alkotóival együtt figyeljük, tanulmányozzuk a gyengébb nemet, néhány nagyon is jellemző vázlatot kapunk a férfiakról is. mányozásáfioz, a női lélek alapos megismeréséhez a férfiakon keresztül vezet az út — így van ez ebben az új magyar filmvígjátékban is- És nemcsak azért, mert itt is egy férfi — maga az író — mondja el a nőkről életta- paszatalatait, „történeim,leg is” megalapozott véleményét, hanem többek között azért is, mert a nőket — a történetben szereplő három válófélben lévő asszonyt — éppen a férfikapcsolat (nevezhetjük házasságnak is!) tükrében vizsgálja a film. És ebben a ■tükörben szinte felnagyítva látjuk a házastársak hibáit; a képmutatást, az önzést, a féltékenységet, a'pénzkergető bálványimádást, vagy az ambíció nélküli belenyugvást. Három korosztály magatartását figyeli az író. s ezt tcsz- szük mi is, amíg pereg a film. Három asszony — az egyik 19 éves, a másik 30, a harmadik pedig 50 — megunja a házasság gyönyöreit vagy unalmát — ki-ki kora vagy vérmérséklete szerint — és válni akar. Mindhárman egy ügyvédhez, sőt ügyvédnőhöz mennek. Az ügyvédnő csinos, fiatal és nagyon lelkes, s nagy ambícióval kezdi tanulmányom! a férjeket, akik aztán e tanulmány következtében mindannyian beleszeretnek. válni akarnak.« Mindössze ennyi a film alaptörténete, éppen elegendő egy kellemes, hangulatos másfél órához, amelynek során okos gondolatok hangzanak el a nőkről, férfiakról, válásról, házasságról, morális igazságról. Mindez egy zenés vígjáték keretében, könnyedén. mintha presszóiban beszélgetnénk kávé mellett, csak úgy, egymás közt. lehat őszintén. Ügy gondolom, e néhány sor is elegendő annak bizonyítására, hogy Gyárfás Miklós ismét szellemes filmet írt, Keleti Márton pedig Hildebrand István lényegretörő képeivel jó vígjátékot rendezett Röviden: jól szórakoztam. Ruttkai Éva játéka és nem kevésbé „ezer” arca ebben a filmben is élményszámba megy. Tetszett Kiss Manyi, Páger Antal, Latinovi ts Zoltán stílusos alakítása és az ügyvédnő szerepét játszó Venczel Vera is. Polónyi Gyöngyi kedves, de szürke ebben az együttesben. Bodrogi Gyula pedig a megszokott sablon szerint komédiá- zák. Az írót dalban és prózában Darvas Iván személyesítette meg. okosan ironikus tolmácsolásban. A modem alkimista Köddé változtatja a fémeket egy szegedi egyetemi kutató találmánya. A szegedi József Attila Tudományegyetem alkalmazott kémiai intézetének adjunktusa, dr. Mészáros Lajos, találmányt dolgozott ki, amely szerint új elektromágneses porlasztási eljárással a fémek szinte köddé alakíthatók. A találmány lényege, hogy fémek között keletkezett ívfényből nagy erejű mágnessel „kifújják” a fémrészecskéket és így finom fémpor keletkezik. Az így készült fémporok rendkívül oxidmentesek, ezáltal kitűnően alkalmazhatók katalitikus kutatásokra vagy üzemi gyakorlati, például porkohászati célokra. Köszönet a gyors intézkedésért Olvasóink panaszolták, illetve javasolták: a csúcsforgalomban — délután négy és hat óra között — félórákig kell sorban állniuk az I-es számú egri postán, mig a két pénztárnál sorra kerülnek. Javaslatuk: ha nemcsak kettő, hanem mind a négy — mert eny- nyi van —, de legalább három pénztár nyitva lenne, akkor senkinek se kerülne órákba eqy-egy küldemény feladása. Nem is beszélve a két pénztárosadról, arra sincs idejük, hogy nagyobb lélegzetet vegyenek. Automata gépként dolgoznak órákon keresztül... A panaszt és a javaslatot továbbítottuk a posta vezetőiének. A válasz: mától kezdve már a harmadik Pénztár is nyitva lesz,. Kobol&k Jenő hazaköltözött Kömlőre és a helyi termelőszövetkezetben keresett munkád. A szakmája: mechanikai műszerész. A tsz villanyszerelőként alkalmazta. Egyike azoknak a fiataloknak, akik otthagyva a fővárost, a szülőfalut választották. A termelőszövetkezetek örülnek minden egyes „megtért” fiatalnak. Azonban az öröm és a munka biztosítása még nem jelenthet mindent... A Május 1. Tsz gépkocsijánál találkoztunk. Halk beszédű, megnyerő modorú fiatalember, nős, és már egy csinos kis házat is épített. — Amikor megszereztem a szakmunkás-oklevelet. Budapesten próbáltam szerencsét. A Kőbányai Fűtőerőműveknél helyezkedtem el. Közben beiratkoztam a villamosipari technikumba, ahol levelező tagozaton k^ évet eű. is végeztem. Amikor — 1965-ben — hazajött feleségével szülőfalujába, tovább szerette volna folytatni^ tanulmányait. Folytatta iá? 'de... Nos. éppen a „de” miatt született ez az újságcikk. — Az új munkakörben, a tsz gépkocsijánál eleinte any- nyira nem volt időm (hiszen néha éjjel is kellett dolgozni), meg erőm sem, hogy a harmadik évfolyam harmadik negyedévi vizsgáján halasztást kértem. Hiába, meg kellett szoknom az új helyet Amikor aztán úgy éreztem, hogy mo6t már folytathatom a technikumot kértem a tsz vezetőségét, hogy biztosítsanak szabadidőt a tanulásra. A kérésemet visszautasították. Csupán annyit ért ét hogy amikor vizsgázni utazott fel Pestre, azt a napot igazoltnak vették. Ez azonban kevés, hiszen a napi fárasztó munka után különösen nagy erőfeszítésre. akaraterőre van szükség, hogy az ember elővegye a könyvet, jegyzeteljen, raj- zolgasson... Felkerestük a termelőszövetkezet elnökét is. Megtudtuk, hogy négyen járnak « mezőgazdasági technikumba, négyen szerelőiskolába, hárman traktorvezetői iskolába. Van két kertésztanulója s a tsz-nek. A könyvelő a köz- gazdasági egyetemet végzi. — Ki kap tanulmányi szabadságot közülük? — Senki. Csak azok. akiket a tsz küldött tanulni. — Kobolák Jenő más munkahelyről jött és két évet már elvégzett a technikumban... Van a gépcsoportnál technikus? — Nincs — válaszolta az elnök. A következő kérdésre azt felelte, hogy persze jó lenne ott is egy technikus. Ha a fiatal Kobolák Jenő két év múlva elvégzi a technikumot, anélKül. hogy új embert kellene fölvenni — vagy elküldeni iskolára — már a „technikus-kérdés” megoldódik: jól járna a tsz is. Furcsa választ kaptunk erre. — Nem láttam értelmét, hogy Kobolák Jenőnek tanulmányi szabadságot adjunk. Nem a legjobb munkaerői még három fázist sem tud bekötni. — Az ő szakmája nem villanyszerelő, hanem mechanikai műszerész — érvelünk. — A technikumban már eleget tanulhatott, mégsem látszik meg a munkáján. Ha technikumot végez, akkor már értenie kell hozzá (?), Egyébként is makacs ember, lehet, hogy fegyelmit ;s kap. mert nem vezeti rendesen a munkalapját... Itt valamit nem értünk. A tsz vezetősége nem látja értelmét. hogy a fiatalember technikumot végezzen, viszont az eddigi kétéves tanulmányaira már számítanak, ha érvelésre kerül a sor? Ha elvárják, hogy munkakörében jól dolgozzon — mint egy „félkész” technikus —, akkor Milyen igaz: a nők tanul- És ezútan már a férfiak is (márkusz) VWWVVl^VWWWX/Vbnrt/'VVO/Vo/WWVVWUVU'VWWVVWVVVVWWVVWVVWWWV\Jv \fWWVWWVUWV/WW ^vVVW»(VWWVrtfWV<VVWVVV — k — AMI NINCS AZ ÉTLAPON — Mondd, fiacskám, találtál valamit, amire gusztusod lenne? {Wochenpresse karikatúrája) >.HOMg/«RP: / REJTŐ J ENÖ/ Ilr fr Hii¥OftÉG Valahol egy felriadt papagáj rikoltozott. Különben néma csend. A kísértet itt áll vele szemben ... — Nos? — kérdezte hűvösen a nő. '• Galamb vigyorgott. — Jó, hogy jön, éppen most gondoltam, hogy furcsa dolgok történnek a tábor körül, és ha legközelebb hazajárni látom, akkor megkérdezem, nem tud-e közelebbit... A nő idegesen kiáltott rá: — Mondja, kérem! Maga nem érez semmit, ha így szemtől szemben áll egy nő4 Nmüsüij ma. február 14* szerda vei, akit meggyilkoltak? Akinek a haláláért ön is felelős? — Ezt a gyanúsítást a legerélyesebben kikérem magamnak! — Nézze, kérem, én régen figyelem magát — mondta remegő hangon a nő. — Elismerem, hogy bámulatra- méltó idegei vannak, csodálatosan színészkedik, és amit tesz, az meghaladja a hírét, de mégis csak van szíve, azt hiszem... Láttam, hogy segít a gyengéknek. — Asszonyom! Én lassan megszokom, hogy időnként sürgősen közölnek velem valamit, amit nem értek, és amihez semmi közöm sincs.« Beletörődtem, hogy ne higy- gyék el azt, ami igaz, és tudjanak rólam valamit, ami nem igaz, de most talán mégis mondhatna valami közelebbit .. j — Felesleges, hogy színész- kedjen előttem... Én tudom, hogy maga ki! — Nem mondaná meg nekem is? Hadd tudjam én is! — ön íves őrnagy! Galamb elkeseredetten kiáltott: — Hát evvel az őrnaggyal a sírba visznek, és akkor majd én is hazajárok, mint nagysád. A nő egy pillanatig bizonytalanul nézte. — Szóval kicsoda maga a saját bevallása szerint? — Harrincourt. Jules Manfred Harrincourt elcsapott tengerészkadét és filharmonikus. Ezek után szabad tudom, hogy az ön személyében kit gyászoljak? A nő önkéntelenül elmosolyodott. De azután megvetően lebiggyesztette a szá- . ját: — Ezt a mesét akarja elhitetni velem? Ne próbálkozzék ilyesmivel.., — Kérem, elmondok magának őszintén mindent Remélem, megbízhatok egy kísérteiben, hiszen odalent talán mégsem pletyltáznak... Hát tessék meghallgatni. .;. És Galamb elmondott mindent. Az akadémián kezdte, folytatta a főfelügyelővel, és leszámítva apróbb mellékvágányokat, amikor kitért néhány hölgyismerösé- re, vidám nótákra, aránylag összefüggően előadta az ügyet... A nő állandóan gyanakvással nézte... Kissé alátámasztotta az elbeszélést a fiú állandó, gyerekes vigyora. Végül bizonytalan hangon megszólalt* ____ — Hiszen könnyen bebizonyíthatja, hogy maga nem íves őrnagy... Ez esetben a maga számára nem bír értékkel egy ócska óra... — Sajnos, odaadtam Mac- quart-nak... — Mi!? — A nő sápadtan, reszketve nézett rá. — Hiszen nekem azt mondták, hogy Macquart.. , nem megy el... — De sebaj. Azért ott volt. És elvitte az aranyórát.. i — Ki beszél itt aranyóráról? Egyszerű karóra, krokodil fejjel... — Az megvan! Boldogan odaadom, bár nem az enyém. Tessék .. Ördög és pokol! Kérem — mondta Galamb —, az órát ellopták... Az óra nem volt a csuklóján ... A nő felkacagott. — És én már kis híján elhittem ezt a komédiát... — Kérem, esküszöm ... — Ne esküdjön!., j És én elég bolond voltam... Még kételkedtem abban, hogy kicsoda ... Nem akartam hinni, hogy színeszkedik. Megtévesztett a komédiázása... — Kérem, higgye el... — Ugyan! Az órát majd eljuttatja oda, ahol várják, és én vagyok az oka, mert megmentettem... — Mitől, kérem? — Ember! Ha magát nem önti le az arab kávéfőző kmirha pálinkával, akkor most halott. Én ostoba, megmentettem magát! A kmirha! A kígyó hiába kereste az ing tulajdonosát, mert a szörnyű kmirha szaga fogta őt körül. Hogy dol- gavégezetlenül ne távozzon, megmarta szegény Kramar- tzot. Tehát az ő életét az arab kávéfőző mentette meg. Illetve ez a nő... Elég rosszul tette! De mindenesetre a szimpátia ’ele a megboldogult részéről.. s — Kérem, higgyen nekem — könyörgött a férft — Nem örülök, hogy az életemet megmentette, "nert ez nálam sorscsapásnak számít, de boldog vagyok, hogy foglalkozott velem ... es.. rokonszenvesnek talált. Ugyanis én nagyon sokat foglalkozom magával gondolatban ... Megfogta a kezét. Jó me, leg, női kéz. Halottban ritkaság. De ez ingerülten kiszabadította a csuklóját. — Ne merészeljen hozzám nyúlni. A nő ismét eltaszította és futott... Galamb utána... Most nem tűnsz el, mint a sivatagban! Hopp! Ott a fordulónál nem mehet továöb, mert egy mimózasövény zárja el az útját. A nő futott... a sövényhez ért, Galamb nagy ugrásokkal követette, és már szinte elérte, amikor a fák közül úgy csapták fejbe, hogy ájultan zuhant a földre. iFolytatjuk) Kobolák Jenő is elvárhatja a támogatást, a segítséget. Persze ezek az érvek is elfogadhatatlanok. hiszen magasabb követelménnyel csak a technikumi vizsga után léphet fei bárki a fiatalemberrel szemben. Ha azonban a tsz-nek technikusra van szüksége — márpedig van — a gépcsoportnál, az lenne a legtermészetesebb, ha örömmel kapnának ezen a lehetőségen. A termelőszövetkezet elnöke megígérte, hogy az esetet a közgyűlés elé viszi, szavazzák meg a taffok. — Javasolni fogja a vezetőség? A válasz bizonytalan volt.. Mi javasoljuk, és nemcsak Kobolák Jenő érdekében, hanem a komlói Május 1. Termelőszövetkezet érdekében is! A tsz-ek jórészt még mindig küzdenek az „elöregedés” gondjával, érzik, tudják, hogy szükség van a fiatal munkaerőre, a fiatal szakemberekre. Hogy lehet őket megnyerni? A fiatalokat? Biztosítani legmesz- szebbmenően a kedvezményeket, amelyeket a tsz- vezetőségnek módjában áll adni. Sőt, még annál is többet ... Hogy várhatjuk visz- sza a falusi fiatalt az üzemből, ha ott több kedvezményt kap?! A „komlói módszer’’ elkedvetlenítő. és igen távol áll a tsz érdekeitől, amelyet pedig elsősorban a vezetőségnek és a tsz élén álló elnöknek kellene képvisef nie. Kátai Gábor
